Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
10. csípés SZATIRIKUS OLDAL 1959,: Van ez így Eántyó-Mncik tnóndó-M — Megvan!,.. Maga forgatja így körülöttem a világot. MerfíUták "j X '9 ‘í I A lelkiismeretes orvos Kilencéves/ kislányom egy este meglepő kérdéssel állt elém. — Mondd apa, mi az: én megyek be elsőnek a boltba és kérek két deka élesztőt az eladó nénitől, és mégsem én kapom az élesztőt, hanem először eladnak három szobabútort, öt rádiót és két télikabátot. — Hogy? Mit beszélsz — néztem csodálkozva, mert így első hallásra nem értettem az egészet. — Tehát... Te vagy az első vásárló és kérsz két deka élesztőt. Mégsem te kapod az árut, mert eladnak közben két szobabútort * . — Hármat apa, hármat! — ... jól van, három szobabútort, öt rádiót, két téli... Na várj csak te, furfangos kölyök, hát élesztőt, bútort, rádiót, meg télikabátot nem is árulnak ugyanabban a boltban. — De hogyha árulnának, akkor mi lenne? — Ha árulnának, akkor sem fordulhatna elő hasonló eset. Azután hosszabb fejtegetésbe mélyedtem. Magas köz- gazdasági szinten előadást tartottam a kapitalista kereskedelem moráljáról. Csak úgy általánosságban érintettem a trösztök, kartellek tevékenységét. Párhuzamot yontam a kapitalista és a "szocialista kereskedelem között. Mi tagadás, kissé bele is kavarodtam a dologba, de egy huszáros megoldással kivágtam magam: — Hát idefigyelj! A vevő,! az vevő, ha gyerek, ha fel-! rjőtt. Az eladó meg akkor! örül igazán, ha a vásárló! megelégedetten lép ki az üzletből, akár zoknit vett, akár motorkerékpárt. Mert ma már nem a PÉNZ a fontos, hanem a VEVŐ. Ügy véltem, ez a kimerítő magyarázat — tanulságos csattanóval a végén — elegendő válasz egy kislány csacska kérdésére. A gyerek azonban huncutul mosolygott reám. — Te felnőtt vagy apa, s amikor azt a ’ 18 forintos nyakkendőt akartad megvenni, hiába voltál előbb a pultnál, mégis azokat ■ szolgálták ki a nénik, akik a drága ingeket vásárolták. — Hallgass, mert nyákon- verlek! — És a nénik nem tudják, hogy aki az egyik nap olcsó nyakkendőt akar vásárolni, az vehet ám holnap drága inget is? — nyelvelt vissza a gyerek. Na tessék. Mégcsak az hiányzik, hogy az életből vett példa semmivé foszlassa a hosszú és jól felépített előadásom sikerét. Azért megmentettem a kereskedelem becsületét, imigyen: — Vedd tudomásul az örök igazságot: a kivételek mindig erősítik a szabályt. A lányomnak mondtam, de a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 39-es divatáru boltjában is érthetnek belőle. — papp — Az elmaradottnak Egy parasztszekér m egrakva könyvekkel. — Kinek hoztad ezt a sok könyvet...? — Az elnök elvtársnak küldi a tagság. — ..............? — Azt mondják ennyi brosúrával van elmaradva* mert nem négyzetesen vettette a kukoricát. mrTTvrrrv’iiwmrrTrv’iwrrrrTTnviwYrrvmmwin'rTVTTív A Kakas csípje meg az új Zagyva-híd tervezőit, építőit, az átvevőket, megrendelőket, meg mindazokat, akiket illet, Hogy miért? ... Tessék meghallgatni. Egyik délután hároméves kisfiámmal mentünk át a hídon — a nagymamához igyekezve. A gyerek kavicsot kapott fel az útról és felszaladt a hídra, hogy a vízbe dobja. Persze a hatásra is kíváncsi volt. A lélegzetem is elállt, amikor a fejét egyszerűen átdugva a korlát rácsai között gyönyörködött a avű- rödő vízkarikákban. Azóta a gyerek csak állándóan kézenfogva mehet a hídon. Egy másik eset... Éppen szolgálatból mentem haza, mikor egy ember ordítva szaladt a hídra és egy 6 év körüli gyereket korholt. A fiúcska ugyanis éppen akkor bújt elő a korlát külső oldaláról s láthatólag nagyon élvezte, hogy a víz felett lebeghet. — Képzelje el — mondta —, mikorra a gyerek nyomába értem, ez a rosszcsont ötször bújt át és vissza a korláton a viz felett. A felnőttek az effajta gyerek-kedvtelésnek nem nagyon tudnak örülni. Persze, nem tudjuk, ki, hogy van vele. Pl. a hid átvételéért felelős személyek miért engedtek meg olyan ritka rácsoza- tú korlátot, amin még egy 6 éves gyerek is ki-be bujkálhat? Igaz, csak a folyómeder felett ilyen ritka a rács, az ártér felett valamivel sűrűbb. Ha fordítva lenne a helyzet, az még valamivel ésszerűbb volna. Míg nem késő — és nem történik baleset — jó volna a rácsok közé valami gömböt vagy idomvasat behegesztení. Takó József Egy fénykép — egy e»»tendő Fényképet készítettünk a szolnoki F. Kovácsné műtermében. — 3 hónap a vállalási határidő — adták tudtunkra. Hát jó legyen három hónap, ha másképp nem lehet — egyeztünk bele. Végül csakugyan elkészült a kép négy hónap múlva. Tekintve, hogy kedves emlék a kép — nagyítást is rendeltünk belőle. — Ez újabb egy hónap múlva lesz kész — közölték velünk. Az előző tapasztalatokból okulva, persze tudjuk, hogy ébből is legkevesebb három hónap lesz, de az is lehet, hogy négy. Mármost négy meg négy az nyolc — ha nem sürgetnénk talán 12 hónap is beletelne, míg elkészülne egy kép nagyítással együtt. Arra nem is jó gondolni, mi lenne mondjuk egy tíztagú családdal, ha rászánnák magukat a megörökítésre együtt is, meg külön külön. Cs. S.-né egy megrendelő Viccek NŐI DOLGOK — hogy tetszik Neked az új ruhám? A huszadik születésnapomra csináltattam. — Nos, ahhoz képest egész jó karban van még... ÓH, AZOK A SZAMOK Egy társaságban arról beszélnek, milyen nehéz tudomány a matematika. Egy középkorú rezesorrú férfi megszólal: — De még mennyire! Nekem a doktor elrendelte, hogy naponta csak három po- hárt sört igyam, és nem is hiszik, hányszor elszámítom magamat, EGYSZERŰ MEGOLDÁS — Azon töröm a fejemet, mivel okozatnám a legnagyobb örömet Málcsi néninek 50-ik születésnapjára? — Nagyon egyszerű. Gratulálj neki a 45-ik születésnapjához; Csodá lenne Szolnokon ha a Petőfi és Beloannisz utca sarkán lévő romépület sorsáról nem mindig döntenének az illetékesek, hanem a döntésüket egyszer meg is valósítanák, és vagy lebontanák e csúfságot, vagy helyreállítanák az épületet, ha a járókelők csak a kijelölt útszakaszon mennének át az úttesten, ha valamely vállalat abban kérné felettesei segítségét, hogy mielőbb alakítsák át lakásokká az általa feleslegesen használt szobákat, ha az autóbuszok hátsó ajtaját akkor is kinyitnák, mikor nincs felszálló a megállónál. ha az utasok a buszjegyeket a szemétgyűjtőkbe dobnák bele, ha a szemétgyűjtőkbe dobott hulladék nem esne ki azonnal a kóbor ebek által kifeszegetett alsó nyíláson, ha a Verseghy gimnáziummal szemben lévő ivókút fedetlen aknáját be fednék, még mielőtt valaki kitörné a nyakát benne, ha a szolnoki fürdőbe sorszám és órahosszás várakozás után is be lehetne jutni, ha a presszókban a törzsvendégeknek adnák, azt a kávénevezetű löttyöt, amit a „névtelen fogyasztóknak” rendszeresítettek, ha a Gólya és az állomás közötti útszakasz fénycső világításához olyan villanyoszlopokat állítottak volna, ami illik is a környék képéhez, ha a főútvonalakról elvinnék a pálinkásbutikokot és talponálló italboltokat, ha a vastagnyakú emberek is kapnának konfekció inget, ha az a nyolc szerv és vállalat, mely az idén nem rendezett állami pénzen bankettet és közös vacsorát, az idén végleg lemondana róla, ha a jóidő beálltával nem növekedne a kiszálló tisztviselők száma, ha az újságírók is minden hibát meglátnának és kipellengéreznének, ha a fentiekért senki sem sértődne meg és senki sem reklamálna. gOOOOOOOOOOOOOOOOOOaOOOOOOOOOOOOOOOOOOeOOOOOOOOOOOOOOOg» W0ö<X>flfl8aflB896a8qa<W8809099P89(X)008899(>96ft Rágógumi I 'A. KIS KOTNYELES * Az egyik iskolában jegyez-© lük fel a következő párbe- szédet: © — Te, Tibi, mit rágcsálsz folyton? — Rágógumit. — Na, köpd ki gyorsan, fiacskám, zavar a figyelésben. — Nem köphetem ki, tanítóbácsi kérem... Közösen vettük. Óra előtt kaptam, — csengetéskor tovább kell ad-' nőm.------------*%. m »>—--------AZ EMBERISMERÖ — Ha valakivel öt percig együtt ülök, már tisztában vagyok azzal, hogy mit gondol rólam az illető. — Csakugyan?... Szerencse, hogy nem vagy köny- nyen sértődő természet. \ /
