Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-16 / 88. szám

1959. április lb.

SZOLNOK MbUYbl NÉPLAP

3

Az Aranykalász elnöke

Eszes János, a jánoshidaij — Nyolcszázat. Aranykalász elnöke vacsorá-1 szarvasmarhát.

Nyolcszáz

zik. Kinn járt a határban, estére főzött az asszony gombóclevest és fánkot. Azt eszi az elnök jóétvággyal. Éppenséggel nem olyan régen va- csorázgat úgy, mint elnök. Tán egy hónapja mindössze. Egyéni gazda volt 5 hold földön, mint híres állattenyésztő.

Még most is az. öt növendékmarha kérődzik az istállóban. A múlt évben tizenkét hízót adott le szerződésre, két sőrével. Hát erről ismerték, ezért választották meg. A fél falu elnöke lett. Négyszázhetvenegy család irányítója, kétezerötszáz hold legfőbb gazdája.

Sikerül-e majd? Sikerül-e majd jól vezetni a nagy gazdaságot. minden tagját nagy jövedelemhez juttatni?

Erről váltottunk szót, míg az elnök eszegetett.

Az elnök most már két- ezierötszázholdas távlatban gondolkodik. Öt holdon azt tanulta: első az állattenyésztés. Kétezerötszáz holdon is annak kell lenni.

— Mennyit akarnak?

| — Már most?

— Az alapot már most.

Lovuk száznál eggyel több

lesz. Ebből ötvenet értékesítenek. S rajta rögtön tehenet vásárolnak. Hoznak ugyan be tehenet negyvenet, növendékmarhát negyvennégyet, ökröt harminckettőt. Abból le is szerződnek gyorsan húszat hízóra. Ezzel indulnak. Jövőre juhot háromszázat az állományhoz.

— Azoknak férőhely is kell.

— Meglesz.

Állami beruházásból száz férőhelyes istállót építtetnek. Emellé felhúznak egy 50 férőst maguk.

— A takarmány?

Árpát nyolc holdat vetettek. Van tíz hold kaszálójuk. Silókukoricát huszonöt holdat tesznek a földbe.

Szó esik arról is, hogy gyümölcsöst negyven holdat telepítenek, konyhakertészetet harmincat. A kertész idevaló ember. Szabó Antalt, a budapesti csehszlovák nagy- követség kertészét ismeri az elnök, hazahívta. Jön szíves örömest.

Az asszony unszolja, hogy vegyen csak még abból a fánkból.

Az elnök a tálra néz, meg az órára. Hét óra. Indulni kell.

— Hová?

— Be a tanácsházára, ott lesz a Dimitrov elnöke is, a Békéé is. Beszélgetünk az indulásról.

Eszes János fogja a kalapját, egyszerre lépünk ki a kapun. Csak az útunk visz kétfelé. Ö megy be a tanács- házára. beszélgetni a szövetkezetről. az állattenyésztésről. Mert szerinte az a döntő. Nagy területhez sok jószág, akkor lesz jövedelem.

— bl —

A közgyűlés rátartást szavaz

A jászsági ember azt szokta mondani; sokat megélt, aki hatvanat megért. Hát Balázs József, a pusztamonostori Búzakalász elnöke ilyen ember. Sokmindenen keresztül ment már, ijedős hírében nem állt soha, de most a hideg is kilelte a közgyűlés gondolatára. Régóta vezeti a Búzakalászt, egy-két közgyűlést is megnyitott, bezárt éppenséggel ezalatt a legangyalibb nyugalommal, de a mostanitól félt, no, nincs azon mit tagadni.

Hogy mitől? Hát ezen a közgyűlésen ott lesznek az újak is. A régiekkel együtt olyan dologban kell határozni, mint a takarmánykérdés is. Mégpedig a vezetőség úgy----------------Ho

gyan épít u tiszafüredi Hantán Kató Tsz

ötvenkét férőhelyes istálló árából száz férőhelyest?

Igen. Arról van szó, hogy a tiszafüredi Hámán Kató Tsz gazdái az államtól anyagi segítséget kapnak egy 52 féOkos gondolatok

— megvalósulásra váró tervek

neknek pedig a községi legelőn lévő két nyári szállást kívánják átalakítani. Ki is számították, mintegy 14 ezer vályog szükséges az építkezéshez. Ezt saját erőből teremtik meg. Van olyan tsz- tag, aki már most is rendelkezik vályoggal és abból ad a közös épület tataiozásához, mások pedig pénzzel járulnak hozzá az építkezéshez. A helyi szentek segítséget nyújtanak a Béke Tsz gazdáinak ahhoz, hogy a nyár folyamán el is végezhessék a tervbe vetj építkezést. ”•"

AZ ÁLLATÁLLOMÁNY

számára már most gondoskodnak takarmánykészletről, ötven hold állami legelőről közösen kaszálják le a szénát. A legeltetési bizottság évek óta részes kaszásokat fogad a széna betakarításához. most a Béke Tsz gazdái használják ki ezt a lehetőséget, s elvállalják ezt a munkát. Ügy számítják, hogy mintegy 400 mázsa szálastakarmányt tudnak összegyűjteni a közöö állatállománynak. Olyan gondolatokkal is foglalkoznak, hogy a korai vetésű őszi árpák után másodnövényként csalamádét termelnek, ezzel is pótolva a takarmányt. Azok a tsz-ta- gok, akik rendelkeznek lucernaterülettel, ez évben magfogásra hagyják meg a növényt s majd tavasszal az árpát lucernával vetik.

A tiszasasi Béke Tsz-ben is adva van tehát a lehetőség, -hogy - bifte&jtQ-i haladjanak előre a fejlődés útján. A tsz elnöke talpraesett, tettre kész ember. A tsz-tagok szorgalmas. gazdag tapasztalatokkal rendelkező parasztemberek, akik a közösben a nagyüzemi lehetőstégeket kihasználva, az állam és a munkás- osztály segítségét élvezve — jövedelmező, virágzó gazdasággá fejleszthetik szövetkezetüket.

Nagy Katalin

röhelyes tehénistálló felépítéséhez. S abból a pénzből nem 52, hanem 100 férőhelyes lesz. Sokan mondhatnák, hogy ez teljesen lehetetlen. Először is azért, mert ami egyszer mondjuk 50 forintba kerül, azt 50 forintért adják. Az 52 férőhelyes tehénistállóra pedig államunk pontosan annyi pénzt ad, amennyi annak a költsége, se többet,, se kevesebbet. Ezért hihetetlen a Hámán Kató Tsz gazdáinak terve.

A dolog különben igen egyszerű. Csupán csak arról van szó, hogy az állam segítségét pótolják saját erejükből. Ez a nyitja az egész- dolognak és valótan oly egyszerű, hogy még akár másik száz tsz is minden különösebb erőfeszítés nélkül követheti a Hámán Kató példáját. Az ilven példa követéséből csak haszon származik.

Hogyan adják hozzá saját erejüket? Olyan módon, hogy az új és régi tagok szállítják ki az anyagot az építkezés színhelyére, s már ezzel az egy dologgal sokezer forintot megtakarítanak a dupla férőhely javára. Meg még egyéb munkálatokat is elvégeznek, pontctan annyi értékben, amennyiből megtoldják az 52 férőhelyet még majdannyival. így csinálják. Elismerés és dicséret illeti őket azért, mert ügyesek, kezdeményezőek, szorgalmasak.

javasolja: minden új belépő behozná a holdankénti termékféleségeket. S sorolta mit.

Ahogy elmondta az elnök, csend lett tán, mély halga- tagság ülte meg a csendet. A feszengésen megint csak az elnök segített, hogy:

— A halbeszédet nem értjük emberek.

Erre felszabadultabb lett még a hallgatás is, egy ember meg egyenesen felállt.

— Helyes. De nekem nincs állatom, nem hozok se tehenet, se lovat, akkor minek hozzanak az ilyenek takarmányt is?

Ez kellett csak. Felzudul- tak a régiek, az állatot behozó újak. Az lenne aztán a második budai kutyavásár! A régiek előteremtik a közös alapot, a jószágtartók hozzájárulnak az állat árának egynegyedével. Aki meg nem hoz jószágot, még takarmányt se akar?

Megszavazták, igenis, mindenkivé kötelező a holdanként! takarmánymennyiség behozatala.

— Hogy minek az a sok takarmány? — pusmogott hátul valaki.

— Okos legyél már! — nyugtatták meg mindjárt, de egyben el is magyarázták. Tíz százalékos rátartás. Vagyis: a szükséges takarmányigénynél 10 százalékkal többet tárolnak. A lovak nagyrészét értékesítik, de a takarmányt rájuk is betervezik. Amikor elkeltek, rögtön helyettük tehenet, vagy növendékmarhát.

Na meg még mire a rátartás? Hát ugye, betervezték a jövedelmet. De meglehet, kevesebbet terem például a búza. Hogy a munkaegységérték mégse csökkenjék, hát gyorsan kiegyenlítik mondjuk tíz sőre soronkívüli hizlalásával.

Meglesz-e így a rátartás?

Meg. A kalászos területüket mind felülvetették lucernával, vörösherével;

Ezt le is zártuk hát.

özvegy Bánó Istvánná keze nyúlik a levegőbe. Uj tag ő is, szóhoz kell engedni.

— Mondja csak tagtársnő.

— Hát nekem kevés a földem. Nem tudok szálastakarmányt hozni.

— Hoz helyette abrakot. Azt számítjuk át szálasba.

Egyhangúlag elfogadták. Azt is, hogy a vetőmag, a

takarmányalap, a jövedelem

biztosítására 20 forintot holdanként mindenki behoz. — Olyan önkéntes balesetbiztosítás féle ez.

A takarmány megvan. A takarmányt az állatoknak készítik. Az állatok is megvolnának, meg gyarapszanak, hozzák be az új belépők. — Csakhogy a férőhely hibád- zik.

Építsünk a magunk erejéből munkaegységre.

— Azt nem — süvölt Lukács József új belépő.

— Mit nem?

— Nem munkaegységre, hanem társadalmi munkában.

Még jobb. Végülis hát minden új belépő 8 napot dolgozik az istálló építésén; Ezt a munkát kétnapos periódusonként tölti le. A vezetőség majd szólít sorban mindenkit.

Milyen legyen az istálló? Fecskefészekrakás ismert szóval, vertfal az építészek nyelvén. S ami ennél is fontosabb: a sarat hosszú; — árokformájú gödörben készítik. A sár gödre ugyanis új beosztást kap az istálló felépítése után. Silógödör lesz belőle. Akkora, hogy a jószágok, de még traktor is végig mehet rajta.

Ami az istállótetőt illeti, van egy fene régi lábasfészer. Egyébre úgyse tudják hasznosítani, mint nyári zápor idején behúzódnak a kapások. Szóval ennek a cseréptetejéből meg van oldva az új istálló befedése.

— Van-e még valami tagtársak?

— Van. Ettől kezdve mi is szeretnénk eljárni minden közgyűlésre — közük az újak.

— Ennek nagyon örülünk! Hát akkor megdicsérem a Búzakalász tagságát a mintaszerű közgyűlésért. Nyugodalmas jóéccakát mindenkinek!

Hát Balázs József, a pusztamonostori Búzakalász elnöke sokmindenen keresztül ment már. De mitagadás, a mostani közgyűlés gondolatára a hideg is kiverte, úgy félt tőle. S azon sincs tagadni való; a közgyűlés végén olyan kedve kerekedett, hogy ha nem ért volna meg hatvanat, nem szégyellett volna nótára gyújtani.

Borzák Lajos

fcüí

lettem az apám mellett. 12 esztendős korom óta vesződöm hát velük. Olyan mesterség ez, hogy nem enged. Csak húsvétkor jutott rám szabad nap a szigorú mester mellett: mentem meglocsolni a lányokat; mikor este visz- szaértem., már szólt is az öreg: öltözz át hamar, vissza a nyájhoz. Hát így volt...

Nézem a göcsörtös fát... Hát ez nem az a híres pásztorbot. ezt sehogy sem lehetne ráfogni. Az öreg magas, széltől cserzett, naptól szárított alakja biztonsággal, a barát meghittségével támaszkodik rá mégis.

— Az igazi? Az otthon van. Régi ezüstpénzeket olvasztott meg a cigány, azzal raktam meg a fogantyúját. Megvan nekem az a botom négy évtizede már. Az az úr, otthon henyél. Munkára meg jó ez is.

Mosolyog az öreg. szemén melyben annyi felhő úszása és annyi villám cikkázása tükröződött — derű csillan szívből fakadó, ravasz.

Nem a bot teszi a pásztort.

Hanem...

Valami más. Ügy kell együtt élni a nyájjal, hogy el se szakadjon soha tőle az ember.

— Nem is füllik rá a foga az én fiamnak. Csinálhatja apja, ükapja — ö már mást talált magának. Szakmája

— KI GYŐZNÉ összegyűj- : térni, felsorolni azt a sok okos ’ gondolatot, ami manapság az új útra lépett parasztemberek fejében megfordul. Alig pár hónapja még egyéni gondok, bajok kötötték le figyelmüket, most meg a közös tervek, elgondolások foglalkoztatják őket. Keresik, kutatjuk a szövetkezésben rejlő lehetőségeket, hogy azokkal okosan élve, a közösség és az 1 egyén boldogulását is biztosítsák.

fCiss . László, ez a magas, £ napbarnított arcú középparaszt is újfajta gondokkal küzd mostanában. — Olyan ; megtiszteltetés érte, ami egy- 1 ben komoly felelősséget is i hárít rá. Termelőszövetkezeti elnöknek választották a kora tavasszal alakult tiszasasi < Béke Tsz-ben.

Nem kis dolog ez. Kétszázöt család bizalmából került 1580 kát. holddal rendelkező , közös gazdaság élére. A maga tizenkét holdján ügyesen, eredményesen gazdálkodott. Na, de ez egészen más, mint' másfél ezer holdon nagyüze-;' mi gazdaságot irányítani. Itt; nemcsak egy emberen, ha-; nem az egész közösségen, va-J lamennyi tsz-tag szorgalmán! múlik a tervek valóraváltása.! Sikerül-e minél gyorsabban! áthidalni a kezdeti nehézsé- I i geket, s már ez évben meg- ■ teremteni a biztos alapot a j! jövedelmező gazdálkodáshoz.; Hol helyezzék el a közösbe; vitt jószágokat, lesz-e elég; takarmány, stb. Ilyen és ha-! sonló problémák megoldásán! töpreng a Béke Tsz elnöke,! ilyenekről tárgyalnak, vitat-! koznak a hetenként tartott! vezetőségi ülésen. I

S mi az, amit már eddig ■ tettek? Hozzáláttak vágyó-; nuk felméréséhez, hogy meg- ; tudják, miből mennyivel ren-; delkeznek, miben van hiány,; pótolni való. Aztán szétnéz-! tek a községben és a határ- ! ban, van-e olyan épület, amit! igénybe vehetnének. Ugyanis; százötven lovat hoznak be a;

termelőszövetkezetbe lépett; gazdák és igaz, hogy ebből; eladják, ami feleslegesnek! bizonyul — de a többi elhe-! lyezéséről gondoskodni kell.! Tervezik azt is, hogy őszre! 25—30 szarvasmarhát vásá-I rolnak és 30—40 anyakocát! állítanak" be.

Tiszasason is teljesült az; a mondás, hogy: „aki keres.; az talál”. A Béke Tsz vezetői; három olyan épületet talál-; tak a községben, amelyeket! kevés renoválással alkalmas-! sá tehetnek a lovak elhelye-! zésére. Tervbe vették azt is,! hogy a földművesszövetkezet! hizlaldáját, amely már évek! óta kihasználatlan, igénybe; veszik sertésólnak. A tehe-*------—--*--------------- ....... . . . -----c/

í füredi fukdiz

luíeötu kaLaßf u

O ffen, három kalapja volt j a füredi juhásznak ... olyasféle, amilyet ma már nemigen kapni, legfeljebb kissé odébb, a délibábos Hortobágyon. De ha még rá is akadna valahol az ember egy újra. az nem az igazi. Alá csak rápillant a viselőjére. rögtön tudja: most vette a kalapot, most kezdte a mesterséget.

j Márpedig erre a pályára nem elég a faragott bot — régi hires juhász famíliában apáról fiúra szállt a mesterség. Bárányt József apja is számadó juhász volt s úgy állott, szakasztott jjgy, kissé meggörbedve, figyelő szemmel a mezőszélen, akár most fia — aki most szintén megvan hatvanegynehány esztendős. Az ő kis pulikutyája — nem tudni, hol az orra, hol ; a fara — ugyanígy bámult • ki kócos bundájából pomb- ; szemével, és hasonló fürgén ; iramodott neki a rétnek, ami- ; kor az a kis falánk birka, ott ; ni, a sarjadzó-növekvö bú- ; -dia tévedt. De nagyot húzott | botjával a szamár fejére — ; ha búsult — már nagyapja, ; jlkania is, ki tudja. hány őse ; mind.

!! Csak éppen az ö fia, a ! mostani gyerek ...

« I

! Mert milyen is az a ju- ; hászélet?

■ — Egy fél évszázada, meg

1 egy éve éppen, hogy bojtár

van. vasárnap pedig felveszi az ünneplőjét. Persze hogy nem az apját irigyli. Hiába van nekem is hasonló rend öltözékem — bemenni vele a faluba... nem, arra már nem futja a pásztor idejé- 3 bői.

Felemeli a fejét, rosszallóan 7 húzza össze szemét. t — Hej, Bogár! i’ A kis puli vad vágtába i csap és a birkák, ahogy meg- - látják távolról a rohanó fe- z hete gombócot, rögtön meg- a indulnak a helyes irányba.

• P zzel dolgozom én

• ^ most: ő végzi el, amit ezek a fáradt lábak már nem bírnának. Három

’• pirosért vettem, ugyancsak sokallotta az asszony, de nem a adnám most három ezresért, annyit megér nekem. Az első kutyám szabotált.

11 Megáll, nézi a nevető ar- " cokat.

, — Igen, igen. Szabotált.

” Leheveredett a fűre, a birkák pedig elszéledtek a me- ' zöben. Egyszer aztan megso- ? kaltam a dolgot, kupán csaptam a bottal, ott is maradt. *» Aztán jött Bogár. Nagyon jó- a ban vagyunk: rá is nyugdíj a vár. Van egy ilyen öreg nyug- l> díjas kutyám. 18 éves és már mozogni is alig tud. de azért minden reggel elindul a karámhoz. mintha csak volna l ott valami dolga, f A kék égre tekint: ugyan- z olyan tavaszi felhők úsznak azon, mirr réoenmúh tava- a szokon. Ezért is mondja a Hámán Kató Termelöszövet- a kezet juhásza válaszul, arní- ■t kor valaki megjeavti, hogy

Cl. no nno i/-if •trwA'u 1-f n asálnrt •

— Nem a. Az most is ott van a helyén ... Csak egy a bai: ma már nemcsak a fiam, de más sem akar pásztor lenni. Másként élnek az emberek, a nyáj pedig nem engedi ezt. Hallom, most már fent is észrevették ezt és a Hortobágyon bojtárokat képeznek. Persze, azok váltani fogják egymást, modern juhászok lesznek. En meg vagy

«-» m ».u iiiiiiiiiiiiiiiiii»

tek és megvették a kalapjaimat. Hát mért ne adtam volna el mind a hármat? Ök juhászabbnak érzik magukat az én kalapjaimmal — de azért én is az maradtam, kalap nélkül is. Mert nem a kalap teszi a juhászt, mondom.

Aztán hozzáfűzi:

— Ha nem hiszi, kérdezze

öt évig, a nyugdíjig elügyel- getek itt a kutyával.

Huncut a pillantása megint.

— Tudja, az úgy van, hogy volt nekem három ka- lapo-:i. Aztán akadt egy-két ember, hogy nem volt más, elmentek jvhásznak. S hogy a látszat is meglegyen, eljötmeg Ferenczi elvtárstól, benn. Füreden.

Ferenczi Vendel a füredi járás VB elnöke. Vajon Bárányt Ferenc melyik őse mert volna szava igazául, mondják, jóismerősére, a főszolgabíróra hivatkozni?

BARACS DÉNES