Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1959. április 15.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Egy falu, ahol

• van három termelőszövetkezet

• nincs egyéni gazda

• nincs, aki ne dolgozna a közösben

A nagyhatárú Mezőtúr és Törökszentmiklós közé ékelődve él egy kicsi falu népe. A helységjelző tábla azt vallja róla: Kétpó termelőszövetkezeti község. Magam szemtanúja voltam itt a nagy átalakulásnak, s jártam erre az átállás ama pillanataiban is. amikor népnevelők keresték fel a tanyákat, vitatkoztak az emberekkel, győzték meg őket a jobb paraszti jövendő igazáról;

Emlékszem, azzal jöttek meg az egyik este.

— Lénárt Péterék megkötik magukat. Azt mondják, ők majd ősszel alakítanak tsz-t;

Ezt azért mondom el, mert ismét Kétpóra vitt utam nemrég. Arra voltam kiváncsi, mire vitték azóta. A Szabadság Lédri tanyáján érdeklődtem az Erdős—Szabó brigád- köepont után.

— Ahá, biztos a Lénárt- brigádot keresi az elvtárs.

— Csak nem a Lénárt Fé- terét?

— De bizony, ő lett az. új belépők brigádvezetője.

— Hát nem az ősszel?

— Ebben a faluban mindenki termelőszövetkezetben dolgozik már.

*

A tanácselnököt, a párttitkárt, a tsz-elnököket a Szabadság, a Zöldmező, a Dózsa vezetőit faggatom. Hát ezt hogy csinálták?

így. Egyszerűen így. A száznegyven népnevelő s a később érkezett tizenöt jár- műjavítós munkás a szervezésnél azt hirdette: ne várjunk őszig, emberek. Az őszön is újra kell kezdeni. Végig kell csinálni mindazt, ami az induláshoz szükséges. Egy évet nyerünk — vagy Veszíthetünk. Ezt az igázsá- got könnyű volt bizonyítani. Aki jó gazda, dehogy akar veszíteni hónapot se, nem még évet. így tettek a póiak is. Miután február elejére

egy akaraton lett az egész falu,

együttesen siettették a föld- rendezést.

Szolnokról, Mezőtúrról voltak itt műszakiak, földrendezők, s csák dicsérően tudnak nyilatkozni róluk. Még a vasárnapjaikat is itt töltötték, éjszakával pótolva a napi munkaidőt. Sietett mindenki, ahogy tudott. Ügy. hogy február végére kialakult Kétpó új gazdasági térképe. Három tulajdonos: a Szabadság 4900 holddal, a Zöldmező 1400-al. a Dózsa meg 1200-al került a birtoknyilvántartásba.

Brigádvezetőket választottak az új belépők közül. Ügy bizony, közel háromszáz jól gazdálkodó, tapasztalt középparaszt, kisparaszt nevei között válogathattak a munka- szervezetek kialakításában. Ismerték az újonnan jöttek gazdálkodási képességeit, kár lett volna nem igénybe venni. Nem is ezt mutatja a brigádvezetők névsora. A Zöldmező mindkét brigadérosa. Szöllősi István is, Cs. Molr.ár Mihály is új belépő. A Dózsának csak egy brigádja van, vezetője Hajdú Lajos, tsz-tagságának kelte: 1959. február. A Szabadság a legnagyobb közös gazdaság, öt brigádban dolgoznak tagjai. Közülük egyet, az Erdős— Szabó tanyait Lénárt Péter volt középparaszt vezeti.

Ezt bizony jól csinálták. A munkaszervezés, a tavaszi munkák állása legalábbis ezt mutatja. A brigádterületeket gondos számításokkal, például úgy osztották el, hogy egyik brigádból nem kell menni munkáért a másikhoz. Tavasztól őszig megtalálja dolgát ki-ki brigádja területén.

— Szóval ment minden, mint a karikacsapás?

— Dehogy. Féltek a régiek; felhígítják a munkaegységet az újak — így a Dózsa elnöke.

— Mit tettek hát?

— Felemelt' tervet készítettünk —i a Dózsa, a Szabadság, a Zöldmező elhökeinek egybehangzó válasza.

A Dózsa például — hogy megjöttek az új tagok, gyorsan íejtrágyázta az őszi vetést, ez is egyik módja a jövedelem növelésének. Sőre- állományát 20-ról 40-re emelte. a baromfit ezerről kétezerre. Duplájára a híaóállo- mányt is: 50-ről 100-ra. Cukorrépára. napraforgóra, sörárpára kötöttek szerződést. Kertészetet 12 holdat állítottak be frissiben.

— Meglesz-e így a munkaegység-érték?

— Az eredeti 30 forint 15 fillér volt. A mostani 35 forint.

Ám, ahogy a • munkálatok állnak, premizálásra is számítanak, s meglehet: 40 forintot ér egy munkaegység a Dózsában.

Hát a Szabadságnál?

Dupláztak, tripláztak,

ahogy a növekedés aránya megengedte. Kétezer napos baromfi szerepelt a tervben először, nyolcezer van most. Pulyka, gyöngyös, csibe. A törzsállományt is kétszeresére emelték: ezerről kétezerre. S hogy legyen hol tartani, hát a meglévő kettő mellé felhúztak egy újabb baromfiférőhelyet. Teljesen alkalmi anyagból, bontott épületek vályogjaiból, uradalmi romok maradványaiból. Ebből építik az újabb háromezer fé- rőst. Aztán a többit is.

Mondja az elnök, búzából is leszerződtek száz mázsát. Én meg azt találgatom, hogy alakították ki a táblákat, hiszen muft év őszén még kis- parcellákba vetették itt a búzát, ősziárpát a gazdák.

Ahol összefüggő területen szétszórtan aránylag sok' volt az őszi kalászos, közéjük tavaszit vetettek. Ez év őszére már mélyszántást végezhetnek rajta, jövő év tavaszán

kapás mehet bele, s egy év alatt kész a vetésforgó. A Zöldmezőé, a Szabadságé teljesen kialakult, a Dózsának tán 200 holdja maradt rendezésre.

Hogy milyen a hangulat, a jövőbelátás Kétpón?

A Szabadság krumpliföld- jén akadtam össze Tóth Péter új belépővel, meg Baiogh Lajos régebbi szövetkezeti gazdával. Harminchárom forint lesz ebben a szövetkezetben a munkaegység érték. Tóth Péter legalább 450-et szeretne.

— Nem érsz te már utói bennünket! — ugratja ' Balogh.

— Tizénnégyéves a fiam, júniusban vége az iskolának, ketten majd behozunk valahogy-.

Nyüzsög a határ

Burgonyát ültetnek, ba- romfiólat építenek, kendert vetnek, répát sarabolnak a kétpói szövetkezeti gazdák. Ebben a faluban mindenki dolgozik, az új belépők, a régiek együttesen, megértésben.

Azaz, dehogyis! Üj belépő volna, a Dózsa-beli özv; Kovács Ferencné, özv. Papp Sándomé, Erdős Jánosné és így sorban tizenöt főig. Őket találom csak otthon. Tizenöt öregnek rendezte az új belépők közül megélhetését a Dózsa. Havi 400—500 forint jövedelemhez juttatják őket, dolgoznak rájuk, dolgoznák értük.

A öregekért, a közösségért, önmagukért Kétpó szövetkezeti község lakosai.

BORZÁK LAJOS

Kifizettél! a nyereség- részesedési az állami gazdaságokban

Az állami gazdaságok tavaly a tavaszi aszályok, a változékony időjárás ellenére is 201 millió forint eredmény- javulást értek el. A terven felüli nyereségből 142 gazdaságban, a gazdaságok több mint felében fizettek nyereségrészesedést: összesen 35,4 millió forintot. E mezőgazda- sági nagyüzemekben a dolgozók 6—24 munkanap bérének megfelelő nyereséget kaptak. Emellett a gazdaságok 69 millió forint értékű biztonsági alapot képeztek, és a terven felüli nyereségből 35 millió forint jut vállalatfejlesztésre. (MTI)

iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimi

A Szovjetunióban gyors ütemben hu tudnak a tavaszi munkák

A Szovjetunióban rendkívül meggyorsult a tavaszi mezőgazdasági munkák üteme, a kohozok és szovhozok traktorai április elejéig már csaknem hat millió hektárt szántottak fel, mintegy két millió hektárral többet, — mint a múlt év megfelelő időszakában. A kolhozok és szovhozok mintegy tíz millió hektárra elegendő hibridkukorica-magot készítettek elő a vetésre. (MTI).

lllKMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillHlllllimillllllllMII

A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora

1959 április 15, 19 óra

Üzemi őrjárat. — Kedves Rádió! — levelezőink írásaiból. — A faluban hallottuk, mezőgazdasági riportmüsor. — a műsort összeállították a tiszaföld- vári Aranykalász Termelőszövetkezet asszonyai. — Élőszóval! Hírek, riportok, tudósítások a nap eseményeiből.

Mit mutat be Csehszlovákia a budapesti Ipari Vásáron?

A csehszlovák kereskedelmi kamara már összeállította a budapesti kiállítás anyagát. Főleg gépipari cikkeket, köztük sokfajta háztartási geltet, mutatnak be a csehszlovák vállalatok. A csehszlovák autóipar legújabb személy gépkocsijait: az Octa- via Super és a Felicia autó típusait állítja ki. Az Octa- via Super az ismert Spart ak kocsi továbbfejlesztett változata, a fehcia pedig kinyitható pótüléses sportkocsi, amelyet az Egyesült Államokba és Nyugat-Nómetországba is exportálnak. Bemutatják Budapesten a 12 tonnás legújabb Tátra teherautót, valamint a J'-wa motorkerékpárok valamennyi típusát.

A kiállítás érdekessége lesz

egy szivattyús energiatároló vízierőmű modellje, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia mérnökeinek közös alkotása, továbbá különféle szerszámgépek, hegesztőgépek, vajcsomagoló és cigarettagyártó automaták. A csehszlovák mezőgazdasági gépeket ősszel a mezőgazda- sági vásáron mutatják be Budapesten.

A Budapesti Ipari Vásárra nemcsak a csehszlovák külkereskedelmi szervek készülnek, hanem nagy érdeklődés mutatkozik iránta a csehszlovák dolgozók között is. A csehszlovák utazási iroda két különvonatöt, Pozsonyból pedig kirándulóhajót indít Budapestre a kiállítás idején.

WmTVTWTVTTTTTTTVVTTTTrrvVTVTTVTTTVTTTTVTrrTTTVWTTTTV

A szolgáltató vállalatok is bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe

Megyénk szolgáltató vállalatai magukévá téve a párt irányvonalát, üzemeikben megtárgyalták a kongresszusi munkaverseny lehetőségeit. Számos vállalat műszaki intézkedési tervet dolgozott ki, melyet szakszervezeti akr tivaülésen, termelési tanácskozáson megtárgyaltak a dolgozókkal. A munkások magukévá tették a műszaki intézkedési tervet és vállalásaikkal kiegészítették azt.

A karcagi községgazdálkodási vállalat dolgozói úgy döntöttek, hogy

éves tervüket 5 százalékkal teljesítik túl. — ugyanakkor az önköltséget másfél százalékkal csökkentik.

Vállalták, hogy a Berekfürdő parkírozását 40 százalékkal, a díszültetvényeket 120 százalékkal, a városi parkok virágültetvényeit pedig 20 százalékkal emelik. A termelőszövetkezetek segítéséről sem feledkeztek meg. A különböző munkálatoknál feleslegessé vált anyagokat nem pocsékolják el. hanem azt a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátják.

A jászberényi községgazdálkodási vállalat dolgozói éves tervüket 16 nappal előbb kívánják befejezni,

úgy, hogy a termelékenységet 6 százalékkal emelik, — ugyanakkor az önköltséget 3 százalékkal csökkentik.

A szolnoki ingatlankezelő vállalat dolgozói sem maradtak ki a kongresszusi versenyből. Éves tervüket határidőre kívánják teljesíteni.

Az állami épületek állagára nagyobb gondot fordítanak és így a közüzemi dijaknál 1 százalékos megtakarítást érnek el. A szerelőrészleg fontos vállalást tett. Úgy döntöttek, hogy a hibabejelentésekre sürgősségi sorrendben 48 órán belül intézkednek.

A szolnoki Viz- és Csatornaművek dolgozói azt ígérték, hogy a kongresszus tiszteletére teljesítik a „kiváló vállalat’’ célkitűzéseit is. — Ezért az egyfőre eső termelésüket 2 százalékkal kívánják emelni.

A különféle költségek csökkentésével 223 ezer forintot takaritanak meg.

Nem minden szolgáltató vállalatról lehet elmondani, hogy megértették a párt március 6-i határozatát. A szolnoki kertészeti vállalat, für- dő vállalat, a mezőtúri és kisújszállási községgazdálkodási vállalatok úgy vélekednek, hogy náluk minden rendben van. Sőt még azt is hozzáteszik, nincs szükség versenyvállalásra. Körülnézhetnének portájukon ezek a vállalatok.. Van ott is mit tenni a lakosság igényeinek megfelelő kielégítéséért. Van feladat, hogy a községeket, városokat szebbé, tisztábbá, kulturáltabbá tegyék.

Bíró Mihály

'Jétoy'UéfiecB&gréfi'fi'U a tiszasűlyi Sallai Tsz-ben

A tanyaközpontban nagy a sürgés-forgás. Káplár Károly a kukorica vetőmagot rakja kocsira, s indul vele a vetőgéphez.

Néhány héttel ezelőtt költöztették be a termelőszövetkezet teheneit az új 52 férőhelyes istállóba. Még ebben az évben másik kettő is épül e mellé.

S mikorra a másik két istálló megépül, nem lesz baj a vízellátással. Sápi József, Muszkatal Ferenc, Alföldi Bálint, id. és ifj. Csillik János, a tsz tagjai két méter átmérőjű hatalmas kutat építenek az istálló mellé.

Okos kezdés — jó folytatás

Sok szó esett akkoriban Tiszasülyön a szövetkezetekről. Látogatók jöttek, látogatni mentek. A tapasztaltak során sok gazda belátta: nekik van igazuk. A kemény parasztkoponyákban fészket vert a gondolat: meg kéne próbálni. És harmincötén nekivágtak.

így jött létre 1955-ben a Kossuth Népe. Igaz, akkor még csak tszcs-t alakítottak. Azonban a közös munka első tapasztalatai. kezdeti eredményei biztatóak voltak. Rizstelepeik három éven át 18 mázsás átlagtermést adtak, de volt olyan 40 holdas terület is, amelyiken 34 mázsás átlagot értek el. Nem is csoda, hiszen holdanként 2 mázsa műtrágyát használtak fel.

Megpróbálkoztak, éspedig sikerrel a munkaigényes hibridkukorica vetőmag termesztéssel is. Két év alatt 1800 mázsa vetőmagot adtak át a Magtermeltető Vállalatnak, amiért másfélszer annyi szokvány minőségű kukoricát és ráadásul 53 ezer forint úgynevezett címerezé- si járulékot kaptak. A többletmunka hasznos befektetésnek bizonyult.

Az emberek megszokták és nagyobb eredményei révén megkedvelték a közös munkát. Az „enyém” mellett — évek során — megjelent egy új fogalom, a „miénk.” Ma már nemcsak Luzsi József elnök, aki a csoportalakítás egyik kezdeményezője volt, hanem mindannyian büszkén beszélnek a miénkről, a tsz-ről, a vetésekről, a több mint félmilliós közös vagyonról.

Messze fehérük az új, korszerű, 15 vagonos magtár- épület, saját zetorjuk szánt a földeken, fűkasza, daráló áll az új gépszínben, a magtárba új mázsa, zsákok —■, mind a tsz tulajdona. Ezév- ben ugyanis tsz lett az egykori tszcs-ből. Ma már százhuszonhét család tartozik a szövetkezethez, s az idei termelési tervet 1860 kát. holdra készítették el, melyben 50 hold új rizstelep építése, — 300 hold talajjavítás, új istállók építése is szerepel;

Az idei tavaszon igen sok tsz alakult, megyénk dolgozó parasztjai szinte kivétel nélkül a közös gazdálkodás útjára léptek. De — mint ahogy a Kossuth Népe Ts2 példája is bizonyítja — a belépési nyilatkozat kitöltése nem elegendő. A közös gazdálkodás alapjait meg kell teremteni;

P. h.