Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

1959. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A boldogság vasárnap jön m OHAKY Visszatérhetnek-e a mesterséges holdak ? .Mezőtúri Dózsa május 28., jun. 3, Csehszlovák film Az olasz filmkritikusok dí­ját, az ezüst szalagot Pietro Germi kapta a Szalmaözvegy című filmjéért. Ugyancsak e díjjal jutalmazták a Szokott ismeretlenek című film alko­tóját, Mario Monicellit és Francesco Rosit a Kihívás című filmjéért. * 50 ország részvételével, augusztus 3—17. között ren­dezik meg Moszkvában a Nemzetközi Filmfesztivált, amelyen a legkiválóbb mű­vészi alkotásokat egy nagy aranyéremmel, három arany és ezüst érmekkel díjazzák. * Kiváló művészek nevei fémjelzik a Veszélyes kap­csolatok című francia filmet, írója Roger Vailland, rende­zője Roger Vadim, főszerep­lői Gerard Philipe és Jeanne Moreau. • Dino De Laurentiis új filmjének címe: A nagy há­ború, műfaja szatíra, főszere­peit Alberto Sordi és Vitto­rio Gassman játsszák. A film nagy vitát váltott ki az olasz sajtóban. * A cannesi filmfesztiválon sikert aratott a Csillagok című német—bolgár kopro- dukciós film, amely a II. vi­lágháború alatt játszódik és egy deportált zsidó lány s egy német katona tragédiáját beszéli el. A film rendezője Konrad Wolf. * Algériában a francia ható­ságok betiltották Lattuada „Vihar" című filmjének ve­títését. A Vihar Puskin: „A kapitány lánya” című novel­lája nyomán készült s a hiva­talos körök attól félnek, hogy a XVIII. században kirob­bant Pugacsov-féle paraszt- felkelést bemutató film az algériai szabadságharcosok küzdelmét még jobban meg­erősítené. Laurence Olivier a „Spar­tacus” című nagyszabású filmben Crassus római had­vezér szerepét játssza, Spar- tacust Kirk Douglas szemé­lyesíti meg. Amikor az első szovjet mesterséges hold elindult földkörüli pályáján, kivált pedig amikor az emberiség arról értesült, hogy a máso­dik mesterséges hold belsejé­ben egy eleven utas — a Lajka kutya — is elindult nagytávú útjára, sokan tették fel a kérdést: vajon van-e lehetőség arra, hogy a mes­terséges hold, vagy legalábbis a belsejében lévő műszerek, vagy élőlények ismét vissza­kerüljenek a Földre. Azt mondhatná valaki hogy a kérdés megoldásától nem lehetünk messze. Hiszen 1958. augusztus 27-én egy szovjet rakéta két kutya­utasa 450 km magasságból ép­ségben visszatért a földre. Igen ám, de ez a rakéta nem keringett mesterséges hold­ként a Föld körül s így a két eleven utas visszajutta­tása ejtőernyő segítségével a Földre nagyszerű teljesítmény volt ugyan, de távolról sem felelt meg a mesterséges hold esetében fennálló követelmé­nyeknek. Vizsgáljuk meg közelebbről a kérdést A világűrben haladó mes­terséges hold, vagy űrrakéta mozgása nem hasonlítható össze sem a repülőgép, sem a függőlegesen kilőtt és a Föld vonzása következtében ugyan­csak függőlegesen visszaeső rakéta mozgásával. A repülő­gép az aerodinamika, a mes­terséges hold pedig az égi meolmi'ka törvényei szerint végzi mozgását. A Földre való visszatérés céljából meg kell változtatni ennek a mozgás­nak az irányát és a sebessé­gét A visszatérés legfőbb akadálya Megállapították^ (hogy ha egy 25 OOO kilométer óránkén­ti sebességgel mozgó test hir­telen a légkörbe jutna, moz­gási energiájának hővé való átalakulása következtében hőmérséklete — megfelelő hőelvezetés nélkül — elérné az egymillió fokot. Elképzelhetjük, hogy egy mesterséges hold, amelynek keringési sebessége 28 000— 31 OOO kilométer óránként, vagy pláne egy 40 000 kilo­méter óránkénti sebességgel mozgó holdrakéta, a légkör sűrűbb rétegeibe kerülve pil­lanatok alatt többezer fokra hevülne fel és szétrobbanna. Nem célszerű a hegyes orrl Ügynevezett „hélium-ágyú­val” végzett kísérletek során megállapították, hegy a fel­felé való kilövésnél a legki­sebb ellenállást biztosító és ezért a legcélszerűbbnek bi­zonyult hegyes orr a rakéta visszajuttatásánál a legke­vésbé alkalmas, mert jól ha­sítja a levegőt s ezért a leg­kevesebb energiát adja át a környező közegnek. Ebben az esetben tehát a mozgási ener­gia legnagyobb része a súr­lódás következtében hővé alakul áty A kevésbé aerodinamikus, lekerekített orr ezzel szem­ben igen célszerűnek bizo­Mennyi szódavizet iszik Szolnok ? — Szállítási nehézségek gátolják az ellátás javítását — Télidőben fel sem tű­nik senkinek, hogy néhány' órán, vagy éppen egy egész napon át nem lehet szódavi­zet kapni. Ám a napról-nap- ra melegedő időjárás egyre inkább felszínre hozza a leg­kisebb kihagyást is. Elég egy órányi zavar az ellátásban, erről is, arról is hallatszanak a panaszok: kevés a szóda, miért nem gyártanak többet! wi'Tjvnnrrrm,vrv'vmi,wwrrfvmirirfwvtivmtrimyrrvrrTit A SZOLNOK MEGYEI filmszínházak műsora 1959. MÁJUS 25—27-IG: 26—27 25—27 25—27 25— 27 26— 27 Abádszalók Cibakháza Fegyvernek Jánoshida J ászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászdózsa Jászfény szaru Jászjákóhalma Jászkisér Jásziadány Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Mezőtúr Dózsa Mezőtúr Szabadság Öcsöd Rákóczifalva Szolnok Vörös Csillag 25—27 Szolnok Tisza Szolnok Millennium Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszakürt Törökszentmiklós Turkeve Ujszász Karcag 10=10 éven alul nem ajánlott! i8=Csak 18 éven felülieknek 1 Többé nem balkezes — K. n. Sport és szerelem — 10 Mexikói szerenád — 10 Felfelé a lejtőn — 14 Hétköznapi tragédiák — 10 25—27 És Varsó messze van — 10 25—27 Calabuig — K. n. Botcsinálta sofőr — K. n. A mi kis családunk — 10 Érdekházasság — 14 Az élet visszavár — 14 A gitáros lány — K. n; Gerolsteini kaland — K. n. Fehér éjszakák — 14 Ház a sziklák alatt — 18 Kék nyíl — K. n. Don Juan legut. kalandja — 14 Amijt nem lehet elfelejteni — Kn. A kis hazug — 14 A kapitány lánya — 10 Fehérek és feketéik — 10 ördögi találmány — K. n. Érettségi után — 10, 25— 27 A király asszony lovagja — 14 26— 27 Megmentettem az életem — 14 25—27 Robin Hood — K. n. 25— 27 Teaigerészrevű — K. n; 26— 28 Szent Péter esernyője — K. n. 25—27 Per a város ellen — 14 25—27 Csodagyerekek — 10 25—27 Szigetlakók — 14 25—27 Akkor karácsonykor — K. n. 14=14 éven alul nem ajánlott! K.n.=Korhatár nélkül. 26—27 26—27 25—27 25—27 25— 27 26— 27 25—27 25-27 25—27 25—27 25—27 25—27 25—27 25—27 25—27 A panaszokból és persze, saját tapasztalatainkból ki­indulva kerestük fel a szol­noki Szíkvíz- és Műjéggyártó Vállalatot és kérdeztük meg: rai gátolja a szódavíz ellá­tást? Mint a vállalat műszaki ve­zetőjével és főkönyvelőjével folytatott beszélgetésből ki­tűnt, Szolnok naponta körül­belül 6 ezer liter szódavizet fogyaszt. Ezt a mennyiséget az üzem le is tudja gyártani, helyesebben le is tudná gyár­tani, ha műszaki adottságai minden tekintetben megfe­lelők lennének. — Legutóbb például egy közel 30 éve üze­meltetett villanymotor mond­ta fel a szolgálatot és ez okozta az utóbbi napok ellá­tási zavarait. Azóta új mo­tort szereztek be s mostmár a Lengyel Légió úti üzem mindkét töltője működik. Ez naponta 5—6 ezer liter szó­davizet jelent, nem szólva a 3—4 ezer negyed liter bam­biról és a korlátlan mennyi­ségben rendelkezésre álló ásványvízről. Természetesen e jelentős mennyiséget nem egyedül Szolnok lakossága fogyasztja el. Az üzem szállít szódát és egyéb hűsítőt Martfűre, Ken­gyelre is. Ez nem jelentős mennyiség és túlságosan nem is gátolná a városi ellátást. Azért nem, mert a nagyobb kereslet esetén két műszakra is át lehet állítani az üzemet. Ennek ellenére mégis kisebb- nagyobb zökkenők ' gátolják az ellátás folyamatosságát. Miért? Az Üzem közel száz meg­rendelőnek szállít szíkvizet és egyéb üdítő italt a már felsorolt helységeken kívül. Ahhoz, hogy ezt el is tudják végezni, elsősorban szódás­üvegre van szükség. S vala­hol a hiba $gyik része ebben rejtőzködik. Tavaly ugyanis a vállalat régi vezetői, hogy a banknál fennálló sorbán- állást egyensúlyozzák és fizet­ni tudjanak, egy jelentős göngyöleg készletet egysze­rűen kiadtak a megrendelők­nek s azok árából fedezték a fizetnivalókat. Most viszont külön hosszadalmas munkát jelent az üvegek begyűjtése és a hét elején érkező 2000 üveg is alig hoz enyhülést. Ugyanakkor a megrendelők sem minden esetben a meg­engedhető utat választják. Ha például a legkisebb re­mény mutatkozik, hogy a tö­röttnyakú üveget rásózhatják a vállalatra, szemrebbenés nélkül megteszik. S mi tör­ténik? A töltőgépen az ilyen burkoltan törött üvegek szá­zával mennek tönkre. Említettük már, hogy a vállalat körülbelül 100 meg­rendelővel áll kapcsolatban. Ezeknek naponta szállít. — A legnagyobb megrendelő a pályaudvari Utasellátó, ahova naponta 5—700 üveg bambit, ugyanennyi ásványvizet és 300 üveg szódát szállítanak. Legkisebb megrendelő a Sü­tőipari Vállalat, amelyik na- naponta 65 liternyi szódavi­zet 8 helyre kíván szállít­tatni. A vállalat jelenlegi szállítóeszközei bizonytala­nok. Saját gépkocsija nin­csen s a bérelt 3 kéttonnás kocsi pedig vagy van, vagy nincs. Hol az egyik, hol a másik jármű rossz, s kiesé­sük zavarja az ellátást. Megszívlelendő a vállalat vezetőinek kérése, melyben egy negyedik bérelt kocsit kémek, mert e nélkül nehéz lesz biztosítani az egyre me­legedő időjárásban a megfe­lelő kapacitás ellenére is, hogy kielégítően ellássák Szolnokot és a korábban em­lített községeket szódavízzel, üdítő itallal. nyúlt. Az általa keltett szé­les lökéshullám nagy energia- mennyiséget ad át a levegő­nek s ez az energia már nem melegíti fel a rakétates­tet. A kísérletek szerint a megfelelő alakú lekerekített orr a mozgási energia 99 szá­zalékát átadja a levegőnek és csak 1 százalékot vesz fel hő formájában. A fékezés problémája De lássuk most, hogyan ke­rülhet a mesterséges hold, vagy az űrhajó a légkör sű­rűbb rétegeibe, vagyis ho­gyan közeledhetik a Földfel­színéhez kívánságunk sze­rint? Hiszen tudjuk, hogy a mesterséges holdak, ha egy­szer elhelyezkedtek pályáju­kon, hosszú hónapokig kerin­genek a Föld körül, amíg fokozatosan közelebb kerülve a Földhöz, végülis belemerül­nek a sűrűbb levegőrétegbe. Ha az űrhajó vagy a mes­terséges hold elegendő meny- nyiségű üzemanyaggal ren­delkezik, elméletileg lefékez­hető a rakétamotorok ellen- kezőlrányű működtetésével. Ez persze rendkívüli nehézsé­gekkel van egybekötve, hi­szen a lefékezés végrehajtá­sához természetesen ugyan­annyi üzemanyag szükséges, mint amennyire a rakéta el­indításához szükség volt, De tegyük fel, hogy ezt a rendkívüli nehézséget sike­rült kiküszöbölni. Mestersé­ges holdunk rakétamotorjai a menetiránnyal ellenkező irányban működésbe lépnek és lefékezik a holdacska moz­gását. Megoldottuk ezzel a problémát, vagyis el tudjuk érni, hogy a mesterséges hold csökkent sebességgel merül­jön a sűrű légköri rétegekbe? Könnyen megállapíthatjuk, hogy ez az elgondolás zsák­utcába vezet Lelassulás helyett gyorsulás Ha ugyanis a mesterséges hold sebessége csökken a gra­vitáció hatása' következtében esni kezd. Eközben azonban gyengébb gravitációs térből erősebb gravitációs térbe ke­rül s ennek hatása követ­keztében szükségszerűen fel­gyorsul. A keringő test re­aktív úton való fékezése te­hát magasságvesztéssel jár, ennek következtében pedig megnő a sebessége. A mes­terséges hold, vagy az űrra­kéta közeledik ugyan a Föld felszínéhez, de továbbra is kozmikus sebességgel mozog, ami a hirtelen felmelegedés veszélyével jár, tehát ijem oldja meg a problémát. A kutatók ezért aerodina­mikus úton próbálják a kér­désit megoldani, vagyis a mesterséges holdat pályáján tartó centrifugális erőt a le­szállásnál fokozatosan aero­dinamikai erővel, szárnyak­kal igyekszenek helyettesíte­ni. Néhány ilyen, 100—120 ki­lométer magasságban végzett keringés során a mesterséges hold sebességét a hangsebes­ség néhányszorosára lehetne csökkenteni, ezzel pedig a holdaeska már különösebb veszély nélkül bemerülhet a sűrűbb légrétegekibe. Ez a bemerülés ismét csak fokozatosan mehetne végbe, mert a hirtelen magasság- csökkenés újabb lényeges fel- gyorsulást eredményezhet ne. Az elméleti számítások sze­rint — más óvóintézfcedések híján — még ebben az eset­ben is vörösizzásig hevülhet a hold felülete. A földrejultatás biztosítására tehát további hűtő és fékező eljárásokat kell alkalmazni Amint a fentiekből kitű­nik, a légkörön _kívül mo/gó űrrakétáknak, vágy mester­séges holdaknak a Földre való visszatéréséhez szár­nyakkal kell rendelkezniök. A légüres térben való hala­dásnál ez nem okoz nehézsé­get, hiszen ott gyakorlatilag amúgy sincs külső ellenállás: A fent elmondottak egye­lőre még csupán elgondolá­sok, vagy feltételes' következ­tetések. Még nem j ütő ttunk él óda, hogy biztos megoldás­ról beszélhessünk a világ­űrbe feljuttatott mesterséges holdak vagy azok műszerei­nek a Földre való visszajut­tatása tekintetében. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ez a kérdés hamarosan megoldódik. RADIÖÜZENET a hold közvetítésével Az angliai Jodrell Bank óriási rádióteleszkópja a múlt héten rádióüzenetet kül­dött a massachusettsi Cam­bridge csillagászati állomás­nak. Az üzenet, amely másod­perceken belül kiválóan hall­ható volt Amerikában, a Hold közvetítésével érkezett. A Jodrell Bank-i állomás a rá­dióhullámokat a Holdnak irá­nyította, amely megfelelő szögben visszaverte azokat úgy, hogy a Cambridgeben fél tudták őket fogni. A kapcso­lat egyelőre csak egyirányú, mivel a massachusettsi kuta- tóáliomás nem rendelkezik az angolokéhoz hasonló közvetí- tőberendezésseL (AFP) Több mint 20 vagon szén és tűzifa érkezett a rákócziújfa- lusi földművesszövetkezet TüZÉP telepére. Az előrelátó ember még most nyáron beszerzi a téli tüzelőjét. Mint képünkön látható Nagy János cs Varga Béla munkások * szenet e t^y&utgra, __

Next

/
Oldalképek
Tartalom