Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

VILÁG PPOl FT API AI EGYESVUETEKt (mm MEGYEI X. évfolyam, 109. szám. Ara 50 fillér 1959. május 12. kedd. A fúrótorony alatt * A feltaláló * Tudomány-Technika <ÓW808W9WW08868<X>WWB8Bfl08<)0i í Reális terveket, jobb munkát! Közismert tény, hogy me­gyénk ipara a múlt évben kimagasló termelési eredmé­nyeket ért el. Sokat jelen­tett ez az ország boldogulása mellett a munkások egyéni érdeke szempontjából is, hi­szen a minisztériumi iparba tartozó vállalatok közül ti­zenkettőben, a helyiiparban 20 vállalat közül 14-ben ki­fizettek összesen 8.9 millió forintot a 13. havi fizetés je­gyében. A nyereségrészesedés általában jóval nagyobb volt, — például a minisztériumi iparban 20.8 százalékkal —, mint egy évvel korábban. Ezután minden előzőnél na­gyobb lett a munkakedv. — Más. kedvező körülmény is volt. A tervbevett beruházá­sok megvalósítása sokat ja­vított a munkakörülménye­ken. A múlt évben teljesí­tett beruházások értéke 292 millió forintot tett ki. Növe­kedett az üzembehelyezett beruházások értéke is — 68.3 miliő forinttal volt nagyobb az 1957. évi szintnél. Üzemeink anyagellátásával nem volt különösebb prob­léma az egy évnél ezelőtti állapotokhoz viszonyítva. — Egészében véve tehát sokkal jobb feltételekkel kezdhettük az 1959. évi termelést, mint az 1958-ast. Megyénk szoci­alista ipara teljesítette is az idei első negyedéves tervét, — 101.8 százalékra. Szép munkasikernek számítana ez, ha a gazdasági vezetők — az üzemi pártszervezetek egy részének hallgatólagos bele­egyezésével — nem óvatos duhaj módra cselekednek an­nak idején a tervkészítésnél. De így jártak le. Nem vet­ték kellően figyelembe a kedvező feltételeket, eléggé lebecsülték a munkások al­kotókedvéi. Csakis így tűz­hettek maguk elé az 1958-as első negyedévi termelésnél — egészében véve — 9 száza­lékkal kisebb célt. Arra gon­doltak talán, hogy így, port hintve á világ szemébe, ma­gas százalékkal dicsekedhet­nek majd? — Látszatered- ménvekre semmi szükség, atinál ink ibb arra. hogy reá­lis célkitűzésekkel, jó mun­kaszervezéssel. a termelés, termelékenység fokozásával növeljük népünk életszínvo­nalát. Ha az előirányzat túlságo­san alacsony, jóval kisebb annál a szintnél, amit már régen túlhaladtunk, nem késztet különösebb erőfeszí­tésre. Bizonyára arra vezet­hető vissza a sok egyéb ok mellett az is, hogy megyénk szocialista iparának első ne­gyedéves összes termelése 7.5 százalékkal kevesebb volt, mint 1958 azonos időszaká­ban. Néhány fontosabb cikkből — így égetett téglából, cse­répből, kénsavból, szalmacel­lulózból többet . termeltünk ugyan a % év első három hó­napjában, mint tavaly az első negyedben — de főleg a könnyűipari üzemekben, a minisztériumi iparhoz tar­rlermelössiivetkezeli megyénk HÉTKÖZNAPJAI tozó élelmiszerüzemekben és szövetkezetekben nagy mér­tékben csökkent a termelés. így például kevesebb bőr- cipőt és lisztet állítottunk elő, mint egy évvel koráb­ban. Mivel a szóbanforgó üzemek a lakosság szükség­letét közvetlenül elégítik ki — vezetőiknek több felelős­séget kellene érezniök a ter­melési állandó fokozásáért — legalábbis a terv betar­tásáért. Bőrcipőből például csak a negyedévi előirányzat 96.3 százalékát gyártottuk le. Márpedig nálunk, a tervgaz­dálkodás viszonyai között a tervet, mint törvényt kell betartani. De a kötelező jel­legen túlnézve: nincs szebb feladat annál, mint a várt­nál nagyobb mértékben munkálkodni hazánk felvi­rágzásán. Üzemeink első negyedévi munkáját értékelve, szót kel) emelnünk a termeléscsökke­nés ellen azért is, mert a múlt évinél összehasonlítha­tatlanul jobb körülmények mellett a legtöbb helyen túl­lépték az engedélyezett lét­számkeretet. A Szolnok me­gyei Malomipari Vállalat például első negyedévi irány­zatát mindössze 95.7 száza­lékra teljesítette, ugyanak­kor a tervezett munkáslét­számnál 3.8 százalékkal több munkást foglalkoztatott. Ha­sonló a helyzet a Téglagyári Egyesülésnél is. A 96.9 szá­zalékos tervteljesítéssel szem­ben a tervezett munkáslét­számnál 11.8 százalékkal több dolgozó foglalkoztatása áll. A fentemlített tények arra engednek következtetni, hogy megyénk üzemeiben a múlt évi eredmények után — ki­mondva, vagy kimondatlanul — elbizakodottság, bizonyos fokú hanyagság lett úrrá. Erre vall az is, hogy a 100 forint munkabérre eső összes mari és éoítőineri termelés­ben — az előző év azonos időszakához viszonyítva — csak a nehéziparban volt fej­lődés. bár az állami ipari vállalatoknál elérték a ter­vezettet. 1958 első három hónapját mércének véve emelkedett a munkások átlagos havi kere­sete, mégpedig a miniszté­riumi iparban 5, az állami helyiiparban 10.6 százalékkal A munkások átlagos havi keresete például a Tisza- menti Vegyiművekben 1566, a Szolnoki Papírgyárban 1476, a szolnoki Járműjaví­tóban 1449, a Tejipari Válla­latnál 1179 forintot tett ki. Hadd tegyük ehhez hozzá, hogy a keresetnövekedésnek igazi értelme akkor van, ha tetszése és szükséglete sze­rint mindenki azt vehet pén­zéért. amit akar. Ez pedig a kitűzött termelési tervek valórayáltása nélkül nem képzelhető el. Gondoljanak erre üzemeinkben, s tegye­nek meg mindent annak ér­dekében, hogy féléves vi­szonylatban túltegyünk ta­valyi produktumunkon. — MÉHÉSZKEDNEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK — TEREPRENDEZÉSSEL UJ FÖLDEKET HÓDÍTANAK AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS SZÁMARA — MEGKEZDTÉK A SILÓZAST — HALAT TENYÉSZTENEK A RIZSFÖLDEKEN — PALANTÁLJÁK A DOHÁNYT — Fejlődik az örményes! Új Élet Tsz dohánypalán'á a Az örményesi Uj Elet Ter­melőszövetkezetben 12 hol­don termesztenek dohányt az idén. A kukoricaszárral kö­rülkerített melegágyi kertben 12 hosszú ágyban olyan szépen megnőtt a palántá­juk, hogy a szántóföldi ki telepítést már a héten meg­kezdték. A termelőszövetkezet tizen­két főből álló dohánykertész brigádot szervezett, azok lát ják el a növényápolási mun kálatokat. Az Uj Életben ré gi, közkedvelt foglalkozás a jól jövedelmező dohányter­mesztés. Az elmúlt évben is nyolc holdon foglalkoztak vele, s szeretnék legalább 25 holdon folytatni jövőre. Ép­pen ezért egy új dohánypaj­ta létesítését is tervezik. Tereprendezéssel 1300 hold fö!d öntczáséi (eszik lehetővé A 12.600 holdas karcagi Lenin Termelőszövetkezet­ben tovább fejlesztik a jöve­delmező öntözéses gazdálko­dást. A Vízügyi Igazgatóság tervező részlegének segítsé­gével felmérik azokat a te­rületeket. amelyeket egye­netlenségük következtében eddig nem hasznosíthattak és bekapcsolják az - öntözéses termelésre. Eddig 100 holdon rendezitek a terepet, a követ­kező napokban pedig mint­egy 400 holdon végzik el ezt a munkát. A termelőszövet­kezet jelenleg 800 holdon termeszt rizst, több mint 500 holdon pedig szántóföldi nö­vényeket: cukori'épát, silóku­koricát, takarmányfélesége­ket öntöz. A belterjes nagy­üzemi gazdálkodás ilyen­irányú fejlesztésével évente legalább 100 ezer forint ér­tékű többletteVmésre számí­tanak. Gépállomásaink a kongresszusi versenyben Harriman elindult moszkvai útjára Ne to York (Reuter). Harri- man, New York állam volt kormányzója repülőgépen el­indult Párizsba, s onnan egy­hónapos .tartózkodásra': a Szovjetunióba utazik. Harri­man közölte, yhögy megláto­gatja Közép-Ázsiót és Szibé­riát, s szeretne Hruscsov szov­jet miniszterelnökkel is talál­kozni. (MTI) Szolnok megye gépállomá­sai bekapcsolódtak a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenybe. Fő­képpen a termelőszövetkeze­tek gazdasági megszilárdí­tását tartják szem előtt. Vál­lalták, hogy tervszerű mun­kával, a géppark megfelelő kihasználásával segítik a ter­melőszövetkezeteket az áru- termelési színt túlszárnyalá­sához. A Szolnoki Gépállomás dolgozói ezer társadalmi munkaórában öt termelőszö­vetkezet mezőgazdasági gé­peit javítják ki. A kőtelki Ezüstkalász és a hunyadfalvi Hunyadi Termelőszövetkeze­tek istállóinak építésére 1200 társadalmi munkaórát vál­laltak. A Kunmadarasi Gép­állomáson az a cél, hogy egy-egy traktor legalább ezer normálhold értékű munkát végezzen. Az aratást, a siló­készítést és a szálastakarmá­nyok betakarítását teljesen gépesítik. A növényápolás és a nyári nagy munkálatok ideiére bevezetik a két mű szakot. A közös állatállo­mány elhelyezéséhez úgy já­rulnak hozzá, hogy 2600 mun­kaórát segítenek a termelő­szövetkezeti építkezéseknél. A Fegyverneki Gépállomás traktoristái, dolgozói a kör­zetükhöz tartozó termelő- szövetkezetek kukoricaterü­letének 60 százalékán a négy zetes vetést alkalmazták, s így gépesítik a növényápo­lási munkákat. A közös gaz­daságok istállóiba bevezetik a vizet és takaymányszállító pályát építenek. Megkezdték a siló- készítést és a takar­mány-be akerífásf Megyénk termelőszövetke­zetei mintegy harminchat ezer hold földön megkezdték a pillangósvirágú-.takarmány­növények első kaszálását. Az országoshírű állatállomány­nyal rendelkező közös gaz­daságok, mint például a tur- kevei Vörös Csillag, az abádszalóki Lenin és a kar­cagi Dimitrov tsz-ek a szán­tóterületük tizenhat száza­lékáról annyi takarmányt takarítanak be, hogy a vár­ható állatszaporulatnak a téli takarmányát is biztosítják. Megyeszerte a rozsos bük­könyök és egyéb takarmá­nyok magassága elérte a mé­tert. A közös gazdaságok több mint kétezer hold ter­méséből készítenek jóminő­ségű nedvdús zöld silót. A termelőszövetkezetek többsé­gében gépesítették a silózási munkafolyamatot. Sok helyen a német gyártmányú Mélá­dért is alkalmazzák, mely szállítószalagjával vágás után kocsira rakja a takarmányt. Június 24 re isszeliívták az SZKP Központi Bizottsá­gának Plénumát MOSZKVA (TASZSZ). A lapok közük az SZKP Köz­ponti Bizottságának határo­zatát, amelynek érelmében június 24-re összehívták a Központi Bizottság Plénu­mát. A Plénumon megvitatják, milyen intézkedések történ­tek a XXI. Pártkongresz- szhs ama határozatának vég­rehajtására, amelynek értel­mében be kell vezetni a komplex gépesítést és auto­matizálást az iparban és az építkezéseken a termelés növelése, a termékek minő­ségének további javítása, önköltségének és az építke­zési költségeknek csökkente­se céljából. Elhangzik majd a Szovjetunió Minisztertanácsa Vegyipari Állami Bizottságának jelen­tése is arra vonatkozólag, ho­gyan hajtották végre az SZKP Központi Bizottságának ta­valy május 7-i Plénumán hozott határozatot, amelynek értelmében a lakosság és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése végett meg kelj gyorsítani a vegyipar fejlő­dését és különösen a szinte­tikus anyagok termelését, az ezekből származó készítmé­nyek előállítását. (MTI.) Rendezik a szolnoki pályaudvar környékét Mesterséges megfermébenvíféssel tizenhét millió ha lvádéból állítanak elő A májusi meleg beköszön­tésével a Keletmagyarországi Haltenyésztő Állomás szajoli telepén megkezdték a haliva­dékok mesterséges előállítá­sát. Az idén mintegy tizen- hétmillió ivadékot keltetnek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére, valamint a Tisza halállomá­nyának szaporítására. Mivel a rizstelepek egy-egy hold­ján mintegy huszonöt-har­minc kiló halhús előállítá­sára alkalrrias természetes takarmány található, ebben az évben a rizstelepeket is bekapcsolják a nagyüzemi haltenyésztésbe. A célkitűzé­sek szerint a következő évek­ben mintegy nyolcezer má zsára emelik fel a természe­tes vizű, tógazdasági és rizs telepi halhústermelést a rrfe gyében. Méhészkedés SzajoSban és Jísz- kiséren Sokan tűzték már toll­hegyre — avatottak és ava­tatlanok, hogy elhanyagolt, rendezetlen a szolnoki pá­lyaudvar környéke. Ugyan­akkor a város belső közleke­dését is gátolja kissé, hogy az autóbuszok mostani szük- ség-fordulóhely.én nehéz a mozgás. Csak a vezetők fi­gyelmének köszönhető, hogy a szűk úttesten még nem történt szerencsétlenség. Mindezeket figyelembe- véve, amikor legutóbb Szol­nokon járt a közlekedési- és postaügyi miniszter, ígéretet tett, hogy segítséget nyújt a probléma megoldásában. Az Ígéret azóta megvaló­sulás felé közeledik. Az el­múlt hét utolsó napjaiban szakértőkből. álló küldöttség vizsgálta meg a pályaudvar előtti teret. Megállapításai alapján 700 ezer forintos költséggel rendezik az állo­más környékét. Az út jobb­oldalán elhelyezkedő park és a sarki italbolt között húzódó utcán új beton útburkolatot építenek. Ezzel megoldódik a MÁV néhány szállítási ne­hézsége, és jgyorsul a közle­kedés is, mivel az új úton különösebb i forduló nélkül tudnak majd közlekedni egé­szen a pályaudvar bejáratáig az autóbuszok. Mint arról tájékoztattak bennünket, a rendezés tervét most készítik és az. átadás határidejét a tervek elké­szülte után határozzák meg. Földhordás építkezéshez A szajoli Előre Termelő­szövetkezetben a múlt évben kezdték a méhészkedést — mindössze 14 családdal. Már akkor több, mint másfél má­zsa mézet pergettek hat kap­tárból és hetven tagjuknak két kilogramm mézet osztot­tak munkaegységeik után Az idén aztán újabb har mine családot vásároltak $1 ezer forintért. Az első legel­tetést Sza jóiban végzi Gaz- d.ig Mihály képzett méhész, akácvirágzás idején, utána pedig a Máira erdőségeiben legeltetnek. A jászkiséri Táncsics Ter­melőszövetkezetben ugyan­csak nyolcvan méhcsaláddal foglalkoznak. A múlt évben 30 ezer forint volt a bevéte­lük, s ami ennél is lényege­sebb, hogy a lucerna, vörös- here magfogását jónéhány százalékkal emeli a méhjá- rás, a gyümölcsösnél pedig egyenesen nélkülözhetetlen beporzó munkájuk. A fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet 102 férő­helyes istállót épít. Az istálló (eltöltéséhez Sárrándi And­rás négy fogatos társával agyaggödörből hordja a földet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom