Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ne vesszen a nyele is... A turkevei fürdő közelé­ben a Búzakalász Tsz nagyszerű létesítménye a thermálvízzel fűtött üvegház áll. A szövetkezet gazdái büszkék erre a létesítmé­nyükre, mert míg igazi cél­ját szolgálta, szépen jövedel­mezett. Az elmúlt hetekben az egyik országos hírű növény- termelő szakember azonban rossz.alását fejezte ki az ott látottakról, mert a korszerű üvegházban nem viruló pa­radicsomot, paprikát talált, hanem helyette 40—50 dkg-os több ezer csirke foglalta a helyet. A szövetkezeti gazdák há- zaelejét ezért a változásért nem volna helyes, ha szó ér­né. Ami most ott van, sízük- ségmegoldás, csupán ideigle­nes, mondhatjuk, mentik a veszett fejsze nyelét. Annak idején, mikor a? üvegházat építették, a szövet­kezeti gazdák mindannyian lelkesedtek. Nem ellenségei ők az újnak. Ügy számítot­tak, hogy megéri a költséget, fáradságot, mert az üveghá­zakban termelt paradicsom, paprika, fejessaláta, uborka növeli a tagság jövedelmét. Hogy nem így lett, annak nem ők az okai. A múlt év­ben jöttek rá, hogy a ther- málvíz hőmérséklete ugyan nem csökken a fővezeték ele­jén, de még sem melegít úgy. ahogy kellene. Az üvegház növényei veszélybe kerültek. Megnézették, mi az oka a fűtés hiányának. A szakem­berek gyorsan megtalálták a bajt. Mikor szétbontották a vezetékeket, a vastag víz­csövekben alig volt egy ki­csinyke nyilasi. A víz folyását a lerakodott vízkő zárta el. Ennek okát is hamarosan fel­tárták. A tervezők és az épí­tők elfeledkeztek a vízlágyító berendezés megépítéséről. így azután az alighasznált üveg­házak rövid időn belül hasz­navehetetlenné váltak. Ez a felületesség viszont közel egymillió forintos kárl okozott a szövetkezetnek. A hiba felfedezésekor a javí­tásra rögtön nem tudtak le­szakítani a közösből. Sokat tanakodtak, végül a patro­náló Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat adott jótanácsot. Ha már ve­szett a fejsze, ne vesszen a nyele is. A szövetkezeti gazdák csi­benevelésre készítették elő az üvegházakat. Ellátták mélyalommal és áttértek a kályhafűtésre. Hamarosan a törökszentmiklósiak ki is szál­lították az első mennyiséget. Ügy gondolták — és helye­sen —, hogy a korai nevelésű rántanivaló csirkének jöve­delme — mely primőr áron kerül értékesítésre — hozzá­segíti őket a thermálfűtéi: rendbehozásához. S jól kalkuláltak, mert nem csak a tenyésztett baromfi jövedelme segített, hanem a patronáló üzem is. Hamaro­san megkezdhették a csőhá­lózat kicserélését és felszere­lik a vízlágyító berendezést, hogy ne érje őket ezután meglepetés. A. Búzakalász gazdái köz­ben megismerték a csibene- velós előnyeit és hasznát is. Most, hogy a csőhálózatot ja­vítják, nagy elhatározásra ju­tottak. Az egyik régi istálló korszerűsítésének munkála­taiból kikerült építőanyagot felhasználják csibenevelő épí­tésére. A törökszentmiklósi üzem itt is segít. A tervek alaposak. Igazi nagyüzemi ba­romfinevelés kialakítása a cél, mely mind a belföldi, mind a külföldi piac ellátá­séra törekszik. K ezdeményezésültre felfi­gyeltek a külkereske­delmi szervek, s egészséges­Szolnok megyében az ön­tözéses gazdálkodásnak nagy jövője van. Ez érthető is, hiszen Szolnok egyike azok­nak a megyéknek, ahol a nyári hónapokban rendkívül kevés csapadék hull le. — Ma 80.000 hold területen fo­lyik öntözéses gazdálkodás. — Ez a terület nagyrészben olyan, melyen azelőtt jófor­mán semmisem termett. A valóság kedvéért el kell mondani azt is, hogy az ön­tözéses gazdálkodás egyik formáját az utóbbi időben vezették be a szövetkezetek és állami gazdaságok. — Ez a rizskultúra. — Jól jövedel­mező termelési ág, azonban a szántóföldi öntözésről kissé elfelejtkeztek szerte a me­gyében. — 1956-ban mindösz- sze 800 kh-n folytattak ön­tözött takarmánytermesztést. — A múlt évben már 1600 kh-n. Igaz, hogy dupláját szaporodott a terület, de még mindig nagyon kevés. Az eredmények láttán a termelőszövetkezetek ezévben úgy határoztak, hogy több, mint 7,000 kh-n foglalkoz­nak öntözött takarmányter­mesztéssel. — E terület egy- részén gravitációs öntözést alkalmaznak, egyrészen pedig permetező, esőszerű öntözést. Ez az öntözési mód eléggé gazdáinak elhatározását, nem is húzódoznak a támogatós­tól, mert 1960-ra egy olyan korszerű, minden követel­ménynek megfelelő nagy­üzemi baromfinevelő telepről van szó, ami 30—35 ezer csi­bét nevel egyszerre. Korsze­rűségét tekintve, egyedülálló lesz a megyében, de országos viszonylatban is előkelő he­lyet foglal majd el. A csibék takarmányozását teljesen automatizálják; úgy, hogy az állatgondozó feladata — mely munkát a nagyszámú csirke ellenére is egy ember látja el — csupán a csibékre való felügyelés, s az esetle­ges tömörülés megakadályo­zása lesz. Természetesen nem volna helyes a tenyésztés, ha a ba­romfitenyésztés alapjait nem fejlesztenék a szövetkezeti gazdák. Erre is gondoltak, mert úgy határoztak, hogy 10 ezer baromfit állítanak be olyan törzsállomány kialakí­tására, mely bőséges húst ad. Gazdag tervek ezek, ahogy a Búzakalász gazdáit ismer­jük, valóra is váltják. új még. Nem ismerik a szö­vetkezetiek a helyes lefekte­tést, az áttelepítési és keze­lési módszereket. Pedig je­lenleg 35 esőztető berendezés van a termelőszövetkezetek birtokában, — de még to­vábbi igények is mutatkoz­nak. A megyei tanács vb. me­zőgazdasági osztálya, a Víz­ügyi Igazgatóság és a ME- ZŐSZÖV pénteken öntözési bemutatót tartott Mezőtúron. Itt a Vízügyi Igazgatóság szakemberei s gyakorlatban mutatták be, az öntözőberen­dezések kezeiését, áttelepíté­sét és gazdaságos elhelyezé­sét. — Egy öntözőberendezés­sel 23 hold területet lehet öntözni úgy hogy a szórófe­jeket különböző helyekre át­telepítik. Egy szórófej, 1 óra alatt 15 mm csapadékot jut­tat a talajra, 27—28 m átmé­rőjű körzetben. Bíró István, a Vízügyi Igazgatóság üzemelési cso­portvezetője minden mozza­natot megfelelő magyarázat­tal látott el és szemléltető rajzokat mutatott be, mely alapján a látogatók megta­nulhatták a berendezés ke­zelését. Nem véletlen, hogy Mező­túron rendezték meg a be­mutatót, mert az itteni tér­Segítség a szövetkezeti baromfi- tenyésztőknek A szövetkezeti gazdaságok egyre gyarapodó baromfite­nyészetét a kormányzat rendkívüli takarmányjutta­tással segíti. Az előirányzott mennyiségeken kívül az el­múlt napokban újabb 500 va- gonnyi baromfitápot utalt át a Földművelésügyi Mi­nisztérium elosztás végett a megyéknek. Egyben felhívja a baromfitartó termelőszö­vetkezeteket, ha szükségük van a kiváló tápértékű, kü­lönleges abraktakarmányra, jelentkezzenek az illetékes megyéi tanács mezőgazdasá­gi osztályán. Minden udvarról kihordják a trágyát A Petőfi Termelőszövetke­zetben ezekben a napiakban példamutató munlka folyik. A közelmúltban elhatároz­ták, hogy valamennyi új be­lépő udvaráról kihordják a földekre a trágyát. Afféle ti- szafoői tiszasági napokat ren­deznek. Csütörtökön négy vontató állott munkába, teg­nap és ma pedig még tizen­két igáskocsi. melőszövetkezetek ebben az évben több, mint 3500 hold szántóföldi öntözést irányoz­tak elő. Az esőszerű öntözési beren­dezésből is 15 a mezőtúri termelőszövetkezetek birto­kában van. Öntöznek többek között 300 hold legelőt. — Már most gondoskodnak arról, hogy a legelőkön minél több legyen a fűállomány. — Azt a terü­letet, melyen legeltetnek, le­szórják műtrágyával, majd az öntözőberendezéssel leper­metezik. ... . r.ií­Dicséretre méltó * törekvés az is, hogy az 1200 hold siló- kukoricából 500 holdat öntö­zéssel termesztenek. Az Ady, Bercsényi, s a töb­bi termelőszövetkezetek is lelkes hívei az öntözésnek. — Rendelkezik egy berende­zéssel, a mezőtúri gépállomás is. — Sajnos olyan drágán adják bérbe a szövetkezet­nek, hogy nem használják, mert nem kifizető. Az öntözési bemutató jól sikerült. Arra enged követ­keztetni, hogy a megye több termelőszövetkezetében is sikerrel tudják alkalmazni az esőztető öntözőberende­zést. Vágási laaaaaaaaaaGaaaaaaaaaaac nek tartják a Búzakalász — ab. — Öntözési bemutatót tartottak Mezőtúron Ahol az ízes falatokat gyártják Szépül a tsz szébháza A fegyverneki Béke Termelőszövetkezet közös sertésállo­mányának nem volt megfelelő szállása. A tagok egy kis leleményességgel úgy segítettek ezen, hogy saját erőből karámot építettek, s ezzel megoldódott a gondjuk. A képen Bán Ferenc elnök, Fenyves József és Mikié János elégedetten nézegeti a közös munkát. Örömmel látja az ember, hogy megyénkben a termelő- szövetkezetek nemcsak használják, lakják épületeiket, — hanem gondozzák is. A napokban örményesen láttuk az alábbi képet, ahol az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai közel 50 ezer forintos költséggel rendbehozatják a közös gazdaság székházát. Segít a leleményesség mmfím & Szép a kunmadarasi határ, közte is az Üjbarázda Terme­lőszövetkezet földje, az új el­nök szeme jóleső érzéssel pásztázza végig a haragoszöld gabonatáblákat, a jól meg­munkált kukoricaföldeket, a kertészetet, amelyek arról ta­núskodnak:, hogy az idén sem adják alább. Sőt, ha lehet, még többet kihoznak a szor­gos, nagyüzemi munkával a földből. Az új elnök, aki min­dennapos látogató a határ­ban, nem más, mint Gönci hajós elvtárs, a kunmadarasi gépállomás volt főmérnöke A gépállomáson 11 évig alko­tott, dolgozott szerényen, s miután új útra lépett a falu, most van kibontakozóban az igazi felemelkedés útja, ma­ga is azt választotta, önzetle­nül, minden rábeszélés nélkül kérte felvételét az Üjbaráz- dába és elismert szaktekinté­lye révén az április 24-i köz­gyűlés már elnöknek válasz­totta. Örömmel, de egyben fele­lősségérzettel v>ál\alta a meg­bízatást. Helyesen mondotta az ünnepélyes alkalomkor: az elnök is csak akkor tölti be igazi hivatását, akkor szolgál rá a tagok bizalmára, ha min­den cselekedetével a közösség előrehaladását, boldogulását segíti. S ezek a szavak nem ön­magukért hangzottak el, ha­nem azért, hogy a hétköznapi munkában, a gyakorlati élet. frontján élő és eleven tartal­mat kapjon. Székfoglalója óta alig több mint három hét telt el, de ez a rövid idő is alkal­mas volt arra, hogy felmérje a gazdálkodás továbbfejlesz­tésének lehetőségeit, akkor is, ha ez nem egészen isme­retlen számára. Erről beszél legtöbbet és legszívesebben. Erről folytat esténként, vagy a munka pihenőjében alkotó vitát a szövetkezet dolgos tag­jaival is. — A fejlődés útja adva van — mondotta beszélgeté­sünk alkalmával. — Irány a jövedelmező belterjes gazdál­kodás kialakítása felé. Min­denek'lőtt növelni az öntö­zéses gazdálkodást, javítani a qonzi iäios tőmérnöki tsz. elnök talaj termőerejét, több istálló­trágyát a földekre, nagyobb takarmánytermést elérni és ami ebből automatikuson kö­vetkezik, kialakítani a minő­ségi törzsállományt. E rövid, tömör mondatok­ban foglalt elméleti meghatá­rozásokat persze már konkrét, gyakorlati tervek is kiegészí­tik. Ebből néhányat: Az idén elsőízben létesítettek öntözé­ses kertészetet, mintegy 18 holdon. Igaz, egyenlőre még csak kísérleti jelleggel, de elegendő lesz ahhoz, hogy kézzelfogható bizonyítékot adjon hasznosságáról a tag­ságnak. Az ilyenirányú adott­ságok kedvezőek. A tiszafü­redi öntözési rendszer főta­nain lehetővé teszi, hogy a következő években mintegy 300—350 hold földet vonja­nak be az öntözéses gazdálko­dásba. Mintegy 150 holdra kívánják emelni az öntözött kertészet és a takarmányter- m" terület nagyságát. Mint­egy 200 kát. holdon pedig szántóföldi növényeket lát­nak el éltető vízzel. Mi a helyzet a jószágállo­mány fejlesztése körül? Ezek a tervek is méltán sorakoz­nak a többi hasznos elképze­lésekhez. Tehénállományukat a jelenlegi 36-ról, az évvégéig 70-re emelik. Hasonló ará­nyokban növelik a tenyészko- cák, a juhok és a baromfiak létszámát is. Gönczi Lajos elvtárs ta­pasztalt, rutinos szakember nagy gondot fordít a termelő­szövetkezeti demokrácia be­tartására, mindazokra a jo­gokra, amelyek a szövetkezet tagjainak egészét megilleti. Havonta rendszeresen osztják a munkaegység-előle get. Ed­dig 206 ezer forintot fizetlek ki 14 ezer munkaegységre. A rendelet értelmében jogossá­gának megfelelően, rendsze­resen kifizetik a földjáradé­kot, segélyben részesítik at arra rászorultakat, egyszóval mindent megadnak, amit egy szocialista nagyüzem megad­hat a szorgalmas, becsületes tagjainak. A szövetkezet tagjai joggal mondják: Gönczi elvtárssal sokat nyert a közösség, de joggal mondja ő is, sokat nyert a termelőszövetkezettel. A kölcsönös bizalom, meg­értés, együttműködés csak a legjobb útra vezetheti a ter­melőszövetkezetet. E. S Az előirányzat: hetenként húsz darab saját hizlalása sertés... Eredmény: rettentő •ok csabai kolbász, főtt son­ka, karaj, tarja és csemege- szalonna, valamint sok más egyéb nyalánkság. Na, ne tes­sék megijedni, itt csupán az ínycsiklandozó ízes falatokról lesz szó. — Hogy hol gyártják! Azt is elárulhatjuk... a Sutiján; Állami Gazdaságban. A történetnek az eleje ott kezdődik, hogy megyénkben egyedül a Surjáni Állami Gazdaság rendelkezik vágó­híddal. Négy ügyes hentes Szécsi Imre vezetésével, hét ről hétre ízesebbnél ízesebb falatokat készít. A gazdaság által hizlalt jószágokból he­tenként 20 darabot dolgoz­nak fel. Szécsi Imre elmesélte még. hogy országos viszonylatban is eredményeket értek el. Tiszta sertéshúsból ■ készült dasági Kiállításon már több­ször jutalmazták. A minia­tűr vágóhídjuk egyre jobban fejlődik. A múlt évben elké­szült a saját hűtőházuk, mely elektromos árammal műkö­dik. Ottjártunkkor is több mázsa szalonnát és egyéb ké­szítményeket tároltak. áruikat az Országos Mezőgaz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom