Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

1959. május ,13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kulturális életünk hatalmas seregszemléje lesz ... Már csak néhány hét választ el bennünket a Ság- vári Endre Kulturális Talál­kozó megyei bemutatójától. A találkozó, amelyet szinte hagyományosan immár min­den évben megrendeznek, , nem csak felvonultatja á megye valamennyi öntevé­keny művészeti csoportját, hanem egyben számot is ad a csoportok munkájáról, fej­lődéséről. A községi, városi és járási bemutatókat a megye legtöbb helyén már nagyobb részben megtartották. A községi ta­lálkozók. amelyek az' elmúlt napokban fejeződtek be, igen szép eredményeket hoztak. A benevezett csoportok nagyobb része tovább jutott a járási döntőkre. Különösen figye­lemreméltó volt a tiszaszent- imrei találkozó, ahol mintegy száz fiatal mutatta be tudá­sát a különböző művészeti ágakban. Ezek közül is ki­emelkedett a helyi művelő­dési otthon színjátszócsoport- ja, amely Ságodi József „így fizettek” című egyfelvonásos drámáját adta elő magas mű­vészi fokon. Nagy sikert ara­tott még két kórus is, az Ál­talános iskola énekkara és a Községi énekkar. A városi és járási döntők nagy többsége is már lebo­nyolódott. A találkozón szá­mos öntevékeny művészeti csoport igazolta, hogy méltó a megyei bemutatón való részvételre. A törökszentmik­lósi városi és járási találko­zón három község különböző csoportjai vettek részt. A fegyvemeki színjátszó és népi tánccsoport Nagy Lajos: „Űj vendég érkezett” című szín­darabjával, a Cigánytánccal jutott tovább a megyei dön­tővé. A bemutatók színvona­la^ műsorát mindenütt nagy­számú közönség nézte végig. "Most a megye legkiválóbb művészeti csoportjai készül­nek a megyei találkozóra, hogy bemutassák tudásuk ja­vát. Az énekkarok és a népi tánccsoportok megyei döntőit május 31-én Szolnokon tart­ják meg. Az előkészítő mun­kákat a különböző szervek képviselőiből alakult műve­lődési operatív bizottság in­tézi. Az elmúlt évekhez ha­sonlóan a bemutatókat most is a művészeti ágaknak meg­felelően, csoportonként ren­dezik meg. Ezen a napon a város különböző pontjain folynak a bemutatók; a népi tánccsoportok a Városi Sza­badtéri színpadon, az ifjú­sági énekkarok a Fűtőházi művelődési otthonban, a fel­nőtt énekkarok pedig a Szig­ligeti Színházban és a Verseghy Gimnázium előtti parkban adnak műsort. Az ünnepsécr a részt­vevő énekkarok, tánccsopor­tok és fúvós zenekarok szín­pompás felvonulásával kez­dődik. A különböző művé­szeti csoportok először felvo­nulnak a Beloiannisz úton, majd délelőtt féltíz órakor a Kossuth-téren kezdetét ve­szi az ünnepség. A meg­nyitó beszédet Takács Vendéi elvtárs, á megyei KISZ bi­zottság titkára mondja. Ez után a résztvevő énekkarok közös énekszáma alatt sor kerül a VIT zászló avatá­sára. Majd az énekkarok zászlóit szalagokkal ékesítik. A találkozó résztvevői az ün­nepség után koszorút helyez­nek el a gimnázium melletti szovjet hősi emlékműre. A bemutatókat délután kez­dik meg, ahol mintegy har­minc énekkar, húsz tánccso­port és tíz fúvószenekar kö­zel háromezer résztvevője lép fel a város különböző színpadain. Ott lesz majd a karcagi Nagykun Népi Együt­tes, a szolnoki Népi Együttes énekkara, a Tisza táncegyüt­tes, az egri honvéd fúvós- zenekar, valamint fővárosi énekkarok is. A találkozó emlékérmek, oklevelek és Pesti beszélgetés karcagi dolgokról Tíz éve már, hogy átvet­tem a karcagi bolt vezetését, — mondja Kovács Sándor elvtárs, az Állami Könyves­bolt „Szocialista kultúráért” éremmel kitüntetett vezető­je. — Ha most számvetést csinálok a végzett munká­ról, szinte szédületes ered­ményekről számolhatok be. Tíz évvel ezelőtt a köny­vesbolt forgalma ftavi átla­gos 3.000 foribt volt. Ma egyedül a leányiskolában el­eit ezt a forgalmat az egyik : ' b - "-ívvoronagan- distánk, — Kulcsár Pál az iskola igazgatója. Ö már 8 éve terjeszti a könyvet az iskolában, akárcsak Áros Jo­lán, a kórház könyvpropa­gandistája, akinek havi átla­gos forgalma 150—200 kötet könyv. I I gen. Abban, hogy tíz év alatt tizenötszörö­sére emelkedett a karcagi »»»TTTVTTTTTTVTTTTTÍTVVTTTTT Jahot, O. O.: Van-e igazság? (Kossuth.) örök Megmagyarázza, hogy mit ér­tünk általában igazságon, — hogy mi a különbség az igaz­ság materialista és idealista értelmezése között. Sokolda­lúan fejti ki.a marxizmus-le- ninizmusnak az igazságról szóló tételeit, megmutatja az igazságelmélet helyét a mar­xista ismeret-elméletben. könyvvásárlók száma, nagy része van annak a 15 könyv- propagandistának, akik ma­guk is lelkes könyv és iro­dalombarátok és könyvsze- retetüket átviszik közvetlen környezetükre is. Ilyen pél­dául Nagy Kristóf, aki a Mezőgazdasági Kísérleti Ál- flomáson dolgozik, mint szakmérnök és —, mint a többi könyvpropagandistánk. — ő is társadalmi munká­ban végzi a könyvterjesztés szép munkáját. És hogy mi lyen sikerrel, azt bizonyítja az a havi 150—200 példány könyv, melyet havonta vásá­rolnak tőle dolgozótársai, A fenti beszélgetés nem Karcagon, hanem Budapes­ten, a Közgazdasági Egye temen zajlott le közöttünk a könyvterjesztők országos ér tekezletének egyik szüneté­ben. Kovács elv társ a vidéki városok könyvesboltjainak dolgozói nevében szólalt fel az értekezleten. A megjelenő könyvek minőségéről és a vidéki városok könyvellátá­sáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a dolgozók egyre fo kozódó kultúrigényét csak úgy tudjuk kielégíteni, ha még több könyvet juttatunk a vidéki könyvesboltokba. A nagy tapssal fogadott beszéd után én is gratulál tam Kovács elvtársnak és egyben érdeklődtem a köze­ledő Ünnepi Könyvhétről is — Nálunk, Karcagon már megalakult az Előkészítő Bi­zottság. A Könyvhét rendezé­sében résztvesznek a tömeg­szervezetek, a nőtanács, a KISZ, a Népfront Bizottság és az úttörők is. Gyönyörű reprezentatív sátorban vásá­rolhatják majd meg az olyan régen várt könyvheti újdon­ságokat. Az érdeklődés már­is nagy, mert az olvasókö­zönség hozzászokott, hogy az ünnepi Könyvhét újdonságai között rendszerint az év legjelentősebb irodalmi alko­tásait találja. Várakozásuk­ban az idén sem fognak csa­lódni. W. F. emlékplakettek átadásával zárul. A seregszemle me­gyénk kulturális életének egyik fontos állomása, amely bemutatja az öntevékeny művészeti csoportok egy év óta végzett munkáját. S ezen keresztül számot ad megyénk fiatalságának kulturális fej­lődéséről. — csj. — Uj élet az LEI"/.™ RÁKÓCZIÜJFALU lakói közül mutatóban sem lehet férfiembert látni ilyenkor hétköznap délelőtt a hosszú egyenes utcákon. Fiatal, öreg egyaránt kint van a földe­ken. Egy tsz-be tartozik a szép kis falu. Űjak a gond­jaik, újak az örömeik is. A színvonalas szórakozás, az önművelés is egyik jel­lemző vonása ennek a tsz községnek. Legalább is ami a fiatalokra vonatkozik. Len­gyel László tsz elnök két sürgős munkája között seb­tében elmondja, hogy a tsz székháza egyben kultúrott­hon is. Van egy nagy terme színpaddal. Itt szokott a szö­vetkezet lelkes színjátszó gárdája fellépni. Igaz, hogy öltöző nincs a színpadon, de a tsz vezetőség mihamar gondoskodik róla. Néhány napja megkezdték a vályog­B4IORS4G TUDÁS ÜGYESSÉG AZ II AEROS ^ U S Z MŰSO „...Német földről jöttünk lide, örömteli, vidám kedvvel. Csupán az a kívánságunk; fogadjanak szeretettel.’» így kezdődött, hogy aztán három órán át az erő, az ügyesség ... De ne vágjunk a dolgok elé. Inkább szép sorjában, úgy ahogy az illik, ahogy megértheti bárki. Másfél század a porondon, hirdetik az öles plakátok, a már fél világot bejárt és a fővárosban három és fél hó­napig szűnni nem akaró tap­sok között bemutatott mon­stre műsort. Akik ismerik a cirkuszt, a kissé hangos pro­pagandát kétkedve fogadják. Szenzáció keltés; biztosítani kell a bevételt. Ez esetben azonban csalód­nak, még meg kellemesen, mert a Lipcséből hatalmas apparátussal Európa-körútra indult állami cirkusz valóban azt adja, amit ig-ér. Nehéz az újságíró dolga, mikor választania kell: mit emeljen ki, a mezőt-uri elő­adás melyik műsorszámábol adjon kis ízelítőt. Bármilyen nehéz is azon­ban a döntés, összefoglaló véleményt igen könnyű for­málni. Ez ennyi: az erő, ügyesség', az emberi akarat világszámai vonulnak fel há­rom órán keresztül a poron­don. Egy kis történelem a cirkusz világából és tökéle­Lukatch csoport hajmeresztő (nem túlzás!) indián lovaglá­sában. Hatan egy lovon, de úgy, hogy vágtat a ló, ami­kor felpattannak a hátára, vagy a meghökkentő szaltó a vágtató ló hátán álló ar­tista nyakába a dobbantóról: mind, mind egy remekbesza­bott cirkuszi alakítás. Vagy a vadak. Ki hinné például, hogy az alig 70 má­Mit soroljunk még fel? A jegesmedvéket, az egzotikus állatokat, mind-mind „cse­mege’’ a cirkuszlátogatók­nak. Külön kell azonban szólni, a cirkusz kiválóan idomított majmairól. Kedves, játékos közvetlenségükkel szinte be­fészkelik magukat a nézők szívébe. A műsor kisebb részét az artisták adják. De valahogy ez sem az utóbbi évek cirku­A Lukatsch csoport a lovon. zsás Tina, a cirkusz óriástes­tű indiai elefántja, milyen engedelmesen hajlik meg a nála tízszer? talán inkább százszor kisebb nő akarata előtt. És a tigrisek? Enge­delmes kutyaként húzódnak Regina Marcella ostorától. Át a tűzkarikán. artista mű­tességig csiszolt vészét. Kétségtelen: az AEROS nagy műsorában első helyet az állatszámok foglalják el. De milyen állatszámok! És mi a legnagyobb? Két­ségtelenül az, hogy az ember és a tőle idegen állat meny­nyire megértik egymást. Ki­dolgozottság a mozdulatok tökéletessége mutatkozik a Szinte várja a néző, mikor történik valami. S túlfűtött hangulatában már nem is csadálkozik, amikor Karah- Kava megjelenik óriás phi- tonjai és krokodiljai kísére­tében. Csak akkor hűl meg ereiben a vér, amikor az ido­mító a 104 éles tűfog közé helyezi fejét az egyáltalán nem szimpatikus krokodil szájába. szaiban látott kényszerű ak­robatika, hanem művészet, a tökéletességig kidolgozott. — Kezdjük talán Paolival és partnernőjével, kikről így emlékezik meg a műsor: zsonglőr a lengő dróton. Ez így önmagában semmit sem mond. Hogy valaki értse ezt kell tudnia: buzogányok, ka­rikák, labdák tizeinek színes forgataga a levegőben, amíg az artista a dróton áll. Csil lannak a sokszínű virágcsok­rok, majd kihunynak, hogy átadják helyüket Tulanos- nak, aki társával valóban vakmerőség számba menő mutatványokkal ragadtatja meg-megújuló tapsra a né­zőt. Majd a „világ legnagyobb csalója következik”. Lehet, hogy a jelzőben van némi túlzás, de ettől függetlenül amit bemutat, az valóban ki­vételes bűvészi ügyességre vall. Titkát nem árulta el, annyi azonban bizonyos, aki meglátja műsorát ha ed­dig nem is szerette a cirku­szi bűvészmutatványokat — láttán kicsit a varázslatok vi­lágába képzeli magát. Lehetetlen nem szólni King Everestről és partnernőjé­ről. Ök, helyesebben ő sítal­pakon mutat be különleges számokat. S, ha még valaki nem látott síugrást kézen, ak­kor most emlékezetébe vés­heti, hogy ilyen is van és nem csoda. Szerves kiegészí­tői a műsornak a légtorná­szok. Hagyományos számok­kal mutatkoznak be a pro­dukció során, de tökéleteseb­ben, mint artista valaha. Ennyit röviden, hiszen a műsor huszonhat számát elég volna csak felsorolni is, hát még külön értékelni. Nagy István verést a falakhoz, a tsz pe­dig faanyagot ad a lepadló­záshoz. — Nagyon szorgalmasak a gyerekeink — mondja büsz­kén Lengyel László. Múlt évben még az aratás idején sem hagyták abba a próbát. Gyakran szerepelnek, a ta­nyavilágban, a Bagi-major- ban, a Prajzik tanyán, még Vezsenybe is eljárnak. Jelen­leg aratóünnepre készülnek és már tanakodnak milyen darabot válasszanak augusz­tus 20-ra. Megtudjuk azt is, hogy a KISZ szervezet a mozgatója a kulturális életnek. Van tánccsoportjuk. Résztvesznek a gépállomás zenekarában, amely most alakult. Őszre megalakítják az énekkart. KÖNYVEI IS VANNAK a tsz-nek. Igaz kevés, de szor­galmasan olvassák azokat el­sősorban a fiatalok. A .tsz vezetősége az érdeklődést látva tervbe vette, hogy a szövetkezet könyvtárát a kulturális alapból megte­remti. Az ismeretterjesztés nem jól áll, kevés előadást tar­tottak a tsz tagok részére. Eredményes volt viszont az ezüstkalászos tanfolyam, amelyet télen tartottak a faluban. Vékony fiatal asszony Mo- ger Pálné pedagógus, ő a község színjátszóinak lelkes patrónusa. Szívesen beszél róluk, elmondja, hogy igen szorgalmasak a fiatalok. Dor- da József tsz KISZ titkár, Molnár Teréz KISZ tag, Né­meth Margit, Rácz Imre és a többiek minden próbán ott vannak. Azt azonban elis­meri. hogy a darab válasz­tással nem minden volt rend­ben. Az olyan színvonalas darabek mellett, mint az „így fizettek” című Ságodi- színmű, vagy Karinthynak egy-egy jelenete, — olyan kispolgár; ízléstelenségek is becsúsztak, mint a „Lepsény­nél még megvolt”, a Vén ci­gány és hasonlók. Most a megyei műsortárból hoznak majd anyagot és ezt a kér­dést is megoldják. A PEDAGÓGUSOKKAL való beszélgetés során az de­rült ki, hogy a szorgalmas tsz községben két komoly nehézség akad. Az egyik: a terület és a tsz kultúrcso- portja külön-külön működik és csak néha egyesítik erői­ket. Pedig rendkívül hasz­nos volna, ha a két kultúr- csoport egyesült erővel dol­gozna. A másik probléma: a lelkes fiatalság mellett az idősebbek nehezen kapcsol­hatók bele a kulturális élet áramába. Sokan szívesebben forgatják vasárnap délután a „harminckét lapos bibliát” mint sem egy-egy előadásra eljönnének. Szükség lenne a községben egy dolgozók is­kolájára is. Rákócziújfalu szerencsés helyzetben van. Fiatalsága nem menekül a földtől. A most végzős nyolcadikosok nagyrésze is szülei mellett a tsz-ben fog dolgozni. Amel­lett a fiatalok lelkesek és fo­gékonyak a művelődésre. — Fontos, hogy a tsz vezetősé­ge, de minden felelős posz­ton álló ember segítsen el­mélyíteni, átfogóbbá tenni a szépen fejlődő község kultu­rális életét. — ht — A TIT klub műsorából „Naplemente előtt” cím­mel tartják szerdán és csü­törtökön 19 órai kezdettel a Nagy művészek — nagy fil­mek című előadássorozat második előadását a TIT klubban. Az előadáson is­mertetik Gerhard Haupt- man drámáját és a műből készített filmalkotást. Az előadás után bemutatják a Naplemente előtt című fil­met.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom