Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

1959. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP o A tiszaderzsi ,/l ttt alok liOSOtt AZ EGÉSZ RIPORT úgy született, hogy a kanyargós úton a gépkocsi ablakából kis csoportosulást pillantot­tunk meg a derzsi művelődé­si otthon bejáratánál. Meg­állni és megkérdezni őket, mire várnak, „egy pillanat műve volt”. — A televíziós vetítésre — felelte bátran egy olyan ti­zenhat év körüli legényke. — Nálunk a tsz-ben még nincs televízió, aztán idejö­vünk hallgatni. Körénk gyűlnek, vagy hú­szán és bizonygatják, hogy a legjobb szórakozás a televí­zió, mert ott nagyon érdekes dolgokat tudhatnak meg a világról, meg „jó focit lehet látni”. Beszélgetés közben megérkezik egy rokonszen­ves szemüveges fiatalember, Horniák Péter pedagógus, aki a művelődési otthon ve­zetőjét helyettesíti. Hamaro­san bevonulnak az otthonba, parasztfiatalok, pedagógu­sok, iskolások vegyesen és nagy egyetértésben elhelyez­kednek a bűvös képernyő kö­rül ... Amíg pereg az adás, Hor- m«- Péterrel beszélgetünk a Szabadság Tsz fiataljainak életéről. Megtudjuk, hogy a tsz-fiatalok szeretik a kultu­rális életet és ez megköny- nyíti a velük foglalkozók- dolgát is. Egy hete kezdték tanulni Hámos György mai mondanivalójú kitűnő zenés darabát, a „Pettyest”. Húsz szereplője van a Pettyesnek és mind a húsz lelkesen ta­nulja a szerepét. A próbá kon azonban sok még f hiányzó. A lelkesedés mel­lett bizony fegyelemre is szükség lenne a színjátszás­hoz. No, de mire az előadás ideje eljön, valószínűleg ez­zel se lesz baj. Eddig két összeolvasási próbát tartot­tak. Most két hét szünet, ez­alatt alaposan megtanulják a szerepüket Kós Rózsa, Gu- lácsi Rózsa, Pomaházi Erzsi Fekete Karcsi és a többiek — Én legjobban annak örülök, hogy a termelőszö­vetkezet vezetősége nagyon sokat tesz a fiatalokért mondja Horniák tanár. Látják, hogy nemcsak több anyagi juttatást, hanem mű­velődési, szórakozási lehető ségeket is kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a termelőszö­vetkezeti község fogalmába ne csak a gazdasági válto­zás, hanem a műveltség fel­lendülése is beletartozzék. Különben, látogassunk ki a tsz-be — javasolja. ESTÉRE JÁR AZ IDŐ, bár még világos van. Az irodaépületben, az egykori grófi kastélyban nem talá­lunk már senkit. De a tágas udvaron élénk kis csoportot látunk. Vadonatúj tágas te­kepálya épült itt, a fa még sárga a friss gyalulástól. Ha- tan-nyolcan állnak a soros játékos körül fiatalok, öre­gek vegyesen. Bíztatják a versenyzőt. — Gyerünk Pista bácsi! Mutassa meg, mit tud! — Pista bácsi, aki legfeljebb az egészen fiatalok szemében lehet bácsi, nekigyűrkőzik. A golyó végigszáguld a pá­lyán és „lészen a királynak szomorú halála”, a középső bábu eldől. Nagy ováció jutalmazza a szép dobást. Amíg a követ­kező neki készülődik, vál­tunk néhány szót Pista bá­csival, azaz Sz. Varga Ist­vánnal, a szövetkezet raktá­rosával és vezetőségi tagjá­val. — Igyekszünk itt megte­remteni a fiatalok szórako­zását, művelődését. Jobb ez, mint a kocsma, — mondja elégedetten. Sorra-rendre el­árulja nekünk azt is, hogy röplabdapálya építésébe fog­tak. Fiatalok, öregek egy­aránt dolgoznak rajta munka után és a jövő héten fel is avatják. Akkor lesz itt csak igazán sportélet. A felszere­lés már megvan. — Különben elég sokat ál­doz a vezetőség, meg a tag­ság a kultúrára. Nincs szó róla, szívesen adjuk. Például egészen rendbehozzuk a tsz- székház kultúrtermét. Vet­tünk egy szép színpadi füg­gönyt, amit majd a Pettyes előadásán avatunk fel. Sze­repel a tervünkben keskeny- film vetítő beszerzése is. SZ. VARGA ELVTÁRSAT „szólítja a kötelesség”, azaz ő jön sorra a dobásban. így találomra egy fiatal szőke le­génykét szólítunk meg. Ka­tona Péter 16 éves kőműves brigádtag, nem igen szeret beszélni. Pedig a színpadon erre lesz szüksége. Ő játssza ugyanis Cseh honvédőt a da­rabban. Annyit megtudtunk tőle, hogy szereti a színját­szást, meg az érdekes mező­gazdasági előadásokat. (Ke­vés van belőlük. De a más­fajta ismeretterjesztésből is.) Újságot, könyvet olvas. De nem a tsz könyvtárában, mert hiába van vagy félezer kötet könyvük, az majdnem mind ideológiai munka és bizony szépirodalom, útleírá­sok és más, az ifjúságot ér­deklő művek nem találhatók meg itt. Ezt mindenesetre a tsz vezetőség figyelmébe ajánljuk. Egészítsék ki a könyvtárt, jó befektetés lesz. Visszaindulunk a faluba, Horniák elvtárssal. — Látja — szól bűnbá­nóan —, a színpadi függönyt egészen elfelejtettem. ht. r Uj tanácshása épül... .... Tószegen a főtéren a második világháborúban elpusz­tult, leégett helyén. A Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói még az ősz beállta előtt szeretnék átadni ren­deltetésének az új épületet. Rővidhul Iámú rádióamatőrök találkozója A németországi Bad Harz- burgban ezerötszáz amatőr rádiózó részvételével talál­kozót tartottak, amelynek so­rán az amatőr rádiósok nagyszabású „vadászatot” rendeztek az éter hullámain. A „vadászat” célja két ama­tőr jelzéseinek felfedezése a 80, illetve a 2 méteres hul- lámsikon. A rádió amatőrök elnöke a találkozón tartott beszédében szót emelt azéit, hogy a 80 méter hullámsikot továbbra is engedjék át az amatőröknek, akik nagy szolgálatokat tesznek a vi­lágnak, amikor bekapcsolód­nak a tudományos kísérle­tekbe és továbbítják a se­gélykéréseket a világ min­den tájáról, &tMdq,L illáit Csehszlovák film. Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozi között éMik május 25—27 írásaival is segíteni kívánja a tsz erősödését Nézze, már gumósodik a karalábé! — mondja a gazda büszkeségével lvanics Jó­zsef. S míg tekintete végig­fut a szőlő-pásztákon, még hozzáfűzi: mire a szőlő per­metezésére kerül a sor, már piacra vihetjük a köztesként termelt karalábét. Egy terü­letről kétszeres a hasznunk, s évről-évre gyarapodik a jövedelmünk. Miért beszél mindig töb­bes számban? Azért, mert lvanics József nem egyéni gazda, hanem a megyében jól ismert szandaszöllősi Vö­rösmező Termelőszövetkezet tagja. Igaz, még csak máso­dik éve tartozik e nagy csa­ládhoz, de már szinte bele­ivódott, hogy az „én” helyett „mi”, az enyém helyett a ,,miénk”-et mondja. Nemcsak mondja, de így is érzi. Együtt örül tagtársaival a szorgal­mas munka gyümölcseinek, s velük együtt fáradozik az Kengyeli látogatáson A falvak, községek az utóbbi iőben számos kultú- rális intézménnyel gazda­godtak. Ma már legtöbbjük rendelkezik filmszínházzal, művelődési otthonnal, vagy legalább is kultúrteremmel, könyvtárral stb. Hogyan biz­tosítják ezek a kultúrális in­tézmények a termelőszövet­kezeti fiatalok nevelését? — Ezzel a gondolattal látogat­tunk el a napokban Kengyel község művelődési Otthoná­ban. Az emberekkel beszélgetve, számos érdekes dolgot ta­pasztaltunk. Az első, amely azonnal szembetűnik a láto­gatónak, az a tény, hogy ha valamelyik kultúrális ren­dezvényről beszéltek a köz­ségbeliek, mindjárt a KISZ szervezetet emlegették. Ha­Mesterházi Lajos .Pokoljárásáról »»■ Arra kérnek, nyilatkoz­zam a „Pokoljárás” dm3 — sajtó alatt levő könyvem­ről. Ez a regény kb. tizenkét ívnyi terjedelmű, úgynevezett kisregény. Egy fejezetet an­nak idején novella formájá­ban a Népszabadságban már közreadtam „Másnap” cím­mel. Ennek a novellának alapján készült az ugyancsak „Másnap” című televíziós já­ték. Egy szegényparaszt szár­mazású egyetemi hallgatóról szól a regény, aki belekeve­redett az ellenforradalom­ba, fegyveresen részt vett az első napok eseményeiben. Ezután fokról-fokra kiábrán­dult abból a hősi mítoszból, amivel övezik őt, rájön, mek­korát tévedett. Ez a regény politikai tartalma. Az ese­mények előterében azonban egy diákszerelem története áll. A fiú beleszeret egy igen rokonszenves polgárlányba. A leánynak és a leány csa­ládjának nagy szerepe van abban, hogy a fiú veszedel­mes tévútra indul. Mivel azonban nem akármilyen szerelemről van szó s a tör­ténet ma, a mi világunkban játszódik, meghagyom olva­sóimban a reményét annak, hogy ez a súlyos válságoi magában hordozó szerelem is jóra fordulj mar rájöttünk, hogy a szom­szédos hat tsz és a helyi te­rületi KISZ szervezet fiatal­jai sokat foglalkoznak a köz­ség kultúrális életével. A Mező Imre, Sallai, Dózsa és a Vörös Hajnal termelőszö­vetkezetek valamennyien rendelkeznek kultúrcsoport- tal, amelyek gyakran ren­deznek előadást a tsz-ekben és a községi művelődési ott­honban, A kultúrcsoportok tagjai nagyrészben lelkes KISZ fiatalok, akik szorosan tartják egymással a kapcso­latot. A helyi művelődési otthon igazgatója rendszeresen segí­ti a termelőszövetkezetekben a kultúra fiatal munkásait nemcsak hasznos tanácsok­kal. hanem műsorfüzettel és szervezési munkával is. Tóvizi István a Sallai Tsz fiatal növénytermelője szíve­sen áldozza fel szabadide­jét is egy-egy előadás veze­tésére. ö szervezi és irányít­ja többek között azt az elő­adást is, amelyet a fiatalok augusztus 20-án, a tsz meg­alakulása 10-ik éves évfor­dulóján mutatnak be a köz­ség lakóinak. Ebbe a munká­ba élénken bekapcsolódnak a pedagógusok is. ök szak­mai előadásokat tartanak, amelyeken a résztvevők a munkaegység számítással is­merkednek meg. Az elmúlt hónapok alatt számos rendezvényre került sor. A Vörös Hajnal tsz-ben ezüstkalászos gazdatanfolya- mot rendeztek, amelyen a résztvevők eredményesen vizsgáztak. Mezőgazdasági egészségügyi és tudományos ismeretterjesztő előadásokat is rendeztek havonta két al­kalommal. Ezeken az előadá­sokon szép számmal vettek részt az érdeklődők. Most egy közös kirándulás meg­szervezésére Készülnek Cser- keszöllőre, majd 20-án kultú­rális találkozót rendeznek a Sallai Tsz-ben, amelyen résztvesznek a kengyeli terü­leti KISZ szervezet, a Sallai és a Dózsa tsz kultúr csoport­jai is. A művelődési otthon fiataljai a „Galgahévizi la­kodalmas” című eredeti nép­hagyományt elevenítik fel amelyet több helyen is be­mutatnak. Az előadást Zom bori Károly tsz könyvelő és felesége rendezik; A tsz-ek és a községi mű velődési otthon segítik egy­mást kultúrális rendezvé­nyeik megszervezésében. A Sallai tsz színjátszói most egy vígjátékot tanulnak. An tál Sándor fiatal pedagógus, Kurucz Béla pedagógus és felesége, akik a Vörös Haj nal tsz-ben vezetik a kultú­rális életet, gyakran fordul­nak a művelődési otthonhoz, segítségért. Pintér Károly az otthon fiatal igazgatója szí­vesen segíti őket munkájuk­ban. Most együttesen már a nyári tervekről beszélgetnek. Úgy tervezik, hogy a nyár elején közös kirándulások megrendezésével teszik még változatosabbá a tsz fiatalok nyári programját. A községben és a termelő- szövetkezetekben folyó kul­túrális munka általában ki­elégítőnek mondható. Ebben döntő részük van a fiatalok­nak, különösen a KlSZ-esek- nek, akik tevékenyen részt- vállaltak az előadások meg­rendezésében. Ne hagyják abba a továbbiakban sem az ismeretterjesztő előadások megrendezését. Sőt rendez­zenek minél több világnéze­ti történelmi, földrajzi, tu­dományos, egészségügyi és művészeti előadást. És ha eb­ben a munkában segítségre lesz szükségük, forduljanak a TIT-hez, amely bizonyára szívesen segíti majd őket. Foglalkozzanak minél töb­bet a dolgozók szakmai fej­lődésével, a különböző tan­folyamok megrendezésével. Ha továbbra is olyan szere­tettel és lelkesedéssel fog­lalkoznak majd a község kul­túrális életével, amint eddig tették, akkor még magasabb­ra emelhetik a lakosság szakmai és műveltségi szín­vonalát; — Cselén yi — újabb eredmények eléréséért. lvanics József a korábbi években üzemben dolgozott, s hogy miként lett termelő­szövetkezeti tag, annak kü­lön története van. Talán odáig kellene vissza­lapozni életkönyvében, ami­kor üzemi baleset érte, amelyből kifolyóan 1954-ben, mint rokkantat nyugdíjazták. S ő, aki mindig dolgozott, jó ideig tétlenségre volt kár­hoztatva. Később annyit már meg tudott tenni, hogy a ház körül tett-vett. Igyeke­zett felesége válláról levenni az otthoni munka terhét, aki mint termelőszövetkezeti tag rendszeresen részt vett a kö­zös munkában. A nyugdíj mellett a feleség munkaegy­ségjárandósága volt a család megélhetésének biztos alapja. Nem idős ember még Iva- nics József. Igaz, a baleset miatt nem teljes a munka­bírása, de mégis úgy érezte, hasznára lehet a közösség­nek. A termelőszövetkezeti tagok is bíztatták: gyeire kö­zénk. van itt olyan munka, amit el bírsz végezni. S ő, aki addig is becsülte a ter­melőszövetkezetet, nem so­káig töprengett, tagja lett a Vörös Mező Tsz-nek. Azóta nem egyszer el­mondta — s az egyéni gaz­dáknak, ismerőseinek is be­szélt erről a tsz fejlesztés idején —, hogy az elmúlt két esztendőben még jobban szívéhez nőtt a közös gaz­daság, s hogy a jövedelmével is megelégedett. — Magára- talált, újból bizakodó és de­rűs. Ez tükröződik írásaiból is. Mert el kell mondani, hogy majdnem tíz éve írta meg az első levelet a megyei lapnak. Aztán kisebb-na- gyobb időközönként elhozta a posta írásait, rendszeresen levelez a megyei sajtóval. Hogy miről ír? Felsorolni is hosszú lenne, de nincs is erre szükség, mert az olva­sók ismerik a lapból tudósí­tásait, leveleit. Megfigyeli a körülötte zaj­ló életet, beszélget a ter­melőszövetkezeti tagokkal, s az életből meríti témáit. — Nem használ nagy szavakat, de egyszerű hangú leveleiből kicsendül, hogy jól ismeri a közös gazdaság fejlődését, az eredményeket, a .nehézsége­ket. S nemcsak munkájával, de írásaival is segíteni kí­vánja a termelőszövetkezet további erősödését. N. K. SZ8UMMI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora május 20. szerda este 7 óra: HOTEL NEVADA máj. 21. csütörtök este 7 óra: HOTEL NEVADA május 22. péntek este 7 óra: HOTEL NEVADA május 23. szombat este 7 óra: HOTEL NEVADA máj, 24. vasárnap este 7 óra: HOTEL NEVADA május 26. kedden este 7 óra: HOTEL NEVADA május 27. szerda este 7 óra: HOTEL NEVADA 0K3cscKBc*aK8csafc8a Besenyszőgön, Tiszasülyön . veszendőbe megy: A j/A m 1 11 f% Nagylváncn, Tiszafüreden « Kamilla rohamosan gyűlik: scí-c§c§of^<a§oK§C)§cs<i Vadon termő gyógynövé­nyeink közül a kamillavirág már tarkítja a réteket, lege­lőket és az árokpartokat. A kamilla forrázatát (teáját) a gyógyászatban és háziszer­ként is használják. Különös­képpen a nyálkahártyák gyulladásos megbetegedései­nek legjobb gyógyszere, de görcsoldó hatása is ismert. Külföldön is szívesen vásá­rolják a magyar kamillát; Megyénkben hosszú évek óta nem volt ilyen kamilla termés mint az idén. Ezt bi­zonyítja az is, hogy míg az elmúlt esztendőben a felvá­sárlási idény befejeztével mindössze 275 mázsa nyers kamillát gyűjtöttek be a földművesszövetkezetek, ad­dig most — a május 15-i ér­tékelés szerint — 11 és fél vagonnal. A gyűjtésben leg­jobb eredményt a nagyivá- ni földművesszövetkezet ért el, ahol id. Vadász Kálmán, gyógynövény felvásárló irá­nyításával 460 mázsa nyers kamillát gyűjtöttek be. A nagyivániak mellé sorakozik a tiszafüredi földművesszö­vetkezet 130, a jászapáti 120 mázsia növény felvásárlásá­val. Vannak azonban olyan föld-. művesszövetkezetek is, mint a tiszasülyi és jászágói, ahol még meg sem kezdték ezt a munkát. Pedig mindkét he-, lyen, de főleg a tiszasülyi határban komoly mennyisé­gű kamilláit lehetne begyűj­teni; A szolnoki földműves­szövetkezet gyógynövény fel­vásárlója is halogatta a fel­vásárlás megkezdését, holott a besenyszögi részen is ő a felelős a kamilla begyűjté­séért. E fontos gyógynövény biz­tosítása megköveteli, hogy ahol mulasztás van, sürgősen felszámolják azt a földmű­vesszövetkezetek, s minél szélesebb körben ismertessék a kamillagyűjtés jelentőségét. Ne hallgassák el azt sem, hogy az I. osztályú, nyers, rostált kamilláért kilogram­monként 2 forintot fizetnek a gyűjtőknek, akik közül az ügyesebbek 250—300 forintot is megkereshetnek naponta. Helyes, ha a földművesszö­vetkezeti felvásárlási tagbi­zottságok is többet- foglal­koznak a kamilla felvásár­lásával, mert ez nemcsak szövetkezeti, hanem népgaz­dasági érdek is. Csáti Lajos Szolnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom