Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

1959. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á kongresszusi verseny eredményeként határidő előtt elkészül a 4. sz. főútvonal Karcagot elkerülő szakasza A Tiszántúl legforgalma­sabb közútján, Szolnok— Debrecen között több helyen van olyan szakasz, amely már nem letel meg a korszerű közlekedés követelményei­nek. s éppen ezért átépítésre szorul. Karcag körzetében például mintegy 10 kilométeres sza­kaszon három vasúti átjáró, a város területén több kis- sugarú kanyar — köztük sok esetben balesetet okozó két „halálkanyar’’ — amellett az elég rossz állapotban lévő út­burkolat hátráltatta a közle­kedést. Ezért államunk nagy ráfordítással megépítteti a 4. számú főútvonal Karcagot el­kerülő szakaszát. A munka nagy részén már túl vannak a Betonútépítő Vállalat dolgozói. Mintegy 120 ezer köbméter * föld megmozgatásával „kiemel­ték” az utat a környező bel­vizes. szikes terepből. A múlt évben mintegy 5 millió forint ráfordítással el­végzett földmunka megfelelő tömörülést biztosított a felü­let számára. így lehetővé vá­lik, hogy az idén a burkolat alatti ágyazást és a burkola­tot, valamint az útpadkákat jó minőségben készítsék el. (Ez a munka is felemészt — régi áron számolva — kb. 14 millió forintot.) A forgalom megindítását december , végére tervezték ezen az útszakaszon. Az épí­tők azonban a pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy már október közepén befejezik a munkát. Pedig nem könnyű feladat ez. Nemcsak arról van szó. hogy a tervezettnél gyorsabb üte­met valósítanak meg, hanem arról is, hogy az anyagbeszer­zésnél ötletesek, leleménye­sek legyenek. A jövő héten például már teljes erővel megindul a betono­zás felvonultatták hozzá a két nagyteljesítményű keverőgar- riitúrát. A betonozáshoz szük­séges kavicsot Nyíkládházá- ról kapták volna. Mivel azon­ban az ottani anyagot más célra lefoglalták, újabb meg­oldást kellett találni. Ami biztos, biztos — jelszóval a helyi anyagiéi tárást tűzték ki célul. így kerül sor a nyík- ládházi kavics helyett a Kö­rös medréből nyert anyag fel- használására. Ez — cementtel és bitumennel stabilizálva — ugyanolyan jó ágyazást biz­tosít a burkolat alá, mint a nyíkládházi kavics, s beszer­zési nehézségek sem hátrál­tatják a munkát. Az új útszakasz különben a legkorszerűbb eljárással ké­szül. Hét méter széles, két­nyomú burkolat kerül rá. A környező belvizes, szikes te­repre való tekintettel az ösz- szesen 1,5 métert kitevő pad­kákat is vízálló réteggel vonják be. így lényegében véve 8,5 méter széles vízálló felülete ’esz az útnak (Szol­nok mellett 6,5 méteres). A burkolatot a legújabb eljárá­sok szerint félszélességben, gépesített hézagvágással ké­szítik. Ezáltal megakadályoz­zák, hogy a felület hullámos­sá váljék. De nemcsak a jó. felület, hanem az éles kanyarok ki­küszöbölése is biztosítja a kor­szerű forgalmat. Ezen a sza­kaszon ezer méter a sugara a legkisebb kanyarnak is. (Külföldön 500 méter sugarú kanyar már modern útépítés­nek számít.) A mintegy 10 kilométer hosszú új útszakasz beton- burkolata körülbelül 2500 vasúti kocsirakománynak megfelelő anyagot igényel, ágyazása lényegében ugyan­ennyit. E hatalmas anyag- mennyiségnek — a kongresz- szusi verseny eredményeként — határidő előtt két és fél hónappal való bedolgozása igen szép munkasikernek szá­mít majd. Az eredményes pártmunka fontos feltétele a „TERV66 A helyi pártalapszerveze- tek feladatát elsősor­ban a felsőbb pártszervek, s a Központi Bizottság ha­tározatainak valóraváltása szabja meg. Az országépítes, a párt- és gazdaságpolitikai feladatok különböző szaka­szaiban általános jellegű ha­tározatokat hoz a Központi Bizottság, a felsőbb párt­szerv és ezeknek a valóra- váltásából adódnak az alap­szervezetek feladatai. Másszóval a pártalapszer- vezetek a helyi sajátosságo­kat, a lehetőségeket figye­lembe véve teszik gyakor­lattá a pártpolitikai felada­tokat. Az alapszervezet tehát a párt politikájának a meg­valósítója. Mozgósítja az em­bereket a termelésre, a gaz­dasági célkitűzések végre­hajtására, az o-rszágépítés mindennapi tennivalóira, ugyanakkor gondoskodik az emberek neveléséről, a poli­tikai hangulat alakításáról és még számos egyéb dologban tevékenykedik. Reggel a mezőn A kunmadaras! Petőfi Termelőszövetkezetiek van teherautója is, s reggelenként mind a három brigádhoz kiviszik a dolgozókat. Akiknek viszont, kerékpárjuk van, mint K. Tóth Sándor, Lovas Imre Czompó György, Vona Katalin, Széli Gizella, M. Juhász Imre, Kornis János, azok kerékpárral járnak a határba. A szövetkezetből naponta 30-40 kerékpáros indul így munkába. ges dolog a község politikai és gazdasági feladataira moz­gósító munkaterv elkészítése megvalósítása. Közvetle­nül a termelőszövetkezeteket is segíti ez, mert például a besenyszögi községi pártveze­tőség munkaterve feladatul tűzi, hogy a Hunyadi Tsz- ben megvizsgálja az öt tagú brigád a tsz helyzetét, a po­litikai nevelőmunkát, a ter­melés pártirányítását és az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítják a többi tsz-ben is. — Több alapszervezetnél csak a pártrendezvények ütemtervét értik a munka­terv alatt és csak azt jelö­lik meg, hogy mikor lesz taggyűlés, vezetőségi ülés, esetleg pártbizalmi értekez­let. De hogy ott miről tár­gyaljanak, azt már nem rög­zíti a munkaterv. így van ez a csataszögi Szebb Élet Tsz- nél is, a szandaszöllősi köz­ségi pártszervezetben is. Az újszászi községi pártszerve­zet sem foglalkozik a mun­katervben behatóan a fel­adatokkal. Ez azonban még valamivel jobb annál, ami­kor a pártszervezetek egy­általán nem készítenek mun­katervet. Mert ilyen is van. A szászbereki pártszervezet sem készített még az idén munkatervet. Tiszavárkony községben is hol megcsinál­ják, hol nem. A kérdés te­hát: miként tudnak mozgó­sítani ezeken a helyeken a pártszervezetek, hogyan lát­ják azokat a feladatokat, amelyek előttük állnak? A járási pártbizottság párt és tömegszervezeti osztálya még nem tud arról, hogy az új tsz-ek pártszervezetei készítettek-e már munkater­vet. Pedig égetően fontos, hogy az újonnan alakult pártszervezetek is előre rög­zítsék a szövetkezet megszi­lárdításának tennivalóit. Bár a titkári értekezlete­ken felhívják a titkárok fi­gyelmét a munkaterv készí­tésére, helyesebb volna a községi egységes vezetősége­ket és a pártbizottságokat is figyelmeztetnie ellenőrizzék jobban az alapszervezetek­ben a munkatervek elkészí­tését. Eddig a járási pártbi­zottsághoz érkeztek az alap­szervezetek munkatervei. Ez nem volt helyes, mert nem tudták ellenőrizni kellően a kitűzött célok megvalósítá­sát. Most a községi pártve­zetőséghez adják az alap­szervezetek titkárai a párt- szervezet munkatervét és azoknak volna feladatuk, hogy pontról-pontra kísér­jék figyelemmel a munka­terv végrehajtását. Javasol­ják az alapszervezeteknek, hogy vezetőségi ülésen is tűzzék napirendre a munka­tervben foglalt tennivalók megvalósításának értékelé­sét. M ost, a negyedév köze­pén mutatja meg a pártmunka helyzete, hogy milyen lényeges a „terv­szerű” pártélet. Az új alap­szervezetek készítsenek a hátralévő időre is munka­tervet és a régi pártszerve­zetek is helyesen teszik, ha az elkövetkezendő másfél hónapra utólagos tervbe fog­lalják a feladatokat. Nem lehet ugyanis arról megfe­ledkezni, hogy a gyümöl­csöző pártmunka egyik alap­ja a jó munkaterv. Tóth József Az Áramszolgáltató Vállalat fiataljai megérdemlik a dicséretet összértéke meghaladja a 135 ezer forintot. E munkában becsülettel helytállt többek között — nehéz volna mind felsorolni — Fekete István, Farkas Fe­renc, Kiss Antal, Hajdú György, Hódos István és Fa­ragó György^ A vállalat vezetősége jutal­mat tűzött ki a vonal lebon­tásáért, s emellett jelentős lesz az az összeg is, melyet a lebontott anyag után kap­nak. Az erkölcsi elismerés sem marad el: Becsületesen dolgoztak, megérdemlik a dicséretet. Szlama Ferenc levelező Már most tudják mit csinálnak ősszel — Tervszerű gazdálkodás a szocialista nagyüzem jellemzője — NÉHANYHOLDAS kispar- cella után több mint ezer holdon gazdálkodni akármi­lyen jó gazdának fejtörést — gondot okozna. Manapság pedig nem is egy gazda ta­lálta. szembe magát ilyen fel­adattal. így járt id. Tóvizi Vincze tiszapüspöki paraszt- ember is. Az újonnan alakult Győzelem Tsz tagsága őt vá­lasztotta meg elnöknek. A rá váró nehéz feladatok­ra gondolva kicsit meghök­kent ugyan, de azért vállal­ta. Nem kis dolog pedig H38 hold földön úgy gazdálkod­ni, hogy a százkilencvenkét embernek — ennyi tagja van a tsz-nek — jó megélhetést biztosítson. Igaz, Tóvizi Vincze nincs egyedül. Ott van mellette Szabó Balázs agronómus, aki az FMSZ-től jött a tsz-be. Mellette áll a vezetőség, meg a tsz egész tagsága, kiknek bizalmát, támogatását élvezi. így már sokkal könnyebb a munka. — Azért a tervkészítés mégiscsak nehéz volt — mondja sóhajtva. — Jó, hogy már túl vagyunk rajta, — most már a megvalósítás következik. — LEGFONTOSABB fel­adatnak a közös állattenyész­tés feltételeinek megterem­tését tekintettük. Ennek két része van, mégpedig a takar­mány és a férőhely biztosí­tása. Takarmánnyal sajnos nem állunk valami jól. — Anélkül pedig nincs állattenyésztés, sem nagy jövedelem. — Úgy igaz, de az is igaz. hogy csak azzal lehet gazdál­kodni, amink van, Hiszen annyi azért lesz, amennyi fel­tétlenül szükséges a beterve­zett állatállományhoz, csak például már disznókat hízó­ra befogni nemigen futja. Tartaléktőidet csak huszon­egy holdat kaptunk. Ezen kalászos-takarmányt terme­lünk. Húsz holdas lucerna­táblát pedig felülvetés^el teremtettünk. Van negyven hold repülőtéri kaszáló, meg egy másfél kilométer Tisza- gát is, ami szénát ad. Tíz hold silókukoricát is vetünk. Ezenkívül a tagok is adnak be takarmányt. Szóval így összejön annyi, amennyivel a tervezett negy­ven lovat, húsz tehenet, har­minc növendékmarhát ki tudjuk tartani. Sőt úgy ter­vezzük, hogy tizenöt növen­dékmarhát meg is hizlalunk. Szeretnénk disznóhizlalásra is szerződést kötni, de nem valószínű, hogy a húsz anya­disznó kitartása mellett er­re is jusson takarmány. Ezt be sem vettük a tervbe. — Az állatférőhelyet hogy biztosítják? — Sokat segít rajtunk, hogy a szomszéd tsz-től ka­punk egy 50 férőhelyes te­hénistállót. így már csak ló­istállót és sertésfiaztatót kell építenünk. Ezek saját erőből készülnek, hiszen mindössze 20 ezer forint hitelt kaptunk. Az anyagunk már meglesz hozzá. Tizenháromezer tég­lát a repülőtéri romokból, járdákból termeltünk ki. Fa­anyagunk is van már. Vá­lyogot pedig háromszázat ad be minden tag. Csak még a tetőfedő anyagot kell előte­remteni és kezdhetjük az építkezést. — És a jövő évi tervek? — Azok már merészebbek lesznek. Nem 5—6, hanem 50—60, sőt 100 holdakban számolunk. Búzát például 500 holdon termelünk. 50 hold lucernát, ugyanannyi vörös­herét, 50 hold cukor, 20 hold takarmányrépát vetünk, még­pedig trágyás földbe, ötven holdra már az is futja, ami szarvasokba rakva kint van a földön, de még hordunk is hozzá. A terület 24—25 százalékát kukoricával vet­jük be. Tíz holdon szeret­nénk dohányt termelni, tíz holdon pedig száraz kerté­szetet létesítünk. EZEK CSAK ELGONDO­LÁSOK, amik a területtől függően még változhatnak. Egy azonban már biztos: 175 holdas rizstelepet létesí­tünk, ugyanott, ahol a Hala­dás és még egy törökszent­miklósi tsz. így a vizbiztosí- tás költsége három felé osz­tódik, egyre kevesebb jut. Hitelt majd csak a tavaszi bemunkáláshoz veszünk fel. A gátalást késő ősszel, meg a télen megcsináljuk ma­gunk. Az egy olyan szikes terület, más úgyse nagyon terem rajta. Rizsnek meg jó lesz — fejtegeti csillogó szemmel és szinte mámoro­sán beszél a jövő évi lehető­ségekről. — Jövőre gazdagabb ta­karmányalapra támaszkodva nagymértékben fejlesztjük az állatállományt, hiszen tudjuk mi: abból lesz a jövedelem. Törzsállatokat vásárolunk. 150 szarvasmarhát, 150 bir­kát, meg anyadisznókat. Eh­hez újabb építkezésekre lesz szükség, de jövőre már azt is jobban bírjuk. A munkavégzéssel pedig nem lesz baj, hiszen tudják az emberek, hogyha rende­sen dolgoznak, annak meg lesz a látszatja; — kialakítottak már a munkaszervezeteket? — Már régen. Igaz, egye­lőre csak két növénytermesz­tő brigádunk és nyolc mun­kacsapatunk van, de már az állattenyésztési brigádnak is megvan a vezetője. A brigád és munkacsapatvezetőket a tagság választotta szinte közfelkiáltással. A közös munkákat: vetést, téglakiter­melést, szállítást már szer­vezetten, munkacsapatokban végeztük. Közösen takarítjuk be majd a szénát is. Nálunk mindenki tudja, hol a helye, mi a munkája. Az emberek­ben megnőtt az összetartozás érzése. Brigádban könnyebb, meg gyorsabban megy a munka. Nem is lesz hiba a tervteljesítéssel. AZ EMBERBEN különös gondolatok ébrednek egy-egy ilyen beszélgetés után. Lám, a közösség, a társadalmi élet emberformáló ereje csodá­kat művel. Ezek a „csodák” nem a szent Búcsújáró he­lyek hazug misztikumából, babonás vénasszonyok naiv hitéből, hanem megújhódott szocialista életünkből fakad­nak. Idős Tóvizi Vinczéből, a néhányholdas kisparaszt- ból 100 holdakban gondolko­dó, tervgazdálkodást irányí­tó vezető lett, aki már közös­ségi ember, a tsz-ért él, az emberek boldogabb jövőjéért dolgozik. Ez az igazi „cso­da”, ami napjaink forró len­dületében már egyáltalán nem csodálniyaló, hiszen az évszázados szokást, a kispar- ceillás termelést félredobó szocialista mezőgazdaságunk egyre több ilyen embert kö­vetel és teremt, ha szükség van rá. Patkós Mihály M ivel sokrétű minden alapszervezet munkája, nagyon fontos, hogy terv­szerű, célirányos legyen. Az nem elég, ha egy alapszer­vezet vezetősége csak úgy általában törekszik a Köz­ponti bizottság határozatai­nak megvalósítására, mint például most falun a tsz-ek megszilárdítására. Ez a mun­ka minden községben más és más jellegű, az adottságok­hoz, a helyi viszonyokhoz mérten. Egyik helyen a gaz­dasági szakember hiányzik, máshol a tsz pártszervezet a gyenge, harmadik helyen az állattenyésztés fellendí­tése, vagy a nagyarányú ta­karmánytermesztés, az épít­kezés ütközik nehézségekbe. Ez utóbbi különösen fontos dolog. E feladatok megvaló­sítása jelenti a KB határoza­tának leghelyesebb, legcél­szerűbb végrehajtását. Ezért hasznos előrelátóan a helyi céloknak megfelelően mun­katerveket készíteni. A munkatervek szerinti pórtélét, azaz a tervszerű pártélet nem jelenti azt, hogy sablonossá válhat a politikai munka. Éppen el­lenkezőleg: a jó munkaterv kiterjed az élet jninden te­rületére, minden olyan fel­adatra, amely például a fa­lun a tsz-megszilárdítást szolgálja. A szolnoki járás pártszer­vezeteinek 40—45 százaléka mégsem készít rendszeresen munkatervet. Pedig azokban a községekben, ahol a párt­vezetőségek gondot fordíta­nak a munkatervekre, jobb a pártélet, a pártmunka. — Tiszaföldváron például a munkaterv alapján rendsze­resen napirendre tűzik o megszilárditási bizottság munkáját, értékelik az úgy­nevezett 200 vályogos moz­galmat, amely szerint mind­egyik tsz tag társadalmi munkában 200 vályog kive­résével járul az építkezések meggyorsításához. A munka- terv 6. pontja pedig azt mondja ki. hogy május 31-ig összehívja a községi végre­hajtó bizottság a tsz-be he­lyezett új kádereket és meg­beszélik velük helyzetüket, ^.anyagi jellegű vagy egyéb ^problémáikat — Az egész jjmunkaterv azt tükrözi, hogy Ca községi pártbizottság min- Rden téren a tsz megszilár- ; fedi fását segíti elő a pártmun- C kával. B A RAKÓCZIFALVI egy- G r\ séges vezetőség mun- rkaterve szerint napirendre C tűzik a községi tsz-ek gaz­dasági és politikai munkáját. E A besenyszögi munkaterv a tsz építkezések elősegítésére jjjmozgósítja a közég nemföld­B műveléssel foglalkozó lakóit, akik segíteni tudnak az ^építőanyag előállításánál, az ^építkezéseknél. Nagykörűben p pedig olyan dologra is kitér­je jedt a pártvezetőség figyel­emé, hogy a gyümölcsexport pelőtt leüljenek a községi M földművesszövetkezet felvá- Csárlóival, vezetőivel és még­is beszélik, hogy miként lehet C zökkenőmentesen lebonyolí- Ctani a gyümölcsexportot. A bmunkatervek végrehajtását a cpártvezetőségi üléseken fi- □gyelemmel kísérik és ez elő­B .segíti, hogy annak minden pontja megvalósuljon. B A tapasztalatok azt mu-1 ntatják, hogy nagyon lénye­3 Néhány héttel ezelőtt a TI­LTASZ KISZ szervezete el­határozta, hogy kiadja a jel- Jszót a tagoknak: „Munka- <versennyel a szocializmu- jsért”. Ennek széliemében 'vállalták a fiatalok, hogy a < pártszervezet és az időseb- jbek segítségét kérve lebonta­tnak egy 3 kilométeres, 22 <Kw-os primer vonalat, mely­ére már az új építések miatt 'nincs szükség. 3 Ezt a munkát — a kért tá- {mogatást megkapva — a kö­zelmúltban meg is kezdték. 21183.5 munkaórát fordítottak ^szabad idejükben a vonal le- jbontására. Végzett munká- Jjuk értéke 97.977 forintot G tesz ki. A lebontott anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom