Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

4 1959. május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP írávendéseink Évek során szokássá vált hogy a könyv ünnepe egyben az írók és az olvasók talál­kozását >s jelenti. Hasznos ez mindkét fél szempontjából. A május 30-tól június 7-ig tartó Ünnepi Könyvhétre 3 író jön Szolnok megyébe. — Sarkadi Imre és Fodor And­rás május 30-án Szolnokon, május 31-én Törökszentmik lóson és Kisújszálláson vesz­nek részt a könyvhét meg­nyitásán. Az Ünnepi Könyv­hét befejezésére május 5-én Karcagra és május 6-án Kun- szentmárlonba látogat cl Sar­kadi Imre és Berkes Péter. |iiiiiiiiniiiiiiiriiii"i"'iiMniii'"viiiiiiiiiiiiiiiiiini'iii'"i HAYDN HALALANAK 150. ÉVFORDULÓJÁN ^zázölven évvel ezelőtt Tavaszi — nyári műsoros DIVAT­BEMUTATÓ a Szolnoki Földműves - szövetkezet Halászcsár­dájában május 31-én 20 órakor fővárosi manekenek és művészek közreműködő sével! Bemutatásra kerülnek a Brüsszeli Világkiállításon és a Lipcsei Nemzetközi Vásáron résztvett mo­dellek! Belépődíj: 5 forint. Mindenkit szerettei vár a Jföldmüvesszövetkezei HALÄSZCSÄRDÄJA '«iiaiiBiiBiiBtiaiitiiiiiiiiBiiBitBiiBiiBiiBiiBiiBiiBiiBiiBiiii halt meg Josef Haydn, a nagy osztrák muzsikus. Az egyszerű parasztgyerek­ből lett zeneszerző fiatal éveit a legnagyobb nyomorban töl­tötte el. Szívósan tanult. Előbb zenetanár lett, majd a főnemesi rezidenciák kar­mestere. Még huszonkilenc éves sem volt, amikor az Esz- terházy-hercegek szolgálatá­ba lépett és elete legnagyobb részét itt élte le. Több év­tizedig lakott Magyarorszá­gon az eszterházi és a kis­martoni kastélyban. Itt al­kotta műveinek jelentős ré­szét. A főúri társaság természe­tesen az udvari tisztviselők és lakájok közé sorolta a fia­tal muzsikust. Számára is kötelezők voltak az udvari szolgákra vonatkozó rendsza­bályok. Reggelenként ott kel­lett várakoznia a herceg elő­szobájában, hogy megkapja a parancsot, rendel-e aznap­ra zenét őfÖméltósága. Ilyen­kór libériában, fehér haris­nyában, gondosan rizsporo­zott parókával a fején volt köteles megjelenni. Vf indamellett alkalmat *• * szakított arra, hogy megismerkedjen a zenekari hangzás, a kamarazenei együttesek és az énekhang minden sajátosságával. Így lett a szimfónia és a vonós­négyes — műfaj kialakító mestere. 'Oe számos művet írt az énekes színpad számára is. Hiszen a kastélyban levő hercegi operatársulatot állan­dóan új műsoranyaggal kel­lett ellátnia. Műveinek nagy­része vígopera. — A művész nagy hozzáértéssel keltette uaiiaiiBu»<tB4iBiiBitBHaiiiiiiiifliiiiiBiiiti«iiauaiiau«tia Vidám kirándu'ás a „Csaairád ”-» Nagy napja volt pénteken a szolnoki külterületi iskolák és óvodák apró és nagyobb gyerekeinek. Egésznapos ki­rándulásra indultak a Ti­szán. Az indulást ugyan 9 órára tűzték ki, de egyes gye­rekek már fél 8-kor a parton ültek és lesték a Tiszát, mi­kor tűnik fel a várva-várt hajó. Az elszántabbak még a hajóállomás mellett hor­gonyzó vontatóhajó matró­zait is ostrom alá vették, hogy véletlenül nem az ő ha­jójuk lesz-e az a bizonyos. Node minden várakozásnak vége szakad egyszer. Megér­kezett a hajó és Vida igaz­gató bácsi is, a kertvárosi iskolából, aki az egész ki­rándulást szervezte. Négy- százhuszan jelentették be részvételüket, de ahogy az már ilyenkor lenni szokott, több mint ötszázan szálltak be a szép, újjáépített gőz­hajóba. A „Csongrád” méltóságtel­jesen úszott le a Tiszán és a festői szépségű tiszavár- konyi parton kötött ki. Itt a tanácselnök és a helybeli pe­dagógusok várták a gyerek­sereget és egy szép rétre ve­zették őket, amelyet árnyas fák öveztek. Itt aztán meg­kezdődött a játék. Visszaindulás fél három­kor. A hajókürt panaszosan búgott és az elkésők lihegve vágtattak le a hajóállomás felé vezető lejtőn. Néhány perc múlva a hajó visszafelé indult. A külvárosi iskolák növendékei hatalmas roha­mot intézitek a büfé ellen. Sikeres kirándulás volt. Ezt legjobban azon a két síró apróságon lehetett lemérni, akik az istennek sem akar­tak kiszállni a hajóból. De a többiek is vágyódó pillantás­sal nézegettek rá vissza. — Szép emlék marad ez a tisza- várkonyi út. — ht — életre a műfaj pergő, kacag­tató fordulatait. Az operákat azonban csak az Eszterházy-család és az estélyekre meghívott előkelő vendégsereg élvezhette. Ezér nem válhattak olyan ismertté és népszerűekké, mint a szerkő más művei. Josef Haydn művei na­gyobb részben a több mint másfél évszázad előtti főúri társaság megrendelésére ké­szültek. Ezekben a müvek­ben a^jUbar — főleg az ope­rákban — a szerző az oszt­rák paraszt-muzsika dallam­világát dolgozta fel. Operái­nak gyakori főhőse az egy­szerű parasztember. Művei már nemcsak a kiváltságosak szűkebb táborához szóltak, hanem kora szélesebb nép­rétegeihez is. Ma pedig nyu­godtan mondhatjuk, hogy az egész világ zeneszerető em­bereihez. Halálának 150. év­fordulóján tisztelettel emlé­kezünk Josef Haydnra, a nagy osztrák muzsikusra. Az öntevékeny művészeti csoportok nagy vizsgája Kavargó színes forgatag­ban gyönyörködhetnek ma Szolnok városának lakói. — Kétezer torokból szárnyal fölfelé a hűség dala, a világ ifjúságának vérpezsdítő in­dulója. Csizmák dobbannak, színes szalagok, szoknyák repkednek a szabadtéri szín­padon. A Ságvári Endre Kultúrális Seregszemle me­gyei bemutatója folyik ma egész napon keresztül. Az öntevékeny művészeti ágak közül három mutatja be fejlettségét. Énekkar, népi­tánc és néhány zenekar mun­káján keresztül mérhetjük le, milyen eredményeket ért el az öntevékeny művészeti mozgalom a magyében. Har­minckét énekkar, 25 tánccso­port, 7 zenekar méri össze nemes vetélkedésben tudá­sát Hosszú utat tettek meg ezek a csoportok fejlődés­ben, amíg odáig jutottak, hogy a nagy megyei bemuta­tón állhatnak a közönség és a szakértők elé. Igen sok próba, apró sikerek és néha kisebb kudarcok során fej­lődtek és kovácsolódtak ösz­sze. Időnként komoly erőpróbá­kat álltak ki, mint például a tsz szervezés idején. Legtöbb csoportnak igen kevés ideje maradt próbálni, tanulni és mégis ezt a nehézséget is si­kerrel győzték le, sőt nyu­godtan mondhatjuk, éppen a fejlesztés lázas ütemű idő­szakában találták meg mun­kájuk igazi értelmét. Tanú erre az a számos ajándékmű­sor, amelyeket ezek az együttesek adtak; jószívvel és örömmel segítve ezzel a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének nagy és fontos ügyét Miben áll az öntevékeny művészeti foglalkozások je­lentősége? Elsősorban ab­ban, hogy a fiatalokat ösz- szeforrott közösséggé neveli. A csoportokban uralkodó fe­AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRŐL A Ságvári út sarki nagy könyvesboltban egyre újabb csomag könyvek érkeznek, rendezik a polcokat, külön válogatják a felállítandó nagy utcai könyvespavilonba kerülő könyveket. Az üz­letvezető helyettese szerint elég szépszámban kaptak könyveket, a múlt évivel ellentétben ifjúsági könyvek­ből is komoly mennyiség ér­kezett. Sétára indulunk a raktár­ban. Találomra megnézünk egy-egy könyvnapi könyvet. A szép és jó könyvek bará­tai számára nem lesz köny- nyű a választás. Győri De­zső Sorsvirág című regényét bizonyára el fogják kapkod­ni azok, akik a regénysoro­zat első darabját, a Vihar­virágot többnyire együltő- helyben elolvasták. A kalan­dot kedvelő fiatalság. Molnár Gábor kiváló utazónk sok fényképfelvétellel és rajzzal tarkított könyvében, a Ka­landok a brazíliai őserdőben című kiadványában gyönyör­ködhetnek. A diákok, de a felnőttek körében is nagy keresletnek fog örvendeni a 18 forintos keménykötésű teljes Petőfi kiadás. A Könyvterjesztő Vállalat üzemi könyvellátójába láto­gatunk el ezután. Kakuk Já­nos boltvezető elárulja, hogy kivétel nélkül minden üzem­be előzőleg kivitték a könyv­napi könyveket. 80—90 ezer forint értékű könyvet adtak ki a 35 vállalatnak, 5 áru­sítóhelyre, vállalati megbi- zottaknek. Természetesen, ha a könyvek fogynak, — igyekezni fognak utánapótol­ni. Százhúszezer forinton fe­lüli forgalomra számít, ör­vendetes jelenségként emlí­tette, hogy sokkal nagyobb máris az érdeklődés a mai magyar irodalom iránt, mint az elmúlt években. Reméljük, ezt a százhúsz­ezres számot a könyv bará­tai: munkások és értelmisé­giek, diákok és nagymamák meg fogják cáfolni — felfelé. A% autóbusz menetrendváltozásról Értesítjük az utazóközön­séget, hogy a nyári autóbusz menetrend folyó hó 31-én, vasárnap lép életbe. Az új menetrendben azoknak a já­ratoknak változott meg né­mileg az indulási ideje, ame­lyek a csatlakozó vasútállo­másokról indulnak. Május 31-től kezdve na­ponta közlekedik a Mátra­- itwtiiiwmifoniiiiüiwwtisttSinHinm | Ne higgyjék a pestiek, hogy csak ők tudnak [ felfordulást csinálni A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI j MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR ^ felvételre keres esztergályos, általános lakatos szakmunkásokat, valamint = mezógazdasagl i géptervező mérnököt [ és Ipari gyakorlattal és ké- = pesitéssel rendelkező, utó- kalkulációban és könyvelés- i ben jártás ; zámvífeii vezetőt, akik legalább 5 éves szak- \ mai gyakorlattal rendelkez- i nek. ■ Ezenkívül az 1959/60-as tan- ; évre Ü érettségizett ipari tanulókat iskoláz be a vállalat esztergá- i Ivos és villanyszerelő szakma- ! ban. Jelentkezni tehet a vállalat j munkaQevI osztályán ; MUMMiMHiuHuiuiiuuinniniHiniinuimiM Amikor az országos sajtó hasábjain megérkeztek az első jelentések arról, hogy Budapest az építők, átalakítók, vá­gányjavítók, útborítók, kövezök, mellék­forgalmak, útlezárások városa lett, szol­noki magányomban feldobogott a szívem. Milyen jó nekünk, akiknek nem kell messze kerülni a Nagykörutat, akiknek nem kell átvágniok kőhegyeken, akik számára nem jelent expedíciót, ha a város szívébe akarnak jutni. Javában mosolyogtam még (az Ipari Vásár megtekintésekor láthattam, hogyan pöfögnek éktelen lármával a légkalapá- o?ok, hogyan villognak a hegesztés fényei, és csak mellesleg hallgattam nevetve — lám, mennyi baj jutott osztályrészül nekik — budapesti barátaim panaszait arról, hogy legutóbb az ötödik emeleten házuk­ban nem volt víz), javában nevettem eze­ken a pesti szörnyűségeken, amikor egy reggel légkalapács éktelen lármája za­varta meg szerkesztőségünk éden! csend­jét, amelyet máskülönben csak a munka­társak harsány hangja élénkített néha, amint éppen eszmét cseréltek a gépíró­szobában. Aztán szóról-szóra bekövetke­zett minden, amiről addig csak az újságok hasábjain értesültem Felbontották a kövezetét, az aszfaltot,! a főtér járhatatlanná vált, körülállványoz-1 ták a házakat és most már pontosan úgy! kell kerülni az Állami Áruház előtt, ahogy Pesten a New York-palotát kerül-! geti óvatosan a gerendákból ácsolt, az út-' testen vezető folyosón a járókelő. A Ság-, vári úton pont úgy cserélik az útburko-' latot, mint a sokat emlegetett pesti utcá­kon. És végül mindennek tetejébe a mu!t-| kor hiába csavartam a csapot, a víz is. meggondolta magát és a vezetékben ma-! radt. Most jöttem csak rá, milyen jó, hogy; Pesttől eltérően, nálunk nem jár villa­mos. — bartet — házi járat: Szolnok — Zagy- varékas — Jászberény — Vámosgyörk — Gyöngyös — Mátraháza útvonalon. A já­rat Szolnok Szabadság-tér­ről 6.30 órakor, a vasútállo­másról 6.40 órakor indul és 6 különböző irányból érkező vonattól veszi fel a csat­lakozást, ezáltal az egész me­gye, sőt még távolabbi he­lyekről is Szolnok átszállás­sal közvetlen autóbusszal el­juthatnak Jászberény, Gyön­gyös városokba. Mátraházán pedig közvetlen csatlakozást kaphatnak Kékes, Gallyate- tő, Mátraszentimre, Parád- fürdőre. Mátraházáról visz- szaindulás munkanapokon 15.23 és munkaszüneti napon 18.13 órakor. Ugyancsak Pá­rád, Kékes, Mátraszentim­re — Gallyatető felől érkező járatok csatlakozása bizto­sítva van. A járat Vámos­györk vasútállomáson pedig Budapest és Miskolc felé ad közvetlen vonatcsatlakozást. A járat Szolnokra munkana­pokon 19.25, munkaszüneti nap pedig 22,20 órakor ér ke zik vissza. A berekfürdői és tiszaőrsi idényjáratok június 14-én indulnak. Munkaszüneti na­pokon Tiszabőről 7.00, Tisza- derzsről 7.25, Abádszalókról 5.45 és 7.36 órakor indulnak járatok Berekfürdőbe. Kar­cag—Berekfürdő között pe­dig munkaszüneti napokon sűriiíítt járatok bonyolítják le a forgalmat Tiszaroffról 7.35 órakor indul munkaszü­neti napokon a járat Tisza- őrs fürdőhelyre. Cserkeszöllő fürdőbe az idényjáratok Szolnokról és Vezsenyből június 28-tól in­dulnak munkaszüneti napo­kon. Egerbe a járat reggel 40 perccel korábban, 4.15 órakor indul, Szolnokról és Egerből vissza munkaszüneti napo­kon 45 perccel szintén ko­rábban indul 17.00 órakor Szolnokra, ezáltal a közbe­eső megállóhelyeket is ennyi idővel korábban érinti. Kívánságra bővebb felvilá­gosítást ad a Szolnok Sza­badságtéri forgalmi iroda. — (Telefon: 28—41.) Dobos Ferenc igazgató gyelem, a közös munka és közös siker éppen azt a jel­lemvonást fejleszti ki az em­berekben, amelyre a legna­gyobb szükségünk van a szo­cializmust építő ember szi­lárd közösségi életszemléle­tét A zenei és mozgásbeli íz­lés fejlesztése is egyik ered­ménye a csoportok közös munkájának. Az a fiatal, aki Schumann, Haydn, Bartók és Kodály nemes dallamain nevelődik, az új és kitűnő tömegdalokat énekli, igencsak nehezen hódítható meg a kozmopolita zenének és fel­fogásnak. A népitáncok ne­mes hagyományokon alapuló motívumai hasznos ellensze­rei a rock and roll őrületnek. Természetesen az öntevé­keny művészeti csoportok tagjai nemcsak önmagukat művelik és nevelik, hanem a közönségüket is. A nagy me­gyei bemutató éppen arra hívja fel a figyelmet, itt az ideje, hogy ezeknek a cso­portoknak nagyobb közönsé­get toborozzunk. A különbö­ző tömegszervezetek ne csak azt tartsák kötelességüknek, hogy bizonyos számú öntevé­keny csoportot hozzanak lét­re, hanem azt is, hogy ezek­nek közönséget szervezzenek. Hiba az, hogy erre kevés gondot fordítottak idáig és olyan helyen is, mint példá­ul Jászberényben — ahol ha­talmas kultúrális érdeklődés mutatkozik — a szépszámú városi öntevékeny csoportok­nak alig akad nézőjük. Pedig erre nagy szükség volna, hi­szen az előbb említett neve­lési hatások a nézőknél is ér­vényesülnek. Nem minden csoport egy­forma képességű. Van, ame­lyik igen kevés ideje dolgo­zik együtt és van olyan is. amelynél megfelelő szakérte­lem vagy emberanyag hiánya miatt nem érnek el megfe­lelő eredményt. Bár a megyei bemutatókra a legjobbak ke­rültek, mégis igen hasznos lesz a Népművészeti Intézet szakembereinek beható, — elemző bírálata. Ennek a részt nem vevő csoportok ve­zetői és tagjai is igen nagy hasznát látják majd. Megyénkben nagy érdek­lődés mutatkozik az öntevé­keny művészeti munka iránt. Csak a bemutatón résztvesz vagy ötezer ember. Ezenkí­vül is számos színjátszó, né­pitánc, énekkari csoport, ze­nekar alakul szerte a me­gyében, városokban, falvak­ban, termelőszövetkezetek központjaiban. A mai sereg­szemle az ő számukra is biz­tatás; Lelkes, áldozatkész munkájukkal, szereplésükkel ők is elősegítik a szocialista építést, az emberek szocialis­ta tudatának kialakulását és megszilárdulását Hernádi Tibor ÁPOLJA ARCBŐRÉT! A Szolnoki Fodrász KTSZ Ságvári út 2. sz. alatt lévő' újonnan átalakított, KOZMETIKÁVAL bővült női fodrász üzle­tében. huh ....... Sz olnoki Bizományi Arúház Vállalathoz Kossuth utca 14. meg­érkeztek és kaphatók 100.— Ft-ért — sodro­nyos, össze csukhatós VASÁGYAK Termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és munkásszállóknak is alkalmas. MiiimiiiiiimiiiiiiiüiHimiiimiHiiiiHiiiuMM'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom