Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-14 / 86. szám
1959. április 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A pártkongresszus tiszteletére A kisújszállási Ady Tsz 582 ezer forinttal termel többet a tervelőirányzatnál A kisújszállási Ady Termelőszövetkezet a gazdasági év kezdetén alapos, meggondolt tervet készített. Nem voltak alacsonyak az előirányzott átlagtermések sem, mert az előző évek ' átlagterméseit vették alapul. Ezt a felsőbb szervek is jóváhagyták. A tervkészítés után jutott tudomásukra, hogy ebben az évben az MSZMP megtartja kongresszusát. Az üzemi munkásak példája nyomán elhatározták, hogy ők is a többtermeiéssel köszöntik az eseményt. Elővették a tervet és hozzáfogtak latolgatni, mit lehetne még tenni. A vezetők a tagság bevonásával az új agrotechnikai módszerek alkalmazását kezdték vizsgálni. Megállapították; búzából a tervezettnél 81 kg-mal többet tudnak termelni holdanként, 737 hold átlagában — ez 6 vagon gabonát jelent — ha megfelelő mennyiségű műtrágyát alkalmaznak, elvégzik a vegyszeres gyomirtást és a legfontosabb egyéb növényápolási munkákat. így holdanként az őszi kalászosok 106 kg műtrágyát kaptak. Természetesen volt olyan tábla, ahová két mázsa is jutott, mert úgy kívánta a növény fejlődése és a talaj tápereje. Leszerződtek 250 hold vegyszeres gyomirtásra. A gabonában fellépő futrinka ellen azonnal megkezdték á védekezést. A hengerezést, boronálást kora tavasszal időben elvégezték. Eddig tehát mindent megtettek a jó termés érdekében. Már most úgy tervezik, hogy az aratást lehetőleg a legkisebb hzemveszteséggel végezzék el. Árpából 85 kg-mal termelnek többet holdanként, 264 kh átlagában. Ez 224 q többlettermésnek felel meg. Itt is alkalmazzák az előbbieknél említett módszereket. Kétszázhetvenhat holdon foglalkoznak rizstermeléssel. Itt holdanként másfél mázsával emelték az átlagtermés-előirányzatot, ami 414 q rizsnek felel meg. Ez pénzben 177 000 Ft-ot jelent. Az átlagtermés-emelés- reálisnak bizonyult, mert alaptrágyaként 150 kg műtrágyát használtak fel, ezenkívül a szükségletnek megfelelően fejtrágyát is alkalmaznak. A talajt gondosan előkészítették. Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb szemveszteség a betakarításnál szokott előfordulni. Ez leginkább abból ered, hogy későn érik be a rizs és nem tudják időben — kis szemveszteséggel — elvégezni a betakarítást. Ügy határoztak, hogy a jövő hét folyamán, amennyiben ezt a talaj hőmérséklete engedi. megkezdik a rizs vetését. Cél, hogy minél előbbre hozzák az érés idejét. Kukoricából 231 kh-n az átlagtermést 128 kg-mal emelték. Ez 300 q májusi morzsolt kukoricának felel meg. A cél elérése érdekében 116 hold barázdásöntozést alkalmaznak, 82 hold kukoricát pedig olyan talajba vetnek, melyben talajjavítást végeztek mésziszappal. Holdanként 150 q istállótrágyá-t adtak a kukorica alá. Az ösz- szes vetést négyzetesen végzik, mindenütt hibridvetőmaggal, Martonvásári 5.-össel. C ép jövedelmet szokott OZ biztosítani minden évben a cukorrépa termesztése. Az idén 59 kh-n termelnek belőle. Az átlagtermést holdanként 15 mázsával emelték meg, ez 9 vagon többlet- mennyiséget jelent. Az ösz- szes területre holdanként 200 q isitállótrágyát adtak, elvégezték az őszi mélyszántást, ezenkívül alaptrágyaként még 100 kg műtrágyát is kiszórtak. A vetést már elvégezték. A terv szerint ötszöri kapálást végeznek ezen a területen. Az elmúlt évben tapasztalták, hogy a silókukorica az egyik legjobb takarmányféleség. Év elején 63 holdat terveztek be, most 130 holdra emelték fel. A silókukoricát az összes területen négyzetesen (fészkesen) vetik, az összes 'ápolási munkákat gépesítik. A vetést úgy végik el, hogy betakarítás idején ne egyszerre történjék az érés, mert ilyen nagy területről nem tudnák időben a betakarítást elvégezni, ezért egy-egy tábla elvetése között két hét különbséget számítanak. A pillangósok vetésterületét 200 százalékkal emelik. Terv volt, hogy 74 holdon vetnek vörösherét és lucernát, most a vállalás alapján 210 holdra emelik a területet. A takarmányalap biztosítása lehetővé teszi, hogy a tehenek tejtermelését is növeljék. így 100 literrel többet terveztek tehenenként. Ez több mint 10 000 forintot jelent. Ha összes vállalásukat pénzben akarjuk kifejezni, a 10 százalékos többletemelés 582 000 Ft-ot jelent. Tehát több mint félmilliót. Vágási Kálmán A munka motorja: a pártszervezet — Szemle volt azelső kapálás, az emberek szemléje, s a szövetkezet bemutatkozása — mondja Kiss Emánuel, a jászkiséri Alkotmány termelőszövetkezet pártvezetőségi tagja. S nyugodt szívvel mondhatom; jól sikerült az első közös erőkifejtés, a tagság szemléje; mert egyszeri felhívás után száznyolcvan ember ragadott kapát. Szinte látszik az ember arcán a lelkesedés, az öröm, ahogy beszél az új szövetkezet első ténykedéséről. Úgy mondja: virágzó, életképes lesz a mi közös gazdaságunk és fel merjük venni a versenyt a többi közösséggel. Ahogy a mindennapi gondokra eshetőségekre fordul a sző, nemcsak Kiss elvtárs, hanem Rapi László párttitkár, Bo rók Gyuláné, Balogh András pártvezetőségi tagok is egyaránt állítják; a pártszervezetnek komoly szerepe van a tsz felvirágoztatásában, a jövő kiformálásában. A tsz pártszervezete még ifjabb, mint maga a szövet kezet. Vezetőség is csak másfél hete van, s máris eredmény, tevékenység nyugtázza SZÖVETKEZET.^^ tanácsadója llllllllimilllllllllMIIHIIIIMIMIIIIIIIIIIHIIIllllllllllllllllllllllimilllllllllllllllllllllllllllMI Mit kell bevinnie, illetve mit tarthat meg az új belépő tsz-tag? Ezekben a napokban sok szó esik arról, hogy mit kell a belépőnek bevinnie a termelőszövetkezetbe. Nem egy esetben előfordul, hogy a háztáji gazdálkodásban több földet, vagy több jószágot tartanak meg, mint amit a törvény megenged. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. számú törvényerejű rendeletéből közöljük azt a részt, amely foglalkozik a háztáji gazdaság méreteivel. A rendelet előírja: „Minden önálló háztartással rendelkező tsz tag — a vele közös háztartásban élő családjaival együtt — személyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg, vagy munkaképtelenné vált tsz-tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e, vagy sem". Ez azt jelenti, hogy minden család, ahol közös háztartásban élnek, tarthatnak háztáji gazdaságot. Az a tsz tag, aki tehát együtt él szüleivel, illetőleg olyannal, aki háztáji gazdasággal rendelkezik, nem tarthat fenn külön háztáji gazdaságot. „A földdel belépő tag a háztáji földet — a közgyűlés hozzájárulásával — az általa bevitt földből tarthatja vissza, ha az a közös tábla kialakítását nem gátolja". Ezzel mint személyi tulajdonnal szabadon rendelkezik, akár el is adhatja. Ha azonban elidegeníti, a tsz nem ad háztáji gazdaság céljára újabb földet. A háztáji Egy mcgnövekedett termelőszövetkezet új tervéből A tiszakürti Űj Élet Tsz életében jelentős esztendő a mostani. Tízszeresére nőtt a taglétszám, s majdcsak eny- • nyíre a terület is. Érthető tehát, hogy a korábbi termelési terv helyett újat kellett készíteni. Ezen dolgozott a napokban Behán Ferenc tsz- elnök és Ábrók Sándomé könyvelő. Törték a fejüket, osztottak, szoroztak, számolgatták, hogy miből mennyit termelnek, saját erőből mire jutnak ebben az évtaen, mert hitelt csak éppen annyit akarnak igénybe venni, ami elkerülhetetlen. A 200 férőhelyes juhhodály építését is döntő mértékben saját erőből oldják meg. A vályogot kiverik, tetőfedő anyagnak nádat használnak, s így csupán a faanyagra kell hitelt kérniük. Növelték a kertészet területét is. Kilenc és fél holdon termelnek öntözéses és szárazföldi konyhakerti növényeket. Kint a földeken is szorgos munka folyik. Befejezéshez közeledik a szőlő nyitása, pedig közel 300 hold szőlővel rendelkeznek. Az asszonyok hagymát duggat- tak, s aztán a kertész irányításával a .soron következő munkát végzik. Az Új Élet Tsz gazdái fokozni kívánják a takarmánytermesztést is. Ezért valamennyi területen hibridkukoricát vetnek, 10 hold újvetésű lucernájuk pedig már szépen kikelt. föld kivételével minden földterületet be kell vinni. Az a tsz tag, aki nem földdel lépett be. a közösből kap háztáji földet. „A háztáji föld területe — a közgyűlés határozatától függően fél—egy kát. hold lehet, A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet”. Akinek a ház körül annyi területe van, hogy az megegyezik a közgyűlés által jóváhagyott területtel, többet nem kaphat. A háztáji föld használatával járó minden terhet a tsz tagnak kell viselni. A lakóházon és a háztáji földön kívül a tsz tagja és a vele közös háztartásban élő családtagok, a háztáji gazdaságban együttesen legfeljebb a következő vagyontárgyakat tarthatják: a) a beépített telket, az udvart, a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji földön, illetőleg a lakótelken lévő épületeket; b) egyszerűbb mezőgazda- sági munkaeszközöket és kéziszerszámokat; c) egy tehenet, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente három-négy hízósertést, öt -juhot vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot. A többi állatot, gépeket, felszereléseket mind be kell vinni a tsz-be. Azokat ott felértékelik és a törvénynek IIMIIIinilllllllllllllllllllllllllllMIIIIHIIIIIIIIItl Korszerű, önitatós tehénistállőt építenek A nagyrévi Uj Élet Tsz- ben úgy tervezik, hogy saját építőbrigádot alakítanak és más lehetőséget is felhasználnak arra, hogy minél több épületet elkészít hessenek már ezévben. Az 52 férőhelyes korszerű, önitató berendezéssel ellátott tehénistálló építéséhez állami támogatást kapnak. Ezen kívül szükségük van 52 férőhelyes lóistállóra és 32 sertést befogadó fiazta- tóra. Az építkezéshez fakitermelési engedélyt kért a termelőszövetkezet. így kívánják biztosítani a szükséges faanyagot megfelelően kifizetik a tagnak. Természetesen előfordul olyan eset is, hogy a szövetkezetnek nincs szüksége minden felszerelésre, mely a tagok tulajdonában van, ilyen esetben a közgyűlés határozhat, hogy mi történjék a felesleges állattal, felszereléssel. Addig azonban nem szabad piacon értékesíteni az állatokat illetve felszereléseket. V. K. írásunk nyomán Március 28-i lapszámunkban „Ménkű sötét dolog” címmel helytelenítettük a jászberényi postahivatal minta-nyomtatványain szereplő nevek némelyikét. Észrevételünket követően a Debreceni Postaigazgatóság a mintákat kicseréltette. Az igazság kedvéért közöljük, hogy a „Ménkű” név nem légből — sem viharfellegből — kapott; körülbelül egy tucatnyi herényi család viseli. működésüket. Bár az eddigi munka csekély, de mutatja, hogy a közös gazdaság kommunistái az élvonalban küzdenek a szövetkezet izmosodásáért. — Megtartottuk az első taggyűlésünket — számol be az eddigiekről Rapi László. Ott számba vettük feladatainkat és elindítottuk a párt- szervezet életét. Már veszi is elő a papirt, mutatja a neveket, beosztásokat, amely arról tanúskodik, hogy három pártcsoport alakult az alapszervezetben a taggyűlés alkalmával. Most lakóhely szerint osztották be a pártcsoport tagjait, de minden munkahelyen van párttag. Azt a megbízást kapták a brigádokban dolgozó kommunisták hogy kisérjék figyelemmel az emberek munkáját, hangulatát, magyarázzák a párt politikáját és különös mértékben foglalkozzanak a párthoz közeledő emberekkel, a jövő tagjelöltjeivel. — A pártvezetőség tagjai vállalták, hogy személy szerint foglalkoznak egyes emberekkel, akik a tanácsválasztás munkájából, a mező- gazdaság átszervezéséből példásan kivették részüket és most a szövetkezet megszilárdításáért is szívvel-lélek- kel küzdenek, — rögzíti le a vállalást a taggyűlés jegyzőkönyve. Az első párttaggyülésen már felvettek három tagot: id. Balogh Andrást, id. Kor- vás Ferencet és Pinczi Györgyöt közvetlenül párttagnak. Ezek elsőnek érdemelték lei munkájukkal a nagy megtiszteltetést. Ezenkívül két tagjelölttel is bővült a párt létszáma. A szövetkezet idei termelési tervéről is alapos vita folyt a taggyűlésen. Arról tanácskoztak, mit hogyan lehetne végrehajtani kevés állami hitellel, önerőből. Egy kicsit hitelellenes hangulat voll még a taggyűlésen is, mert a párttagok egyrésze nem dolgozott még közösben, élőttük nem ismert az állam önzetlen támogatása, amely egyedül a tsz tagok boldogulását szolgálja. Végül állást foglaltak: nagyon hasznos dolog az, ha például a gépállomási munkákra betervezett 320 000 Ft-ot nem csonkítják, mert a 3004/1-es rendelet alapján esak a felét kell kifizetni. A gépi munka pedig gyorsabb, jobb, s ami fontos, jóval olcsóbb a kézi munkánál. Nemcsak a kölcsön hasznosságáról, hanem más rendeletek lehetőségeinek a kihasználásáról is meg kell győzni a tagokat a termelő- szövetkezetben. Eddig saját maguk erejére támaszkodva gazdálkodtak, s kevesebb volt a minden téren megnyilvánuló állami támogatás a mostaninál. Ezért politikai munkával kell meggyőzni őket, hogy az állam segítsége, támogatása a tsz javát szolgálja és használják ki azt; De a közgyűlésen kiderült, hogy az áruértékesítési terv kivitelezésénél is a politikát munka szükséges A tagok eddig megszokták, hegy termelvényeiket a kamrában halmozva kuporgas- sák, mint egyedüli támaszukat, létalapjukat. A szövetkezetben viszont oktalanság volna halmozni a gabonát és terményben osztani ki a jövedelem túlnyomó részét. Az állam jó áron átveszi a gabonát és nem kell tárolni, kitéve a- romlás veszélyének. Jövedelemadót is 5 százalékot kell majd fizetni csak, ha pénzben és nem terményben adják ki az évi részesedés döntő részét. A szövetkezet tagjainak ezernyi apró problémáira adnak választ a kommunisták és ez jelenti a politikai munka döntő részét. A vezetőség a közeljövőben munkatervet készít a községi párt- titkár, Gál András segítségével, aki a tsz alapszervezetének tagja. Már propagandistája is van az új párt- szervezetnek, Szabó Albert malomigazgató személyében: Lelkesen munkálkodik minden kommunista, minden pártvezetőségi tag, hogy a szövetkezet kiállja az első év próbáját és azután évről-év- re erősebbé, jövedelmezőbbé váljon. A mindennapi életnek, a megszilárdításnak a pártszervezet a motorja. Tóth J. Az örményest Táncsicsban és az U] Életben Egy régi, a másik új termelőszövetkezet. A Táncsics a tavasszal alakult, tizennégy gazda szervezte meg, s aztán jöttek hozzájuk minő — a többiek. Nem sokkal alakulás után hozzáláttak a közös munkához, elvetették a tavaszi kalászosokat, az őszi vetést fejtrágyázták és felülvetették lucernával és vörösherével, készülődnek a kukorica földbetevéséhez. Az Uj Életben tizenhatan vették fel a munkát az új belépők közül. A növénytermesztésben és a termelőszövetkezet más munkáiban serénykednek a fiatal szövetkezeti gazdák. Az új belépők egy csoportja Mindenkit egyszerre nem tudtunk lefényképezni, mert olyan sokan léptek Tisza- gyendán a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. így csak azok kerültek a képre az új belépők közül, akik a fenyves mellett csutkatövet szedtek s már munkában vannak.
