Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-14 / 111. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 14; A nyugatberlini szenátus provokációja a genfi értekezlet első napjaiban Berlin (TASZSZ). A nem­zetközi feszültség enyhítésé­nek ellenzői az utóbbi időben fokozták provokációs tevé­kenységüket Nyugat-Berlin- beru A nyugatberlini szenáfus, Brandt polgármesterrel az élen, közvetlenül a genfi ér­tekezlet megkezdése utáni napon újabb akcióhoz folya­modott, hogy kiélezze a ber­lini helyzetet és a genfi ér­tekezlet idején rontsa a poli­tikai légkört abból az alka­lomból, hogy tíz éve ért vé­get az úgynevezett „nyugat­berlini blokád”. A nagy pom­pával megrendezett „ünnep­ségekre” amerikai, angol és francia tábornokok, politiku­sok érkeztek, olyanok, akiket felelősség terhel Berlin ketté- szakításáért és azért, hogy Nyugat-Berlin úgynevezett „front-várossá” alakult át. A bonni kormány részéről ott volt több miniszter és a nyugatfoerlLnd Bundesrat el­nöke. A nyugatberlini „ün­nepségekre” elhozták azok­nak az amerikai, angol és francia repülőknek a család­jait is, akik 1949-ben életüket vesztették a Nyugat-Német- ország és Berlin között tör­tént légi katasztrófákban. A nyugatnémet lapok és a rá­dió az utóbbi napokban a kérdéssel összefüggésben rá­galomhadjáratot indított a Szovjetunió és annak külpo­litikája ellen. Az „ünnepsé­gek“ tetőpontja a keddi nagy­gyűlés volt, amelyen Kaisen, a Bundesrat elnöke, Clay tá­bornok, Brandt nyugatberlini polgármester és mások szó­laltak fel. A szónokok köve­telték a nyugatberlini meg­szállási rendszer fenntartását és felhívták a nyugati hatal­mak kormányait, őrizzék meg „szilárdságukat” a Szov­jetunióval szemben. A reakciós köröknek lázas hűhója kísérlet arra, hogy nyomást gyakoroljanak a genfi értekezlet menetére, — (MTI) Tárgyalás egy londoni rendőrbírőságon LONDON (MTI.) A NATO jubileuma alkalmából a lon­doni városházán rendezett díszlakoma idején az angol hadviseltek békemozgalma „Náci Speidel takarodj ha­za!” íeliratú zászlók alatt tüntetett. A rendőrség négy tüntetőt letartóztatott. A rendőrbíró­ság kedden tárgyalta ügyükéi. Az egyik vádlott, Hopkins kijelentette: „Két világháborúban har­coltam a németek ellen, — Az ideiglenes algériai kormány elnökének nyilatkozata Kairó (MTI). Az ideiglenes algériai kormány elnöke hangsúlyozta, a háború meg­szüntetésének egyik fő fel­tétele, hogy Párizs elismerje az algériaiak önrendelkezési jogát. Be kell látnia Francia- országnak, hogy az algériai lakosság 90 százaléka arab és muzulmán, tehát nem fran­cia és nem is akar francia lenni. Az algériai lakosság e túlnyomó többsége ugyan­olyan függetlenséget követel, mint amilyen Marokkó, Tu­nézia és több más arab nem­zet már megkapott. Ferhat Abbasz ezután Algéria gazda­sági fejlesztéséről kijelentet­te, hogy kormánya hajlandó lenne éveken át bizonyos gaz­dasági együttműködésre Franciaországgal Amikor a nácik Londoni, bombáziták, sok rokonomat és jóbarátomat vesztettem el. Felháborított az a gondo­lat. hogy ünnepi vendégként hívják ide azt az embert, akit Hitler a vaskereszt lo­vagrendjével tüneteit ki tö­mérdek gaztettéért. _ Az a gondolat is felháborított, — hogy fiaim talán ama Speidel parancsnoksága alatt lesznek kénytelenek katonáskodni, aki a polgári személyek ez­reit gyilkoltatta le.” Minden vádlott hangoztat­ta, hogy nem okoztak sem­miféle közbotrányt, éppen el­lenkezőleg, a járókelők lát­hatóan helyeselték tünteté­süket. Sir Cullam Welch rendőr­bíró kijelentette: — Én magam is hadviselt vagyok. Mindnyájunknak vannak érzéseink, de nem kell azokat szabadjára bo­csátanunk. Ezután a vádlottakat egyen­ként öt font pénzbírságra ítélte, de a büntetés végre­hajtását 12 havi próbaidőre felfüggesztette. Feszültség Algériában a május 13-1 évfordulón Algír (MTI.) Az 1958 má­jus 13-i események első év­fordulóján feszült politikai helyzet alakult ki egész Al­gériában. Az AFP jelentése szerint a francia hatóságok nagyobb méretű elővigyáza­tossági intézkedésekhez folya­modtak, katonai és rendőri csapaterősítéseket vezényel­tek Algériába. Ugyancsak az AFP értesü­lése szerint sok szervezet a május 13-ra tervezett ünnep­ségek bojkottálására szólí­totta fel tagjait. A szélső­jobboldali európaiak — And­rew Borowiec AP-tudósító szerint — azzal vádolják De Gaulle tábornokot, hogy túl­ságosan liberális magatar­tást tanúsít az algériai felke­lőkkel szemben és kifogásol­ják, hogy még mindig nem tudott végső győzelmet aratni a négy és fél éve tartó algé­riai háborúban. A tudósító megállapítja, hogy sok olyan európai, aki annakidején kö­vetelte De Gaulle hatalomra- jutását, most De Gaulle- ellenes jelszavakat hangoz­tat. A párizsi lapok megemlé­keznek az évfordulóról. Az Humanité megállapítja, hogy az algériai és a franciaor­szági szélsőségesek a vég­sőkig menő offenzívát köve­telnek a demokrácia ellen. A harc kemény lesz és csak a demokratikus erők szoros összefogásával lehet majd ►»*­A gt'rög királyi pár Olaszországba látogat RÖMA (MTI.) A görög ki­rályi pár május 19-én Ná­polyba érkezik, majd onnan Rómába utazik, ahol Granchi köztársasági elnök vendége lesz. A görög királyi párt a pápa is fogadja. Ez a látogatás olasz poli­tikai megfigyelők vélemé­nye szerint kapcsolatban áll Menderes török miniszterel­nök és De Gaulle készülő római útjával, az előző jú­nius 8-án, az utóbbi június 11-én érkezik Rómába. E lá­togatások kapcsolatban áll­nak azzal a tervvel, — ame­lyet De Gaulle mellett hu­szonkettedik János pápa is támogat —, hogy olyan föld­közi tengeri paktumot hozza­nak létre, amelyben Görög­ország lenne az „összekötő láncszem” Közép-Kelet és a többi földközitengeri ország között. A paktumhoz csatla­kozna Spanyolország is, ve­zetője De Gaulle tábornok lenne. (MTI.) Csökkent a hajógyártás a tőkés országokban Ez év első negyedében a hajóiparral rendelkező tő­kés országokban — Anglia kivételével — csökkent a ha­jógyártás. Az angliai hajó­gyárak az említett időszak­ban a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva né­mileg növelték termelésüket Az angliai hajógyárakban jelenleg 312 hajó készül, ösz- szesen 2,240 852 brutto re­giszter tonna tartalommal, Ezzel szemben a többi hajó­építő tőkés országban csök­kent a hajógyártás, s ezek­ben az országokban összesen 1,199 hajó épül 7,752.909 ton­na tartalommal. Az Egyesült Államokban e> év első negyedében 743.773 tonna hajótér épült, 153.000 tonnával kevesebb, mint a múlt év utolsó három hónap­jában. (MTI.) meghiúsítani a reakció újabb terveit. A Figaro a Francia- Muzulmán szolidaritás elmé­lyítését sürgeti, mert — mint mondja — enélkül nem ál­lítható helyre a béke Algé­riában. (MTI.) KÜLFÖLDI fotelt RÖMA (Reuter). Matteottd- nak, az Olasz Szociáldemok­rata Párt volt titkárának cso­portja kedden elhatározta, csatlakozik Nenni Olasz Szo­cialista Pártjához. * BAGDAD (Reuter). Mt>- hanvmed Savvaf iraki egész­ségügyi miniszter kedden csatlakozott ahhoz a felhívás­hoz, amely kéri Kas szem mi­niszterelnököt, hogy új kor­mányában adjon helyet kom­munista minisztereknek is. TEGUCIGALPA (Reuter— AFP). Ellentmondó hírek ér­keznek Honduraszíból. A Reuter kedd esti jelentése szerint a felkelők Bejamo ez­redes vezetésével megszálltál? Gracias város katonai foha­d iszálLá-sá ú • Az AFP szerda hajnali híre viszont közli, hogy a felkelők kivonultak a városiból. A honduraszi kormány cáfolta egy helyi rádióállomás köz­lését, amely szerint Hondu- rasz nyugati része a felkelők kezén van. (MTI) Felvételi pályázat as MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme 1959—60. tanévére Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemére való felvételre. A Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetemének célja: szervezett marxista- ieninista oktatás biztosítása a párt-, állami-, gazdasági vezetők, propagandisták, ér­telmiségiek számára — egye­temi szinten. Az egyetemen a tanulmá­nyi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a máso­dik évben politikai gazdaság­tant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet ta­nulnak. A tantárgyakból fél­évenként vizsgáznak és a ta­nulmányi eredményekről bi­zonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088—1957. MT. rendelet biz­tosítja. A tanév szeptember 8-tól június 30-ig tart, hetenként egyszer, meghatározott na­pon, délután 2—6 óráig kö­tött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. Az egyetemre való felvé­tel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel. vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendel­keznek és a tanuláshoz szük­séges marxista ismereteket már megszerezték. Az egye­temre pártonkívüliek is kér­hetik felvételüket. Nem kér­heti felvételét az, aki más egyetem, iskola, stb. hallga­tója. Az egyetem hallgatóinak a Forradalmi Munkás- Pa­raszt Kormány 1088—1957. sz. (XI. 25.) határozat alap­ján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap és évközben szabad választás szerint 6 nap ta­nulmányi szabadság jár. A tandíj egy évre 150 fo­rint. Mellékelni kell: 1 db. rész­letes önéletrajzot. Az illetékes pártszervezet ajánlását. A pályázat a városi, járá­si pártbizottságon beszerez­hető kérdőív alapján törté­nik. A pályázatot az illetékes pártbizottságra kell küldeni, június hó 1-ig. A vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköré­ről. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA Lapvélemények a genfi értekezletről MOSZKVA (TASZSZ.) A moszkvai sajtó részletesen foglalkozik a genfi értekez­lettel. A Pravda genfi tudó­sítója megjegyzi, hogy a nyugati hatalmak, amelyek hosszú ideig hallani sem akartak az NDK létének té- nyéről, most kénytelenek a Német Demokratikus Köz­társaságot bebocsátani az értekezletre. A szovjet lap­tudósítók írnak a Német Szö­vetségi Köztársaság képvi­selőinek furcsa szerepéről is. A nyugatnémet külügymi­niszter nem jelenik meg a Nemzetek palotájában, a bonni küldöttség nyilván nem akar élni azokkal a jo­gokkal, amelyek megilletik az értekezleten. A kommen­tárok megjegyzik: a nyugati hatalmak Genfben is ide­genkednek a nemzetközi problémák új és korszerű megközelítésétől. A nyugati hatalmak ellenzik Lengyel- ország és Csehszlovákia kép­viselőinek egyenjogú részvé­telét. E két szocialista ország békeszerető politikájával megbecsülést és rokonszen- vet vívott ki magának világ­szerte. Szavuknak súlya van. Ettől félnek egyes nyugati politikusok, akik a régi mód­szerekkel szeretnék megol­dani a világ problémáit A nyugati sajtó szerdán is bőven kommen­tálja a genfi külügyminisz­teri értekezletet. Az ameri­kai sajtó Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalásait „propaganda-ki j elentések- nek” igyekszik feltüntetni. A francia sajtó nagyrésze to­vábbra is borúlátó hangon találgatja, mi lesz a genfi ér­tekezlet eredménye. A Figa­ro tudósítója azonban meg­jegyzi, hogy a keddi első ér­demleges tárgyalás légköre rendkívül higgadt volt és nem csendült ki sértődött­ség az egymást sűrűn követő felszólalásokban. Az AP hírmagyarázója han­goztatja: a genfi hivatalos körökben senki sem készül cáfolni, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság meg­jelent a nemzetközi diplomá-' cia porondján. (MTI.) Kik képviselik Bonnt a genfi értekezleten? Adatok a nyugatnémet BERLIN (MTI.) A genfi értekezleten résztvevő nyu­gatnémet küldöttségben aránylag igen sok olyan név A kkoriban késett a ta­él vasz. Pedig nehéz volt kitele7ni. Árendás házak la­kói, kubikos taligájú embe­rek jaj de várták, mert hát szegényeknek, nincstelenek­nek mindig új reményeket, bizakodást adott. Egyszerre aztán mégis megjött, ciróga­tott, bizserélt, huncutkodott, maradt. Sokan megálltak az utcán, zöldelő árokpartokra ültek, süttették az arcukat, örültek az időnek, maguknak. A Ducgék kéményére rá- fészlceltek a gólyák, és Brez- nai főszolgabíró úr most még hetykébben, úri nemtörődöm­séggel igazította meg monok­liját, — Szóval búza kellene újig? — Igenis, tekintetes főszol­gabíró úr, búza kék, mer aprók a gyerekek, oszt liszt meg nincs egy sütetnyi se. — Hajtsa ki őket a mezőre, legeljenek! így kerültem tekintetes urak jóvoltából, jószántából azon a tavaszon legeiés he­lyett napszámba, Tomajra. Virradáskor fogtam az apám tarisznyáját, melegbéléses kucsmáját és neki a határ­nak. Bizony a falu álmos ágyakban forgolódott, de a ix-út után, a Vénkert mel­lett már egyre többen igye­keztek az uradalomba. Hall­gatásban lépkedtünk a kis­kápolna felé. Mezítelen lá­bamra rá-ráhajoltak útszéli vándorfüvek ágai, nedves hajnali csókok hűvösével. Szerettek engem, fiatalsá­gommal, apám téli kucsmájá­ul, bokámigérő tarisznyám­mal, amelyben ott lapult egy-Viafi - axcíméan darab kenyér, kis üveg tej. Ismertek engem nagyapám- járta utak, tudták, hogy gróf Nemes János birtokára me­gyek, a birtokra, amely el­nyúlik a dombos Tomajig, ahol alkonyattal úgy csilingel a kiskápolna harangja: ... nagy úr Nemes János, ■. ■ nagy úr Nemes János ... És amerre mentem, minde­nütt nevettek, hívogattak, si­mogattak. Ahogy kiértünk, mindjárt kezdődött a munka. A pallér káromkodva, de an­nál hangosabban magyarázta, melyik krumplihegyet kell csíráznunk, hová dobáljuk a tisztított rakást. Nekiiramodtunk. A csecse- sebb lányok nevetgéltek, vi- háncoltak, viccelődtek. Néha, néha megesett, hogy valame­lyik hosszú, fehér, szálas krumpli a már tisztákhoz gu­rult, no de azért elvegyült ha­marosan, elkavarodott a töb­bivel. Valahogy kedveltem a hűvös, göröngynagyságú feje­ket simogatni, s azon járt az eszem, estére pénzt kapok, holnap is, azután is, amíg .csak az iskolából kimaradha­tok. A lányok meg csak foly­vást vihogtak, nem is vettük észre, hogy hátunk mögött megállt a pallér, haragos, ku­tyaszemmel, dühös vadállati ös'tönnel nézegette a ringó- mellü lányok kacatászását. Véletlenül akkor esett tisztí­tani v krumpli a többihez, A pallér felmordult.. > — Ki lökte bele? A legviháncolósabb lány sem kacagott már, reszketett, de a bűnös nem jelentkezett. Pedig tudni lehetett, a két- három lány valamelyike gendtalankodta el. A neve­tőshöz fordult.. i — Na, ki vöt? Az várt, várt, tépelődött, majd dévaj kacérsággal lapo­san kacsintott, kibökte: — Talán a gyerek, A pallér felém fordult. — Az anyád táknyos szentjit. Elkéne az uraság píze? Hozzám lépett, és zsupsz! Messzi repült a kucsma. — Hazatakarodj innét! Valami nagy gyerekes dac­cal, érthetetlen szomorú fáj­dalommal kerestem meg az apám kucsmáját. Fogtam a tarisznyát, váltamra akasz­tottam, s bűrvtelenül pofon- pirosán elindultam hazafelé. A nap már magasan nyargalt és tarisznyámban összeütő­dött, összekoccant az üveg, anyám utolsó sütetnyi kenye­rének utolsó darabjával. Az útszéli vándor füvek ágai most tikkadtan lekonyultak, nem nevettek, nem hívogat­ták, nem simogattak többé. Lábam alól apró por-pama- csok puffanták széjjel, meg­indultak bizonytalanul, re­ménytelenül. Ahogy otthon benyitottam, valahogy nagyon elfogott a bánat, mégis még sírás, pi- tyergés nélkül mondtam: — Kitelt a napszám, édes­anyám. K, LUKACS IMRE küldöttek náci múltjáról szerepel, amely már a náci időkből is ismerősen hang­zik. Maga Brentano külügymi­niszter, aki genfi villájában teljesen elszigetelte magát a külvilágtól, nem volt ugyan náci párttag, de 1945 óta mindent bepótolt. Az egykori darmstadti kis ügyvédből 1945 után a CDU egyik veze­tő személyisége, Adenauer bizalmasa lett. Brentano új hivatalának lehetőségeit elsősorban arra használta fel, hogy külföl­dön eljárjon az SS-gyilkosok szabadlábra helyezése érde­kében. . A Genfben működő nyu­gatnémet küldöttség tulaj­donképpeni vezetője Grewe professzor, Nyugat-Németor- szág washingtoni nagykövete és Adenauer bizalmasa. Gre­we a náci időkben a — „Hochschule Für Politik” do­cens volt, és egyike a hitle­rista agresszív politika elmé­leti alátámasztóinak. Grewe 1941. szeptemberében sikra- szállt amellett, hogy a szov­jet hadifoglyokat a nemzet­közi egyezményekkel ellen­kező módon kezeljék, vissza­utasította a hágai megálla­podást és a genfi kovenciót. s ezzel gyakorlatilag bűntár­sává lett azoknak a gyilko­soknak, akik sokszázezer hadifoglyot gyilkoltak meg. Grewe 1945 után sem adta fel náci meggyőződését. A legújabb időkben Grewe tel­jes nyíltsággal lép fel Nyu- gat-Németország mindenfaj­ta atomfegyverrel való fel­szerelése és egész Németor­szágnak a NATO-ba való be­olvasztás mellett. 1959. janu­árjában Grewe egy washing­toni sajtóértekezleten a Né­met Demokratikus Köztársa­ság erőszakos elfoglalása naellett foglalt állást»

Next

/
Oldalképek
Tartalom