Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

1959. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Reggeltől - estig Jáaxárokaxálláa két vezetőjének egy napja A közelmúltban az egyik megyei ta­nácskozáson felszólalt Faragó SándoT elv­társ. Jászárokszállás tanácsának vb. el­nöke. Beszéltek ott mások is. Az új és a területileg megnövekedett tsz-ek megszi­lárdításáról volt szó. Sajnos, néhányan sokat, de mégis keveset mondtak. „Ter­vezzük, csinálni akarjuk, majd megkezd­jük. Faragó elvtárs viszont amit elmon­dott, annak az volt a lényege: „terveztük, már csináljuk, megkezdtük”. Felszólalása szülte az ötletet. Megnézni, mi jellemzi Jászárokszállás két vezetőjének a munká­ját, hogyan segítik a tsz-eket, mivel fog­lalatoskodnak reggeltől estig, mi a ma­gyarázata annak, hogy amit másutt még csak akarnak csinálni, vagy szándékoz­nak megkezdeni, azt ők már csinálják, megkezdték. A két vezető, Banka Emánuel elvtárs a községi pártbizottság titkára, és Faragó Sándor elvtárs, a tanács vb elnöke. Egy úgynevezett szürke hétköznapot választot­tunk, május 14-ét. A napi munkát egészen aprólékosan természetesen nem .sorolhat­juk fel, hanem csak a leglényegesebbet. Banka elvtárs reggel, úgy fél hét tájban, a kútra ment Megállította Ficek Ferenc, aki annak idején a Táncsics Tsz-be lépett. Most a tago­sítással tanyája a Béke Tsz területébe került. Éppen e célból állította meg Ficek Ferenc a párttitkár elvtársat. — Át szeretnék lépni a Béke Tsz-be. Csakhogy a Táncsics nem enged. Segít­sen valamit, titkár elvtárs. Hm, hm. Most legyen az ember diplomata, mert mi a helyzet? A Táncsics Tsz va­lóban ragaszkodik ehhez az emberhez, mert kiváló mun­kaerő és ha elmegy, bizony veszítenének vele. A Béke Tsz tagjai pedig szívesen fo­gadnák és Ficek Ferenc a tanya miatt menni is akar. Banka elvtárs megígérte ne­ki, intézkedik, megnyugtató módon, hogy a kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon. A Ficek elv- társnak ennyi elég. Ismeri a párttdtkárt és tudja, hogy mire egy hét múlva ismét bejön a községbe, ügyét Ban­ka elvtárs „elgereblyézi”. Nyolc óra előtt a párttit­kár elindult a községbe. Csáki Istvánná már ott várta a pártiroda előtt. — Jöttem panaszt tenni, Banka elvtárs. Micsoda eljá­rás? Éppen mi nem kapunk a hitelszövetkezettől pénzt. Miért vagyunk mi alábbva- lóak? — és sorolta az asszony a panaszát. Banka elvtára pedig megkérdezte tőle, mi­lyen célra kérték a hitelt, szabályosan állították-e ki a papírokat. Majd felhívta te­lefonon a hitelszövetkezet ve­zetőjét. Kiderült, a hitel- igénylés módjával volt baj. Pár perc múlva Csáki István­ná elbúcsúzott. A titkár elv- iára intézkedett. A hitelt megkapják. Alig lépett ki az ajtón, ami­kor a három iskolaigazgató kopogtatott be. A pedagógu­sok tsz-látogatást terveznek Arra kérték Banka elvtársat, tartson velük. Alaposan meg­hányták, vetették az útirányt, és mikor elbúcsúztak, már ott volt Csíkos Pál a Viharsarok Tsz-ből. Tíz emberrel jött. Előadták, hogy a tanyákon van néhány istálló. Kisebb bővítéssel oda elhelyezhetnék egyelőre a szövetkezet vala­mennyi jószágállományát. De a bővítésihez pénz kell. Ho­gyan szerezzék? A munkádé­ról ők gondoskodnak. Banka elvtára elsorolta, hová fordul­janak, mit tegyenek. Az em­berek megköszönték a felvi­lágosítást és bejelentették a titkár elvtársnak, hogy né­hány nap múlva megkezdik az istállók bővítését mintegy 160 ló és tehén számára biz­tosítják a férőhelyet. A párttitkár még félig sem szívta el a cigarettát, amikor beszaladt hozzá Perlaki Já­nos, hogy baj van, a Táncsics Tsz-ben leállt az építkezés sóderhiány miatt a mesterek nem tudnak betonozni. Intéz­kedni kellene, de gyorsan, mert az építők dühösek. A párttitkár elvtára nem této­vázott. Perlaki Jánossal együtt indult a Szabadság Tsz-be. Beszélgetett az épí­tőkkel és azt ajánlotta, amíg nem érkezik meg a sóder, vo­nuljanak át a Szabadság Tsz- be és kezdjék meg az alapo­zást. Ügy is történt. Banka elvtárs pedig visszajött a fa­luba és intézkedett, telefonált a sóder-ügyben. Ebéd után Budai János a Béke Tsz elnöke kereste fel taqágggt kért, hogyan vásá­rolhatnának Zetort. Vidra Pál, a Hazafias Népfront tit­kára az esti beszélgetésekről számolt be. Ez alatt gyüle- kezek a végrehajtó bizottság tagjai, a tsz-ek párttitkárai. Délután 4 h-kor kezdődött a végrehajtó bizottsági ülés, el­tartott 8 óráig. A titkár elv­társ kicsit fáradtan köszönte meg az elvtársak megjelené­sét és elindult — a választói közé járási tanácstagként kisgyűlést tartani. A fürdő építését beszélték meg. Ti­zenegy óra után került az ágyba. íme egy nap a sok közül. * Faragó elvtársat a tanács vb elnökét, kora reggel Ga- rics Ferenc az Uj Barázda Tsz elnöke várta. — Elnök elvtárs, segíts. Van a mi területünkön egy nagy tanya, özv. Rédei Ist­vánná a tulajdonosa. Ott len­ne az állattenyésztés központ­ja. Az istállót tolcani szeret­nénk, megnagyobbítani. A bank azonban csak úgy ad hitelt, ha a tanya a mi tu­lajdonunkba kerül Mit csi­náljunk? Eladó a tanya? ■— kérdez­te az elnök, — Igen. — Akkor vásároljátok meg. Egyezzetek meg özv. Rédei- nsvel. Kaptok hitelt, kezdhe­titek a munkát és nyertek 60 férőhelyet. Nem érdemes, a szavaikat szaporítani, az a lényeg Fa­ragó elvtárs segítségével még az nap megtörtént az egyez­ség. A tsz megvásárolta a ta­nyát. Pár nap múlva meg­kezdték a munkálatokat. Faragó elvtárs még az nap délelőtt személyesen intézke­dett, hogy két tsz-nek legyen székháza. <5 ment az elnök­kel megnézni, melyik épület az alkalmasabb. Majd nyom­ban gondoskodott arról is, hogy a székházakban lakók másutt kapjanak lakást. Ez­zel nagyjában eltelt a dél­előtt. Ebéd után megfordult ná­la Varga József. A hintót kérte fia lakodalmára. Szabó Alajosné földügyben kért ta­nácsot. Szabó Ignác egy tíz­hetes borjúra kényszervágási engedélyt akart. Ez már egy kicsit bonyodalmasabb dolog. — Jászárokszálláson ugyanis alaposan megnézik azt a jó­szágot, amelyikre kiadják a kényszervágási engedélyt. Most is ez történt. És az el­nök elvtárs megmondta őszintén, kertelés nélkül, hogy Szabó Ignác nem kap­hatja meg a vágási enge­délyt. Petes Balázs a Sza­badság Tsz elnöke szintén tanácsért jött. Útbaigazítást kért arra nézve, hogyan kell a bankhitelt igényelni. Dél­után 4 órakor Faragó elvtárs is a végrehajtó bizottsági ülésre ment.. S utána 8 óra­kor már az Uj Barázda Tsz- ben találtuk a vezetőségi ülé­sen. » Reggeltől-estig. — Milyen hosszú a nap és mennyi min­den történik. Faragó elvtárs a közelmúltban az egyik me­gyei tanácskozáson felszólalt és anjjt elmondott’.annak az volt -a lényege,: r „terveztük,:1 már csináljuk, megkezdtük”. Igen. S ezért beszélhetett így, mert az ottani szövetkezeti gazdák szorgalma párosul a két vezető gyors, cselekvésé­vel, határozott, de átgondolt intézkedéseivel. Munkamód­szerüket az jellemzi, hogy amit ma megtehetnek, azt nem halasztják holnapra. Sz. P. „Teljes gőzzel“ dolgozik aFűtőház Több mint három és félmillió forintot takarítottak meg eddig A Szolnoki Fűtőház dol­gozói már az év elején részt vettek a fűtőházak páros versenyében az élüzem cím elnyeréséért. A kongresszusi verseny újabb tartalommal töltötte be a vetélkedésüket. Mikor a célkitűzésekről vi­tatkoztak a dolgozók, maguk is felmérték lehetőségeiket és a célkitűzésen túl is tet­tek vállalásokat. Egyrészt a tervek túlteljesítését emelték, majd a gazdaságosságra való törekvésük mutatkozott meg. Mivel a Fűtőház minden dolgozója részt vett a cél­kitűzések megtárgyalásán, kötelességüknek tartották azt is, hogy a vállalások megva­lósításán közösen munkál­kodjanak. Az eredmény nem is maradt el. A Fűtőház ez évben minden hónapban nem­csak teljesítette adott szavát, hanem túl is szárnyalta. Az áprilisi eredmények arra engednek következtetni, hogy ha a fűtőháziak to­vábbra is így dolgoznak, az év végére jelentős túlteljesí­tést érnek el, megtakarítás­ban a vállalt több mint 6 milliót is túlszárnyalják. Az eddigi tapasztalatokból kell azonban leszűrni azt is, hogy van még tennivaló a portán. Az áprilisi eredmé­nyek jók ugyan, mégis van némi hiányosság. Ilyen a mellékteljesítmények és a hasznos teljesítmény közötti rossz arány. Ennek a meg­javítása persze nem egyedül a Fűtőháztól függ. hanem itt már nagy szerepe van a társ­szolgálati ágaknak, a forga­lomnak és a pályafenntar­tásnak is. Az viszont bizo­nyos, hogy a jó együttműkö­dés mindhárom szolgálat munkáját előre viszi. A műszaki dolgozók se­gítik a fizikaiak munkáját és nem kis részük van ab­ban, hogy áprilisban a kong- reszusi verseny felajánlásait teljesítették, illetve túltelje­sítették. A teljesítményi terv­nél, melyet elegyentonna­kilométerben számolnak 102 százalékot vállaltak és ezt 2 százalékkal szárnyaltak túl. A kocsijavítók mintegy 15 százalékkal adtak többet an­nál, amit ígértek. A szénmegtakarítással is jól állnak. Az évre 10 szá­zalékos megtakarítást számí­tottak, mintegy 6 nllió fo­rint értékben négyhónapos vállalás túlteljesítésével már ezidálg 3,661.149 forintot „fogtak meg”. A kocsijavítók termelé­kenysége a vállaltnál 14 szá­zalékkal lett magasabb és a tervezett 30 ezer forintos anyagmegtakarításukat ápri­lis végére közel 84 ezer fo­rintra teljesítették. A mozdonyjaví ók az időszakos javítási tervüket igaz. hogy csak 100 száza­lékra teljesítették, de a vál­lalt 20 ezer forintos megta­karításukat már több mint 15 ezer forinttal haladták túl. A vontatási dolgozók eb­ben a hónapban sem okoztak hőnfutást, ami arról tanús­kodik, hogy a minőségre is vigyáztak. A menetrendszerű vonatindítás sem késlekedett a fűtőháziak miatt, mert ezt a tervüket is 100 százalékra teljesítették, gazdaságos vo­natra állással áprilisban 15 ezer 648 forintot takarítottak meg. A legközelebbi feladatuk, hogy a még mindég mutat­kozó lemaradást rövid időn belül felszámolják. Ennek ér­dekében újból beszélnek a társszolgálati ágakkal, hogy közös szervező és felvilágo­sító munkával felszámolhas­sák az akadályokat. A Fűtőház dolgozói tud­ják, érzik, hogy a jó minő­ségi munka az ő hasznukat szolgálja. •—ab — Készülődés a HtinzelUikd pj.VttneUHOpta Nőtanácsaink megyeszerte megkezdték a nemzetközi gyermeknapra való készülő­dést. Mindenhol úgy akarják ezt a napot megrendezni, hogy maradandó emléket nyújtsanak vele kicsinyeink­nek, s úgy, hogy tovább mé­lyítsék, erősítsék bennük a közösségi érzést, a szülők, felnőttek iránti tiszteletet, szeretetet. Kisújszállás A gazdag, színes, változa­tos programok közül is ki­emelkedik a kisújszállási nő­tanács terve, mely szerint a város apraja és nagyja együtt ünnepel a nagyerdőben ren­dezett majálison. A korareg­M iért tartják előnyösnek a sertéshizlalási a túrhevei Táncsics Tsz-ben? A NAPOKBAN jelent meg Tresser Pál főagronómus vi­tacikke, a mezőhéki Táncsics Tsz sertéstenyésztéséről, il­letve a sertéshizlalásról. — Számokkal és tényekkel bi­zonyította, hogy náluk igen jövedelmező a sertéshizlalás. Igaza van, egy nagyüzem nem alapozhatja a tagság jö­vedelmét a napi piaci árak ingadozásához. Nem lehet várni a takarmánnyal, hogy majd tavasszal többet adnak érte. Abban is tökéletesen igaza volt, hogy a jelenlegi piaci árak csak a kilogram­mos tételekre, nem pedig a vagonos tételekre vonatkoz­nak. Ismert törvény minden­ki előtt, hogy az árakat min­dig a kereslet és a kínálat szabja meg a szabadpiaco­kon. Felelőtlen gondolkodás- mód a véletlenre, azaz a bi­zonytalanra számítani. Szerencsére kevés ilyen szövetkezet akad. Több azok­nak a száma, akik előrelá­tó számítással, hívei a szer­ződéses sertéshizlalásnak. Itt van például a túrkevei Tán­csics Tsz. Náluk évek óta nagy tételben foglalkoznak a sertéshizlalássafl. Az eddigi bevételek azt bizonyítják, hogy nemcsak kifizető a szer­ződéses hizlalás, hanem szé­pen jövedelmező is. Nagy István, a tsz főállat­tenyésztője elmondotta: „Mi eddig csak azt tudjuk elmon­dani a hizlalásról, hogy min­den évben 780 hlzottsertést adtunk le és a bevétel 900 ezer forint volt, Mi állítot­tuk elő a hizóanyagot is, meg a takarmányt is. NEM KELL tehát különö­sebb számítást végezni, hogy megállapítsuk mennyire jö­vedelmező az okos sertéshiz­lalás. A rendes átvételi ár­hoz nagyüzemi falkásítási felárat kap a tsz. Egyéb vo­nalon is kedvezményekben részesül. Egyszóval a saját nevelésű sertés és a takar­mány sokkal kedvezőbben értékesül hizlalással, mint szabadpiaci áron. Természetesen nem min­degy, hogy milyen állományi állít a tsz hízóba. Ki kell vá­lasztani a legjobbakat, illet­ve azokat a keresztezett faj­tákat, melyek hizékonyab- bak, jobban értékesítik a ta­karmányt. — Nálunk — mondotta a főállattenyésztő — legjob­ban beváltak a mangalica és berkshirei keresztezések. Eb­ből is az első nemzedék. A takarmányértékesítés évek óta 20—22 százalékos. Ez nem utolsó, talán az első kö­vetelmény. — Ilyen állomány csak saját nevelésből állít­ható elő. A mindenféle sze- dett-vedett sertésállomány nem sok hasznot hoz a kony­hára. A másik fő követel­mény, hogy hozzáértő lelkiis­meretes gondozók végezzék mind a hizlalási, mind a ne­velési munkákat. Nem sza­bad cserélgetni állandóan az embereket. Nálunk példáu' Nagy Imre hizlaldás 1951 óta — mióta a tsz fennáll. Eny- nyi idő alatt megszerezte a nagyüzemi tapasztalatokat és évről-évre eredményesebb a munkája. MEGSZÍVLELENDŐK ezek a tanácsok, mert nem elég az akarat a hizlalásnál, sertés­nevelésnél, hanem gyakor­latra és szaktudásra is szük­ség van. Volt már sajnos né­hány rossz példa erre vonat­kozóan is. A szövetkezeti ve­zetők ne sajnálják a fáradt­ságot, de a jövedelmet sem a lelkiismeretes gondozók felkutatására, munkábaállí- tására. Hogy a túrkevei Táncsics Tsz-nél jónak és kifizetőnek tartják a sertéshizlalást, arra legjobb bizonyíték, hogy most is hízóba van 540 sertés. — Ezekből a szállítást már a jövő hónapban megkezdik. A terv szerint az idén 1600 hí­zott sertést adnak át a fo­gyasztóknak. A szerződést már 1100-ra megkötötték. Te­hát nem hogy csökkentették volna a hizlalást, hanem még inkább kétszeresénél is ma­gasabbra emelték. Természetesen nem lehet a számításból kihagyni azt sem, hogy ehhez meg van a takarmány is. Újig elég, az­tán pedig ismét bőségesen lesz, mert kukoricából több, mint 500 holdat vetettek. A jelenlegi takarmányból még arra is futja, hogy a saját nevelésen kívül vásárolhat­tak süldőket« geli órákban a munkásőrség zenekara zenés ébresztővel köszönti a gyerekeket, akik szüleik, nevelőik és ismerő­seik társaságában gyülekez­nek majd, s fúvós zenekar kíséretében, nótaszóval, zász­lókkal, léggömbökkel vonul­nak ki az erdőbe. Ott egy órahosszai pihenés, készülő­dés után megkezdik az ün­neplést. Ebédről a földművesszö­vetkezet gondoskodik, hűsítő italokról pedig majd a sátrak bűvölöi. Ebéd után egy órás bábműsorral lepik meg a gye­rekeket a város óvónői, utá­na kultúrműsort adnak a kultúr csoportok, köztük az iskolás és óvodás gyerekek is. A műsorok után táncolnak egyet kicsik és nagyok egy­aránt. Közben szívküldi mű­sort sugároz a mikrofon. — Este valószínű fáradtan, de feltétlenül boldogan térnek majd haza a gyermekek, szü­lők és nevelők egyaránt az e néhány sorból is sejthetően változatos, mozgalmas nem­zetközi gyermeknap után. Mezőtúron is megindult a készülődés. Itt az eddigi elgondolások szerint két nagy tsz, a Béke és a Petőfi nőtanácsa a Szenttamási Állami Gazda­sággal közösen rendez majá­list, hogy ismerkedjenek a környékbeli dolgozókkal és gyerekekkel. A városban ze­nés ébresztővel keltik az apróságokat. Délelőtt a gye­rekek között kerékpárver­senyt rendeznek. Délután pe­dig a városligeti majálison szórakoztatják őket kultúr­műsorral, társasjátékokkal. Közben cukorka, fagylalt, hűsítő italok és sok-sok édes­ség fogyasztására nyílik al­kalma a város apró népének. Ajándékokkal most nem egyes gyerekeket lepnek meg, hanem egy-egy osztály, egy- egy korcsoport együtt kap lab­dát vagy egyéb ajándékot, ami — ameddig eltart — kö­zös játékra, szórakozásra vonzza a tulajdonosokat. A majálisokat, ünneplése­ket megelőző napon sok is­kolában az utolsó tanítási órán a pedagógusok tartanak majd megemlékezést a nem­zetközi gyermeknap eredeté­ről, jelentőségéről, hogy a szórakozás, ünneplés köze­pette erre is emlékezzenek. Korszerű Diesel-javító állomásokat állítanak fel Hetven millió forint értékű mexőgaxdaaági gép terven felül A Mezőgazdasági Öépjavító Tröszt vezetőinek fajekozta- tása szerint a tröszt nyolc üzeme mintegy hetven millió forint értékű gépet, készít eb­ben az évben eredeti tervén felül az újonnan alakult ter­melőszövetkezetek részére, köztük korszerű, légfékes, traktorvontatású pótkocsikat, fűkaszálókat, szalma lehúzó- kat, gyűrűs és sima hengere­ket, lakókocsikat Az öntö­zéses kultúrák terjedését se­gítik elő azzal, hogy a terve­zett hetvenezer helyett 120 folyóméter úgynevezett gyorskapcsolású csövet ké­szítenek a hozzá tartozó fel­szerelésekkel — szórófejek­kel együtt. Fokozott ütemben folytat­ják a termelőszövetkezetek­ben az előző években meg­kezdett Istálló-gépesítési munkákat. Ebben az évben 80—100 termelőszövetkfezet- ben szerelik fel aa iat^ók _ külföldi viszonylatban is korszerű gépi berendezéseit. A tröszt megkezdte a kor­szerű Diesel-javító üzemek szervezését. Ezek mind a bel­földi, mind pedig a külföldi Diesel-motorok javítását el tudják majd látni. (MTI). ItlIllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllHIII' Sxá% traktor úrahészen Magyarország fe’é Mint ismeretes, a magyar kormány a termelőszövetke­zeti mozgalom gyors fellen­dülése következtében kérés­sel fordult a Szovjetunió­hoz: juttasson a magyar me­zőgazdaságnak különböző gé­peket. A szovjet kormány ele­get tesz a kérésnek és több, mint tízezer különféle mező- gazdasáig gépet szállít Ma- gyarorsságnakj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom