Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

Megkezdődött a Magyar Vöröskereszt j I. Országos Kongresszusa Köszöntjük az édesanyákat Szombaton reggel a Vasas S,zakszervezet Székházában megkezdődött a Magyar Vö­röskereszt I. Országos Kong­resszusa. A kongresszuson a főváros és a vidék vöröske­resztes szervezeteinek mint­egy három küldötte és szá­mos meghívott vendég vese részt. Dr. Gegesi-Kiss Pál Kos- suth-díjas akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke nyitotta meg a kongresszust. A » küldöttek elfogadták a kongresszus napirendjét, megválasztották a kongres­szus szerveit, majd Kárpáti József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára mondott beszámolót. Kárpáti József bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalom nem kímélte a Vöröskereszt szervezeteit sem. Az ellenforradalmárok — visszaélve a vöröskereszt felségjeleivel — fegyvereket csempésztek, fegyveres akció­kat támogattak, másrészt szétzüllesztették a szervezete­ket. félbeszakították a szé­pen fejlődő vöröskeresztes munkát. A főtitkár a továbbiakban hazánk egészségügyi helyze­téiről, az e téren elért eredmé­nyekről beszélt, megállapítva, hogy azokban része van a vöröskereszt tevékenységének is. Tavaly például több mint tízezer aktivista támogatta az állami egészségügyi szolgála­............................... rr rri Prágában megnyílt a magyar híradás­technikai kiállítás A prágai Műszaki Mú­zeumban megnyílt a magyar híradástechnikai kiállítás. Magyar mérnökök bemutat­ták a csehszlovák szakembe­reknek és a sajtó képviselői­nek a legújabb magyar hír­adástechnikai gépeket. (MTI). tiimmniiitiuii?':) tot a gyermekbénulása- és az ázsiai influenzajárvány elleni küzdelemben. A Vöröskereszt önkéntes társadalmi munkásainak ezrei és ezrei vesznek részt a különböző egészségügyi akciókban, a tisztasági moz­galomban, a nyári mező- gazdasági munkák egész­ségügyi ellátásának meg­szervezésében, az üzem- és bányaegészségügy megjaví­tásában. Mind kiterjedtebb az isme­retterjesztő tevékenység: — sokezer előadást, filmvetítést tartanak, összesen három és félmillió példányban bocsá­tottajk ki ismeretterjesztő saj­tóterméket. Az 1958 — 59-es oktatási évadban mini egy negyvenhá­rom ezren végezték el a Vö­röskereszt különböző tanfo­lyamait és ezzel már több- százezerre tehető azoknak a száma, akiknek a szervezet egészségügyi alapképzést nyújtott. Fontos feladatuk a véradó-mozgalom szervezése: hazánkban ma már mintegy 180 OOO véradó van, akiknek legnagyobb része a Vöröske­reszt felvilágosító munkája nyomán kapcsolódott a moz­galomba. Kárpáti József ezután mél­tatta azokat a sikereket, melyeket a Vöröskereszt az egészségügyi állomások, — csoportok az elsősegély he­lyek, a házegészség őrhálózat és az iskolai munka kiépíté­sében elért. Beszélt a szociá­lis munkáról amelynek ered­ményei elsősorban öregek, a betegeik, a rokkantak, a sokgyermekes családok gon­dozásában, az alkoholizmus elleni küzdelemben mutat­koznak meg. A beszámoló következő ré­sze a szervezeti munka kér­déseivel foglalkozott, majd | Kárpáti József a Magyar Vö-J röskereszt nemzetközi jellegű j tevékenységéről szólt. A szer-} vezet rendszeresen részt vesz] nemzetközi konferenciákon, és tárgyalásokon, bekapcsoló-! dik az elemi csapások idején J megszervezett segélyakciók-! ba, közreműködik a repet-! Hálásban, a családegyesítés-; ben. ! Szorosabbá vált az együtt-! működés számos külföldi; országgal, elsősorban a ba-! ráfiakkal. Csak az utóbbi! négy évben tizennyolc or- j szag Vöröskereszt küldött-! sége járt hazánkban. Eb- J ben az időszakban Magyar-; országról tizenöt országba! utazott küldöttség. A Magyar Vöröskereszt ♦ 1955 óta mintegy 2 3C0 000 * forint értékben juttatott se-1 gélyt külföldi országok elemi | csapást szenvedett lakossá-1 gának, mint például Lengyel-j országba, Mongóliába, Gö- 5 rögországba, Egyiptomba és az algériai menekülteknek Tuniszba. Az ellenforradalmi esemé­nyek után — folytatta — a Vöröskeresztre feladatok há­rultak a külföldre szökött magyar fiatalok felkutatásá­ban, hazahozataluk előse­gítésében. Szervezetünk 1957 óta körülbelül ezerkétszáz fiatalkorút segített haza szü­leihez, jelenleg pedig mint­egy ötezer fiatal sonsával fog­lalkozunk. (MTI). ÍJ1 ájus 10-én, az anyák napján a fia- tolok, a gyermekek ~ —-i.- —■■ melegével nevében szí- köszöntjük az vünk minden édesanyákat. Kedves Édesanyák! Köszönjük, hogy pólyásgyermekkarunktól kezdve mindig félő gondossággal vigyáznak ránk. A kis pályásgyermek sírására az édesanya ébred elsőnek, az édesanya örül leginkább az első fognak, az első szavaknak, az első lépéseknek; az édesanya vigyázd keze fogja gyermekét az első lépésnél és ez a kéz ott van mellettünk egész életünk so­rán. Ha betegek vagyunk, édesanyánk virraszt lázas álmunk felett és napközben is féltő gonddal vesz körül bennünket. Az ő fájdalmát nem lehet látni az arcán, mókázik, játszik, hogy ezzel vs enyhítse fajdalmunkat. Az édesanyának fáj leginkább, ha gyer­meke egyest visz haza az iskolából, ők izgulnak leginkább, ha fiuk, vagy leányuk vizsgázik. Hányszor mondatlak le a legszüksége­sebbekről is, hogy gyermekeik számára új ruhát, cipőt vegyenek, hogy gyermekeik tanulhassanak. És mi természetesnek vesz- szük ezeket az áldozatokat. Természetes­nek találjuk, hogy mi két-három új ruhát kapunk, amíg édesanyánk csak egyet vá­sárol magának. Természetesnek találjuk, hogy odahaza meleg étel, tiszta ruha vár bennünket. El is feledkezünk róla, hogy megköszönjük, pedig szeretjük édes­anyánkat. Tudjuk, hogy az anyák napján nem viszonozhatjuk mindazt a szeretetet, amit eddig kaptunk. A mi ifjúsági szerveze­teinknek, az Úttörő Szövetségnek és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek az a célja, hogy a fiatalokat szüleik megbecsü­lésére, tiszteletére nevelje. Arra neveljük a fiatalokat, hogy vegyék észre a szülök gondosságát, hogy segítsenek szüleiknek a mindennapi munkában, hogy felnőtt ko­rukban szüleik támaszaivá váljanak. Mi is azt akarjuk, ami minden szülő­nek az akarata, hogy gyermekeikből be­csületes munkás emberek, igaz hazafiak legyenek. Tudjuk, hogy ezt az „ajándékot" a szülőkkel, az édesanyákkal közösen ké­szíthetjük csak el. Az édesanyák és a KISZ összefogása, közös nevelő munkája eredményezheti csak, hogy gyermekeikből becsületes, szorgalmas, tisztelettudó, mű­velt ember legyen. Kedves Édesanyák! Ismerjék meg a KISZ-t és segítsék tanácsaikkal munkáját. Mi azt akarjuk, hogy minden gyermekét szerető édesanya örüljön annak, hogy gyermekük a KISZ-ben dolgozik, a kisz- istákkal tanul és szórakozik. És most hadd köszöntsük azokat a fiatal édesanyákat, akik kiszesek, vagy a KISZ korosztályba tartoznak. Kedves fiatal1 Édesanyák! Ti itt tol­doztok közöttünk, és amikor a munkát be­fejezzük, siettek haza, hisz kisgyermeke­tek vár. Igaz, hogy a kis bébi gőgicsólése elfeledteti veletek a gondokat, de mi tud­juk, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásában nekünk is kell segítenünk, ígérjük, foglalkozunk gondjaitokkal, prob­lémáitokkal. Kedves Édesanyák! Azt kívánjuk az anyák napján, hogy egészségben és bol­dogságban neveljék fel gyermekeiket, azt kívánjuk, hogy olyan gyermekeket nevel­jenek, akikre büszkén nézhet az egész társadalom. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága Tértén lei 2G37Ö00 téglát sditt, cseréppel adás maradt a Téglagyári Egyesülés Az első negyedév időjárás adta nehézségei a terv telje­sítésében lemaradást okoztak a Téglagyári Egyesülésnél. Ez az akadály azonban or­szágos jellegű volt, mert az országos versenyben a 96 százalékos tervteljesítéssel is a második helyen végeztek. miiiiiiiiiiiiHiiimimiiiiiiiimmiiniHitimiiiiiiiiiiiiiiiimitiiiiiimiiimiiiMiiiiimniinNimn Ünnepi gyűlés Moszkvában ANYAK NAPJAN Virágok helyett szavakat fűzünk csokorba, hogy át­nyújtsuk az anyáknak ezen a napon — anyák napján. S ahogy most az írógép le­kopogja ezeket a sorokat, hirtelen felvillan a gondo­lat: miért éppen ma? Miért csupán ma viszik a kisfiúk, a nagylányok a fehérszirmu, sárgakelyhű nárciszt, vagy a virító tulipánt az édesanyák­nak? Ó igen: az év többi há- romszázhatvannégy napjá­ban (szürke, virágtalan na­pokon) ő lep meg bennünket miden nap: egy jó ebéddel, frissen vasalt, patyolatingek­kel, tiszta szobával. Mindez nem ér bennünket váratla­nul, természetesnek vesszük. Senki sem kapja fel a fejét, ha a gyermekek betegágyá­nál virrasztó anyákról hall történetet. És sokan csak bó­logatnak, ha a gyermekeit egyedül nevelő anya gondjai­ról hallanak. Az anya sorsa ma is ön­feláldozás, — de különösen nehéz volt régen. A proletár anya alakját József Attila mintázta márványnál időt- állóbb sorokba. Az if jú asz- szonyról írt, kinek törékeny testét a tőke megtörte, aki korán halt, mert a mosónők korán halnak. Gondoljátok meg, proletárok — fűzte ver­se végére a költő és a prole­tárok meggondolták. Uj ren­Merecker marsall megnyi­tó beszédében hangsúlyozta, hogy a szocialista országok népei nyugodtan akarnak munkálkodni, teljesíteni akarják Lenin nagy útmuta­tásait. Az imperialisták azon­ban kitartóan ellenszegülnek a szocialista tábor békeizere- tő politikájának, új háború­ról álmodoznak. Hadd emlé­kezzenek hát ma a hitleris­ták sorsára! — mondotta a marsall. A második negyedév első dekádja viszont már bíztató volt. Minden téglagyár túl­teljesítette tervét. Az ápri­lisi hónap így túlteljesítéssel zárult. Az Egyesülésen belül legeredményesebb üzem a Karcagi Téglagyár volt. A nyerstégla tervét 156.9, az égetett ét 166.8 százalékra tel­jesítette. Az Egyesülés igy nyerstéglából 25.1, míg ége­tett téglából 43.8 százalékkal adott többet az előirányzott­nál április hónapban. A nyesgyártó brigádok ver­senyében azonban van még tennivaló. Az év elejétől számítva május 1-ig a 17 bri­gádból csak 8 pótolta koráb­bi lemaradását. A kongresszus tiszteletére vállalt mukaversenyben az égetett tégla és cserép terv mennyiségi túlteljesítésében januártól április végéig ko­moly eredmény született. Az Egyesülés üzemei 4 millió 200 ezer téglával, továbbá 530 ezer cseréppel többet vállaltak, mint a kiszabásuk. Legtöbb üzem a vállalásá­nak 50 százalékán már túl van. A kunszentmártoniak a vállalt 450 ezer téglát 679 ezerre teljesítették. A lema­radás az abonyiaknál — akik még a vállalásból semmit sem teljesítettek ,— és a kar­cagiaknál mutatkozik, mert a terven felüli egymillió 600 ezerből csupán 252 ezret tud­tak le. A cserépgyártásnál a Mart­fűi Téglagyár 222 ezret adott terven felül, azonban ez csak annyiból volt jó, hogy egye­sülési szinten a többi tégla­gyár lemaradását pótolja. így az egyesülés a kongresszusi cserépvállalás mennyiségé­vel még egészében adós. Téglából azonban már majd­nem felét teljesítették válla­lásuknak és 2 millió 37 ezer téglát adtak a szövetkezetek építkezéséhez. 16 úton halad az örményest Új Élet Termelőszövetkezet A közös gazdaság központjában van egy használa­ton kívül álló víztorony. Most rendbehozzák a kutat, s a víztornyot, s ezáltal lehetővé válik a lakások és istál­lók ivóvíz ellátása. Több éve alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. — Ez év tavaszán egészen napjainkig közel 200 holdon per­metezték a vetéseket Dikonirt nevű vegyszerrel. A vegy­szeres védekezést a Kenderesi Növényvédő Állomás trak­torosaival végeztették. VILÁG PR01ET ARJAI EGYESÜLJETEKt X. évfolyam, 108. szám. Ara 69 fillér 1959. május 10. vasárnap. EZEK IGAZI LEGÉNYEK \\ * I ^ Harminc év as üveggyárban * NEMZETKÖZI SZEMLE / sls Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában a Szovjet Háborús Ve­teránok Bizottsága pénteken ünnepi gyűlést rendezett a hitlerista Németország fölött aratott győzlem 14. évfordu­lója alkalmából. A Szakszervezetek Házá­nak Oszlopcsarnokában meg­jelentek a Szovjetunió mar- salljai. a fegyvernemek mar- salljai, magasrangú tisztek, a Szovjetunióban vendégeskedő amerikai veterán küldöttség tagjai. == det teremtettek maguknak, I, amelyben embersors vár J az asszonyra, az anyára is.dj A mi társadalmunkban szé-j, leskörű megbecsülés övezi azfl élet teremtőit, a családi fé-J}' szék összetartó erejét, asze-d! retetet adó, gyermekeit gond-j dal nevelő édesanyákat. Meg- g változott a nők társadalmid helyzete és különösen meg-1 változott az anyáké. Dolgoz- § hatnak, jogaik egyenlőek a| férfiakéval. A gyerekeket § napközi otthon várja. Leg-d utóbb újabb törvény szüle-d tett az ő védelmükben: a = családi pótlék felemeléséről.! Igen, megváltozott a társa-1 dalom —, de mi magunk! megváltoztunk-e eléggé? So-1 kan vannak még szülők, akiki gondokkal küzdenek, anyák,! akiket magukra hagytak aj férfiak — és mi magunk Isj néha túl sokat várunk tőlük, = természetesnek vesszük azt.| amit minden erejük megfeszí- | tésével nyújtanak nekünk. | Az anyai szeretetet, az anyai ! önfeláldozást semmihez sem j lehet hasonlítani, az otthoni melegéi semmi sem pótol-! hatja. i Ma virágot viszünk nekik! és szén szavakkal köszöntjük| őket. De ne feledkezzünk! meg róluk a hétköznapok! egyszerű ünnepein sem: so-| hasé tűnjön el a kis vázából l a virág, szívünkből a hála. =

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom