Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

1959. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Harminc év az üveggyárban Azt mondják az üvegfú- vásiban jártas emberek, hogy ehhez a mesterséghez kettő szükséges: szorgalom és kéz­ügyesség. Ezt bizonygatja Hesz László, a Karcagi Üveg­gyár mestere is. S mindjárt ízelítőt is ad a munkából. Felkapja a fúvócsövet — olyan biliárd-dákó szerű szer­szám ez — kibontja az ol­vasztókemence ajtaját, s a fúvócső végére „merít” az jtkrás mézre emlékeztető, vö­röslő fényben pompázó ol­vadt üvegíbőL őszülő homlo­káról izzadtságcseppek gör­dülnek. Odakint gyújtó a me­leg, s a kemencékben ezer fokon jóval felül van a hő­mérséklet, hatása érződik az égész hutaépületben. Máskor ezt az első merítést, ponto­sabban: előfúvást, az úgy­nevezett „bankát” a szemfü­les ifjabb nemzedéknek kell elvégezni. Oda készítik a mester keze alá, dekát most a műszaknak is vége, meg hát a látogató iránti figye­lemből megteszi a mester is. Közben készséggel magyaráz, látszik rajta, hogy szereti, becsüli szakmáját: — A fúvócsövön lévő e!ő- fúvásra merítünk a kemencé­ből, s azután azt csinálunk belőle, amit akarunk — mondja, s mutatja is. A fú­vócső végén engedelmesen alakul az üveg, szétterül, majd megnyúlik, aszerint, -hogy a mester hogyan fújja, illetve egy fakoronggal mi­ként alakítja. Formájuk nincs, mindent kézzel csinál­nak. Van úgy, hogy naponta 10—15-féie gyártmány kerüi ki kezük alól. Többnyire hír­adástechnikai berendezések üvegrészeit csinálják, ez te­szi ki termelési értékük 60 százalékát, de amellett érde­kes kísérleteket, hasznos munkát végeznek. A közel­múltban például több mint ezer üvegtestű gyújtógyertyát készítettek. Az eddigi tapasz­talatok alapján beváltak gyártmányaik. Az üvegtestű gyújtógyertya előnye, hogy szétszerelés nélkül is figye­lemmel kísérhető működése. Nem csoda, hogy a Brüsszeli Vi.ágkiállitáson is nagy volt az érdeklődés iránta — s a nagytömegű megrendelés sem maradt el. Az üzem kísérleti jellegénél fogva sokféle mű­szaki hőálló üveg is készül itt. Joggal jegyzi meg Hesz mester: — Jó alkalom van itt a tanulásra, csak az a baj hogy a hely kicsi, meg aztán kevesen is akarják elsajátí­tani az üvegfúvó mestersé­get. Ma már könnyen beszél­nek a fiatalok. Azt mondják: „Elmegyek a tsz-be, ott töb­bet keresek.” — Itt mennyit lehet keres­ni? — vágunk közbe. — Kétezeregyszáz forint körül — válaszolja, s közben szép színektől tarkálló üveg­oooooooooooooooooooooooooooooooqooooooo Az idén a tervezettnél mintegy ötszáz vagonnal több húst dolgoz fel, százezer hektoliterrel több sört gyárt az élelmiszeripar Az élelmiszeripar vállala­tai már az 1960-ra tervezett életszínvonal ütemének meg­felelően dolgoznak. A terme­lést úgy növelik, hogy ne csak az egy főre jutó fo­gyasztás várható növekedé­sével tartsanak lépést, ha­nem az 1960-ra tervezett ex­port-feladatoknak is eleget tudjanak tenni. Húsból a tervezettnél 500 vagonnal többet hoznak for­galomba. Ez száz vagonnal haladja fúl az 1960-ra terve­zett mennyiséget. A tejter­mékek előállítását hét száza­lékkal növelik. Sajtfélékből 650 vagonnal készítenek töb­bet. mint amennyit az 1960-as terv előír. A tervezettnél több tojást és baromfit, édes­séget, illatszert és kozmeti­kai cikkeket kívánnak for­galomba hozni. Növelik a sörgyártást is. Az idén mint­egy százezer hektoliterrel több sört főznek. — Borból minden igényt ki tudnak elé­gíteni. A munkát úgy szervezik meg, hogy az önköltségi, a termelékenységi és a gazda­ságossági eredményeik az ed­diginél kedvezőbben alakul­janak és ez év -végéig mint­egy kétszázmillió forint több­letnyereséget érhessenek el. (MTI.) darabot vesz elő az ablak­párkányról. — Látja, ilyesmit is csiná­lunk. — S ez hogyan készül? Egy tányérban lévő, sörét­nagyságú különböző színű üvegdarabokra mutat. — Ebben forgatjuk meg az előfúvást, utána melegítjük, majd ismét merítünk rá. így a színes résa belül marad, nem kopik le, a virágvázák, kosarak, halak szép díszei maradnak a lakásnak. — Dísztárgyakat is készí­tenek? — Csak úgy, műsoron kí­vül, tekintve, hogy nem tar­tozik a profilunkba. De néha — főleg, ha külföldi küldött­ség jön — az igazgató elv­tára engedélyével csinálunk dísztárgyakat is. — A művészi érzék mel­lett megfelelő gyakorlat is kell ehhez — gondolom. Mennyi ideje dolgozik a szak­mában? — Tizenhárom éves ko­romtól kisebb-nagyobb meg­szakítással, lényegében állan­dóan harminc éve. — S mindig itt volt Karca­gon? A kérdés úgy látszik sok emléket idéz fel benne, mert egy pillanatra elmereng, sze­me valahová messzi tekint. Kisvártatva megszólal: — Az embernek egész kál­vária az élete. Ajkát kivéve, voltam az ország összes üveg­gyárában. A felszabadulás előtt azért vándoroltam, mert ha valaki kinyitotta egy ki­csit a száját, mennie kellett tovább. A demokráciában meg, ahol leginkább kellett szakember, oda helyeztek. Persze, azért a kétféle mun­kahelyváltoztatás között van egy kis különbség. Nem igaz? (Si) A vállalás teljesítésének motorja : a PÁRTSZERVEZET AMIKOR ELJUTOTT an­nak a híre a Pusztakürti Ál­lami Gazdaságba, hogy a pártkongresszus tiszteletére az üzemek, mezőgazdasági szektorok dolgozói felajánlá­sokkal készülnek, itt is ösz- szeültek a gazdaság kommu­nistái és pártonkívüli veze­tői, hogy megbeszéljék: mi­lyen felajánlásokat lehet tenni a kongresszus tisztele­tére. Egyhamar meg is szüle­tett a közös vállalás. Ápri­lis 2-án az üzemi bizottság nagygyűlésén hirdették ki az összesített fogadalmat. „A S00 hold őszibúza termésát­lagát holdanként 70 kilóval növeljük, ami 560 mázsa ter­méstöbbletet jelent. Ebből a mennyiségből a tsz-eknek 300 mázsa fémzárolt búzát jut­tatunk. Ősziárpából 261 má­zsával termelünk többet, amelyből a tsz-eknek 100 má­zsa fémzárolt gabonamennyi­ség jut. 2400 mázsa silót ké­szítünk terven felül és azt át is adjuk a szövetkezetek­nek. Kukoricából holdanként 50 kilóval emeljük a termés­átlagot”. Azután az állattenyésztés vállalásai következnek: a te j hozamemelés, a terven fe­lüli törzsállatok kitenyész­tése a termelőszövetkezetek részére. Terven felül 5 te- nyészüszőt, 30 tenyészkocát, 10 tenyészkant adnak át a környező szövetkezeteknek, összesen 775 ezer forintot je­lent a gazdaság dolgozóinak kongresszusi vállalása. NEM LEHET AZT mon­dani, hogy rossz volt a gaz­daság terve és ezért lehetett tenni pótlólag vállalásokat. Az már inkább megemlíten­dő, hogy a dolgozók erejük, tudásuk legjavát adva hoz­zájárulnak a szövetkezetek megerősítéséhez, a termésho­zamok növeléséhez. Hagyo­mánya van ebben a gazda­ságban a jó munkának, hi­szen négyszeres élüzem. Az idei vállalás sem marad pusz­tába kiáltott szó, s ennek megvalósításáról gondosko­dik a pártszervezet és rend­szeresen ellenőrzi az ígéret beváltását. A gazdaság vezetői ugyan azt mondják, hogy náluk igen lelkiismeretesek az em­berek; amire Ígéretet tettek, arra nem kell ösztönözni őket. Egyaránt vallja ezt Ma­jor Mátyás párttitkár, He­vesi Elemér üb-elnök, brigád- és munkacsapatvezetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dolgozókra hagyják ígéretük beváltását. Ezért foglalkozik a pártvezetőseg minden taggyűlésen, minden vezetőségi ülésen azzal, hogy miként haladnak a vállalás­sal. mi a teljesítés esetleges akadálya, milyen intézkedé­seket tegyen a gazdasági ve­zetés. — Az állattenyésztés terén tett fogadalom megvalósítása érdekéiben hozzunk létre szo­cialista brigádokat — mon­dotta a legutóbbi pártveze­tőségi ülésen Nagy Károly, Hevesi Elemér és Nagy Já­nos. EZEK A KOMMUNIS­TÁK már előzőleg megbe­szélték a módját, hogy mi­ként lehetne sikeresebben eleget tenni az adott szó­nak és ezért javasolták a szocialista brigádok létreho­zását. A brigádok fő célki­tűzése az állattenyésztésben a takarmány ésszerű fel- fiasználása, gondos jószág­ápolás, a tejhozam növelése, a fialási, a leválasztási át­lag emelése. Valahogy így foglalták össze a szocialista brigádok jellemzőit: szorga­r BEVÁLT a szalagrendszerű javítás a járműjavítóban Már régen beszélnek arról, a vasúti járműjavítás szak­emberei, hogy korszerűbb módszerekkel kellene dol­gozni. A megnövekedett szál­lítási feladatok követelőén lépnek fel a javító vállala­tokkal szemben, hogy a meg­sérült, vagy időszakos javí­tásra kerülő járművek mun­kálatainak átfutási csökkentsék. A munkálatok korszerűsí­tése elsősorban a szervezett­ségtől függ, tehát meg kell találni azt a módszert^ hogy " legkevesebb időveszteség­Virágcsokor helyett gél javítsanak. Erre a legal­kalmasabb forma a szalag­rendszer kiépítése. Termé­szetesen mint minden új, ez rG§CgaK805aK8QMrcgQ§cKSQg<3<3cgaK3a£<^3>2D^<>iD§öeb3p^bJD^ a módszer is hosszú vitára adott okot. Évekig bizonyít­ói gáttá az egyik fél, hogy ja- (Ví tóműhelyben nem lehet ) megvalósítani a szalagszert'! ; munkát, mert a vasúti ko- [esik annyiféle tipusa jön be ! javításra, mint az égen a [csillag. Ez egy kicsit túlzás i Az viszont igaz, hogy egy jó i szakember hirtelenjében gégész könnyedén 25—30 ti- h Pust összeszámol. — A ó másik súlyos indokként a g szükséges javítások idejének ú különbségét hozták fel. 3 Az újat támogatók elle- £nük érveltek. Úgy mondták: -9 a folyamatos szalagszerű munkát a nehézségek ellené­ire is be lehet vezetni és ^gyorsabbá lehet vele tenni a (javítandó járművek áttfutá- ssát. Fontos az, hogy mielőtt [a járműveket a munkahely­ire beállítják, alapos műszaki t vizsgálat alá vegyék, hogy »szalagra csakis az időszakos Isima, más sérülést nem szen­vedett, egy javítási nembe startozó járművek kerüljenek. /! három-négyéves forma kislány fce- LT rekre nyílt szemmel nézett az ide­genre. Komoly kis arcán ott volt a kér­dés; vajon mit akarhat? Védelmet kere­sőén húzódott anyukájához. Mellé kupo­rodott. Majd széltöl-naptól barnított göm­bölyű kis arcát anyja karjához szorította. Figyelt, de mind nagyobbakat pislantatt. A beszélgető felnőttek szavainak zson­gása, no meg az egész napi játszás-futkáro- zás fáradtsága elálmoHtotta. Szempillái lecsukódtak. Az édesanya lefektette, beta­karta, s mosolygós szemmel simogatta meg legkisebb gyermekét, Katikát. Hányszor áll meg gyermekei ágya mellett, hányszor simítja rájuk a taka­rót, senki nem számolja azt. De az ilyen pillanatok már éveket tesznek ki Pozsonyi Istvánná életében, akinek hét gyermek mondja a szívet melegítő szót: anyukám. Képes a család. Kilenced magára süt- főz, mos, takarít az édesanya-, s emellett havonta 25—-27 munkaegységet is szerez a közösben végzett munkával. Mert Po­zsonyi Istvánná férjével, s most már 18 éves nagy fiával együtt a turkevei Dózsa Népe Tsz tagja. S még meg olyan mun­kát vállaltak, ahol télen-nyáron egyformán helyt kell állni. Az apa tehenész, a fiú kocsis, ő meg tejkezelő, de a fejésben is részt vesz. Hogyan győzi a munkát? Erre a kér­désre is rögtön kész a válasz. Beosztással. Hat éve dolgozik a tehenészetben, s azóta már megtanulta, miként ossza be idejét úgy, hogy becsülettel elvégezze a közösben vállalt munkát, s a család se érezze a gon­doskodó anya hiányát. — Higyje el — bizonygatja —, én már nem tudom másként elképzelni napjai­mat, mint ahogy most folynak. Megszok­tam, a közös munkát, azt, hogy egyen­jogú tagja vagyok a termelőszövetkezet­nek. Én is, férjem is párttagok vagyunk, Rendszeresen eljárunk a taggyűlésekre, pártrendezvényekre és természetesen a termelőszövetkezet közgyűléseire is. 1950- ben 10 hold juttatott földdel léptünk a tsz-be. Megtaláltuk számításunkat­Az elmúlt esztendőben ezernél több munkaegységet írtak javunkra, s ha eh­hez hozzászámítjuk az egy hold háztáji jövedelmét is, nem panaszkodhatunk. 10 mázsa búzát, mint felesleget adtunk el. Négy hízót vágtunk. Nem fogy ki a zsírozó, s jut a kenyér mellé szalonna is. Minden évben nevelek baromfit, s most is van 7 süldőnk meg a háztáji tehén. Hogy telnek napjaim? Erre könnyű válaszolni. Munkával. Reggel 4 órakor ke­lek. Gyorsan elkészítem az iskolások reg­gelijét, s aztán sietek a 100-as istállóba, mert 5 órakor kezdődik a fejés. A tej el­szállítása után elmosogatok, s aztán fogok a házi munkákhoz. Az esti fejesig min­dig akad tennivaló. De szívesen dolgozom, mert szeretem a családomat meg a terme­lőszövetkezetet is, amit nem cserélnék fel semmivel. Így pereg Pozsonyi Istvánná életorsója. Egész nap tesz-vesz, dolgozik. S ha fáradt is, gyermekei csacsogása mosolyra derítik. Örül annak, hogy egészségesek, hogy jól tanulnak, s nem félti jövőjüket. S kell-e annál nagyobb boldogság, hogy szerető gyermekek veszik körül. Amis­kor hízelkedve megsímogatják puha kis kezükkel, vagy a nagyobbak a rájuk bízott munkáknál ügyeskednek már, eszébe sem jut a sok álmatlan éjszaka, a gyermekek csínytevése, pajkossága, csupán a szeretet számára van hely szívében. Pozsonyi Istvánná sorsa közös sok száz és ezer édesanyáéval, akik szeretet­tel, sok munkával nevelik gyermekeiket, s gondoskodásuk, derűs mosolyuk bera­gyogja a kis otthonokat. Mit adhatunk cserébe az édesanyáknak? Szeretetet, tisz­teletet, s anyák napján egy-egy szál virá­got. Tudom, Pozsonyi Istvánná sem vár többet, akinek ezt a kis írást nyújtom át anyák napi virágcsokor helyett. NAGY KATALIN Több évig tartott a vila, [míg végül az új mellett ál- [lók elgondolása érvényesült és az elmúlt hónapokban a [szolnoki Járműjavítóban is [megkezdték a teherkocsi ja­vításánál a szalagrendszer [bevezetését. Nézzük csak, mit mutat a ^gyakorlat? Már több, mint 'egy hónapja folyik az új módszerű javítás. Lendvai Istvánt kerestük fel, a kocsi- osztály kiváló alvázlakatos íbrigádvezetőjét, aki bátran 'nyúlt az újhoz. Nem riasz­totta vissza semmiféle elő­ítélet, hanem brigádját ki­egészítette és Bagi Miklós ‘brigádjával hozzáláttak a ‘^munkához. 2 Első, legfontosabb teendő­idejét I jük a műszakiak segítségévei az volt, hogy a javítási sorrendet és az elosztást megcsinálják. Végül úgy döntöttek, hogy a Lendvai brigád lesz a kezdő és ők végzik el a kikötést, a vonó- és ütközőkészülék fővizsgá­ját, továbbá a szegecsek ki­vágását és az egyengetést. A Bagi brigád az átkerülő, fé­lig kész kocsikon elvégzi a kerékcserét, pótolja a hiány­zó és meglazult szegecseket, majd megcsinálja a fék fő­vizsgáját. Eddig a tervezés. A gya­korlat is nagyjából azt bi­zonyította, hogy helyes volt az elosztás, mégis nem egy­szer előfordult a kísérleti hó­napban, hogy vagy Lendvai- nak, vagy pedig Bagiéknak kellett a másik munkájában besegíteni. Ez azonban a két brigádot nem zavarta, hanem naponta rendszeresen meg­csinálták a 8 kocsi fővizsgá­ját. — Vannak még nehézsé­gek — tájékoztatott bennün­ket Lendvai elvtárs. — Je­lenleg is mind a négy ko­csim másféle tipus. Az egyik kocsi javítási normaideje 16, a másiké 20, a harmadiké 28 órás. Itt dolgoznak a he­gesztők, de már a szekrény­lakatosok is megkezdik a munkát. Helyzetük talán még a miénknél is nehezebb —, mert az elavult alkatré­szek sérülése rendszerint csak a bontás után látható. Nem egy esetben az előre rászánt javítási idő egyes kocsinál a bontás után dup­lájára emelkedik. A bajokat orvosol­juk, mert már a tapasztalat eddig is azt mutatja, hogy több ko­csi készül a szalagon, mint a korábbi javítási módszer­nél. Ott sokszor napokig el­hevert a kész kocsi, mert előtte nagyobb javítású aka­dályozta továbbvitelét. Az első hónapban a két alvá- zas brigád 192 fővizsgás ko­csit javított meg és remél­jük; az elkövetkezendő hó­napokban, mikor már jobban belejövünk, több is elkészül majd. Andrási Béla lom. gondosság, lelkiismere­tesség a munkánál. — Mi az ifjúsági munka­csapatok létrehozásával és versenyének megszervezésé­vel járulhatunk hozzá a vál­lalás teljesítéséhez — mond­ta Köntés Borbála KISZ tit­kár azon a pártvezetőségi ülésen, amikor arról volt szó, hogy a KISZ mit tehet a felajánlás teljesítéséért. Azóta már Tálas Mária, Rácz Anna, Köntés Borbála munkacsapatai vállalták, hogy 25—25 holdon holdan­ként 3 mázsával emelik a kukorica termésátlagát és a többi növények termelésénél is lelkiismeretes munkával igyekeznek a hozamot növel­ni. Most még nem lehet le­mérni, hogy mennyit valósí­tottak meg az adott szóból, mert azt az ősz, a betakarí­tás mutatja meg. Az azonban bizonyos, hogy nem marad­nak szégyenben vállalásaik­kal a gazdaság dolgozói, mert a pártszervezet sem hagyja ellanyhulni a verseny­mozgalmat. A pártvezetőség rendszeresen összeül, egy­részt a gazdaság vezetőségé­vel, másrészt tagjaival és annak feladatul szabja a versenymozgalmat lendítő intézkedések megtételét. — Most például a minőségi munka érdekében holdan­ként 100 forint célprémiumot tűztek ki a munkacsapatok­nak. ha azok a cukorrépa egyelésénél a megszabott módon végzik eh a növény­ápolási munkákat. A követ­kező időkben a szakszervezet megszervezi a munkacsapa­tok közötti versenyt is. A verseny legjobbjait jutalmaz­zák és a verseny állásáról pedig üzemi bizottsági és párttaggyűlésen tájékoztat­ják a gazdaság dolgozóit. A FOGADALOM valóra- váltásának nagy lendítőereje, hogy minden munkacsapat­ban dolgozik párttag, akik feladatul kapták, hogy kör­nyezetükben ne csak példát mutassanak, hanem mozgó­sítsanak is a lelkiismeretes jó munkára. Nem nagy dol­gok ezek, de az már nagy dolog, hogy ilyen módon több mint háromnegyed mil­lió forint értékű terménnyel és állattal ad többet az ál­lami gazdaság a népgazda­ságnak, a termelőszövetkeze­teknek. Amikor összeül a pártkongresszus, akkorra már jelentős eredményeket tud felmutatni a gazdaság a ter­méshozam növelésénél. S ami még dicsérendő, a ter­mel őszövetkJ'íetek megerősí­tésének jegv^ben tettek foga­dalmat a dolgozók, hogy a terven felül termelt gabona, nevelt állat az új szövet­kezeteknek jusson, azoknak a gazdasági megerősödését szolgálja. — Tóth — Kegindnll a furfeevef jépgvár énílése A túrkevei földművesszö­vetkezetek megbízásából a helyi építőipari ktsz dolgozói hozzáláttak az annyira szük­séges jéggyár építéséhez. A forint már jóideje megvolt rá — a késedelmet az okoz­ta, hogy a SZÖVOSZ áltat tervezett gyár rá sem fért volna a telekre... A buda­pesti szerv azóta korrigálta a hibát; jó ütemben halad a munka. Előreláthatólag koraőszre elkészül a jéggyár, melvnek napi termelése 24—25 mázsa. „Nyár után jég — eső után köpönyeg!” — mondhatna valaki, de ha tenné, mellé­fogna. Jégre egész esztendő­ben szükségünk van; a téli időszak pedig igen alkalmas arra, hogy azalatt feltöltsél a tágas vermeket. A vágott jég mázsája 4.5f forintba került; a gyárié kö­rülbelül csak felébe. A ház­tartási jég mellett úgyneve zett száj-jeget is gyártanak majd, mely a fröccsök, mál­nák és narancsszínű-ízű ször­pök, limonádék közvetlen hűtését is lehetővé teszik. A kereskedelem szakemberei arra törekszenek, hogy az új gyár jégtermeléséből Kisúj­szállásnak is juttathassanak. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom