Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. április 19. Alig ült el a nemzetközi diplomácia berkeiben az a por, amelyet a militarista-rév ansi&tá politika agg bajno­kának, Konrad Adenauer bonni kancellárnak telteié buk­tatása, félreáÚítása keltett, Eisenhower elnök rendkívüli sajtóértekezletén, drámai hangon jelentette be külügy­miniszterének.. John Foster Dullesnak távozását a State Departement éléről. A megannyi ellentmondással küszködő nyugati vi­lágban nagy zavart váltott ki a hidegháborús irányzat e két jellegzetes képviselőjének távozása a világpolitika porondjáról. Noha Dulles rákos megbetegedése már jól előre vetette távozásának árnyékát, Eisenhower mégis görcsösen ragaszkodott hozzá, s bízott benne, hogy meg­rokkant egészségi állapotában is él tudja látni feladatát, amelynek betöltésére az elnök „nem ismer* alkalmasabb személyt”. Dulle» hatéve» kültigymini»xteri működésének mérlege nem valami pozitív. Magas beosztásában azon igyekezett, hegy gyakorlatba ültesse át kedvenc elméletét a „háború szakadékénak szélén tánco­lás” politikáját. E politikát fémjelezte aztán a koreai, a vietnami háború, a két Kína eszméje, a kínai szárazföld elleni csangkajsekista provo­kációk ösztönzése, a soroza­tos középkeleti válságok ki- robbantása, a nagyhorderejű nemzetközi kérdések békés megoldásával szembeni el­szánt ellenszegülés. A háború peremén táncoló Dulles, zsonglőrmutatványai közben többször alaposan megbotlott, s gyakran fenye­getett az a veszély, hogy a szakadékba zuhan, milliókat rántva magával. A békesze­rető országok lankadatlan ébersége, fáradozása, a be­csületes emberek százmilliói­nak erős akarata akadályoz­ta meg, hogy a helyi tűz­fészkek, amelyeket Dulles oly buzgón élesztgetett, elszi­getelődtek, majd elhamvad­tak, mielőtt még az egész vi­lágot végigperzselő tüzten- geiré válhattak volna. Dulles lemondása akkor történt, amikor a tavaszváró emberiség a nemzetközi lég­körben is enyhülést remél. Egy hónap múlva Genfben a „négy nagy” külügyminiszte­re megkezdi a feltehetőleg reményre jogosító tárgyalá­sok sorozatát. A kerékasztal­nál egy szék még üres. Hogy ki foglalja majd el, azt a kö­zeli napokban tudjuk meg. A nyugati világban Londontól Washingtonig, Bonntól Pári­zsig lázas türelmetlenséggel sürgetik az amerikai külpo-g litika új irányítójának kije-g lölését. Az angol lapok pél-g dául nein a legtoarátságosabbl hangon teszik szóvá az ame-gj rikai elnök lassúságát, této-g vaságát. „Gyerünk EisenhO-U wer! Ez a helyzet veszélyesJg Meddig irányíthatod a hajói 1 kormánykészülék nélkül!” ír-1 ja a többi között a Daily! Sketch. A lemondással szinte egy-I időben megindult a találga-I tás a nyugati sajtóban arról,! hogy ki leas as új külügyminiszter § Szóbanforog Dougles Dil-1 lórinak, a gazdasági ügyeket! intéző külügyminiszter-he-s lyettesnek. Robert Murphys külügyi államtitkárnak, sőt| Allen W. Dulles-nek. a mosts lemondott külügyminiszteri fivérének, az amerikai C.l.C.s Központi Hírszerző Szervezet! vezetőjének a neve is. Dullest legvalószínűbb utódának! azonban Christian Archibald! Hertert tartják. Her*er az amerikai dipdo-I mácia ..szürke embere’-'. Hat-| vanhárom éves. az első vi-s lág'háború idején lépett kiil-= ügyi szolgálatba. 1930 ótal szenátor, illetve képviselő.! Az utóbbi években a külföl-| di segé1vWzottság elnöke| volt. 1956-ban Nixon-nal| szemben alelnökjelöltnek lép-| tették fel, de alulmaradt. —| Még ugyanabban az évben! Dultes meghívására a Kül-| ügyminisztérium államtitká-f ra lett. Politikai elképzelései-! ről keveset tudunk, talán csak annyit, hogy a német kérdésben Dulles nézetét vallja. Herter várható kinevezését azonban nem fogadják osz­tatlan megnyugvással még Amerikában sem. Amikor pénteken megjelent a Fehér Ház közleménye arról, hogy a kösz vény ével bajlódó, félig béna külügyminiszterjelöltet orvosi vizsgálatnak vetették alá, vajon el tudja-e látni feladatát, a hazai sajtó egy része felzúdult. így a New York Journal American pél­dául hangoztatta: Cabot Lod­ge vagy Robert Murphy al­kalmasabb lenne az Egyesült Államok második legfonto­sabb hivatalának betöltésére. A New York Post is azt a véleményét nyilvánította, hogy lehetne más megoldást is találni a dologra'“. Bárki legyen is azonban Foster Dulles utőffif, le kell vonnia a tanulságokat elód jenek kudarcaiból, dicstelen Szerepléséből. Szeretnők azt hinni, hogy Dulles-sel együtt a „dullest szellem” is eltű­nik. s a State Departement új ura a sok-sok „no” után végre „yes-t” is mond. ami kor az emberiség számára sorsdöntő kérdések a közel­jövőben Géniben a szőnyegre kerülnek. Amikor a világ figyelme Genf felé fordul, s az embe vekben felcsillan esetleges megegyezések reménye, Nyu­gatról disszoráns hangok is hallatszanak. Üjabb kísérle­tek történnek arra, hogy megzavarják a tárgyalások várakozó légkörében kiala­kuló jó hangulatot. A Szakszervezeti Világszövetség (elhívása az európai szakszervezetekhez PRAGA (MTI). Csütörtö­kön és pénteken ülést tartott Prágában az Európai Szak­szervezetek és Szervezett Dolgozók Békekonferenciá­jának Előkészítő Bizottsága. Az* értekezlet, amelynek na­pirendjén a német békeszer­ződés, a leszerelés és a nuk­leáris fegyverek betiltásának kérdése szerepel, május 8-a és' 10-e között tartják meg a lengyelországi Zgorzelecben. az Odera-Neisse-békehatá­ron. Az Előkészítő Bizottság felhívást intézett az európai országok dolgozóihoz és szak- szervezeteihez. Ebben a Szak- szervezeti Világszövetség ne­vében felszólítja a szakszer­vezeteket és szervezett mun­kásokat, hogy ezekben a napokban, amikor a nagyha­talmak képviselői tárgyalá­sokra készülnek, emeljék fel szavukat, egyesítsék erőiket és szerezzenek érvényt közös békeaksr»luknak. (MTI). • • Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége a mezőgazdaság átszervezé­sét segítette, most azok meg­erősítéséért tevékenykednek. Ismertetik a párt és kor­mányhatározatokat, azok le­hetőségeit a tsz-ek gazdálko­dásához. Látogatják az új tsz tagokat látogatásokat is szerveznek a jól működö régi termelőszövetkezetekbe. Székely Károly, a török­szentmiklósi járási titkár pedig arról beszélt, hogy «tó új feladatok megvalósítása érdekében megerősítették a községi népfront bizottságo­kat, hogy azok képesek le­gyenek a nagyobb munkák megoldására. — A járásban minden népfront bizottsági tagnak feladatot szabnak a megszilárdítás munkáiban. Tanácstagi körzetenként pél­dául látogatják az új belé­pőket, választ adnak problé­máikra. A pedagógusok be­vonásával ismertetik a kor­mányrendeleteket, a szövet­kezetek között pedig páros- versenyt szerveznek, de nem feledkeznek el a munkacsa­patok versenyének a meg­szervezéséről sem. Valamennyi felszólaló ar­ról adott képet, hogy amíg az átszervezés után ' egy rö­vid ideig nem találták meg a népfront bizottságok előtt álló feladatokat, a tsz-ek megerősítéséért, addig most a népfront bizottságok is tel­jes erővel dolgoznak e célért. L'ttörő*pa*ota épül Moszkvában MOSZKVA (MTI). Moszk­va egyik legszebb részén, a Lenin-hegyen megkezdődött a moszkvai Úttörő-palota építkezése, ötvenöt hektáros területen épül fel a moszkvai fiatalok csodálatos birodal­ma. A 132.000 légköbméteres központi épület tömbjében egyszerre ötezer moszkvai úttörő tanulhat, olvashat, ■*- szórakozhat, majd különbö­ző szakkörökben, tanműhe­lyekben, a 60.000 kötetes könyvtárban, az Uttörő-pa- lota csillagvizsgálójában. — autósklubjában. A palota hatalmas parkjában ötezer férőhelyes stadiont, fedett uszodát, atlétikai, röplabda- kosárlabda-pályákat, 2.500 személyes szabadtéri színhá­zat létesítenek. A nyári is­kolai szünet idején az új moszkvai pttörő-birodalom- ban egyszerre 15—18 00-0 fia­tal szórakozhat majd. A termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsola­tos feladatokról tárgyaltak tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségének tagjai és a já­rási. városi titkárok. Halász Mátyás elvtárs me­gyei titkár megnyitója után Csótó István elvtárs, a Nép­front Bizottság megyei el­nöke tartott beszámolót. — Részletesen beszélt az elmúlt hónapok nagy eseményeiről, a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődéséről és a szö­vetkezetek jelenlegi helyzeté­ről. Szólt a szövetkezetek problémáiról, amelyekben se­gíteni kell a népfront bizott­ságoknak is. i A tsz mozgalmat értékelő beszámoló után az elnökség tagjai, a járási titkárok el­mondották elgondolásaikat a szövetkezetek megszilárdítá­sával kapcsolatosan. Pálfi József, a kunhegyesi járás titkára például arról számolt be, hogy amíg néhány hónap­pal ezelőtt a népfront munka Amerikai repülőgépek újabb provokáció» repülésekéi végestek A Nyugat-berlini légifolyó­sóban. túllépve a megengedett háromezer méteres magassá­got. Sőt mint az amerikai külügyminisztérium április 17-1 nyilatkozatából kivilág­lik. nem is akarnak felhagy­ni ezekkel a kihívó lépések­kel. Az amerikai Szoldateszka veszélyes kísérleteit a szö­vetségesek sajtója s közle­ménye élesen elítéli. A Daily Express a megújuló provoká­ciókat összefüggésbe hozza a Dulles lemondásával az Egye­sült Államok legfelső irányí­tásában keletkezett „légüres térrel”. A Daily Mirror arról ír. hogy az amerikai tábor­nokok Eisenhower elnökkel is dacolnak, hiszen megta­gadták parancsait. A lap kö­veteli, hogy Macmillan hala­déktalanul szólítsa fel Eisen- howert: .,vessen véget ennek a katonai őrültségnek, uta­sítsa rendre a tábornokokat, mielőtt megtorpedóznák a jövő hónapban kezdődő nem­zetközi tárgyalásokat”. A baljós jelek mellett sze­rencsére vannak reménytkel- több megnyilvánulások is. Ilyen például az a pénteki közlemény, hogy július 25-én Nixon, az Egyesült Államok alelnöke Moszkvába utazik az ottani amerikai kiállítás meg­nyitására. Ezzel összefüggés­ben meg kell jegyezni, hogy Roosevelt elnök 1945-ös jal­tai tartózkodása óta Nixon lesz a legmagasabbrangu amerikai közéleti személyi­ség'. aki felkeresi a Szovjét- uniót. A nyugati sajtókörökben Nixon látogatásában Mikoján amerikai útjának viszonzását látják, s megjegyzik, Nixon hasonló megbeszéléseket szándékozik folytatni a Szov­jetunióban. mint amilyenek a szovjet és az amerikai ve­zetők között Mikojan ameri­kai útja idején az Egyesült Államokban folytak. Nixon hivatalos programja még nem ismeretes. Nem tudjuk kikkel és miről tár­gyal majd a Szovjetunióban. A TASZSZ jelentése Richard Nixon amerikai alelnök szovjetunióbeli látogatásáról Moszkva (TASZSZ). L. Thompson, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete április 16-án felkereste And­rej Gromiko szovjet külügy- minisiztert s közölte vele, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok alelnöke látogatást kíván termi Moszk­vában és részt óhajt venni az amerikai kiállítás július 23-1 hivatalos megnyitásán. A Szovjetunió vezető körei kedvezően fogadták ezt a be­jelentést. Kifejezték, hogy az amerikai alelnök szcvjetunió- beli látogatása hozzájárul a vezető politikusok személyes kapcsolatainak további fejlő­déséhez, valamint a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kölcsönös megértésének ja­vulásához. (MTI). iwm«wmmnitiiiiiiiiii«iiniiimisMi»iiimuwumiimHiiiimnmmmmnnnnm<iHm«i Izrael francia leiyverekef kap Beirut (TASZSZ). Az A1 Dunya AI Dzsalida című pá­rizsi értesülés alapján azt ír­ja, hogy Golda Meir izraeli külügyminiszter márciusban tett párizsi látogatása idején megállapodás jött létre, amely szerint Franciaország külön­féle fegyvereket szálút Iz­raelnek 14 milliárd frank ér­tékben, köztük repülőgépeket és nehéztankokat. Anglia egyezni ény-ferveze- tet javasol v London (Reuter). Anglia egyezmény-tervezetet terjesz­tett a Londonban ülésező gö- tög, angol és ciprusi küldöt­tek munkacsoportja elé a Független Ciprusi Köztársa­ság megalakítására. Jól érte­sült körök szerint a küldöt­tek tanulmányozni fogják az egyezménytervezetet, majd következő ülésükön — amely­re valószínűleg jövő pénte­ken kerül sor — megvitatják az angol javaslatot. (MT). i Az SZKP XXI. rendkívüli i kongresszusán Hruscsov elv- j társ által beterjesztett jelen- ; tés a hétéves terv gyakorlati \ feladataival szoros kapcso- ! latban kidolgozta a marxi— | lenini elmélet számos első- i rendű fontosságú kérdését. \ Ezek közül is a legfontosabb j a kommunista társadalom i fejlődésének két szakaszával [kapcsolatos probléma, tekin­tettel arra. hogy a Szovjet- \ unióban olyan gazdasági és [társadalmi körülmények jöt- i tek létre, amikor megkezdő- ! dött a szocializmus étnövése [a kommunizmusba, amikor [ kezdetét vette a kommuniz- [ mus építése. \ Ami a szocializmust építő [nébi demokratikus országo- f kát illeti — igaz. hogy ezek- [ ben az országokban a kom- |munizmus énítése még nin- : csen naDirenden —. de szá- ! mukra is rendkívüli ielentő- iségű két szempontból is a ! szocializmusból a kommuriiz- ! musba való átmenet törvény- ! szerűségeinek ismerete. Esy- | részt a népi demokratikus | országokban is a kommuniz- fmus a végcél és történelmi- | leg belátható közelségben |van, másrészt Hruscsov elv­itárs azt is kifejtette, hogy a í Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok egyszerre jutnak el a kommunizmusba. Marx, Engels és Lenin ami­kor kidolgozták a kommuniz­mus elméletét, előre látták, hogy a kommunista társa- dalom fejlődése két szaka­szon megy keresztül. Az al- «•ófeh szakr^z a sacalal.'aiviüs és a felsőbb szakasz a kom­munizmus. Marx „A gothai prog­ram kritikája” című müvé­ben kifejtette, ffogy az egyik szakaszból a másikba való átmenet a termelőerők roha­mos fejlődésének alapján megy végbe, s a kommuniz­mus magasabb szakasza ak­kor következik be. amikor a tarcr-d-inm ol ".—ppi Jjnv­nyira kifejlődnek, hogy meg­valósul az anvagí javak t“'jes bősége. A kommunizmus két szakaszának szi*ksé*szerösé- gét a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fejlő­dése teljes mértékben igazol­ta. Természetesen a marxiz­mus—leninizmus klassziku­sai nem bocsátkoztak utó­piákba. nem vázolhatták fel minden részletében az átme­net törvénvszerűséeeit. E fel­adat megoldása azokra hárult, akik eljutottak a kommuniz­mus kapujába. Az SZKP XXI. kongreszusán Hruscsov elvtárs — általánosítva a szocializmus és a kommu­nista építés tapasztalatait — megvilágította a kommunista társadalom építésének tör­vényszerűségeit, tovább fej­lesztette a tudományos kom­munizmus elméletét. Melyek a szocializmusból a kommunizmusba való átme­net törvényszerűségei? I. A kapitalizmusból nem le­het közvetlenül a kommuniz­musba jutni, csak a kommu­nizmus alsó szakaszába, s szocializmusba, nem lehet el­kerülni a fejlődés szocialista szakaszát. Nem cáfolja ezf az a történelmi tény sem hogy egyes népek bizonyos körülmények között a kapi­talizmus megkerülésével ju­tottak el a szocializmusba. Tsy volt ez például a Mongol Népköztársaságban. Mivel magyarázható ez? Azzal, hogy a kapitalista gazdasági rendszer még a legfejlettebb országokban sem biztosítja a munka termelé­kenységének olyan magas színvonalát, amely a kom­munista társadalom ^felsc szakaszának megvalósítása­CTÍiteÁBAO A tebb kapitalista ország, az USA gazdasági fejlettségi színvonala sem elégséges a kommunizmus magasabb sza­kaszának megvalósításához. „Amikor megnyerjük az VSA-val folytatott gazdasági versenyt — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs kongresz- szusi beszámolójában — a kommunista évítésnek csupán az első szakaszát zárjuk le. Az ekkor elért gazdasági fej­lődés színvonala számunkra egyáltalán nem végállomás, hanem csupán megálló, ahol utolérjük a legfejlettebb ka­pitalista országot, s magunk mögött hagyva tovább hala­dunk előre”. A tények azt bizonyítják, hogy csak a szocializmus ké­pes a kommunizmusba való átmenethez szükséges terme­lőerők fejlettségét és az anyagi javak bőségét megte­remteni. „A kommunizmust csak úgy lehet felépíteni, — mondotta Hruscsov elvtárs — ha túlszárnyaltuk a fejlett kawitalista országok termelési színvonalát, s ha jóval maga­sabb munkatermed ékennsénet érünk el. mint a kanitaUz- musban”. A szocializmus te­hát törvénvsz^Wí s z a kommunista társadalom fej­lődésében. II. A szocializmus amikor el­érte a gazdasági és kulturális fejlődés bizonvos fokát, el­kerülhetetlenül fokozatosan átmegy a kommunizmusba. Miért elkerülhetetlen ez a folyamat? Azért, mert a szocializmus és a kommunizmus nem két 'héjttajt, eÍHéieU íóv&Ul <XXXiCOCkSOCOaOCOOá<X»&OOCOOOQOOOCOQaafl<VMVVV)« Wz-s-yozv 1W-. y-.y-yv A szocializmusból a kommuuizmusba való átmenet törvényszerűségeiről' gazdasági, társadalmi formá­ció, hanem egy és ugyanazon társadalom fejlődésének két szakasza, amely közös gazda­sági alappal rendelkezik, ez pedig a termelőerők társa­dalmi tulajdona. A kommu­nizmust nem választja el„fci-, nai fal” a szocializmustól. Éppen mert közös gazdasági alapja van mindkettőnek, a kommunizmus a szocializ­musból nő ki fokozatosan. Ezért nem is lehet úgy elkü­löníteni a kettőt, hogy itt végződik a szocializmus és itt kezdődik a kommunizmus. Különbség persze van a szocializmus és a kommuniz­mus között. A szocializmus még nem teljes kommuniz­mus. A szocializmusban a társadalmi tulajdonnak két formája van: az össznépi és a szövetkezeti csoport tulaj­don. A szoc;»lizmu«ban mé° megmaradnak a város és falu. a fizikai és szellemi munka közötti lényeges kü- lön'*- - égek. munka szerin‘i el­osztás van. A kommunizmus ban v:sto'-it csak egysése öveméni tálaidon lesz, eltű­nik a fizikai és szellem’ v*rötH iénve»e« kü. iönbsé- és az^elosz+ás ..min­denkitől képességei szerint, miv^er'-rnek srái-stotete sze­rint” elv alapján tör+énik. (A szocializmus és a kom­munizmus között ezenkívül vannak még más külnchsé- gek is. de a felsoroltak a . leslényegesebbek!) A Szovjetunióban a szo­cializmus mai gazdasági érett­ségének körülményei közöt' már megjelentek és fejlőd­nek a kommunizmus iellem- vonásai, már megkezdődött a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom