Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

1959. májys 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Döntsön a közgyűlés A jászkiséri Táncsicsból cí­mezték az elkeseredett han­gú levelet. A hat oldalnyi gondosan, logikusan felépí­tett levél mondanivalója ez lenne: Kalmár Péter belépett az ottani Táncsics Termelő szövetkezetbe, ahol fizikai munkára Osztották be, noha beteg ember. Ő brigádírnok szeretett volna lenni. Orvosi papírjai is vannak, misze­rint alkalmatlan testi erőfe­szítést kívánó feladatokra. Hát miért nem lehet az? Megvizsgáltuk, megnéztük. Nem is kellene erről pub­likum előtt megemlékezni, de.;. Az ügynek két oldala van. Van egy egyéni, s van egy társadalmi. Addig sze­mélyi, amíg arról van szó, hogy Kalmár Péter nem lett brigádírnok, pedig ő ezt kö­veteli: Ámde közügy, mivel a megyében máshol is ta­pasztalható fel-felbukkanó jelenség; emberek kijelen­tik, hogy brigadérosok, mun­kacsapatvezetők akarnak lenni. Olyan társadalmat képzel­nek megvalósítani e köve­telődzők, ahol ki-ki maga bí­rálja tetteit, maga teszi mér­legre vélt képességeit, s esze­rint osztja ki maga magának a funkciókat. Nem kell bizo­nyítani, hányán vallanák be őszintén, hogy belőlük nem lesz ió miniszter. S hogy mennyire nem ab­szurdum a feltételezés, ép­pen jászkiséri példa van rá több is. A legszélsőségesebb az; az egyik gazda kijelen­tette még annak idején a felfejlesztéskor: jön ő szíve­sen. de csak akkor, ha tsz elnök lehet. Kérdem Csajági elvtársat, a Táncsics mostani elnökét, mit válaszoltak erre? — Mit? Egyszerű a fele­let. A termelőszövetkezetbe mindenki csak tagként lép­het be. A szövetkezet tag­sága dönti majd ei, mi lesz belőle. Világos, mint a tiszta viz. Ugyanez a válasz Kalmár Péternek is. Ö seqi követel­heti ki magának a brigád- írnoki tisztséget. Betegségére tekintettel nyilvánvalóan kérhet könnyebb munkát, mint a jelenlegi fogatos be­osztása. Ezt meg is tette, fel is ajánlották (ma is tártját szavukat) a szövetkezetiek: beállítják éjjeli őrnek. Nem fogadta el. mondván: keve­set keres úgy. (Megjegyzen dő: egy éjjelre egy munka­egység a fizetség. A másikát felesége megkeresheti nap­pal, míg férje otthon pihen.' Egyszóval, Kalmár Péter­nek jogos az a kérése, ne fizi­kai munkára küldjék, jogta­lan (különösen fenyegető módban) az a követelése, mi­szerint meghatározza, már pedig ezt akarom csinálni. Ámde egy ember sohasem csalhatatlan. A közösség a legtöbb esetben az. A kö­zösség választja ki érdemei, személyi jótulajdonságai, a közösségért dolgozni tudó képességei. felkészül tsége. munkabírása, tudása szerint vezetőit. Legyen ez a jászkiséri Táncsicsban is. A termelő- szövetkezet tagjai ismerik a legjobban Kalmár Pétert is, Bana Józsefet, a jelenlegi brigádírnokot is. Döntse el közgyűlés ezt a vitás ese­tet, a tagok mondják meg, kit tartanak érdemesnek brigádírnoknak. Döntsön a közgyűlés, s utána legyen vége a követelőzésnek. — borzák — Négy gépállomás befejezte tavaszi tervét Megyénk területén a tava­szi munkák elvégzése igen nagy feladatok elé állította a gépállomásokat. A szerződé­ses munkák a termelőszövet­kezetek felfutásával jelentő­sen megszaporodtak. Gépál­lomásaink jó munkaszerve­zéssel, a gépek jobb kihasz­nálásával, sikerrel oldották meg feladataikat. Ennek bizonysága az, hogy a kunmadarast cibakházi, túrkevei és a kunszentmár­toni gépállomás több mint egy hónappal a határidő előtt befejezte, sőt már is je­lentős mértékben túlteljesí­tette tavaszi tervét. A Túrkevei Gépállomás 4430 holdra tervezte és 8300 holdon végezte el a vetést. Négyszáz holddal többet ve­tett a tervezettnél a Karcagi Gépállomás is. legyük hatékonyabbá a munkaversenyt Megyénk üzemeinek mun­kásai számtalanszor tanúj e- lét adták annak, hogy az or­szág boldogulását szolgáló ne­mes célkitűzések megvalósí­tásáért szívesen kelnek ver­senyre egymással. A közel­múltban is egyöntetűen he­lyeselték azt az elgondolást, mely szerint az 1960-ra ter­vezett fontosabb termelési mutatóik ez évi elérése érde­kében munkaversenyt szer­veznek.- Erre alapozva a vezetők — dolgozókkal való megbeszélés alapján — meg is tették üze­mük felajánlását. Meghatározták, hogy ter­ven felül mit, milyen ér­tékben gyártanak. Ennek ellenére több üzemben — így megyei viszonylatban a legnagyobbak közé szá­mító Fémnyomó és Lemez- árugyárban, az Aprítógép- gyárban és a Mezőgépgyár­ban — nem tapasztalható a munkaverseny kellő ki­bontakozása. A vállalás nincs műhe­lyekre, brigádokra bontva, így csak a rendes negyedévi, illetve havi programot isme­rik a munkások. Magától ért­hető, hogy cél és szervezés nélkül, -kellő értékelés és nyilvánosság hiányában üres szólam a verseny hatékony­ságáról való beszéd. Éppen, azért azokon a helyeken, ahol még nem határozták meg. hogy az üzem vállalásának valóraváltásáért mit kell tenni és mikorra a külön­TÉGLA AZ ÍRÓASZTALON A megyei tanács elnök- helyettesének íróasztalán többnyire iratokat, tintás­üveget, naptárt, • szóval iro­dai dolgokat lehet látni. A napokban azonban néhány szürkés égetetlen tégla he­vert újságpapírokban az asz­tal sarkán. A különös látvány méltán felkeltette érdeklődé­semet. Mit keres a tégla az íróasztalon? — Ez a szulfidlúgos tégla. Most próbálták ki a szilárd­ságát — mondotta Salló elv- társ. — Az útépítésnél kísérle­teztek először a szulfidiúg­*1,7“ igaz barátsága A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói eü évben a vezsenyi Tisza- kanyar Termelőszövetkezetet patronálják. Ez nem egyolda­lú viszony, hanem azonos érdekeken nyugvó szocialista segítség. Ez évben nagy lépést akar tehiií előre a tsz és ehhez nyújt segítséget az építők kollektívája a megkötött szer­ződés alapján. A szerződés kiterjed a politikai és kul- túrális, továbbá anyagi, mű­szaki és gazdasági kötele­zettségekre. Ennek érdekében tapaszta­latcseréket, termelési tanács­kozásokra és közgyűlésekre együttes részvételeket szer­veznek. A propagandisták is megbeszélik tapasztalataikat. A vállalat mintegy 80 kötet­ből álló fiók-könyvtárat he­lyez ki a szövetkezetbe. Ezen túlmenőleg a két ter­melési szektor kölcsönösen ismeretterjesztő előadást is tart. Nagy segítség lesz a gazdasági alap kiépítésében az, hogy az építők 600 férő­helyes juhhodályt építenek, 15 —20 fős brigáddal, melynek a vezetője az igazgató lesz. Ez a munka közel 1000 tár­sadalmi munkaórát igényel. A gépek javítására és az is­tálló vízvezetékének, továbbá a baromfinevelő fűtésének megépítésére 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Egy éves haszná­latra egy szalagfűrésszel tá­mogatják a szövetkezet bog- n árait. HMiiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiii Kollektív lottózók a 17. hét nyertesei Szinte hétről-hétre acjunk hírt arról, hogy egy-egy na­gyobb lottónyeremény jutott ismét a megyébe. A 17. já­tékhét az eddigieknél jobban kedvezett megyénk lottózói­nak. A többszáz kisebbössze­gű nyeremény mellett két nagyobbat is említhet a hét krónikája. Mingdkettőt kol- lek-ívan játszó csoportok nyerték. Az egyik ilyen csoportot a MÉSZÖV dolgozói alkot­ják, tizenkilencen. A másik csoport kisebb; kilencen tár­sultak össze a törökszentmik­lósi tangazdaság dolgozói kö­zül. Mindkét csoport több mint 67.000 forintot nyert. A szövetkezet villamosítá­sát is segitik az építők. A ser- tésfiaztató világítását is megoldják. A szecskavágót villamosítják. A 44 férőhe­lyes istálló sem marad ki a korszerűsítésből. A vállalat dolgozói csillesínt építenek be a könnyebb takarmányo­zás és almozás megvalósítá­sáért. Az építők könyvelői 100 társadalmi munkaórát vállal­tak a szövetkezeti helyes ügykezelés megszervezéséért. Á szövetkezeti gazdák sem maradnak adósak, ök is se­gítenek. Kötelezettséget vál­laltak nemcsak erre az évre, hanem 1960-ra is, hogy a vál­lalat hatszáz személyes konyháját folyamatosan el­látják zöldséggel, főzelékkel, és gyümölccsel a piaci árak­nál 10 százalékkal olcsóbban. Ősszel megkezdik az állati ! termékek szállítását is az üzemi konyhára — szintén 10 százalékkal alacsonyabban, a napi árnál. A hizottsertést és marhát 5 százalékkal ad­ják olcsóbban az építőknek. A termelés fokozására is vállaltak kötelezettséget a szövetkezeti gazdák. A ter­méshozam tervüket például 10 százalékkal növelik. Az árueladási terven felül 100 hizottsertést, 8 ezer liter te­jet, 700 baromfit adnak át a felvásárló szervnek. Vállal­ták még, hogy 5 vagon cu­korrépát és 5 hold silókuko­ricát termelnek terven felül. A kétoldali szerződés meg­kötésével el akarják érni, hogy a két termelési szektor között igazi, elvtársi barát­ság fejlődjön ki. gal. Innen vettük az ötle­tet. A megyei tanács terv­osztálya kikísérletezte, ho­gyan lehetne ezt építőanyag gyártásához felhasználni. A szulfidlűg a papírgyártás mellékterméke, amit eddig mint haszontalan salakanya- gof kezeltek. Agyag pedig ta­lálható bőven mindenütt. Megpróbáltuk a kettőt össze­hozni és sikerült. — Ez hogyan történt? — Elég egyszerűen. Az köz­ismert dolog, ha az agyagot nedves állapotban formába préselik és megszilárdítják, alacsony szilárdságú téglát nyernek. A szükséges szilárd­ságot az égetés adja. Mi az elég költséges égetést akar­tuk mással helyettesíteni, A szulfidlűg nem más, mint lúgos tartalmú, ragasztó tu­lajdonságú folyadék. Namár- most, ha ragaszt, akkor kötő anyagként is használható. Se­gítségével az agyagból sarat készítettünk, formáztuk megszárítottuk, így született á szulfidlúgos tégla, amit nem kell égetni, — Milyen tulajdonságok­kal rendelkezik az új építő­anyag? — Legelőször a szilárdságát kell megemlíteni. Huszonhét kilogramm/cm2 terhelést bír el szemben a vályog két kilo- gramm/cm- teherbírásával. Éppen a szilárdságánál fogva ilyen téglából nagyobb ter­helésű épület is építhető. Igaz, csak földszintes, de a tsz-ek emeletest ritkán építenek. De például magtárpadlásos istál­ló építéséhez használható. Másik jó tulajdonsága, hegy szállításához nem szük­séges költséges berendezés. Persize, készíthető téglaprés- eel is, de lehet vályogként, vagy akár vertfalként is használni. Előállítható a nemrégen kipróbált vályog­vető géppel is. Még egy előnye van: gyor­sabban szárad, mint a vízzel készült vályog. Teljes kiszá­radását nem is feltétlenül szükséges bevárni, az elkészí­tőn után 2—3 nap múlva be­építhető. — Még egy kérdés: mibe kerül az előállítása? — A sznlfldlúgot a Papírgyár ingyen adja, csu­pán a szállítás költségével ke­rül többe, mint a vályog. Ez a többletköltség azonban a nagyobb szilárdsággal bőven megtérül. Még csak annyit tennék hozzá — fejezte be Salló elvtárs —, hogy a Szol­noki Papírgyár, akár az egész megyét elláthatja, hiszen na­ponta átlag 20 köbméter szul- fidlúgot „termel”, ami egy 50 férőhelyes istálló építési anyagához bőven elegendő. A tsz-tagok, rövidesen saját maguk is megismerhetik az új építőanyagot, mert a me­gyei tanács előreláthatólag a jövő héten megkezdi egy-két mintaépület építtetését. Különös dolog ez: tégla az íróiasztalon. A megyei tanács elnökhelyettese ezernyi más teendője mellett ezzel is fog­lalkozik. Van ideje arra is, hogy összefogja, irányítja, ha kell sietteti a szakemberek kísérleteit, hogy a termelő­szövetkezetek mielőbb meg­kezdhessék az új, nagy szi­lárdságú építőanyag felhasz nálását. — pm ­Este a gyártelepen 'W' öbbezer ember lakik a-* kanyargó, öreg Tisza partján, Martfűnél. Hatal­mas, modern gyárépület vil­lany- és neonfénye töri az esti alkonyulatot. — A gyár nem pihen. A második mű­szak dolgozik serényen, hogy ezrével gyártsa a lakosság szükségletére és nem utolsó sorban exportra a szebbnél- szebb cipőket. Az üzem kerítésén túl sem alszik az élet. Gyönyörűen parkírozott, modern épüle­tekben lakik a dolgozók egy része — a törzsgárda. Azok, akik még nem jutottak oda, hogy családot alapítsanak, kényelmes internátusbán nyertek elhelyezést. A há­rom hatalmas épület ablakai már világítanak az esti fél­homályban. Az utakon szé­nen öltözött párok és fiata­lok csoportja sétál. Élvezik a tavasz és az újuló természet gyönyöreit. Mivel töltik itt az emberek az estét? Van-e elég szóra­kozási lehetőség? Milyen le- u "tőség van a kulturális fej- törlésre? Énül a gyönyörű kultúr­palota. s az MSZBT már mű- t-ödik is benne. Az interná- tyshan társalgók vannak rá­dióval, televízióval, könyv­tárral. Van a telepnek mo­zija, vendéglője, sporttelepe a régi kultúrháznak szín­pada. De nézzük csak, mi van egy közönséges hétköz­nap este ott Martfűn. Az al­konyaiban házaspárok és fia­tal lányok, fiúk igyekeznek az MSZBT klub helyisége felé. Csatlakozunk hozzájuk s megtudjuk, hogy a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság rendezésében „Tavasz köszöntő” verses, zenés iro­dalmi est elesz. Mint egyikük mondja: a klub sok komoly szórakoztató, nevelő rendez­vénnyel lepi meg a telep la­kóit. /t klubszobában már gy ü­lekeznek. Az asztalon lemezjátszó, rádió. A műsor­hoz kell. De fellépnek a te­lep irodalmárai is. — Komoly kis estre számí­tunk — szólat meg a mögöt­tünk ülő, sötét ruhába öltö­zött harminc egynéhány éves fiatalember. Beszélgetés ala­kul ki közöttünk. — Kevés a szórakozási le­hetőség — mondja. — Munka után egyedül csak itt talál komolyabb rendezvényt az ember. A vendéglő olyan, mint egy siralomház, még zenét sem hallgathatunk. — ; böző műhelyeknek, brigá­doknak, — ott haladéktala­nul el kell végezni ezt a munkát. Gondoljunk arra, hogy a dolgozókkal való alapos ta­nácskozás, felajánlásukból származó feladataik részle­tes ismertetése nélkül mit sem ér a verseny. Ez régi, bürokratikus módszer, hala­déktalanul szakítani kell vele, mielőtt uralkodóvá nem vál­na, s a verseny csak a helyi vezetők által hirdetett for­maság lenne. A versenyimozgalom haté­konyabbá tételére nagysze­rűen fel lehet — és szüksé­ges is — használni a most sorra kerülő termelési ta­nácskozásokat. Ez alkalommal lehetőség nyilik arra, hogy megbe­széljék — a párt március 6-i határozatát vezérfonal­nak tekintve — az első ne­gyedév termelési tapaszta­latait, megvizsgálják, mit tettek eddig a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásuk valóraváltásá­ért, a szocialista munkaverseny- mozgalom kibontakozásáért, Jónéhány üzemünkben —így a Tiszamenti Vegyiművek­ben is — szép eredmények­ről adhatnak számot. Megyei szinten vizsgálva azonban a termelési, termelékenységi mutatók I. negyedévi alaku­lását a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva, súlyos hiányosságokat tapasztalha­tunk. Az egy munkásra eső ter­melési érték például több százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. Néhány kiemelt cikk­ből nem teljesítettük az előirányzatot az első ne­gyedév során. Az ilyen — sürgősen pót­lásra váró — mulasztások okait fel kell tárnunk a ter­melési tanácskozásokon, s ahol a legtöbb probléma je­lentkezik, oda irányítsuk a munkaversenyből fakadó erőt. A termelési tanácskozáso­kon való versenyértékelés­ben helyet kellene kapnia a szocialista munkabrigádok szerepének is. A jászberényi nagyüze­mekben különösen törődni kellene a munkaversenynek ezzel a szocialista embertí­pust formáló új hajtásá­val. Ezekben a gyárakban ugyanis leginkább adott a feltétel ahhoz, hogy megalakuljanak a szocialista munkabrigádok­ká válást célul tűző csopor­tok. Anyag, munka van bő­ven, modem gépekkel, a leg­korszerűbb technikával dol­goznak. A munkások hangu­lata jó. Megvan bennük a törekvés a szebbre, a többre. A feltétel tehát adott, csak a szocialista munkabrigádok mozgalmának ismerete és népszerűsítése hiányzik. — Nagy feladat hárul ezzel kapcsolatban a pártszerveze­tekre, üzemi bizottságokra. Sok helyen halottak már a szocialista munkabrigádok­ról, foglalkoznak is megala­kításuk gondolatával, de cél­kitűzéseik egyoldalúak, nem teljesek. Ezért arról is beszélni kellene a termelési tanácskozásokon, hogy a munkaversenymoz- gaiomnak ez a magasabb formája többre irányul, mint a terv túlteljesítése. Egyik igen fontos célja az is, hogy formálja, nevelje a dol­gozókat, emberibb embert neveljen belőlük. Érthető, hogy ezért a szakmai és po­litikai képzettség fokozására, bizonyos képesítés megszer­zésére, a szocialista erkölcs normái szerint való élésre is törekedni kellene. Mindezekből adódóan igen nagy feladat hárul az üzemek gazdasági, párt és szakszervezeti vezetőire a termelési tanácskozások jó elkészítésében. Tegyenek meg mindent azért, hogy a tanácskozások fordulópontot jelentsenek a munkaverseny hatékonyabbá tételére — következésképpen párt március 6-i határoza­tának végrehajtásában. Azért meg nem érdemes el menni, hogy csak igyunk. A beszélgetésből meghívó lett. — A kezdésig van idő - mondja ismerősünk — látó gassunk el hozzánk, az épi tök munkásszállására. Máris kalauzol bénnünke Rácz elvtárs, a festőipari ta nulók mestere. A szállát mellett már alig lehet látn a labdát, de az ipari tanulói egyre rúgják. Bent a szobá­ban az ágyon ülve az egyih fiatal éppen a másik orrá, püföli a kopott kártyával Orraverőcskét játszanak. A mester büszkén mutat u nagy rádióra. — Tegnap hozta Lévainé a a központból, most már ez­zel is tudunk szórakozni. — Legközelebb sakkot és tár­sasjátékot kérek a fiatalok­nak, meg nem ártana egy kis vándorkönyvtár sem. — Megígérték, hogy egy váltás törülközőt is adnak. Meg­próbálkozunk még egy élei miszeres szekrényt is sze­gezni, mert az asztalon van 'eterítve a kenyér. Jav van ez, ahogy a mes­m tér elmondja. Sokkal :élszerűbb. ha a tanulók sak- toznak, vagy olvasnak, eset­leg röplabdáznak, minthc huszonegyeznek még orraoe- rőcskére is. Elbúcsúzunk a fiataloktó és ha már a mester a Tiszc " vendéglőt siralomháznai, mondta, megnézzük azt is. ’IS Modern, szép kis vendég­látó helyiségbe nyitunk. A ~ söntés előtt álldogáló embe- '* rek, a másik éttermi helyi- ségben négy idősebb mun­kás egy liter bort fogyaszt­ót Qaf, nagyszódával. Nem is- inkább a bor érdekes náluk, s hanem a beszélgetés, az idő- ii töltés. A játékterem zajos a i; rex-golyók csattogásától. Itt- már többen vannak. '<■ Elgondolkoztat ez a ven- í déglő. Mennyivel más lenne , itt az élet, ha volna zene is. Így valóban siralomházhoz i hasonlít. S ha zene volna, a fiatalok sem az utcán sétál- patnának, hanem egy kis táncra, zene hallgatásra be­térnének a Tisza vendéglőbe. H itewcóra felé elcsende­sednek a telep utcái. r Alig néhány hazafelé siető- ember látható. Az internátus ! társalgójában olvasnak a fia- ■ falok, a lányok közül páran kézimunkáznak. A családi házaknál is vége felé köze­ledik már az ultiparti, a sakk-játszma és a beszélge­tés. A tízórai váltás után lassan nyugovóra tér a gyár­telep. — ab —■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom