Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 15. Árnyék Ausztria felett A vasárnapi ausztriai vá­lasztások nem sok változást hoztak az osztrák kormányzó pártok erőviszonyában: a Néppárt három mandátumot vesztett, de így is még eggyel több képviselője van a par­lamentben, mint a szocia­lista pártnak. Az egyedüli új vonás az, hogy az antidemok­ratikus választási törvény kö­vetkeztében a Kommunista Pártot elütötték a szavazatok arányában járó képviselő he­lyektől. Azazhogy erre is volt pél­da.., Mindig vészjós idők jártak akkor, amikor a hala­dó erők következetes képvi­selőit kirekesztették az Oszt­rák Köztársaság parlamentjé­ből. A történelem lapjai visz- szafelé peregnek és már ott is vagyunk az 1934-es évnél, amikor a szomszédos magyar főváros egy kis ízelítőt kapott abból — mit is jelent az „Űj Rend”. Dolfuss osztrák kan­cellár Mussolini példáját kö­vetve egyeduralmi rendszert akart bevezetni országában — s ekkor tört ki a bécsi munkásfelkelés, amelyet vér- befojtottak. Aztán terror kö­vetkezett: s az eredmény né­hány éven belül nem csak a haladó erőkre, hanem egész Ausztriára nézve tragikus volt. Németország be akarta kebelezni a kis Ausztriát. Dolfusst, aki saját maga akart totalitárius uralmat bevezetni országában, meggyilkolták, majd négy év múlva, 19S8- ban bekebelezték az egész or­szágot. Ez volt az Anschluss. Ez eddig történelem és nem sok értelme volna felidézni, ha nem lennének még ma is (vagy inkább már ma is) olyan erők, amelyek ezt az 1938-as hódítást törvényesnek tekintik. Azonban vannak, méghozzá éppen a hódító or­szágban, és ebben az ország­ban sem akárhol, hanem ép­pen a kormányban. Idén feb­ruárban tárgyalásokat foly­tattak egy osztrák—nyugat­német vegyesbizottságban a hitlerizmus ausztriai áldoza­tainak anyagi kártalanításá­ra. A bonni kormány képvi­selői végül is elutasították az osztrák igényeket, mondván, A z Abonyi úti megállónál sisteregve áll meg egy pillanatra a pesti vonat. Az utasok ki sem néznek az ab­lakon. Hiszen nincs ezen a sík földdarabon látnivaló semmi. Aztán mégis lenéz­nek a töltés mellé. Mert fia­talok, öregek, asszonyok, fér­fiak lépkedtek le sebesen egymás után a kocsikból. S elindulnak az egyik közeli, fehérderekú, piroskalapos ta­nya felé. — Mi van ott? — kérde­zik a kíváncsibbak. — Az Üj Élet Termelőszö­vetkezet irodája —, böknek oda az Ujjúkkal az ismerő­sebbek és elsuhan a pillan­tásuk a rékasi földekig el­nyúló, ragyogó kékeszöld se­lyembe burkolózott vetések fölött, Kora reggel van. A nap most kezdi aranyzáporral vé­giglocsolni az alvó búza, ku­korica, meg répatáblákat. A dűlő melletti akácok mézes csókot lehelnek a végtelenség kéklő arcába. Egy láthatat­lan kéz rózsapirosra meszeli a határ alját. Vörös csíkot húz a messzeségbe nyúló k nderföld végére. És vakí­tóra festi a messzeségben ta­nuló hosszú istállók fehér fa­lát. Valamikor a Tisza, meg a Zagyva vize garázdálkodott tavaszi, meg őszi időkben ezen a tájon. A Tisza fel­nyomta vizét áradások ide­jén a Zagyvába. A Zagyva a végtelen laposokon, ereken felnyomta ide, a nádasok közé. Mert nádasok sűrűsöd­tek itt valamikor, míg kölön­cöt nem kötöttek a gátak a vizek nyakába. Nádasok vol­tak itt. tele hallal, csíkkal, békával, piócával, vadkacsá­val. Aztán a gátak elhúzták a sirat ót a vizek lakodalmán. S a kincstár birodalma lett a jópárezer holdas határ, hogy „Ausztria a hitleri biro­dalom szerves része volt, a fasiszta Németország jogutód­jának tekintendő és ezért nem követelhet jóvátételt”. Egy nyugatnémet lap. amely a vezető tőkés monopóliu­mok, tehát a német uralkodó körök véleményét juttatja ki­fejezésre, így kommentálja ezt a tényt: „A bonni döntés összeomlással fenyegeti a háború utáni osztrák politika egész építményét, amelynek az az alapja, hogy az Osztrák Köztársaság a hitleri agresz- szió első áldozata volt, ezért a hitleri Németország elien hadat viselt országok közé kell sorolni”. Ráadásul a lap meg is fenyegeti Ausztriát: „Sajnálatos lenne, ha a né­met álláspont megvilágítása hivatalos tiltakozáshoz vezet­ne, súlyos teherpróbának ki­téve az alig két évvel ezelőtt helyreállított jószomszédi kapcsolatainkat”. De a német uralkodó körök nemcsak a múltban gondol­kozva tekintik Németország részének Ausztriát, hanem a jövőre vonatkozólag is ha­sonló terveik vannak. Aden­auer kancellár már 1953 má­jusában kijelentette: „Vagy mindketten — Ausztria és N.metország is — belépünk az Európát védő hadseregbe, vagy nagyon sötét jövő vár hazájukra s hazánkra egy­aránt”. Természetesen a hit­leri módszerek nyílt brutali­tásából lefaragtak valamit és — legalább is hivatalos kor­mányszinten — ma már nem Anschluss-ról beszélnek, mint Hitler 1938-ban, hanem egy egyesült Európáról, Európai Konföderációról, stb. — ezek révén egyesítenék az NSZK és Ausztria németjeit és ez­zel az Anschluss „túlhaladot­tá válna”. És ami a legfurcsább: az osztrák kormány sok lépésé­vel maga is előmozdítani lát­szik ezeket a törekvéseket. Pünkösd vasárnapján kerül sor Becsben, a semleges Ausztriában a szudéta-német találkozóra, amelynek során Európa fasiszta mozgalmai­nak különböző képviselői az egykori sávos zoknijú osztrák nácikkal együtt fogják ismét követelni Európa területi át­rendezését, a Csehszlovák Köztársaság területeinek ki­sajátítását — s ahol a hát­térben Habsburg Lotharingiai Ottó, a volt osrzták trónörö­kös, irányítja a kísérteties színjátékot. Raab kancellár bejelentette, hogy a talál­kozó megnyitóján ő maga is résztvese. Pedig a találkozó megrendezése nem csupán a Csehszlovákiával kapcsolatos jószomszédi viszony, hanem magának Ausztriának is ele­mi érdekei ellen való. Igen, árnyék lebeg Ausztria felett. Azok az erők, amelyek nyíltan hirdetik idegen föl­dek német voltát, nyilvánva­lóan ugyanezt még sokkal ter­mészetesebbnek tartják a né­met anyanyelvű Ausztriával kapcsolatban, bár a két r.ép sorsa a századok során külön­bözőképpen alakult s Auszt­ria kulturális és történelmi fejlődése egy önálló nemzeti léttel bíró ország kialakulásá­hoz vezethet. Az első világ­háború után a versaillesi bé­keszerződésben garantálták a nyugati hatalmak Ausztria függetlenségét és megtiltották az Anschluss-t. Németország eltépte ezt a szerződést! Az írott betű, a szóbeli biztosíték nem szegülhetett útjába a Wehrmacht fegyvereinek. A német. békeszerződést ti­zennégy évvel a második vi­lágháború befejezése után sem kötötték meg. Ausztria függetlenségét, önállóságát továbbra is veszély fenyegeti. A német kérdésről megindult genfi tárgyalásoknak egyik céljuk a békeszerződés meg­kötése. Csak ez a békeszerző­dés, majd egy békeszerető né­met állam létrejötte szüntet­heti meg az új Anschluss- törekvések veszélyét. Addig azonban ott lebeg az árnyék Ausztria felett, külö­nösen, ha magában Ausztriá­ban is akadnak olyan erők. amelyek nem Okulnak a tör tónelem tanulságaiból. b. d. KÜLFÖLDI iíuk LONDON (MTI.) A News­week londoni tudósítója sze­rint Erzsébet angol királynő férje. Fülöp edinburghi her­ceg, aki nemrég tért vissza száznapos ázsiai útjáról, leg­közelebbi út jaként nem hi­vatalos látogatást tervez a Szovjetunióba. * VSASHINGTON (Reuter). Az Amerikai Szenátus Kül­ügyi Bizottsága szerdán jó­váhagyta Douglas Dillon kül­ügyminiszterhelyettesi kine­vezését. KAUFB AUREN (Reuter.) A nyugat-németországi Kauf- baurenben szerdán sziámi ikerpár született. A két kis­lány gerince van összenőve, de mindkettőnek külön vér­keringési rendszere van. A gyermekeket beszállították egy klinikára és ott döntik el, hogy szét lehet-e válasz­tani őket BONN (AP.) Bonni hiva­talos körökben szerdán kije­lentették, Erhard gazdasági miniszter júniusban egyhe­tes látogatásra az Egyesült Államokba utazik. (MTI.) YTYVVTTVTVfVVVYTVfVVVYrVWV? Hőtechnikai tanácskozás A Hőtechnikai Kutató In­tézet tíz éves fennállása al­kalmából csütörtökön dél­előtt a Magyar Tudományos Akadémián kétnapos tudomá­nyos ülésszak kezdődött, — amelyen a magyar szakembe­reken kívül részt vesznek a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország és Csehszlovákia tudományos kutatói is. A tanácskozást Lévárdi Ferenc, a nehézipari minisz­ter első helyettese nyitotta meg, majd Bátor Béla. a Hőtechnikai Kutató Intézet helyettes igazgatója a hő- technikai kutatás időszerű kérdéseiről számolt be. Felvételi pályázat az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme 1959—60. tanévére Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemére való felvételre. A Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetemének célja: szervezett marxista- leninista oktatás biztosítása a párt-, állami-, gazdasági vezetők, propagandisták, ér­telmiségiek számára — egye­temi szinten. Az egyetemen a tanulmá­nyi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a máso­dik évben politikai gazdaság­tant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet ta­nulnak. A tantárgyakból fél­évenként vizsgáznak és a ta­nulmányi eredményekről bi­zonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088—1957. MT. rendelet biz­tosítja. A tanév szeptember 8-tól június 30-ig tart, hetenként egyszer, meghatározott na­pon, délután 2—6 óráig kö­tött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. Az egyetemre való felvé­tel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel. vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendel­keznek és a tanuláshoz szük­séges marxista ismereteket már megszerezték. Az egye­temre pártonkívüliek Is kér­hetik felvételüket. Nem, kér­heti felvételét az, aki más egyetem, iskola, stb. hallga­tója. Az egyetem hallgatóinak a Forradalmi Munkás- Pa­raszt Kormány 1088—1957. sz. (XI. 25.) határozat alap­ján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap és évközben szabad választás szerint 6 nap ta­nulmányi szabadság jár. A tandíj egy évre 150 fo­rint. Mellékelni kell: 1 db. rész­letes önéletrajzot. Az illetékes pártszervezet ajánlását. A pályázat a városi, járá­si pártbizottságon beszerez­hető kérdőív alapján törté­nik. A pályázatot az illetékes pártbizottságra kell küldeni, június hó 1-ig. A vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköré­ről. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA Rövid jelentések a genfi értekezletről Genf (MTI.) David Bruce, az Egyesült Államok bonni nagykövete szerdán Genfbe repült, hogy csatlakozzék a külügyminiszteri értekezleten résztvevő amerikai küldött­séghez — jelenti a Reuter. • Nyugati hírügynökségek tu­dósítói a külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésével foglalkozva általában azt a tényt emelik ki, hogy az ér­tekezlet harmadik ülése hoz­zálátott a tulajdonképpeni problémák — a német kér­dés, Berlin és az európai biztonság — megvitatásához. * John Hightower AP-tudó- sító szerint az a tény, hogy a szerdai ülésen. mind a négy külügyminiszter általános politikai nyilatkozatot tett, arra mutat, hogy „sikerült az értekezletet visszazökkenteni a tervbevett pályára”. Gyomai György: úl etet melynek kacskaringós útjain nyáridon a Mátra felé hord­ták a sót a nyikorgó szeke­rek a szolnoki sóházakból. Később a földeket a kincs­tár jó pénzért eladta parcel- lánkint a parasztoknak. Gom­bamódra nőttek ki a tanyák az ugari szűz földekből. Ekék hasogatták fel a földeket. A parasztok kitelepedtek föld­jeikre. Dolgoztak inuksza- kadtáig, de hiába. Az adót mégsem bírták. A végrehaj­tók mindennapos vendégek lettek a tanyák közt. Később csendőrökkel jártak a végre­hajtók. Gazdasági válságok idején öt forintra zuhant egy mázsa búzának az ára. Volt olyan esztendő, amikor száz­holdas birtokot árvereztek el egy amerikai, háromekés traktor áráért. A kisparaszti gazdálkodás a sír szélére ju­tott. S amikor kint a földe­ken is megszületett az új vi­lág. az élesszemű parasztok belátták: szakítani kell a kisparcellás gazdálkodással, nanyüzemi, szövetkezeti gaz­dálkodásba kell kezdeni, mert ezt kívánja a jövő, a fejlő­dés. így született meg hét évvel ezelőtt az Űj Elet, az Abonyi úti menállónál, ahol sisteregve állnak meg min- dia egi'-egy pillanatra a pesti Vfrynntok. erek syfirnhnn ez^r hold M*■ az Űj Élet területe és hetven a tagok jelenlegi lét­száma. De amikor ezt hall­juk, arra kell gondolnunk, hogy az ellenforradalom ide­jén esténkint még a kisbor- jakat is el akarták vinni az istállókból. Életüket kockáz­tatva akadályozták meg a rablásokat a legbecsületesebb tagok akkor. Huszonheten búcsúztak el akkor a szövet­kezet kaupfélfájától. De az­óta már visszajöttek húszán, mert látják, hogy itt valóban Űj Élet kezdődött, itt Űj Elet folyik. Hetven a tagok létszáma, de az iroda mellett már ki vannak parcellázva a házhe­lyek, ahova a tagok a házai­kat építik. Már kint vannak a vascsövek, melyeken az ar­tézikat vizét az istállókhoz vezetik. Felerészben már áll­nak a helyükön a betonosz­lopok, amelyekkel kifutókat kerítenek. S már azt számol­ják, hogy ha a villanyt beve­zetik a Rékasi út mellől, mennyivel gyorsabban ha­ladnak előre. A ki először beszélget * a szolnoki Űj Élet Ter­melőszövetkezetben a tagok­kal már ez első pillanatban megállapíthatja, hogy rendes határozottság van a mun­kákban, összhang, megértés van a vezetőség és a tagok között. Az arcokon nyugalom, megelégedettség látszik. A szemekben csillog a mosoly és az öntudat. Mindenki tud­ja, hogy a munka az, ami boldogulásukat, jólétüket előbbibe viszi. A szövetkezetben minden lehető munkát géppel végez­nek. Az emberi erő csak azok­nál a munkáknál kell még, amelyeket a tudomány ma még nem tud gépekkel pó­tolni. De holnap, néhány év múlva már megoldják a gé­pek ezeket a problémákat is. — A répa egyelése még az, ahol a gépék nem tudják az emberi kezet és térdet he­lyettesíteni — mond ja a szö­vetkezet fiatal mezőgazdásza s elmutat a hatalmas répa­tábla fölött. Emberek, asszonyok térdel­nek az élénkzöld, nyílegyenes répasorok közt. Vigyázva húzgálják kis szerszámukkal a morzsás földet. Óvatosan húzzák Iri a fölösleges nö­vényszálakat. S lassan-lassan haladnak a sorok közt előre. — Nincs elmaradásunk eb­ben sem. Néhány nap múlva készen leszünk — kapcsolódik be a beszélgetésbe a fiatal el­nök és azt a hatalmas, két­száz holdas búzatáblát figyeli, mely úgy fekszik előttünk, mint egy óriási zöld bunda. Az új, vaskocsis, keskeny - sínes istállókban száznál több kisebb-nagyobb szarvasmar­ha féle áll a betonjászlak mel­lett. A tizenkétezer forintot érő bika úgy áll az egyik sor szélén, mint egy szaglászó óriás. Az ólakban háromszáz­nál több disznó, malac, meg süldő társalog. A juhhodaly- ból négyszázötven anyajuh, meg másféle gyapjasállat in­dul ki a birkalegelőre. Van a szövetkezetnek 300 olyan törzsbaromfija, melyekkel dí­jakat nyertek. A tyúkólakban melyekben önetető van, há­romezer csirkét nevelnek. — Nyolc-kűencszáz egysége is van egy embernek az állat- tenyésztőknél — mondja el­gondolkozva az elnök. Az istállókban rend, tiszta­Herter amerikai küiügyrfii-- niszter május 16-án Rómába utazik és ott tölti a pün­kösdi ünnepeket. A CTK genfi tudósítója újságírói körökre hivatkozva jelentet- j te, Herter olaszországi útjá­nak minden valószínűség sze­• , . ... ,, , irint az a célja, hogy „meg­súg mindenhol. Az ajtónál fe-á , , , ... kete tábla. Rajta a napi mun-t'gasztaija ’ Pella olasz kul- karend, az istálló fejési ci<la T ügyminisztert, amiért az nem tai. Bent minden jószágnál lehet jelen a genfi értekez- fejtábla az adatokkal. Mieten. fPzer holdas a gazdaság. S , Mj Mégis meggyőződheti A DPA bonni jelentésben benne mindenki, aki még ké tközli< hogy a Német Szo- telkedik a nagyüzemi gazdal-p,ciáldemokrata Párt sajtó- kodas nagyszerűségében, hogy || szolgálata szerdán „a Nyugat ÍQV keü gazdálkodni. Ezt az§defenzíváhan- CÍTn aiaU fog- elso pillanatban megláthatjah, ,, .. , ..... az Uj Életben mindenki hogWl, lalkOZtk a^enfi kulugymi- valóban a nagyüzemeken ciszteri értekezlet eddigi resztül írisz a magasba a me- f§ eseményeivel, tűgazdaság fejlődésének útja gj Az SPD véleménye szerint Nincs itt semmi hiba —w nem lehet titkolni, hogy az mondja a tehénistállóban efirt/Jelső két ülésen a tanácsko­sovany ember, a szövetkezete temoóiát és klímáiét magtárosa. — Nagyon-nagyorkzasok tempóját és klímáját szépen meg lehet itt élni. |a szovjet diplomácia szabta Ezt minden kérdezés nél-Mme®- A k®t német állam fcttf, őszinte meggyőződésbő | részvétele kérdésének megol- mondja. gdása semmiesetre sem te­— Tíz forintot kapunk elő-:, kinthető Bonn győzelmének. Iégnék minden egységre ha- m, A szociáldemokrata sajtó­ránk, ez az egységelőleg, ói’ . .. . , sa1nálkozik kamra tele van. Nem kelig g 1 T g sajnaikozm, gondolkoznunk — teszi hozzám, h°Sy a bonni kormány még a kovácsműhely előtt e^yi!semmiféle kezdeményező ' másik ember. S látszik rajtaM szellemről sem tett tanubi- hogy mostani élet sorsát nerc 4 zonyságot. (MTI.) cserélné vissza a régiért soha :. S még nagyobb lesz a fej- Jj§ lődés, ha a szomszédos sző- " v etkezeteket egy hatalmas| tagba egyesítik. Mert ez aj terv. Ez a fejlődés útja. 4 Május elseje megünneplé-W. A szolnoki Gépíró és Gyors- sére tinót vágtak a szövetke-'éíró Iskola emlékünnepséget zetben Ősi szökés szerintirendez Viká szüietésé­papnkashussal. tánccal emlé- ,, , , keztek meg a munka észtén-f nek 10°- évfordulója alkalmá- dös ünnepéről. Éból. Előadást tart Sehelken — Olyan gyönyörű tinó ;:j Pálma, Vikár életrajzírója volt. Ügy sajnáltam.. Májd-§szombaton délben fél 1 órai nem megsirattam csóváltam.^»Jettel az iskola dfsztermé­a fejét az egyik jószággondo-s. . .. . ,, , ,, „ zó, amikor elváltunk. gben' Az unnepseg alkalmából ,, ,, , |a tanulók részleteket olvas­got, ahol ennyire magáénak:^ fel a Kalevalából, majd érzi a tag közöst, ott már va~% V* kár-népdalok at énekelnek lóban új élet kezdődik, I Varga Béla vezényletével, I . 1 Vikár ünnepség Szolnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom