Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1959. április 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy falu, ahol • van három termelőszövetkezet • nincs egyéni gazda • nincs, aki ne dolgozna a közösben A nagyhatárú Mezőtúr és Törökszentmiklós közé éke­lődve él egy kicsi falu népe. A helységjelző tábla azt vall­ja róla: Kétpó termelőszövet­kezeti község. Magam szem­tanúja voltam itt a nagy át­alakulásnak, s jártam erre az átállás ama pillanataiban is. amikor népnevelők keresték fel a tanyákat, vitatkoztak az emberekkel, győzték meg őket a jobb paraszti jövendő igazáról; Emlékszem, azzal jöttek meg az egyik este. — Lénárt Péterék megkö­tik magukat. Azt mondják, ők majd ősszel alakítanak tsz-t; Ezt azért mondom el, mert ismét Kétpóra vitt utam nem­rég. Arra voltam kiváncsi, mire vitték azóta. A Szabad­ság Lédri tanyáján érdeklőd­tem az Erdős—Szabó brigád- köepont után. — Ahá, biztos a Lénárt- brigádot keresi az elvtárs. — Csak nem a Lénárt Fé- terét? — De bizony, ő lett az. új belépők brigádvezetője. — Hát nem az ősszel? — Ebben a faluban min­denki termelőszövetkezetben dolgozik már. * A tanácselnököt, a párt­titkárt, a tsz-elnököket a Szabadság, a Zöldmező, a Dózsa vezetőit faggatom. Hát ezt hogy csinálták? így. Egyszerűen így. A száznegyven népnevelő s a később érkezett tizenöt jár- műjavítós munkás a szerve­zésnél azt hirdette: ne vár­junk őszig, emberek. Az őszön is újra kell kezdeni. Végig kell csinálni mindazt, ami az induláshoz szükséges. Egy évet nyerünk — vagy Veszíthetünk. Ezt az igázsá- got könnyű volt bizonyítani. Aki jó gazda, dehogy akar veszíteni hónapot se, nem még évet. így tettek a póiak is. Miután február elejére egy akaraton lett az egész falu, együttesen siettették a föld- rendezést. Szolnokról, Mezőtúrról vol­tak itt műszakiak, földrende­zők, s csák dicsérően tudnak nyilatkozni róluk. Még a va­sárnapjaikat is itt töltötték, éjszakával pótolva a napi munkaidőt. Sietett mindenki, ahogy tudott. Ügy. hogy feb­ruár végére kialakult Kétpó új gazdasági térképe. Három tulajdonos: a Szabadság 4900 holddal, a Zöldmező 1400-al. a Dózsa meg 1200-al került a birtoknyilvántartásba. Brigádvezetőket választot­tak az új belépők közül. Ügy bizony, közel háromszáz jól gazdálkodó, tapasztalt közép­paraszt, kisparaszt nevei kö­zött válogathattak a munka- szervezetek kialakításában. Ismerték az újonnan jöttek gazdálkodási képességeit, kár lett volna nem igénybe ven­ni. Nem is ezt mutatja a bri­gádvezetők névsora. A Zöld­mező mindkét brigadérosa. Szöllősi István is, Cs. Molr.ár Mihály is új belépő. A Dó­zsának csak egy brigádja van, vezetője Hajdú Lajos, tsz-tagságának kelte: 1959. február. A Szabadság a leg­nagyobb közös gazdaság, öt brigádban dolgoznak tagjai. Közülük egyet, az Erdős— Szabó tanyait Lénárt Péter volt középparaszt vezeti. Ezt bizony jól csinálták. A munkaszervezés, a tavaszi munkák állása legalábbis ezt mutatja. A brigádterületeket gondos számításokkal, pél­dául úgy osztották el, hogy egyik brigádból nem kell menni munkáért a másikhoz. Tavasztól őszig megtalálja dolgát ki-ki brigádja terüle­tén. — Szóval ment minden, mint a karikacsapás? — Dehogy. Féltek a régiek; felhígítják a munkaegységet az újak — így a Dózsa el­nöke. — Mit tettek hát? — Felemelt' tervet készítet­tünk —i a Dózsa, a Szabad­ság, a Zöldmező elhökeinek egybehangzó válasza. A Dózsa például — hogy megjöttek az új tagok, gyor­san íejtrágyázta az őszi ve­tést, ez is egyik módja a jö­vedelem növelésének. Sőre- állományát 20-ról 40-re emel­te. a baromfit ezerről két­ezerre. Duplájára a híaóállo- mányt is: 50-ről 100-ra. Cu­korrépára. napraforgóra, sör­árpára kötöttek szerződést. Kertészetet 12 holdat állítot­tak be frissiben. — Meglesz-e így a munka­egység-érték? — Az eredeti 30 forint 15 fillér volt. A mostani 35 fo­rint. Ám, ahogy a • munkálatok állnak, premizálásra is szá­mítanak, s meglehet: 40 fo­rintot ér egy munkaegység a Dózsában. Hát a Szabadságnál? Dupláztak, tripláztak, ahogy a növekedés aránya megengedte. Kétezer napos baromfi szerepelt a tervben először, nyolcezer van most. Pulyka, gyöngyös, csibe. A törzsállományt is kétszeresé­re emelték: ezerről kétezer­re. S hogy legyen hol tartani, hát a meglévő kettő mellé felhúztak egy újabb barom­fiférőhelyet. Teljesen alkal­mi anyagból, bontott épüle­tek vályogjaiból, uradalmi ro­mok maradványaiból. Ebből építik az újabb háromezer fé- rőst. Aztán a többit is. Mondja az elnök, búzából is leszerződtek száz mázsát. Én meg azt találgatom, hogy alakították ki a táblákat, hi­szen muft év őszén még kis- parcellákba vetették itt a búzát, ősziárpát a gazdák. Ahol összefüggő területen szétszórtan aránylag sok' volt az őszi kalászos, közéjük ta­vaszit vetettek. Ez év őszére már mélyszántást végezhet­nek rajta, jövő év tavaszán kapás mehet bele, s egy év alatt kész a vetésforgó. A Zöldmezőé, a Szabadságé tel­jesen kialakult, a Dózsának tán 200 holdja maradt ren­dezésre. Hogy milyen a hangulat, a jövőbelátás Kétpón? A Szabadság krumpliföld- jén akadtam össze Tóth Péter új belépővel, meg Baiogh Lajos régebbi szövetkezeti gazdával. Harminchárom fo­rint lesz ebben a szövetkezet­ben a munkaegység érték. Tóth Péter legalább 450-et szeretne. — Nem érsz te már utói bennünket! — ugratja ' Ba­logh. — Tizénnégyéves a fiam, júniusban vége az iskolának, ketten majd behozunk vala­hogy-. Nyüzsög a határ Burgonyát ültetnek, ba- romfiólat építenek, kendert vetnek, répát sarabolnak a kétpói szövetkezeti gazdák. Ebben a faluban mindenki dolgozik, az új belépők, a ré­giek együttesen, megértésben. Azaz, dehogyis! Üj belépő volna, a Dózsa-beli özv; Ko­vács Ferencné, özv. Papp Sándomé, Erdős Jánosné és így sorban tizenöt főig. Őket találom csak otthon. Tizenöt öregnek rendezte az új belé­pők közül megélhetését a Dózsa. Havi 400—500 forint jövedelemhez juttatják őket, dolgoznak rájuk, dolgoznák értük. A öregekért, a közösségért, önmagukért Kétpó szövetke­zeti község lakosai. BORZÁK LAJOS Kifizettél! a nyereség- részesedési az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok ta­valy a tavaszi aszályok, a vál­tozékony időjárás ellenére is 201 millió forint eredmény- javulást értek el. A terven felüli nyereségből 142 gazda­ságban, a gazdaságok több mint felében fizettek nyere­ségrészesedést: összesen 35,4 millió forintot. E mezőgazda- sági nagyüzemekben a dolgo­zók 6—24 munkanap bérének megfelelő nyereséget kaptak. Emellett a gazdaságok 69 millió forint értékű biztonsá­gi alapot képeztek, és a ter­ven felüli nyereségből 35 mil­lió forint jut vállalatfejlesz­tésre. (MTI) iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimi A Szovjetunióban gyors ütemben hu tud­nak a tavaszi munkák A Szovjetunióban rendkí­vül meggyorsult a tavaszi mezőgazdasági munkák üte­me, a kohozok és szovhozok traktorai április elejéig már csaknem hat millió hektárt szántottak fel, mintegy két millió hektárral többet, — mint a múlt év megfelelő időszakában. A kolhozok és szovhozok mintegy tíz mil­lió hektárra elegendő hib­ridkukorica-magot készítet­tek elő a vetésre. (MTI). lllKMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillHlllllimillllllllMII A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora 1959 április 15, 19 óra Üzemi őrjárat. — Kedves Rá­dió! — levelezőink írásaiból. — A faluban hallottuk, mezőgaz­dasági riportmüsor. — a mű­sort összeállították a tiszaföld- vári Aranykalász Termelőszövet­kezet asszonyai. — Élőszóval! Hírek, riportok, tudósítások a nap eseményeiből. Mit mutat be Csehszlovákia a budapesti Ipari Vásáron? A csehszlovák kereskedel­mi kamara már összeállította a budapesti kiállítás anya­gát. Főleg gépipari cikkeket, köztük sokfajta háztartási geltet, mutatnak be a cseh­szlovák vállalatok. A cseh­szlovák autóipar legújabb személy gépkocsijait: az Octa- via Super és a Felicia autó típusait állítja ki. Az Octa- via Super az ismert Spart ak kocsi továbbfejlesztett válto­zata, a fehcia pedig kinyit­ható pótüléses sportkocsi, amelyet az Egyesült Államok­ba és Nyugat-Nómetországba is exportálnak. Bemutatják Budapesten a 12 tonnás leg­újabb Tátra teherautót, vala­mint a J'-wa motorkerékpá­rok valamennyi típusát. A kiállítás érdekessége lesz egy szivattyús energiatároló vízierőmű modellje, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia mérnökeinek közös alkotása, továbbá kü­lönféle szerszámgépek, he­gesztőgépek, vajcsomagoló és cigarettagyártó automaták. A csehszlovák mezőgazdasági gépeket ősszel a mezőgazda- sági vásáron mutatják be Budapesten. A Budapesti Ipari Vá­sárra nemcsak a csehszlovák külkereskedelmi szervek ké­szülnek, hanem nagy érdek­lődés mutatkozik iránta a csehszlovák dolgozók között is. A csehszlovák utazási iro­da két különvonatöt, Po­zsonyból pedig kirándulóha­jót indít Budapestre a kiál­lítás idején. WmTVTWTVTTTTTTTVVTTTTrrvVTVTTVTTTVTTTTVTrrTTTVWTTTTV A szolgáltató vállalatok is bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe Megyénk szolgáltató válla­latai magukévá téve a párt irányvonalát, üzemeikben megtárgyalták a kongresszu­si munkaverseny lehetősége­it. Számos vállalat műszaki intézkedési tervet dolgozott ki, melyet szakszervezeti akr tivaülésen, termelési tanács­kozáson megtárgyaltak a dol­gozókkal. A munkások ma­gukévá tették a műszaki in­tézkedési tervet és vállalása­ikkal kiegészítették azt. A karcagi községgazdálko­dási vállalat dolgozói úgy döntöttek, hogy éves tervüket 5 százalékkal teljesítik túl. — ugyanak­kor az önköltséget másfél százalékkal csökkentik. Vállalták, hogy a Berek­fürdő parkírozását 40 száza­lékkal, a díszültetvényeket 120 százalékkal, a városi par­kok virágültetvényeit pedig 20 százalékkal emelik. A termelőszövetkezetek segí­téséről sem feledkeztek meg. A különböző munkála­toknál feleslegessé vált anya­gokat nem pocsékolják el. hanem azt a termelőszövet­kezetek rendelkezésére bo­csátják. A jászberényi községgaz­dálkodási vállalat dolgozói éves tervüket 16 nappal előbb kívánják befejezni, úgy, hogy a termelékenysé­get 6 százalékkal emelik, — ugyanakkor az önköltséget 3 százalékkal csökkentik. A szolnoki ingatlankezelő vállalat dolgozói sem marad­tak ki a kongresszusi ver­senyből. Éves tervüket határ­időre kívánják teljesíteni. Az állami épületek álla­gára nagyobb gondot fordí­tanak és így a közüzemi dijaknál 1 százalékos meg­takarítást érnek el. A sze­relőrészleg fontos vállalást tett. Úgy döntöttek, hogy a hibabejelentésekre sürgős­ségi sorrendben 48 órán belül intézkednek. A szolnoki Viz- és Csator­naművek dolgozói azt ígér­ték, hogy a kongresszus tisz­teletére teljesítik a „kiváló vállalat’’ célkitűzéseit is. — Ezért az egyfőre eső terme­lésüket 2 százalékkal kíván­ják emelni. A különféle költségek csökkentésével 223 ezer fo­rintot takaritanak meg. Nem minden szolgáltató vállalatról lehet elmondani, hogy megértették a párt már­cius 6-i határozatát. A szol­noki kertészeti vállalat, für- dő vállalat, a mezőtúri és kisújszállási községgazdálko­dási vállalatok úgy véleked­nek, hogy náluk minden rendben van. Sőt még azt is hozzáteszik, nincs szükség versenyvállalásra. Körülnéz­hetnének portájukon ezek a vállalatok.. Van ott is mit ten­ni a lakosság igényeinek megfelelő kielégítéséért. Van feladat, hogy a községeket, városokat szebbé, tisztábbá, kulturáltabbá tegyék. Bíró Mihály 'Jétoy'UéfiecB&gréfi'fi'U a tiszasűlyi Sallai Tsz-ben A tanyaközpontban nagy a sürgés-forgás. Káplár Károly a kukorica vetőmagot rakja kocsira, s indul vele a ve­tőgéphez. Néhány héttel ezelőtt költöztették be a termelőszövetke­zet teheneit az új 52 férőhelyes istállóba. Még ebben az évben másik kettő is épül e mellé. S mikorra a másik két istálló megépül, nem lesz baj a vízellátással. Sápi József, Muszkatal Ferenc, Alföldi Bá­lint, id. és ifj. Csillik János, a tsz tagjai két méter át­mérőjű hatalmas kutat építenek az istálló mellé. Okos kezdés — jó folytatás Sok szó esett akkoriban Tiszasülyön a szövetkezetek­ről. Látogatók jöttek, láto­gatni mentek. A tapasztaltak során sok gazda belátta: ne­kik van igazuk. A kemény parasztkoponyákban fészket vert a gondolat: meg kéne próbálni. És harmincötén ne­kivágtak. így jött létre 1955-ben a Kossuth Népe. Igaz, akkor még csak tszcs-t alakítottak. Azonban a közös munka el­ső tapasztalatai. kezdeti eredményei biztatóak voltak. Rizstelepeik három éven át 18 mázsás átlagtermést ad­tak, de volt olyan 40 holdas terület is, amelyiken 34 má­zsás átlagot értek el. Nem is csoda, hiszen holdanként 2 mázsa műtrágyát használtak fel. Megpróbálkoztak, éspedig sikerrel a munkaigényes hib­ridkukorica vetőmag ter­mesztéssel is. Két év alatt 1800 mázsa vetőmagot ad­tak át a Magtermeltető Vál­lalatnak, amiért másfélszer annyi szokvány minőségű ku­koricát és ráadásul 53 ezer forint úgynevezett címerezé- si járulékot kaptak. A több­letmunka hasznos befektetés­nek bizonyult. Az emberek megszokták és nagyobb eredményei révén megkedvelték a közös mun­kát. Az „enyém” mellett — évek során — megjelent egy új fogalom, a „miénk.” Ma már nemcsak Luzsi József elnök, aki a csoportalakítás egyik kezdeményezője volt, hanem mindannyian büsz­kén beszélnek a miénkről, a tsz-ről, a vetésekről, a több mint félmilliós közös va­gyonról. Messze fehérük az új, kor­szerű, 15 vagonos magtár- épület, saját zetorjuk szánt a földeken, fűkasza, daráló áll az új gépszínben, a mag­tárba új mázsa, zsákok —■, mind a tsz tulajdona. Ezév- ben ugyanis tsz lett az egy­kori tszcs-ből. Ma már száz­huszonhét család tartozik a szövetkezethez, s az idei ter­melési tervet 1860 kát. hold­ra készítették el, melyben 50 hold új rizstelep építése, — 300 hold talajjavítás, új is­tállók építése is szerepel; Az idei tavaszon igen sok tsz alakult, megyénk dolgo­zó parasztjai szinte kivétel nélkül a közös gazdálkodás útjára léptek. De — mint ahogy a Kossuth Népe Ts2 példája is bizonyítja — a be­lépési nyilatkozat kitöltése nem elegendő. A közös gaz­dálkodás alapjait meg kell teremteni; P. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom