Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

1959. április 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több szorgos kéz, nagyobb termés, még több forint, __________ A mi termelőszövetkeze­tünk is alaposán megnagyob­bodott. Százhatvannyolc igen szorgalmas gazdával gyara­podtunk, s ennek az erősö­désnek mi, a régebbi tagok, őszintén örülünk. Annak mégjobban, hogy azok, akik aláírták a belépési nyilatko­zatot nemcsak afféle díszta­gok akarnak maradni, hanem a közös gazdaság szorgalmas építői közé szeretnének tar­tozni Ezt legjobban bizonyítja az a dolog, hogy sokan reggelen­ként hívás nélkül jönnek az irodára. Valamelyik nap ép­pen Mester János, Varga Balázs; Gőz László kérdezte, hogy tudnánk-e valami mun­kát adni. De így vannak má­sok is. Hát hogyne tudnánk. Azt tartjuk: több szorgos kéz nagyobb termés, még több forint. Jelentkezett hozzánk tag­nak Dobi Sándor elvtárs, aki­ről mindenki tudja, hogy szakértő mestere a kertészke­désnek. Azzal jött, csak ab­ban az esetben írja alá a be­lépési nyilatkozatot, ha nyomban, már ez év tava­szán létrehozzuk azt a ker­tészetet. Mi azt mondtuk neki: jöjjön csak, Dobi elv­társ, magával meg az új be­lépőkkel együtt most már meg tudjuk csinálni. Eddig nem mertünk hozzáfogni, mert attól tartottunk, nem győzzük erővel Dobi elvtáns a belépési nyi­latkozat aláírása után három nap múlva dologhoz látott, s most már megnézheti bárki, .alakul, formálódik a nyolc holdas kertészetünk. Megem­lítem Pomaházi Erzsikétf ifj. Katona Pétert, de még má­sok neveit is felsorolhatnám. Nos, mondom, ezt a nyolc holdas kertészetet éppen azért létesíthettük, mert meg- hövek'éáéf t **táglétsiámüiíli és számíthattunk arra, hogy az új belépőknek munkát kell biztosítani. Azt persze nem hagyhatom ki, mert nem • mellékes, hanem igen lénye­ges, hogy a kertészkedés valamennyiünk hasznára lesz, hiszen többtízezer forint be­vételre számítunk már ez év­ben. öntözzük a káposztát, a paprikát, paradicsomot, s van olyan elgondolásunk, hogy jövőre már nem nyolc hol­don, hanem húsz holdon ker­tészkedünk. Hallottam én jártamban, keltemben( hogy egyik-másik tsz-ben most tavasszal nem valami szívesen fogadják a munkára jelentkező új belé­pőket. Azt mondják, ha azok is bedolgoznak, akkor csök­ken a munkaegység értéke. Ez nem igaz. Pontosabban megfogalmaztál a dolgot, én is azt tartom, hogy csökken. De csak akikor, ha nem mó­dosították megfelelően a ter­vet. És ha a munkára jelent­kezők számának megfelelően nem gondoskodtak a vezetők elég előrelátóan. Ezt úgy ér­tem, hogy mondjuk, ahol ko­rábban 50 hold kukorica ve­tését tervezték, kétszeri ka­pálásra, tíz emberre, ott most húsz emberrel ugyanezt a munkát csinálnák. Utána meg mindannyian tétlenkednének. Hát így már csökken a mun­kaegység értéke. Mi másképpen gondolko­dunk. Egyrészt ott van a ker­tészet, ami tavaly nem volt, másrészt pedig megfelelően módosítottunk a korábban el­tervezett munkálatokon. Ügy hogy minden új belépőt szí­vesen látunk dolgozni, mert velük, munkájukkal nem­hogy megrövidülnénk, hanem mégjobban erősödünk, gyara­podunk mindannyian. Elmon­dom, hogyan. Az elmúlt év­ben a kukoricát kétszer ka­páltuk. Ez évben? Három­szor, vagy ha annyian le­szünk, négyszer kapáljuk. Egy-egy kapálás, becslésem szerint, minden holdról más­fél-kétmázsás többlettermést jelent. A cukorrépát tavaly há­romszor kapáltuk, az idén négyszer végezzük el ezt a fontos növény ápolási munkát. Jól járunk? Egészen bizo­nyos, hogy igen. Ezenkívül építkezünk is, s ott is fog­lalkoztatni tudjuk az új be­lépőket. Száz szónak is egy a vége: mi úgy osztjuk el a dolgokat, hogy az új belépők is jól járnak, meg a régiek is és ami igen lényeges, így szövetkezetünk ez évben to­vább erősödik. Elmondta: Koós Dániel, a tiszaderzsi Szabadság Tsz elnökhelye tt ese Szorgalmasan dolgoznak az új belépők Kenderesen, 1 issaderxsen, Tisxaburán A kenderesi Haladás Tsz az elmúlt hetekben négyszáztizenhat új belépő­vel gyarapodott. A dolgozó parasztok egyrésze amint aláírta a belépési nyilatko­zatot, nyomban munkához lá­tott. A régi tagok mellett ott találjuk már F. Nagy Zsigmondot, Koncz Gézát, Kolozsi Sándort és még sok szorgalmas gazdát; Kolozsi Sándort, a Hala­dás Tsz tagjai beválasztották á vezetőségbe is, Ö volt az, aki kijelentette társainak: Ha már megkezdtük, akkor csináljuk, de ne holnap, ha­nem azonnal. A tsz-ben is csak akkor számíthatunk va­lamire, ha dolgozunk.” És a szorgalmas dolgozó pa­raszt állja is szavát, szinte minden nap ott van a tsz-ben és résztvállal a közös mun­kából. A tiszaderzsi Búzakalász Tsz gazdáinak szorgalmáról, igyekezetéről járásszerte be­szélnek. Ez a mezőgazdasági tsz nemrég alakult. Amikor a vörösherét vetették, 20 foga- tos Vfetőgép indult a határba és negyven növénytermesztő. Sipos Bálintnak, a Búzaka- iász Tsz egyik gazdájának nem szóltak. Az volt a helyzet ugyanis, hogy ennél a munkánál még nem volt mindenkire szükség. Sipos Bálint kimaradt. Ennek az­tán sértődés lett a vége. -*• Szemrehányást tett a tsz el­nökének. Majd amikor lát­ta, hogy elindulnak a foga­tok, haza ment. Följármozta a két kis ti­nót és a többiek után in­dult. Szó nélkül dologhoz lá­tott. Csak amikor befejez­ték a vetést, akkor nyilatko­zott; „Beiratkoztam, nekem itt a helyem a többiek kö­zött, segíteni akarok.” Sipos Bálint ezzel a cselekedeté­vel mutatta meg, hogy kivá­ló szövetkezeti ' gazda lesz be­lőle és megérdemli társai elismerését, becsületét. Terven felüli bútorgyártás — 3 millióval több tégla — Termelékenységnövekedés­sel párosult önköltségcsökkentés A helyiipari üzemek felkészültek a kongresszusi versenyre SOK SZÓ ESETT MÁR arról, hogy helyiipari taná­csi vállalatoknál hogyan szervezzék a munkaversenyt, mikor nincs kialakítva a vál­lalati profil. Sokszor előre nem látott munkákat kell el­végezni. Már a korábbi évek­ben is azon vitatkoztak egyes gazdasági, párt- és szakszervezeti funkcionáriu­sok, hogy milyen volna a megfelelő versenyforma, — amelyet értékelni lehetne, — hogyan járulna a nemzeti jövedelem növeléséhez, a dolgozók reálbérének emelé­séhez, a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Ezeket a kérdéseket a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1959 március 14-i teljes ülése világosan tisz­tázta és a Központi Bizott­ság március 6-i határozatá­ból megszabta a szakszerve­zeti és gazdasági funkcioná­riusok feladatát a szocialis­ta munkaverseny szervezésé­ben. Ugyanakkor felhívás­sal fordult minden gazdasági, szakszervezeti funkcionárius­hoz, a dolgozókhoz, hogy versenyükkel segítsék a szo­cializmus építésének meg­gyorsítását. A megyei párt VB március 25-i kibővítet* ülésének határozata hozzá­segítette a gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetőket a SZOT felhívásának megérté­séhez. E határozat után a legtöbb helyen a helyiipari üzem műszakilag megala­pozta a versenycélkitűzése­ket és kialakította a ver­seny helyi, szervezeti for­máját. A dolgozókkal beszél­ve sok helyen tettek válla­lásokat. A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat dolgozói például azt ígérték, hogy 3 millió téglát gyártanak ter­ven felül; Ebből a tégla­mennyiségből 120 családihá­zat, vagy 30 darab 120 férő­helyes istállót lehet építeni. Az Építő és Javítóipari Vál­lalat dolgozói azt vállalták, hogy éves tervüket 5 száza­lékkal túlteljesítik, önkölt­ségüket 5 százalékkal csök­kentik, ugyanakkor a terme­lékenységi mutatót 5 száza­lékkal növelik. Ennek meg­valósítása 40 ezer forintot hoz a konyhára, ami jelen­tősen hozzájárul a nyereség- részesedéshez. A MOZAIK ÉS Cement­ipari Vállalat dolgozói is szívesen tettek felajánlást. Megfogadták, hogy éves ter­vüket 10 százalékkal túltel­jesítik és a 0.9 százalékot ki­tevő selejtet 0.5 százalékra csökkentik, 100 százalékos minőségi munka mellett. A mezőtúri Vasipari Vállalat dolgozói az egyfőre eső ter­melési tervet 3 százalékkal kívánják növelni, ugyanakkor 2 százalékkal csökkentik az önköltséget. Ha ezt a válla­lásukat teljesíteni tudják, 250 ezer forinttal járulnak hozzá a terven felüli nyere­séghez. Az asztalosipari vállalatok dolgozói sem maradtak ki a versenyvállalásból, felké­szülésből. A jászberényi Asz­talosipari Vállalat dolgozói például több bútort akarnak adni a lakosságnak, mint a múlt évben. Vállalták, hogy öt garnitúra jóminőségű „Békés” hálószobabútort gyártanak terven felül, — ugyanakkor megtartják az élüzem címet is. A jászárok­szállási Asztalosipari Válla­lat dolgozói arra tettek ígé­retet, hogy 30 konyhaszek­rényt, 21 konyhaasztalt, 300 szemetesládát gyártanak az előirányzaton felül. A CÉLKITŰZÉSEKBŐL adódó feladatokat műhelyek­re, — brigádokra bontották és a dolgozók szívesen tették meg vállalásaikat. Minde­gyikük tudja, hogy a kong­resszusi versennyel nemcsak egyéni, hanem a közösség érdekeit is segítik. Bíró Mihály HVDSZ MB. elnök ...................................................................................... Gy ártmánykipróbálás produktív munkával A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyárban úgy vélekednek, hogy az újonnan létrehozott termelőszövetke­zetek megszilárdítása sem­mivel sem kisebb feladat, — mint a fejlesztés volt, sőt szerintük még nagyobb. Azt mondják: most késedelem nélkül, mindenre kiterjedő gonddal cselekedni kell, hogy mielőbb lábrakapjanak az új, csoportok. Tervet készítenek Palotáson a tsz-ek segítésére „A pesti ember..." Szaksegítséggel is támogat- ! ják a tsz-ek munkáját a gaz- ; daság szakemberei. A főagro­: »ooooooooooóoooeoaaóóooqaeoooeoooeeooooe : r A Palotáéi Állami Gazda­ság az idei tavaszon már több segítséget nyújtott a termelő- szövetkezeteknek. Egyebek mellett a besenyszögi Kossuth rizstelepítésénél a gazdaság sáncolója dolgozott s a jó talajelőkészítés érdekében nehéz simátokat adott a tsz- nek. nómus, valamint a növény, termelő és állattenyésztő ag- ronómi sok a gazda-sági szak­ágak kialakításában nyújta­nak segítséget. A Kossuth kisgépeit a gazdaság műhe. lyétoen javítják soron kívül. A gazdaság dolgozói legkö­zelebbi termelési értekezletü­kön döntenek arról a tervről mely szerint szabadidejükből néhány napot a környező szövetkezetekben töltenek és segítik a munkát. Új zsilip készül... a Tiszagycnda — Kunhegyes-i határban a szántóföl­deken maradó vadvizek leeresztésére. A zsilipet a le­geltetési bizottság készítteti, s Dékán Imre, Kontra Fe­renc, Pénzes József és Dur Bálint az építői. E céltól vezérelve elhatá­rozták, hogy három hely­beli termelőszövetkezetet patronálnak. A munkások hangoztatják, hogy szabadidejükben szíve­sen segítik szakmunkával a tsz tagokat, de ugyanakkor el is várják tőlük, hogy a mezőgazdasági tennivalókat példamutatóan ellássák. Elhatározták azt is, hogy a gyártmányfejlesztés során elkészült új gépeiket az ál­táluk patronált csoportok tábláin próbálják ki. Ezáltal kétszeres lesz a haszon: —< Megismerik gépeik tulajdon­ságait, ugyanakkor produk­tív munkát is végeznek a szövetkezetek javára. Ilyen célra a kultivátorok és a tárcsás boronák különböző változatait, a 0 szériagyár­tásra most kerülő szár­zúzógépeket stb. veszik igénybe. A mezőgazdaság fejlődésé­nek gyorsabb ütemét biz­tosítja az is, hogy mint­egy 5 millió forint értékű éves tervtúlteljesítésre tet­tek fogadalmat a mező­gépgyáriak, S nemcsak arra ügyelnek, hogy év végére valóravált- sák adott szavukat, hanem arra is, hogy a megfelelő idényben szállítsák a terven felül - vállalt mezőgazdasági gépeket. így például a tava­szi munkákhoz használatos gépeket már most, s nem ősszel adják át. Persze, ez a feladat fokozott erőfeszítés­re készteti őket, de úgy ér­zik: megéri, mert a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tása az ő javukat is szol­gálja; A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR felvételre keres esztergályos szakmunkásokat, valamint normatechnológust és mezőgazdasági géptervező mérnököt, akik legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal rendel­keznek. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osz­tályán. Közlemény Az infulenza járvány csök­kenése következtében a me­gyei tüdőbeteggyógyintézet- ben, a szokásos látogatási napokon a látogatás a mai naptól ismét megengedett,. Szolnok, 1959. április 8. Dr. Perényi igazgató főorvos •TVTVVVTVTTVTVVTVTVVVTVfVWTV teli, könyvelési, vagy admi- nisztrativ dolgon fennakad­nak, csak így mondják: gye­rünk a „pesti emberhez”# majd ö megmondja, mit csi­náljunk. Az Üj Hajnal Tsz- ben is rendbeszedte az admi­nisztratív jellegű dolgokat és nemcsak a mezőn, hanem az irodában is megy a munka, mint a karikacsapás. Azt ugyan még elmondja, hogy sokkal könnyebben tudnának az új termelőszövetkezetek az adminisztratív és egyéb irodai munkákkal haladni, ha volna elég nyomtatvány. Nyilvántartási könyvekben és csaknem minden nyomtat­ványban szűkölködnek. Job­ban segíthetné a tsz-ek ad-1 minisztratív munkáját a Nyomtatványellátó Vállalat. I ÁPRILIS 20-IG járja a jászdózsai szövetkezeteket a „pesti ember”, de már olyan népszerű, ha találkozik az utcán az emberekkel, így köszönnek egymásnak: szer­vusz Károly bácsi, mikor, jössz hozzánk? Azt meg a tsz. elnökök tér-: vezik — bár még titkolják előtte s búcsúzóul szánják,; — hogy ha most ilyen sokat segített rajtuk, hát meghív-, ják nyaralni is őt, meg a családját, de ősszel a zár­számadásra is. hogy meglás­sa: valósággá vált a terv az emberek lelkes munkája nyomán. —ü.— í holdon cukorrépát, 272 hol­don hibridkukoricát s külö­nös mértékben fordítunk gon­dot az állattenyésztés fejlesz­tésére. Hizlalunk: marhát, sertést és kifejlesztjük az aprójószág tenyésztést. ÜGY BESZÉL mindenről Horváth Károly, hogy így- és úgy csináljuk, mintha ő is tagja volna a szövetkezet­nek, holott csak segít a szö­vetkezeti gazdáknak. Az épít­kezéssel, a jövedelem foko­zásával kapcsolatos tervrész­letek mind azt mutatják, hogy a hozzáértésen kívül szíwel-lélekkel teljesíti fel­adatát Horváth elvtárs. — Hogy mennyi gondom­ba jóm volt a tervezésnél, ezt én sem hittem volna — mondja. Az első tervet tízszer is átdolgoztam, mert hol 300 holddal több területet mutat tott ki a vezetőség, hol 150 holddal csökkent, mert ál­landóan mozgott, változott a tagság a szövetkezetek kö­zött. — Most már mindenki végérvényesen eldöntötte, hogy melyikben dolgozik, végétért a földrendezés és a tervünk is készen lett. A következő időben pedig a Tarnamenti Tsz-be megyek elkészíteni a tervet és utána a Petőfihez. De a „pesti ember” nem­csak bezárkózik a szobájába tervekkel, hanem, mint köz- gazdasági szaktanácsadó is működik. Ha valami számvi­HA ÜJ EMBER érkezik Jászdózsa faluba, annak bi­zony egyhamar elterjed a híre, mert ismeri ott ember, gyerek egymást és feltűnik az idegen arc. Egy hónappal ezelőtt is so­kan kérdezték a faluban egymástól: ki az a jóvágású, őszes ember, aki az Üj Haj­nal Tsz-be jár az irodára. — Pestről jött, a miniszté­rium küldte, hogy segítsen a falu szövetkezeteinek — ad­ták meg a választ a „benfen- tesek’V Azután fneg azt találgat­ták: ugyan mit tud segíteni a parasztoknak egy pesti em­ber. Néhány nap alatt kiderült, hogy az volna a baj, ha nem volna ott. — Milyen a föld- minősége, mihez van lehetőség, ve­gyünk számba mindent s csináljuk meg a tervet — mondta Horváth Károly, a Földművelésügyi Miniszté­rium küldötte, az elnöknek, Juhász Bélának. Es ezután x-eggeltől, néha fél éjszakáig számolt a fia­tal Major Lajossal, a szövet­kezet agronómusával, hogy milyen tervek alapján tud­nának az Üj Hajnal tagjai legjobban gazdálkodni. — A belterjes gazdálkodás követelményeinek megfele­lően készítettem a tervet. — Termelünk 15 holdon para­dicsomot, 5 holdon uborkát, ugyanennyin düghagymát, 50

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom