Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-29 / 124. szám

1959. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nemzetközi gyermeknap programjából Mit láttunk KENDERESEN ? Szombaton délelőtt rövid ünnepségeket rendeznek a nemzetközi gyermeknap al­kalmából a megye valameny- nyi városában és községé­ben. Szolnokon reggel 8 óra­kor az ünnepségek alkalmá­val a kerületi nőtanácsok és az óvodai szülői munka­közösségek adják át ajándé­kaikat az óvodák részére. Ezt követően délelőtt 9 órától a Szolnok városi Nőtanács meghívására a Tisza-híd mel­letti Vidám-parkban szóra­koznak a gyermekek. A 11 órakor kezdődő Ság- vári Endre kulturális talál­kozó műsorán a Szigligeti Színházban, a szabadtéri színpadon, a Fűtőház művelő­dési otthonában és a gimná­zium előtti parkban az álta­lános iskolák tanulói díjta­lanul vehetnek részt. Ugyancsak 11 órai kezdet­tel a Szolnoki Üttörőházban kerül sor a korábban meg­nyílt gyermekrajz kiállítás nyerteseinek díjazására. Dél­ben a nőtanács aktívái 25 ál­lami gondozott gyermeket látnak ebédre vendégül csa­ládi körükben. Majd ezt kö­vetően a városi Vöröskereszt uzsonnáján vesznek részt. 40 millió forinttal olcsóbban íárolhatiub a silói Szolnok megyében megkezdik az újszerű silófárolók építéséi Megyeszeríe Délután 3 érakor a József Attila művelődési otthonban szovjet-magyar gyermekek találkozóját rendezik meg. Ugyanebben az időben a Táncsics Mihály utcában roller, kerékpár és görkor­csolya versenyen vesznek részt a gyermekek. Délután 4 órakor pedig az MTE sport­telepen megrendezendő re­pülő modellező bemutatóra látogatnak el. Vidéken Rákócziújfalu nő­tanácsa vendégül látja a Preisich-telepi gyermekeket. Délelőtt közös filmvetítésen vesznek részt, majd a közös ebéd után édességcsomago­kat osztanak szét közöttük. A martfűi Tisza Cipőgyár­ban zenés ébresztővel kö­szöntik a gyermekeket, ez­után bábelőadáson, sortbe- m utat ókon és színes karne­válon, tréfás játékokon szó­rakoznak. Az említetteken kívül még számos színes műsor meg­rendezésére is sor kerül, a megye területén. Majálisok, hajókirándulá­sok és különböző iskolai ren­dezvények járulnak még hoz­zá a nemzetközi gyermeknap méltó megünnepléséhez. Ezzel gyarapítja a közös állományt Csák Istvánt, Jászberény egyik legjobb középparasztjá­nak tartották, míg a Haladás Termelőszövetkezetbe nem lépett. Belépése után a tagság elnöknek választotta. Csák István messze híres volt kiváló állatairól. Most ezeket a termelőszövetkezetbe viszi. íme a két mintapéldány: az anya az elmúlt évben 8.200 liter tejet adott 4.1 zsírszáza­lékkal. Vele szmebe a kisbikaborjl még hathetes, s már­is kétmázsás. Nem vall velük szégyent. Szolnok megyében 1959-ben a termelőszövetkezeti állat- állomány nagyarányú fejlő­dése következtében az előző évi mennyiségnek többszörö­sét kell besilózni. Figyelem- bevéve állatállományunk szükségletét a nyár folyamán és ősszel, termelőszövetkeze­teinkben 310 ezer köbméter silótakarmányt kell készíteni. Ennek az óriási tömegű ta­karmánynak a tárolására összesen 98 ezer köbméter állandó jellegű silótérfogat áll rendelkezésre. Tehát a si lókukorica silózásának meg' kezdéséig feltétlenül legalább 210 ezer köbméter silótér lé­tesítése vár ránk. A tárolás kérdését még a silózás dandárjának megkez­déséig előttünk álló 9—10 hét alatt kell megoldanunk. A bemutatott sdlótárolási módok olcsóbbak a hagyo­mányos silózásmál. helyi anya­gokból előállíthatok, s a siló- takarmány legkisebb veszte­ségét biztosítják. Igaz, rövi- debb életűek, mint a téglá­ból, cementből épített silók, azonban előnyük, hogy min­den termelőszövetkezet meg­valósíthatja hulladék desz­kaanyagból, ciirokszárból, ro­zséból, vagy bálázott szalmá­ból. íme néhány példa olcsó=á- gufcra. Egy 300 köbméteres térfogatú szalmabálás siló építési költsége 1950 forint, míg ugyanilyen térfogatú si­lógödör megépítése csak si­lány tégláiból is, 60 ezer fo­rint. Deszkapalánk-siló építé­se 400 köbméterre 6 ezer fo­rint, ugyanez téglából 80 ezer forint. Szolnok megyei viszonylatra kinagyítva, ez azt jelentené: ha téglából épí­tenénk szükséges sllóterem- ket, 42 millió forintot kellene beruházni, míg az olcsó siló­típusok előállítása 2—3 mil­lió forintot igényel a megyé­ben. Milyen újításokról is szó? van Palánksiló § Ez a silótípus balaton- fnagybereki újítás, Szolnok gmegyei továbbfejlesztés. Hul- lladékdeszkából, nyárfaanyag­ból, s még egyéb puhafából is konstruálható. Felhasználha­tók a rönkök széldeszkái, egyszóval a más helyen nehe­zen hasznosítható faanyag. Támlának, tartóoszlopnak bármilyen facölöp, vascső, ce­mentoszlop alkalmas. Az a fontos a deszkapa­lánk-siló felállításakor: a kül­ső oldal megfelelő támaszt kapjon, hogy a taposáskor je­lentkező belső nyomást köny- nyen elviselje. A deszkapa- lánk-siló bármilyen hosszú­ságban felállítható, szélessége 5—8 méterig terjedhet, ma­gassága 2 méternél maga­sabbra nem ajánlatos, miután töltése nehézkessé válik. Olyan helyen, ahol a talajvíz nincs magasan, mélyítéssel pótolható (50—80 cm mélysé­gig teknőszerűen) a magas­ság. A palánksiló készítése olyan nagy termelőszövetkezetek­ben ajánlatos., ahol a silózási idény alatt a palánkok áthe­lyezésével, újbóli felállításá­val egy 400 köbméterre mé­retezett palánksiló anyagá­val 2 ezer köbméter silóta- karmányt tudnak készíteni A palánkokat ugyanis 2—3 nappal a töltés után elszed­hetik, s az összeállóit silót az esőzés ellen vagy betapaszt­ják, vagy földhányóssal erő­sítik. Nagy előnye: mindenhol felállítható, többek között a silókukorica tábla szélén, s ott helyben elkészíthetik a takarmány besilózását. Géppel készített áthajtáson siló Ahol szkróperekhez jut a termelőszövetkezet, könnyen kivitelezheti ezt a módszert. Elkészítése, géppel legolcsóbb, 100 köbméterenként 325 fo­rintba kerül. Ugyanez kézzel 1400 forintot igényelne. Külö­nösen ott ajánlatos áthajtós ároksilót építeni, ahol mé­lyen van a talajvíz és nem veszélyeztet lábvízfeltörés. A gödörből kitermelt földet a készítendő árok szélére rak­ják, s ezzel magasítják a siló- gödör falát. Cirokszár palánksiló Tulajdonképpen egy áthaj­tásba ároksiló föld feletti megemelése cirokszárral, 130 —140 cm magasságban. Je­lentősége abban van: nem kell mélyen a földibe menni, magasítással növelhető a siló­tér. Ahol cirdkszárral rendel­keznek, kevés költséggel könnyen készíthetnek ilyen silót. Élettartama 2—3 év, fel­újítással 5—6 évre hosszab­bítható. Száz köbméterenként 500 forintból előállítható. Rozsé palánksiló Létesítésénél ugyanaz az elv, mint a cirok palánksiló- nál, s ugyanaz az eljárás, csupán a palánkot cirokszár helyett rőzséből, vesszőből ké­szíthetik. Száz köbméteren­ként 700 forint az eLőállítási költsége. Falközi siló bálásott szalmából A Minisztertanács és a SZOT A három újszerű palánk­siló közül ez a legjobban be­vált. Préselt, bálázott szalmá­ból kifogástalan áthajtós silót lehet építeni. Háromszáz köb­méter nagyságú szalmabálá­ból készített siló építési költ­sége 1950 forint, élettartama 5—6 év. A siló takarmány ki­tűnően elhelyezhető benne, a gépi töltést nagyon jól állja. A lánctalpasok taposása köz­ben a fal semmiféle kilengést nem mutatott a kenderes! kí­sérletnél. Megépítése ott aján­latos, ahol elegendő szalma, g rizsszalma áll a termelőszö- 1 vetkezetek rendelkezésére. Felépítése igen egyszerű. Kijelöljük a siló helyét, meg­húzzuk a falak mentét és a zsinór’ mellé lerakjuk a szal­mabálákat. A bálák külső ol­dalát a belső teknőből kiter­melt földdel rézsútosan meg­erősítjük. A Kenderesen bemutatott palánkisilók, áthajtásos silók természetesen elsősorban gépi töltésre alkalmasak. Igen sok silótakarmányt elnyelnek, s így a silózandó anyag beszál­lításáról folyamatosan kell gondoskodni, a taposást pedig géppel — lehetőleg lánctal­pas traktorral — végezzük. A fedési módok vörös vándorzászlajának megtartásáért — A KONGRESSZUSI VERSENY SORÁN TÖBB, MINT 210 TONNA PAPÍRT, 105 TONNA CELLULÓZT GYÁRTOTT TERVEN FELÜL — AUSZTRIÁBA EXPORTÁL — AZ I. NEGYEDÉVBEN 3,139.000 FO­RINT NYERESÉGRE TETT SZERT A SZOLNOKI PAPÍRGYÁR — Az adott szó valóraváltása becsület dolga — vallják a papírgyáriak —, s ez a fel­fogásuk hűen tükröződik ter­melési eredményeikben. A pártkongresszus tiszteletére terven felül 435 tonna papír és 300 tonna cellulóz előál­lítását vállalták, s ebből a mennyiségből az első négy hónapban 214 tonna papírt és 105.7 tonna cellulózt le­gyártottak. így még az I. papírgép négyhónapos nagy­javításra való leállásával is teljesíthető fogadalmuk. Kongresszusi vállalásuk előkalkulált összege 2 millió 808 ezer forint. Arra törek­szenek, hogy ilyen jó ütem­ben haladjanak tovább, s adott szavukat november 7. tiszteletére valóraváltsák. Az év kezdeti időszaka a gazda­ságosság szempontjából is figyelemre méltó. A mérleg- beszámoló alapján az első negyedévben több mint 3 millió forint nyereségre tett szert az üzem. Az előző év azonos időszakához viszo­nyítva 8.8 százalékkal többet produkáltak az első negyed­évben. Mindez bíztató jel, jó kiindulópont ahhoz, hogy a Minisztertanács és a SZOT másodszor is elnyert vörös vá^dorzászlójának őrzőihez méltó eredményeket érjenek el az év hátralévő időszaká­ban is. Vajon mivel magyarázható a papírgyáriak kimagasló tel­jesítménye? Ha ez után ér­deklődünk, azt válaszolják: nem tettünk mi semmi külö­nöset. S valóban, nem ör- döngős mesterség, nem kü­lönleges csodaszer, hanem „csak” kellő előrelátás, jó vezetés, műszaki fejlesztés, anyag- és energiabiztosítás és néhány ilyen nagyon is ké­zenfekvőnek, nagyon is egy­szerűnek tekinthető hétköz­napi tett kell a tervelőirány­zatok túlszárnyalásához. S mindez — kellő felelősségér­zettel párosulva — nem hiányzik a Papírgyárban. A kazánházi dolgozók jó mun­kájának eredményeként pél­dául energiahiány, vagy ener­giacsökkentés miatt terme­lésvisszatartás nem volt az üzemben sz első negyedév­ben. A III. számú papírgép teljesítménye „kiugrott” eb­ben az időszakban, mert a december végi nagyjavítást már úgy végezték el, hogv egyúttal különböző korszerű­sítéseket is eszközöltek rajta Ennek eredményeként úgy­szólván többet produkált ez a gép, mint az eredetileg jó­val nagyobb kapacitású I számú papírgép. S nemcsak a mennyiségre törekszenek. Például Lipkp Vilmos, Kállai Elek. Ardé Sándor, Törőcsik János és munkatársaik leleményes­sége, gondos munkája után a fehérítő üzemrész önköltsége közel 20 százalékkal csök­kent, minősége meg kifogás­talan. A baráti népek mellett a kapitalista államok is olyan mennyiségben vásárolnák to­vábbfeldolgozott termékeit, higy a Papírgyár nem képes kielégíteni igényeiket. De nemcsak a vezetésben, hanem a dolgozók munkához való viszonyában is fejlődés tapasztalható — s az egyik fő indítéka az előirányzatok túlszárnyalásának. Igen sok eset tanúskodik erről. A kö­zelmúlt napokban üzemré­szenként megtartott terme­lési tanácskozáson például 59 témát vetettek fel, hasznos észrevételeket tettek a ter­melés gazdaságossága, a tár­sadalmi tulajdon védelme, a termelés racionalizálása ér­dekében. Régebben a mosta­ninál összehasonlíthatatlanul kevesebb érdeklődést tanúsí­tottak a munkások. Most meg egyre jobban féltik a gyár jó hírnevét, mindin­kább magukénak érzik az üzemet. Ezért emelnek szót a rendellenességek ellen. — Varga Sándor például azt vetette fel a termelési ta­nácskozáson, hogy a jobb minőség érdekében a papír­gépeknél idejében cseréljék a nedves nemezeket, ne vár­janak arra, hogy „majd cse­rél a másik műszak”. Az I. számú papírgép dolgozói kö­zül többen kifogásolták, hogy a műhely dolgozói gépleállás­kor, 7 órától 8-ig arra vár­nak. hogy a gép lehűljön, aztán meg reggelizni men­nek. Erre történt olyan in­tézkedés, hogy a műhely kez­dése a gépleálláshoz igazod­jék. Számtalan ilyen példa vall arra, hogy most már nem kell minden apróság­nak tűnő hibára is a veze­tőknek figyelni, egymást fi­gyelmeztetik a dolgozók. S ez helyes is, utóvégre jóhí­rükről, a nyereségrészesedé­sük biztosításáról van szó. A cellgyári üzemrész sem marad le a papírüzemtől. A tavalyi napi 10—12 tonna helyett most naponta 16—17 tonnát gyárt. A minőség itt is kifogástalan. Jól példázza ezt az is, hogy az első ne-: gyedévi előszállítás után na­gyobb tételt exportálnak; Ausztriába. A magyar papír-l gyárak is vetekszenek a szol­noki szalmacellulózért. A közeljövőben nagyjaví-! tásra leáll az I. papírgép. El munka megfelelő előkészí-! tése érdekében ismét nagy: feladat vár a fizikai mun-: fásokra, s a műszaki kollek-! tívára egyaránt, hogy a nagy-i javítás után többet, jobbat! adjanak a népgazdaságnak. I £ Az újszerű silótárolási mó- fdok mellett a hagyományos­ul tói eltérő fedési módszerek- |kel találkoztunk Kenderesen. 1A silótakarmányok fedése I eddig általában földréteg- fgel történt. Megfelelő vastag- I ságú földréteg alkalmazása la hengersilóknál, a toronysi- 1 lóknál, ahol a levegő kiszorí- ftását végzik vele, nagy je- flentőségű. Ahol a levegő ki­ll szorítását géppel — lánctal­pasokkal — végzik, ott a jö- 1 vőben nem feltétlenül szük- fségeltetik a földtakaró. An- |nál is inkább, mert a föld fmozgatása nagy költséggel f jár és szennyezi a silótakar- imányt. A jövő géppel tapo- Isott silótakarmányának fe- |dési módozatai a következők 1 lesznek: szalmatakaró, ne- Imezréteg, PVC-lepedő. 1 Szalmafedésnél a silózás Ibefejezése után fél méter Ivastagságban szalma kerül a gsilótakarmányra, ezt géppel fmegnyomat,iák. s hogy a szél fa szalmát meg ne bontsa, ku- ! koricaszárral, • napraforgó- gszárral letakarják. | Ennél tökéletesebb szal- g mafedési módszer a követke- 5ző: a takarmányra helyezett = 30—40 cm vastagságú szal- gmarétegre (gépi nyomtatás gután) szalmaszecskát, törek- gréteget helyeznek megnedve- Isítve, ezt árpával sűrűn le­lszórják, s a kikelő árpa gyö- fkerei összefonódva nemez- |takarót képeznek. I A PVC mipolán anyaggal ftörténő fedés a legtisztább, |de a legtökéletesebb is. A fKenderesen bemutatott 2 Imilliméter vastagságú PVC |mipolán igen erősnek lét- iszik, jól bírja a húzást, csak­hogy kilogrammonként 42 fo­rint az ára, ami az összedol­gozás költségeivel együtt négyezer forintot tett ki. Bár az is igaz; a 6.5 méter szé­les, 25 méter hosszú 300 köbméter térfogatú silótakar­mány leföldelése, a föld bon­tása, egyszóval a földmozga­tási munkák évenként két­ezer forintba kerülnének. így pár év alatf megtérül a PVC mipolán ára, sőt ha tönkre­megy, beolvasztható, ismét felhasználható. Tudósoknak, pártmunká­soknak, mezőgazdászoknak, termelőszövetkezeti elnökök­nek, a megjelent újságírók­nak egyaránt nagyon tetszett az újszerű Szolnok megyei kezdeményezés. Sőt a kisúj­szállási vendégek már ott helyben mindjárt benyújtot­ták az „újítás újítását”. Re­formjuk azt jelentené, hogy kót rőzsepalánk-siló közöt­ti térben géppel készített át­hajtós silót létesítenek, s így két silótárolási létesítmény felépítésével tulajdonképpen három silóteret kapnak. Csu­pán az esővíz elvezetése nincs még megoldva elgon­dolásuknál. A bemutató végén Czinege Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Ma- gyari András földművelés- ügyi miniszterhelyettes mélta­tása után bejelentette: az MSZMP Szolnok megyei Vég­rehajtó Bizottsága határoza­tot hoz az újszerű silózási módszerek elterjesztéséről. B, I* p jvenaeres megszórna a ven- Idégeskedést a Horthy-rezsim- j§ben, s lám. nagyarányú ven- idéglátásra került sor a népi fdemokráciában is. Csakhogy fa múltbeli vendégeket és ven­déglátókat elsöpörte a törté- Ijnelem. a történelem megbí- § zásából a mostani vendéges- gkedők és vendégfogadók. § A Füleki-pusztai (egykori |Horthy Szabolcs birtok) Vö- frös Csepel Termelőszövetke- |zet fogadta két napon át a =megyét és az országot. Május p27-én az újfajta silózömód- Ijszerek sajtóbemutatóján a fszovjet Pravda és az orszá- fgos sajtó képviselőin kívül =megjelentek a budapesti szöv­őjét nagykövetség mezőgazda- gsági attaséja és munkatársai, fMagyari András földműve- glésügyi miniszterhelyettes, fSchandl József Kossuth-díjas fkutató. Tangl Herald pro- f fesszor és más neves mező­igazdasági tudósok, szakem- |berek. Ott voltak Győr—Sop- |ron és Borsod megyei taná- fcsának vezetői, Czinege La- |jos, a Szolnok megyei párt- ! bizottság első titkára, Csáki | István, Horváth Imre, a me- I gyei pártbizottság titkárai, |OJáh György, a megyei ta- |nács VB elnöke, Csótó Ist- Iván, a Hazafias Népfront I Megyei Bizottságának elnöke, la járási, városi pártbizottsá- §gok, tanácsok vezetői, mun- ikatársai s számosán a Föld- ! művelésügyi Minisztérium | szakemberei, a Szolnok me- Igyei Tanács Mezőgazdasági | Osztályának dolgozói közül. | A silózási bemutató más- ! napján a 350 Szolnok megyei | termelőszövetkezeti elnökön, | mezőgazdászon kívül az or- iszág cíz mezőgazdasági jel- ! legű megyéjének állattenyész- | tői jelentek meg. S a nagy­iszámú vendégsereg és érdek- ilődök előtt két napon áf ! népszerűsítették az újszerű I silótárolás módszereit. I Miért vált szükségessé a |Szolnok megyei újítás? Erről |Magas Lász'ó. a megyei ta- |nács VB főállattenyésztője 1 tartott előadást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom