Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-16 / 88. szám

»MAMA Mi AMA'MAAAA OMAAA/iiliii WHO PROLETÁRJAI EGYESOUETEKf X. évfolyam, 88. szám. ifra 50 fillér 1959. április 16. csütörtök. 5-« 5 < 4 A füredi ju'iász három kalapja A közgyűlés rátartást szavaz Kacagó-könnyes szoorocskák Qialádi kükben. Dögéi Imre elvtárs földművelésügyi miniszter és a miniszter* helyettesek megtekintik a Szolnok megyei öntöző berendezéseket Szolnok megye az ország legnagyobb öntözéses megyé­je. Szinte azt lehetne mon­dani, az ország öntözéses problémáit a megye öntözési gondjai alkotják. Ebből ki­indulva április 20-án me­gyénkbe látogat Dögéi Imre földművelésügyi miniszter. Kíséretében itt lesznek a Földművelésügyi Miniszté­rium miniszterhelyettesei, — Dégen Imre elvtárs, az Or­szágos Vízügyi Igazgatóság vezetője, s a küldöttséget el­kísérik a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács ve­zetői, öntözéses szakembe­rei. A tanulmányút reggel 6 órakor kezdődik. A küldött­ség megtekinti a megye ön­töző berendezéseit, az árvíz- védelmi felvonulásokat, az öntöző gazdálkodást. Délután Tiszabőnél hajóra ülnek és a Tiszabőtől Szolnokig tartó hajóúton értékelik a látotta­kat. niapot raknak az ű] termelőszövetkezetek gazdái Az Öcsödi Úttörő Tsz-ben kijelölték a brigádvezetőket Öcsödön az Úttörő Tsz tagjai pár nappal ezelőtt közgyűlést tartottak. Itt el­sősorban a tavaszi mezőgaz­dasági munkákról és ezen belül főleg a takarmány­alap biztosításáról volt szó. Sor került a három brigád­vezető megválasztására. Ed­dig ugyanis a vezetők foglal­koztak teljes egészében a munkálatok irányításával. A közgyűlés függetlenítette Ge­re elvtársat, a tsz elnökét és a tsz könyvelőjét is. • • Összeadták a pénzt, megkezdik az építkezést Építkeznek a tiszaföldvári Aranykalász Tsz-ben Az új közös gazdaság tag­jai nagy igyekezettel fogtak a tavaszi szántás-vetéshez, a növények ápolásához. E fel­adatok mellett az építkezés­ről sem feledkeztek el. — Nagy szükség van állati fé­rőhelyekre, mert a tagok ál­tal bevitt jószágokon kívül ősszel 25 előhasi üszőt, — ugyanennyi tenyészsüldőt és 250 juhot vásárolnak a kö­zös állatállomány szaporítá­sára. Több épületen elvégezték a kisebb renoválásokat és be­fejezték a 60 férőhelyes ló­istálló átalakítását. Most azt tervezik az Aranykalász Tsz gazdái, hogy házilagos kivi­telezésben saját építő brigád­jukkal — igénybevéve a pat­ronáló üzem, a martfűi Ti­sza Cipőgyár segítségét is — hozzá fognak az 52 férő­helyes korszerű, magtárpad- lásos tehénistálló építéséhez. Tíz istállót és tizennégy más gazdasági épületet hoznak tető alá a Szolnok megyei kiszisták Az új belépők jövőjét is megalapozzák A Szolnok megyei kiszista fiatalok kiveszik részüket a termelőszövetkezetek megszi­lárdításából. Különböző fog­lalkozású fiatalok a kong­resszus tiszteletére munkafel­ajánlást tettek. Ipari tanulók, földművesszövetkezeti dolgo­zók, tanácsi alkalmazottak és még különböző más mun­kahelyen dolgozó ifjak elha­tározták, hét 50 férőhelyes, 3 százférőhelyes istállót és 14 A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az év elején a pártkongresz- szus tiszteletére versenyt kez­deményeztek. A célkitűzés az építkezések idejének rövidí­tése volt. Ezzel azt akarták elérni, hogy újabb munkákat tudjanak elvégezni. Az első negyedév értéke­lése azt mutatja: dicséret illeti valamennyi résztvevőt és munkavezetőt, mert a vál­laltakat nemcsak teljesítet­ték, hanem túl is teljesítet­ték. így a tervezettnél 2 mil­lió forint értékű munkával adtak többet a népgazdaság­nak. Az I-es számú főépí­tésvezetőség területén, Juhász Sándor építésvezetőhöz tar­tozó dolgozók a Szolnoki Bőr­ipari KTSZ székházának épí­tésénél 250 ezer forint ér­tékű munkát vállaltak, s ez­zel szemben 327 ezer forint értékűt végeztek el. A szol­noki „O” lakótömbnél 14 ezer forintos tervtúlteljesí­tésről számolhatnak be. Zsig- mond Sándor építésvezető irányítása alatt dolgozó mun­kások büszkélkedhetnek ered­ményeikkel. Az E. D. és C. lakóépületekkel kapcsolatos vállalásaikat túlszárnyalták. A Il-es számú építésveze­tőség sem maradt le az I-es- től. A fegy verneki, száj öli négytantermes iskolák épít­kezése is előbbre jutott a tervezettnél. A martfűi 20 la­kás is tető alá került á ver­seny eredményeként, sőt már a válaszfalak és a nyílást záró tokok is elkészültek. Jól haladnak a rákócziújfalui tsz istálló építkezésével, ahol közel 25 százalékos tervtúl­teljesítésről beszélhetnek. Az abádszalóki 98, a tisza­füredi 50, a tiszaderzsi 50 és más gazdasági épületet készí­tenek. Az egyik százférőhelyes te­hénistállót Tiszainókán hoz­zák tető alá a kiszesek. öt­letes módon feltárják a he­lyi anyagokat. Az elhanya­golt, ma már nem használt kutakból például kiszedik a téglát. Már eddig tízezer da­rabot szedtek össze. Példá­juk követésreméltó. az abádszalóki 52 férőhelyes, istálló részmunkáit az elő- ] irányzottnál hamarabb vé-1 gezték el. A III-as főépítésvezetőség­hez tartozó Vincze Béla épí­tésvezető irányítása alatt dol­gozók a jászágói 50 férőhe­lyes tehénisiálló, továbbá a jászboldcgházi 52 férőhelyes tehénistálló, a jászdózsai é= a jászlad ányi hasonló mező- gazdasági épületek munkála­tainál is túlteljesítést értek el. A szerelő és segédipari fő­építésvezetőség dolgozói je­lentős segítséget adtak az eredmények eléréséhez. Be­vált az építkezésekkel kötött kooperációs szerződés, s így a munkát folyamatossá tud­ták tenni. A versenyben a főépítésvezető irányításával különösen kitűnt a vízveze­A Szolnok megyei Tégla­gyári Vállalat a téli karban­tartás elvégzése után idejé­ben kezdett az évi gyártás­hoz. Az első negyedévi elő­irányzatát globálisan sikerült is teljesítenie. Egyes cikkek gyártása elmaradt a tervezet­től. így például az égetett téglából csak az előirányzat 98 százalékát gyártották le. Ezt a kiesést főként a kar­cagi kemence 1 hónapos állá­sa idézte elő. A Mozaik- és Cementáru- gyárnál is van elmaradás. Mozaikból a tervezettnek csak 80 százalékát gyártot­ták, félkész termelésük azon­ban 120 százalékos. A ce­ment kútgyűrűkrtél 15 száza­lékos túlteljesítés van és így A nagyrévi Uj Élet Tsz a járás legjobb közös gazdasá­gának Ígérkezik. Dicséret re­mélté szorgalommal munkál­kodnak a tsz gazdái azon. hogy minél szilárdabb ala­pot létesítsenek s hamarosan igazi nagyüzemmé fejlődjék közös gazdaságuk. Napokkal ezelőtt megkezdték az épít­kezésekhez szükséges fa ki­termelését. Százat már kiás­tak és zetorral hordják ösz- sze a tagok. Hétfőn kezdik a kukoricavetést. A szükséges téket és központi fűtést sze­relő csoport, valamint a fes­tőrészleg. Az eredmények azért szü­lettek. mert a dolgozók lel­kesen kapcsolódtak a kong­resszusi munkaversenybe. Ha az anyagellátásban zökkenők nem lettek volna, a dolgozók még nagyobb eredményt ér­tek volna el. így is több építkezést jóval a kitűzött határidő előtt fejeznek be. Például a szolnoki 16 lakás építését december 1 helyett szeptember 31-re. A szanda- szöllősi 4 tantermes iskolát szeptember 1 helyett augusz tus 15-re adják át. A munkaversenybén élen­járók között a vállalat ér­tékes szakkönyveket oszt ki jutalmul. Többek között Sző- ke János 280, Medve János 170, Vincze Béla 220 forint értékben kap könyvet. globálisan túlteljesítés mutat­kozik ugyan, de egyenetlen a termelés^ A téglagyáraknál megkez­dődött a nyersgyártás is a második negyedév beköszön­tésével. Biztató eredménye­ket árul el az első tíz nap. Míg a múlt év azonos dekád- jában 700 ezer nyerstégla ké­szült, most 1 millió 400 ezret készítettek. A nyerstégla gyártásában élen jár a Tiszafüredi Tégla­gyár. Az üzemnek naponta 30 ezer a kiszabása, ezzel szem­ben naponta egyenletesen 34 ezret gyárt. A csépaiak sem akarnak lemaradni. Naponta 23 ezer nyerstéglát kell gyártaniok. Ok azonban naponta 2 ezer hibrid vetőmagot megvásá­rolták, a pénzt úgy adták összp. Szállítják az építőanyagot A szajoll Vörös Csepel Tsz-ben szintén 52 férőhelyes tehénistálló építését tervezik. A vezsenyi Hunyadi, a szan- daszöllősi Aranykalász, a zagyvarékasi Kossuth és még több tsz-ben megkezdték az építőanyag szállítását, s rövi­desen hozzáfognak az alapo­zási munkákhoz. A szanda- szöllősi Aranykalász Tsz gazdái 31 tehén, 18 üsző, 25 fehér hússertés koca és 150 anyajuh vásárlásával szapo­rítják meglévő jószágállomá­nyukat. Egyre több új közös gazdaságban születik olyan határozat, hogy azok a tsz- tagok is, akik ősszel kezdik a közös munkát, az építke­zéshez segítséget nyújtanak. A fogattal rendelkezők négy, mások pedig nyolc napot dolgoznak a közös építkezés­nél. Tizenkétezer forint megszavazásával egészítik ki azt a 44 ezer fo­rintos bankhitelt, amit a jászszentandrási Petőfi Tsz tagjai kértek takarmányvá­sárlásra. A pénz összeszedése már meg is kezdődött, s eddig 5 ezer forint gyűlt össze. Az összeg további részét a hét végéig adják össze a tagok. A fegyverneki Úttörő Tsz a Tisza és az Úttörő szakcso­portokból alakult ez évben. Százötven gazda szövetkezett hatseáz holdra, s így egy em­téglával adnak többet a nép­gazdaságnak. A jászkdsérieknek nem si­került a kezdet. Egyrészt a gépész részleg gyakorlatlan­sága, másrészt áramszünet akadályozta a munkát. Kissé le is maradtak a napi üte­mezéstől. Jelenleg már a ter­melés rendes mederben ha­lad és a napi kiszabás túltel­jesítésével törlesztik adóssá­gukat. Hasonló a helyzet a kunmadarasi és jászberényi üzemiben is. Az utóbbi na­pok gyártási eredményei biz­tatóak. A vállalat a második ne­gyedév végére az évi terven felüli vállalásiból — a 3 5 millió téglából — 2 milliót kíván átadni a termelőszövet­kezeti építkezésekhez. A tiszatenyői November 7 Termelőszövetkezet sok új taggal növekedett a fejlesztés idején. A tsz éppen ezért fel­emelte eredeti termelési ter­vét. Többek között terven felül állami hitelből 50 férő­helyes tehénistállót építenek. Saját erőből állami segítség­gel most kezdenek hozzá 6 kh. dohány termésének táro­lására megfelelő dohánypajta építéséhez, s már készen van­nak egy 100 férőhelyes hiz­lalda, 250 férős sertésszállás, iker gondnoki lakás felépíté­sével. A tsz saját erőből mint­egy 100 ezer forint értékű anyagot ruházott be. A létesítményeken kívül felemelték termelési értékesí­tési tervüket. Harminc sőrét, 100 hízót vásárolnak terven felül és meglévő 50 növen­dékmarha állományukból ki­egészítik a tenyésztörzset. Eb­ben az évben már 130 fejős­tehénnel gyarapítják tehén- állományukat, s úgy látják, Az örményesi Táncsics szintén újonnan alakult ter­melőszövetkezet, s nem is a legnagyobbak közül való, mindössze 800 holdon gaz­dálkodik. Dicséretre méltó, ahogyan minden lehetőséget igénybe vesznek arra, hogy mielőbb valóban nagyüzemi jövedelemre tegyenek szert. bérré mindössze 4 kh meg­művelhető terület jutna. A tsz-gazdák tehát jóelőre úgy segítettek magukon, hogy a kevés földterület ellenére megalapozott legyen a tagok jövedelme. A jelenlegi 70 kh. gyümölcsösük mellé még 100 kh.-t telepítenek. Ez évben 40, kh. már termő gyümölcsterü­letük hozamát szeretnék le­szerződni, s a jövedelem 5 százalékát mindenki a közös alapba teszi. A tsz birtokában 50 ezer forint értékben három moto­ros permetezőgép van jelen­leg. Ám a megnövekedett gyümölcsterülethez úgy ter­vezik: egy kerti traktort vá­sárolnak. Ugyancsak gondot fordíta­nak az állattenyésztés kiala­kítására. Állami hitelből egy 52 férőhelyes szarvasmarhais­tállót építenek. Az állatállo­mány takarmányalapját úgy teremtik meg, hogy minden gazda a közgyűlés által meg­határozott abrak- és szemes- takarmány mennyiséget be­hozza állataival együtt. hogy jövedelmező a baromfi- tenyésztés, ezért 2500 férés esi'benevelőt építettek, mely­ről már csak a tető hiányzik. A közös takarmány­alap létesítéséért A szolnoki járás valameny- nyi uj termelőszövetkezeté­ben közgyűléseken határoz­ták meg, hogy a tagok közös takarmányalap létesítéséhez holdanként 120—200 kg ta­karmányt adnak be. Ennek fele szemes-, másik része szálastakarmány. Jónéhány közös gazdaság­ban arra törekednek, hogy minél több takarmány áll­jon a jószágok rendelkezésé­re. A martfűi Ezüstkalász Tsz-ben 46 hold tavaszi ár­pát, 15 kh zabot, 50 kh ku­koricát, 10 kh takarmány- répát, 20 hold silókukoricát és 5 kh zabosbükkönyt ter­melnek közösen a tagok. — Harminc holdon vörösherét vetettek felülvetésként. Ez évben már 100 hold bor­sót, 16 kh. tavaszi takar­mánykeveréket, 9 kh. zabot és 34 kh. kukoricát vetnek, melyből 20 kh. silókukorica lesz. Tenyészállományukat 20 fejőstehénből és 20 anyaser­tésből alakítják ki s ezek férőhelyének biztosítására sa­ját erőből állami segítség­gel hamarosan megkezdik 25 férős tehénistállójuik, 20 fé- rős sertésfiaztatójuk felépí­tését. Az országgyűlési képviselő segíti az első lépéseket Ragó Antal elvtárs, or­szággyűlési képviselő nagy gondbt fordít a közös útra tért szövetkezeti gazdák el­ső lépésének segítésére. Sű­rűn meglátogatja az új és a területileg megnövekedett tsz-eket. Legutóbb megígér­te, hogy az állami gazdasá­gok állományából ötven elit vemhes-üszőt juttatnak az öcsödi Zöld Mező Tsz-nek. A Zöld Mező Tsz gazdái most készítik az üszők he­lyét. Ragó elvtárs nemrég ma­gával vitte a szövetkezet egyik barkácsoló emberét. Megmutatott neki néhány olyan állami gazdaságot, — ahol olcsón, kevés költséggel építettek istállókat, ólakat. A tapasztalatszerző út igen hasznos volt. A Zöld Mez.’ Tsz gazdái gyümölcsöztetni akarják. Telfesitette negyedéves tervét a Téglagyári Vállalat 70 kh gyümölcsöse van, 100 holdat telepít, kerti traktort szeretne vásárolni a fegyverneki Úttörő Tsz Száz holdon vetett közös takarmányt az örményesi Táncsics Kétmillió forintos fervtú»eljesítés Jól halad a tsz istállók építése — Eredményes a kongresszusi versenr —

Next

/
Oldalképek
Tartalom