Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

19o9. maju« 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A fúrótorony alatt ÖREG ESTE van. A szol­noki Kertváros legtöbb házá­nak ablakai sötétek. Csak egy kis terület úszik fényárban. Ott, a Szajol és Rákóczifalva felé vezető út szétválásánál magasba szökik a Szanda 4- es fúrótorony. Az olajbányá­szok dolgoznak. Az „URAL- MAS” egyenletes zúgása töri a csendet. Távolról úgy tű­nik, mintha egy kivilágított hatalmas kar meredezne a felhők felé. A kettes brigád, — vagyis a második műszak munkásai — beszerelték a műszak utol­só toldását. Váltás előtt van­nak. A fúrótorony talpazatán már csak egy-két ember vi­gyáz a gépekre, szivattyúra. A fúró egyenletesen halad a föld gyomrába, hogy feltárja annak rejtett kincséit a szol­nokiak és az ország javára. A toronytól alig 50 lépésre a kis munkaház ablaka vilá­git. A brigád többi tagját ott találjuk. Ki a lócán ül, ki pe­dig a falnak támaszkodva hallgatja a túróm ester beszé­dét. — Arra vigyázzanak a szaktársak, hogy olyan cső­vezetéken, amelyben nyomás van, semmiféle javítást ne csináljanak még akkor sem. ha a javítás nagyon sürgős, — mondja Kovács András. — A csővezetéket meg kell sza­badítani a nyomástól és úgy kell javítani, mert máskülön­ben súlyos baleset származ­hat belőle — folytatja. Ma is láthatták a szivattyú meghi­básodásánál, hogy milyen ha­talmas erővel tört ki a víz a megsérült helyen. Hát bizony a fúrósok ru­hája olyan, mintha iszapfür­dőt vettek volna. Talán a véletlen játszott közbe a rendszeres balesetoktatás anyagához? A délután folya­mán meghibásodott a „fúrás lelke’’, a szivattyú és a nagy nyomás messzire kinyomta az iszapos vizet. De’ miért Kovács András tartja a műszakvégi baleset­oktatást? Hiszen itt van a műszak tényleges fúrómes­tere, Horváth Ferenc is. A ŐSZÜLŐ, szemüveges, nyakig iszapos fúrómester csak mosolyog a kérdésün­kön, majd röviden mondja: — Hadd tanuljon, most jött az iskoláról. Három és félhónapcs elméleti oktatás után most tanulja meg a gyakorlatot is. — Bandi, számold csak ki a métert, aztán ellenőrizd le a szivattyú nyomását — hangzik közben. — Hadd jöjjön bele a gya­korlatba. Rövidesen ő is ön­álló fúróbrigádot kap, — mondja a fúrómester. — No, mennyit csináltunk ma Bandi? — kérdi aztán. Három méterrel többet, mint a délelőttiek — felelj a fiatal fúrómester. — A szivattyú ellenőrzése után nézd meg; az anyag és a szerszám rendbe van-e rakva, mert mi sem szeret­jük, ha olyan a kút mikor átadja a korábbi brigád, mintha tatárjárás lett volna a környéken. A rend igen fontos —1 fordul felénk. — Mondhatnám, az eredményes munka alapja. A rendetlen­ség sok veszélyt rejt magá­ban. A baleset meg rontja a versenyeredményeket — és oda a jutalom. Igaz, a juta­lom még hagyj án, de az em­ber, a munkatársunk, akivel jóban-rosszban. esőben-sár- ban együtt küzdünk az olaj­ért! — Én már több évtizede 1'urkálcm a föld gyomrát, sok mindent láttam. Kissé már fanatikusak is vagyunk, mi fúrósok. Mindig bízunk a „jó szerencsében'“. Itt is — és még ahol hozzáfogtam a fú­ráshoz, nem is gondoltam ar­ra, hegy nem lesz eredmény. Biztos vagyok most ennél a fúrásnál is, hogy találunk olajat, de gázt feltétlenül. A korábbi két szandai fúrás sem szegénykédéit a gázban, s ha ez is sikerül, amikor Szolnoknak bőséges gázt ad­hatunk. — KÉT HÉTEN belül tel­jeser. szeretnénk végezni és akkor megfúrjuk a 2-es, ki­jelölt helyet a szandai réten. Közben gyülekeznek Nagy Lajos fúrómester brigádjá­nak tagjai. Még van egy Ids idő a váltáshoz, de ők sza­porán öltöznek és máris a torony talpazatán vannak. Tudja itt mindenki- mi a te­endője. A fúró forog, a gya­korlott szemek körülnézik munkaterületüket, Ügy lát­szik, mindent rendben talál­nak. Bólintanak egymásnak, egy kézszorítás és „jószeren- csé’“-vel köszönve távozik a második műszak. — ab — Á jászberényi Kossuth tsz kommunistái ellenőrzik a termelést Milyen cikkeket gyárt az idén a román könnyűipar A román könnyűipar leg­fontosabb feladata, hegy egy­re több közszükségleti cikket gyártson, bővítse választéku­kat, javítsa minőségüket. Az ipar szakemberei jól tudják, hogy ennek a feladatnak csak akkor felelhetnek meg, ha újabb belső tartalékokat tár­nak fel és hasznosítanak, job­ban kihasználják a gépeket, csökkentik a fajlagos nyers- anyagíogyasztást, ésszerűb­ben osztják el az állami be­ruházásokat. A terv szerint idén, az elmúlt évhez képest, pamut-, gyapjú- és selyem­anyagból 3 200 OOO méterrel, len- és kenderfonalból 1 mil­lió 650 ezer méterrel, lábbeli­ből pedig 1 millió 600 ezer párral többet gyártanak. Az idei év termelésének egrik érdekessége, hogy műanyag­szálból 1 millió 500 ezer mé­ter szövetet készítenek. Az áruválaszték is bővül. 1959-ben 200 új szövetcipő- és készruha-típus kerül az üzle­tekbe. í ransisstoros hallás javító és rádiókészülék A Szemüvegkeretgyár fő­mérnöke és két műszaki dol­gozója a nagyothallók részére olyan szemüvegkeretet szer­kesztett, amely nemcsak hangerösítésre. hanem rádió­adó műsorának vételére is alkalmas. Az egyébként is használa­tos szemüvegek méretét és súlyát alig meghaladó újsze­rű keret üreges szárába négy tranzisztorból és különféle al­katrészekből különleges erő­sítőt, apró hangszórót és mikrofont építettek. A szem­üveg középrészében úgyneve­zett keretantennát „dugtak el“’. Az erősítőt úgy szerkesz­tették meg, hogy a mikrofon kikapcsolásával egv helyi rádió adó műsora is hallható. A készüléket egy ötfilléres­nél is kisebb telep 12 órán át működteti. A telep hálózati áramból újra feltölthető. A tranzisztoros haUásjavító és rádióké-zülékes szemüveg­keret mintapéldánya elkészült és azt már az ipari vásáron is bemutatják. (MTI) E gy termelőszövetkezeti vagy akár üzemi párt- szervezet a gyakorlatban két­fajta módon valósíthatja meg a termelés páríellenőrzését. Egyrészt kint a gazdaság te­rületén, vagy a műhelyek­ben a párttagok kísérik fi­gyelemmel a gazdasági mun­kák állását és tesznek javas­latot a hibák kijavítására. Másrészt a pártvezetőség a gazdaságvezetéssel beszéli meg, miként halad egy-egy munka a termelőszövetkezet­ben, vagy az üzemben. A jászberényi Kosuth Ter­melőszövetkezet pártszerve­zete rendszeresen alkalmaz­za a termelés pártellenőrzé­sének mindkét formáját. Kü­lönösen a helyszínen való el­lenőrzés vált be. Az alap- siervezet minden párttagja munkacsapatonként van be­osztva a gazdaság minden határrészére, de ez csak a dol­goknak az egyik oldala. Cél­ravezetőbb és fontosabb az, hogy a párttagság javarésze megbízatást kapott és kap most is egy-egy kampány- munka ellenőrzésére. Amikor a gazdasági szerszámokat ja­vították, akkor Kalmár Ist­vánt bízták meg a határidő betartásának ellenőrzésével. Járomi Sándor azért felelős, hogy az állattenyésztésben ésszerű legyen a takarmány­felhasználás megszüntessék az esetleges takarmánypocsé- kolást. Csibra István a legelő gondozásáért felelős — és így lehetne sorolni tovább a kommunisták neveit. Sze­mély szerint nem fognak villát, hogy megmutassák: hogyan kell a jószág elé szómi a takarmányt, hogy az ne tapossa le az abrakot, mert ezt tudja az állatte­nyésztési dolgozó. De azt már megnézik, hogy emelkedett, vagy csökkent-e a takar- mányfelhasználás, milyen a legelő kihasználása és jelen­tést tesznek időközönként a tapasztalatokról a pártveze­tőségnek. Az alapszervezet vezetősége pedig intézkedik Gyorsan fejlődik Csehszlovákia gépkocsigyártása Csehszlovákiában a gép­járművek gyártása a leg­gyorsabban fejlődő iparágak közé tartozik. Az elmúlt év­ben 58.600 autó, 278.000 mo­torkerékpár és csaknem 25 ezer traktor készült Cseh­szlovákiában. A háború előtti termeléshez viszonyítva a sze­mélygépkocsi-gyártás három­szorosára. a teherautóké hét­szeresére, a motorkerékpárok gyártása pedig tizenkétszere­sére emelkedett. A csehszlovák motoros jár­művek jelentősebb része ki­vitelre készül. 1958-ban 25.000 személyautót. 4800 tehergép­kocsit. 109.000 motorkerék­párt és 15.000 traktort szál­lítottak külföldre. Motorkerékpár-exportban Csehszlovákia az első helyen áll a világon. A Jawa-mo- torkerékpárokat 60 ország­ban ismerik. A csehszlovák Zetor-traktor elsősorban a szocialista országok mező- gazdaságában jelent nagy se­gítséget, de keresett Latin- Amerikában és a távolkeleti országokban is. Indonézia nemrégiben vásárolt 1800 traktort. az esetleges hibák kijavítá­sáért. Nagyon fontos dolog ebben a termelőszövetkezetben, hogy a párttagok és a pártvezető­ségi tagok jó gazdák, jó szakemberek, értenek a pa­raszti munkákhoz. Általában a munkacsapatvezetők párt­tagok. mert szakmailag is ki­érdemlik ezt a megbízatást. Sándor József. Szappanos István, Kalmár István, Bagó V. Imre párttagok valameny- nyien munkacsapatvezetők, akik a munkák helyi irá­nyításánál a gyakorlatban is megvalósítják a pártszerve­zet ellenőrző tevékenységét. M ivel a termelőszövet­kezet párttagjai vala­mennyien jó gazdák, ezért meglátják a hibákat is, ame­lyek akadályozzák a szövet kezeti munkát. Sándor József például arra hívta fel a párt­vezetőség figyelmét, hogy a másik munkacsapatban, ame­lyik a hagyma kapálásánál dolgozik, nagv a fegyelme zetlenség. Megjelennek ugyan azok rendszeresen a munká­nál, de csak úgy feléből- harmadából dolgoznak. Ott­hagyják a gazt a hagyma között. Mivel meglátta ezt a kommunista, szólt azonnal és a gazdaságvezetőség munka­egységjuttatás nélkül újra elvégeztette a hanyag mun­kacsapattal a hagyma kapá­lását. A takarmány mindenütt, így ebben a szövetkezetben is nagyon megbecsülendő do log. Ezért a kommunisták éberen ügyelnek arra, hogy egy szem, egy szál sem vesz- szen kárba. Járomi Sándor is azért szólt Tagyella Ist­vánnak, a tsz párttitkárának, mert meglátta, hogy a foga- tosok pocsékolják a drága abrakot. Reggel a délre való takarmányt is kiviszik, és egyik-másik többet pakolt, mint amire szükség lett vol­na. A jószág pedig dúskált a takarmányban s az alom­ba tapósta. Azóta ezen a dol­gon is változtattak. A pártvezetőség irányában megnyilvánuló bizalom is könnyíti a termelés ellenőr­zését. segítését. A párton- kívüli tsz-tagok elgondolá­saikkal. problémáikkal fel­keresik nemcsak a gazda­ságvezetőséget, hanem a párt- vezetőséget is. Legutóbb pél­dául Mészáros Józsefné szólt a párttitkámak, hogy gon­doskodjanak a munkába járó asszonyok kis családjainak elhelyezéséről, mert így job­ban részt tudnak venni a nö­vényápolásban. A pártvezető- sée intézkedett, hogy minél több kisgyermeket el tudja­nak helyezni. Az. hogy a párttagok fi­gyelemmel kísérik a gazdálkodást, á hibákat, ma­gával hozza, hogy módot ta­láljanak a jobb gazdálko­dásra is. Rendszeresen tesz­nek javaslatot egy-egy mun­ka jobb megszervezésére, ki­vitelezésére. Kezdve attól, hogy például Csik László, vagy Pető József párttagok javaslatára a termelési ter­ven változtattak a jövedel­mezőbb gazdálkodás érdeké­ben. az 50 férőhelyes tehén- istálló építéséig sok dologba beleszólnak a párttagok. — Amikor például felhúzták a tehénistálló falait, Kalmár István, Bagó V. Imre és Pető József arról kezdett beszélni, hogy miért nem lehetne ezt kibővíteni 100 férőhelyesre? Ügy is hozzák be az új belé­pőig a teheneket és legyen férőhely a közös jószágnak. Szóltak nyomban Deme Já­nos tsz-elnöknek, hogy mi az elgondolásuk, amit a pártve­zetőség is támogat. Nem so­kat gondolkozott az elnök, mert belátta; igazuk van. Néhány nap múlva megérke­zett az engedély a tehénis­tálló kibővítésére és most már a második 50 férőhelyes rész alapozása folyik. Minden területen lemérhe­tő tehát, hogy mennyire fon­tos, l.a a párttagok éber szem­mel kísérik a gazdálkodást egy termelőszövetkezetben. De ez nem elég, mert pél­dául a Kossuth Tsz-ben is a gazdaságvezetést ugyanúgy ellenőrzi a pártszervezet, mint a határban a gazdasági munkáikat. Az elnök nélkül nem tartanák meg a pártve- zetőségi ülést. Egy-egy kam­pánymunka előtt és után Deme János beszámolót ké­szít, hogy s mint akarják végrehajtani, vagy fejeztekbe a munkát. A termelés pártellenőrzé­se egyrészt a Párt te­kintélyét növeli, mert a pár- tonkívüliek látják, hegy min­den munkára kiterjed a párt- szervezet figyelme és segít a bajnál, javaslatot tesz a jobb gazdálkodáshoz. Másrészt, maga a párt is erősödik, mert a 1 termelés elleíiörzésé során kiderül, hogy melyik az a tsz-tag. amelyik lelkesen, odaadóan dolgozik a közért és a jobb munkára, a jövedel­mezőbb gazdálkodásra ösz­tönzi társait. Ezeket az em­bereket megismerik a párt­tagok és megemlítik előttük a párttagjelölt-felvételt. Leg­több esetben örömmel fogad­ta az ilyen ember a pártba hívó szót. Ebben az évben minden hónapban vettek fel tagjelöltet, idáig összesen ötöt és most van újabb két jelentkező. A Kossuth Tsz további eredményeinek, jövedelmező gazdálkodásának is egyik zá­loga, hogy az alapszervezet rendszeresen ellenőrzi a szö­vetkezet gazdálkodását és meg is mutatja azt az irányt, amerre hasznos haladni. Tóth József Itt épül a közös süldőszállás mutatja Rimóczj István, a jászfenyszarui Lehel Kürtje Tsz elnöke A FELTALÁLÓ l EDISON óta sokminent je gyeztek fel a tudomány kró Bikájában: tökéletesítéseket új találmányokat. Mi több valamelyik kultúrtörténés: feljegyzése szerint az egyil államban egyidőben rendele tileg meg akarták szüntetn a szabadalmi hivatalt, mond­ván: amit a világon már fe lehetett találni, feltalálták .. Mosolyog, amikor erről te­szek említést a Jászkisér I Gépállomás udvarán álló fél­kész vályogvető masina mel­lett. S mikor feltalálói mi­nőségről ejtek szót. hat tize­det látott szeme, széltől cser­zett arca a legkomolyabb vo­nást ölti, amint mondja: — Borbás József vagyok, s jászapáti Kossuth Tsz tagja Nem akarok én feltalálói , di­csőséget szerezni, nem is tu­dom mi fán terem az a hogy­ishívják, szabadalom, vagy miféle. Becsületes metersá- gem kőműves és ács. Láttam, hát mit. küszködnek az em­berek a vályogvetéssel. Vág­ni a sarat, talicskázni, for­gatni — egyik sem gyerek­játék. S ha jön egy eső — tönkrement minden! — Ha i- azonban mégis megússza eső t, nélkül, akkor is nehéz, hala- i: datlan munka! Most meg iga- z zán kell az építőanyag. k S végül minden álszerény- '7 ség nélkül egyszerűen teszi hozzá: Segíteni akarok... — No, azért a segítségnél mégis többet tett Borbás bá­' esi — elegyedik a beszélge­- tésbe Pethes Sándor a gépál- ■i lemás korra fiatal, de tapasz­- tálatokban idős főmérnöke.- Mert nézzük csak: amíg a- norma szerint 300 vályogot- készítenek naponta kézzel,- szárítják, gúlázzák, fuvaroz­- zák, majd fal-ba-rakják, bi­zony tekintélyes idő telik el, ä A géppel pedig a napi 5—6 ezer, frissen ásott földből ké- j szitett nagyszilárdságú vályo­got két napi száradás után mindjárt máglyából lehet fa- r lazni. De ő csak tovább integet nemet a fejével. Nem hagyja . magát meggyőzni afelől, hogy . amit csinált az igen is feljo­- gosítja az ács és kőművesnél- magasabb cím viselésére is. — NEM ezé a jövő — haj­togatja, — hanem a tégláé es az előregyártott építő eleme­ké. Most pillanatnyilag jó és ha sikerül vele annyit segí­tenem, amennyit célul tűz­tem magam elé, akkor az ne­kem éppen elég lesz dicső­ségnek és fizetségnek is. Majd, amikor arról esik szó — nem is tudom ki so­rolja —, hogy csinált már Borbás bácsi szalagfűrészt is a termelőszövetkezetnek, — gyorsan abba hagyja az el­lentmondást is és a gép mű­ködési elvét kezdi magya­rázni : —• Ez itt a garat — mutat egy valóban garat alakú le­mezből készült alkotmányra. Ide dobálják lapáttal vagy — s ennél a gondolatnál egy kicsit reménykedővé válik az arca — transzportőr segítsé­gével a földet. Alatta a for­mázó. Mikor megtelik, csak egy félkörös mozdulattal a prés alá fordítjuk. Innen az ürítő alá kerül és itt alul — mutatja — majd görgőkön jön a kész vályog. No és a meghajtás? — A TERV szerint, amit nagyrészben a Jóska gverek készített el 7 lóerős MIB, — vagy 4,5 lóerős MIA motor­ral történik — magyarázza Itt a meghajtókeréknél majc 1 egy automatikus kapcsok biztosítja, hogy a prés ne- 1 hogy balesetet okozzon. Eny- nyi az egész — simítja végi? ■ deres haját — nincs ebbei semmi ördöngösség. Csak eg} kicsit spekulálni kellett rajta Ez igaz. Nem ő mondja másoktól hallottam, éjjel­nappal törte a fejét: mikén' lehetne meggyorsítani az épít­kezéseket úgy, hogy az ne kerüljön sokba. S mikor el­készítette a gép kicsinyített mását — ezt mái' ő árulta él megkönnyebbülten sóhajtott Még néhány nap és elké­szül a gép. Csillik András s gépállomás igazgatójának tá mogatásával Pethes Sándoi főmérnök, — Szabó Sándoi hegesztő — és több má: gépállomási dolgozd segítségével valóra válil Borbás bácsi álma. Egyelőre használt gépalkatrészekből, jóformán hulladékból, elké­szül a vályogvető gép, hogy • segítse megyénk sokezres szá­mot kitevő termelőszövetke­zeti gazdáinak munkáját, — meggyorsítsa a termelőszö­vetkezeti építkezéseket. Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom