Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 17. Sokrétű munka Igaz, nem új termelőszö tkezet a tiszagyendai Vő* rös Csillag Tsz. de tagsága az elmúlt hónapokban igen megszaporodott. Most, hogy ben vannak, többféle mun* ka végzésére képesek. így például a szövetkezet egyik tagja, Zsíros Sándor méhé­szettel foglalkozik. A termelőszövetkezetnek 32 család méhe van, de mint mondották, a jövő évre 100—120 család lesz. Eddig szőlőtermesztéssel se m foglalkoztak a Vörös Csillag Tsz tagjai. Most ellenben bővebb lehetőség van erre is. A múlt évről meglévő 6 és fél holdas szőlő mellé újabb 7 és fél hold szőlőt telepítettek. Oláh Pál, Apostol János, Jámbor András, Oláh Lajos, ötvös Mi­hály és Deák József a múlt héten befejezték a szóló ka­ró zását. Itt meg hídmérleget építenek, id. Cselő János, Munkácsi István és Nagy István szövetkezeti gazdák. Ezáltal köny- nyebb lesz a takarmány elosztás, s azt is meg tudják ál­lapítani, hogy akár holdanként hány mázsa takarmány termelt. A hídmérleget saját erejükből építik. nmmmmiTimirimmEammiTimiTimmmn Továbbra is ingyen adja az állam a sertéspestis elleni védőanyagot „MILYEN LEGYEN AZ ESZMÉNYI FALU?“ A földművelésügyi minisz­ter utasítása értelmében az idén is érvényben marad az a tavaly kiadott rendelkezés, amely szerint a termelőszö­vetkezetek sertéstörzsállomá­nyának és malacszaporulatá­nak sertéspestis elleni meg­előző védőoltásához az ál­lam ingyen ad oltóanyagot. Az oltóanyag megrendelésé­nél, kiszolgáltatásánál, el­számolásánál, s az oltóanyag, rendeltetésszerű felhasználá­sánál tehát a tavalyi rendel­kezések szerint kell eljárni, A z újságíró, ki a változó, az átalakuló falu kró­nikása, e napokban anélkül irogat a gyakorlatban létező szocialista közösségekről, hogy közben elméleteket gyártana arról, hogy „mi­lyen legyen az eszményi fa­lu.” Ezért is ragadta meg fi­gyelmem egy 1923-ban ki­adott falunaptár. S ebben az idézett címet viselő többha­sábon át megeresztett, kibi­csaklott szóvirágokkal fogal­mazott álteoria. A ma embere számára sem érdektelen, hogyan véleke­dett az akkori, a Keresz­tény Kisgazda és Földműves Párt szócsövének elismeri sajtó, íme: „Két forrása van ennek. Egyik a valláserkölcsi ala­pot nyújtó vallásos hit, amely a templom Istenhez emelő áhítatából buzog és táplálko­zik. A másik a Faluszövetség népakadémiája, ahol az isko­lán kívüli oktatást és neve­lést végzik avatott fa hiva­tott vezetők.” Erről a két formáról, a templomról és a népakadé- miáról áradoz a Falu Nap­tára. s úgy véli, ha megvan a templom, ahonnan ; az égi harmat a lelkek frissítő tápláléka bőségesen hull alá”, s ha megvan a Faluszövet­ség népakadémiája, ahol a nép szellemi, lelki művelődését előmozdító tud­nivalókat ráérő időben az iskolában, vagy a népházban előadják, ismertetik”, máris megvan az eszményi falu. Az eszményi falu, melyet így képzel el a tudatlanságból naív, vagy célzatosan vak publicista: „A pacsirta énekének han­gulatát nem rontja durva emberi káromkodás, hanem vidám emberi nóta vagy nyu­godt kacagás egészíti ki, ki­séri azt, mert a munka ott nem teher. Vasárnap pedig szinte gyönyörűség az utcán templombamenet az illedel­mes gyerekhadat, a szemér­mes fiatalságot s a tisztes öregeket szemlélni.” Nahát, nahát. Nem lett vol­na másról írni valójában? 1923-ban a feudál nagybirtok legalább úgy tombolt Ma­gyarországon, mint a XIV. századi „Csák Máté” oligar- hák. Négy évvel a Tanács- köztársaság leverése után visszaszállt a legsötétebb középkor. Az ország feltar­tóztathatatlanul rohant az újabb gazdasági válság felé, noha Horthyék polgári stabi­lizációról szónokoltak maga­biztosan. Akkor, amikor a falvakban évente 48 ezer cse­csemő halálozott el, olyany­A Szolnak Megyei Néplap 1950. május 10-i számában megjelent vitaindító cikk ki­egészítéseként mindenek előtt néhány gazdasági tényezőre szeretném a cikk-sorozat ol­vasóinak figyelmét felhívni. A cikkben megjelent gazda­ságossági számítások a való­ságnak megfelelnek és azt is­métlésbe bocsájtkozás nélkül elismerésre ajánlom. Nem lehet teljes értékű megállapításnak venni azt, hogy nem érdemes sertésbiz- lalással foglalkozni, mert ol­csó az átvételi ár fa drága a takarmány. Egyéni gazdasá­gokra vonatkoztatva, a meg­állapítás "helyén való, mert kis területen nagyobb meny- nyiségű állatot csak vásárolt takarmányon lehet felnevel­ni, amit szintén kisterületű de kevesebb állatot tartó pa­raszti, vagy félparaszti eladó­tól kell megvenni az állami árakat messze felülmúlva A tsz-ek esetében más a hely­zet. Meg tudjuk termelni a szükséges takarmányt, ugyan­akkor nagy létszámú hízóállo­mány beállítására vagyunk képesek szocialista jellegük­nél fogva. A nagy létszám pedig azt jelenti, hogy a 14 forint kilogrammonkénti ár­ra plusz két forint fáik ásít isi felárat kapunk, összesen te­nyira, hogy az a szólás járta a gyermekhalálozással: bim- bóhullás-magyar sors. Mint ahogy magyar betegségnek ismerték körül Európában a nálunk pusztító tüdőbajt ak­koriban. A rosszul táplált, rongyosan öltöztetett falusi gyerekek az egyházi falusi is­kolákba se jutottak el nem­hogy a népakadémiát igé­nyelték volna felnőtt koruk­ban. S ezekről egyetlen szót sem ejt a Falu Naptára. Anélkül, hogy szándékom­ban lenne egyetlen vallásos érzületű embert is megsérte­ni, azt hiszem mindenki igazat ad abban, a templom- bajárástól, a népakadémia szorgalmazásától még egyet­len gazdasági probléma meg nem oldódott soha. Az esz­ményi falu hiányát abban látják a falu szegénységét, keservét nagydioptriás szem­üveggel felszínesen vizsgáló szerzők: az élet nem eszményi, mert kevés az esz­ményi ember.” E ltekintve ettől a hami­sítástól, miszerint nem gazdasági élet határozná meg az emberek tudatát, szembeötlő a Falu Naptárá­Este 9 órakor a villany-1 lámpa gyér sugarai elvesz­nek a májusra levelet bon­tott fák sötét árnyékában, így aztán nem is látom az arcokat, amikor a kis cso­porttól Lázár doktor iránt érdeklődöm. — Két Lázár doktor van — hallatszik a sötétből, — Melyiket keresi? — A körzeti orvost, A sötétből egy kéz nyúlik ki: — Én vagyok, A körzeti orvos 33 éve él Karcagon — de soha annyi betege nem volt. mint ma­napság. Betegebbek az em­berek? — Nem, az emberek nem betegebbek. De igényeseb­bek. Itt van például egy asz- szomy, szövetkezeti tag, a ne­vét nem mondom meg: orvo­si titok. Kérem, az utolsó há­rom évben kigyógyítottam fejfájásból, derékfájásból, — gyomorbajból és még leg­alább húszféle nyavalyából. Végül megkérdeztem, ezelőtt miért nem járt el az orvos­hoz? „Ó kérem. — mondotta — az sok pénzbe került vol­na. című cikkhez hát tizenhat forintot kilo­grammonként, Mindemellett figyelembe kell venni azt, hogy orszá­gunk határain belül a mező- gazdaság területén megindult a szocializmus gazdálkodási formáinak erőteljes fejlődése. Ennek következtében mind­inkább érvényre jut a nép­gazdaság tervszerű fejlődésé­nek törvénye, mely a szocia­lizmus alaptörvénye és a kö­vetelményeknek megfelelően szabályozza a termelést. így eleve kizárt dolog, hogy a gazdasági életünknek olyan mércéi legyenek, mint a pia­ci árak, a spontaneitás és az automatizmus. Ebből kiin­dulva szükséges az, hogy min­den gazdaság, különösen a szemes terményt termelő grz­A mezőgazdasági újítómoz­galom az ellenforradalom kö­vetkeztében visszaesett. A hanyatlást azonban rövid idő alatt kiheverte, sőt túl­haladta az előző éveket. Kü­lönösen eredményes volt az elmúlt esztendő. Amíg 1957- ben a benyújtott újítások száma 1458 volt, s ebből 602 nak cseppfolyékony jámbor­sága. Hogyan hihető ekkora vakság róluk? Hát ott van egyszer a ci­tált szóöklendezés dekorá­lása. Közük az akkori „föld­műves társadalom vezéralak­jainak” fotográfiáit: Gróf Bethlen István, Gaál Gasz- ton, Mayer János földbirto­kosok. Bizony sokkal hálá- sabb téma volt a templomba járást, a népakadémiát pro­pagálni, mint esetleg a föld­birtokmegoszlást netalán szó- bahozni. Elvégre kevés az eszményi ember, kevés aki önmagának rosszakarója len­ne. H árom fa fél évtized per­gett le azóta, hogy ez az időszaki sajtóorgánum napvilágot látott. S milyen jó, hogy összehasonlíthatjuk jelen életünkkel, amikor népakadémiák nélkül, a föld közös birtoklásával, állami, gazdasági segítséggel, agro­technikával, a falusi műve­lődés előfeltételeinek bizto­sításával, a mezőgazdasági termelés fellendítésével nagy szónoklatok hiányában is megvalósítjuk az eszményi faluit. vei ott van a fia, aki szin­tén orvos, szülészorvos ab­ban a szülőotthonban, ame­lyet az apja hozott létre. — És ott ülnek a feleségek is. Most valamennyi«! helyes­lőén bólogatnak. — Az elmúlt években rendszeresen kijártam a Dó­zsa Termelőszövetkezetbe — minden héten egy napon a szövetkezet irodájában ren­deltem a tsz tagok számára. Most öt szövetkezet egyesült — négyen beolvadtak a Dó­zsába. Tízezerholdas hatal­mas gazdaság alakult ki többszáz taggal. Az orvos fel­adatai is megnőttek. De azt hiszem kevés helyen csinál­ják azt, amire a Dimitrov- ban lehetőség nyílik. Min­den héten kétszer a szövet­kezet székházában rendelek: hétfőn és pénteken. Ezenkí­vül a szövetkezet egészség­ügyi felelőst nevezett ki, egy szövetkezeti tagot. Barna Irénnek hívják, munkájáért naponta egy munkaegységet kap. A* Orvos táskájáért nyúl fa előhalász egy gépelt ívet, amelyen nem is tudom hány pontban felsorolja. — az daságok a bel- és külföldi fo­gyasztás (szükséglet) meg­felelő részét állandó jelleggel tartsák fenn a termelésben, mert a megfelelő jövedelme­zőség mellett nem fenyegetés nem érhet mélyreható gaz­dasági arányváltozás. Tehát az állandó és biztos jövede­lem többszörösen megtéríti az időszakosan jelentkező ki­ugró bevételeket. A sertéshizlalással kapcso­latban végezzenek az illeté­kes vezetők számításokat a gazdaságosság mutatóival és akkor saját maguk győződ­nek meg annak jövedelme- ’őségéről. Tiszatenyő „November 7” Mezőgazdasági Tsz Kovács Pál mg. mérnök került megvalósításra, addig 1958-ban 1692 féle újítást adtak be és 936-ot valósítot­tak meg. Az újítások nagy­jelentőségét a forintban ki­fejezett értékük is mutatja. Az elmúlt évben a mezőgaz­dasági újítások eredménye mintegy 30 millió forint volt, Kik vehetik Igénybe a TEFU-gépkocsikal A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumnak az Autóközlekedési Igazgatóság­hoz intézett főosztályi rendel­kezése alapján a termelőszö­vetkezetek és a termelőszö­vetkezeti csoportok Baranya, Fejér, Heves, Győr-Sopron, Komárom, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém me- gyékban — további intézke­désig — a gépállomások ál­tal felszámítható kedvezmé­nyes díjért vehetik igénybe a TEFU-gépkocsikat. A felsorolt megyékben a fuvardíj-kedvezmény a ter­melőszövetkezetek és a ter­melőszövetkezeti csoportok részére történő valamennyi fuvarra vonatkozik. A TEFU gépkocsik azonban csak ab­ban az esetben vehetők igénybe, ha a termelőszövet­kezetnek vagy a termelőszö­vetkezeti csoportnak a meg­rendelt fuvarfeladat lebonyo­lításához sem saját, sem gép­állomás! fuvareszköz nem áll rendekezésre. egészségügyi felelős köteles­ségeit. Van annyi, hogy meg­jegyezni is sok, nemhogy csi­nálni. Felelős a brigádszállá- sofc tisztaságáért (itt aztán felsorolva: legyen megfelelő ülő, fekvőhely, polc, fogas, mosdási lehetőség, ivóvíz kanna, pohár, mentőláda, tűzhely stb.), nyilvántartást vezet a fejőkről, tejkezelők­ről. juhászokról, ellenőrzi megjelennek-e az oltásokon, rendben van-e az egészség­ügyi könyvecskéjük, meg­van-e a lehetőségük a kéz­mosásra és élnek-e vele, fel­ügyel a tej kezelésének tisz­taságára, gondoskodik az ár- tézi kút karbantartásáról és nyáron, az aratási munkák idején megszervezi a lajttal történő vízszállítást. Már a hiányzás első napján meglá­togatja a betegeket, elsőse­gélyt nyújt, társadalmi mun­kát szervez — soroljam-e to­vább? Az orvos leteszi a papírla­pot fa elégedetten mosolyog. — Remélem, ezt sokan fog­ják utánunk csinálni; Aztán egy kis egészségügyi filozófia következik. — Sok a beteg? — Annyi baj legyen. Az a fő, hogy meggyógyuljanak. Ha nem kezeltetik magukat, akkor csak súlyosbodik a baj. Ré- gente csak akkor jöttek, ha már a „part szakadt". Én azt mondom) jöjjenek akkor, amikor még egy ujjal el le­het fojtani a veszélyt. Egy pillanat csend: formá­ba kell önteni a gondolato­kat. — Meg kell változtatni az emberek felfogását — ez a legfontosabb. Amikor rende­lek a szövetkezetben, mindig felhasználom az alkalmat, hogy néhány szót szóljak az emberekhez, felhívjam fi­gyelmüket a tisztaság fon­tosságára. Nemrég például megszólták az egyik asz- szcnyt, mert mindig nagyon helyesen, tisztán járt. Azt mondta a másik: ne urizál- jon, ne kisasszonyoskodjón, mert ő ezzel nem tud lépést tartani. Én aztán igenis el­mondottam, nagyon jő, ha tisztán, szépen járnak, hi­szen a munkájuk is tisztasá­got követel, a paraszti mun­ka jellege is megváltozott. Nemcsak ünnepnapon lehet felvenni a szép ruhát. Tíz óra felé jár már, a beszélgetés a befejezéshez közeledik. Lázár doktor szét­tárja a kezét: — Hát ennyi. De azt hi­szem, ezen az úton tovább lehet haladni. El kell jut­nunk oda, hogy valóságos üzemi orvosa legyen a szö­vetkezetnek, akár a gyárak­nak. i— baracs — Jövedelmező-e a szerződéses hizlalás Borzák Lajos A szövetkezet „üzemi" orvosa Ölen beszélgetünk, mi­Fejlődik a mezőgazdasági újítómozgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom