Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

VILÁG pm FTÁRJAI EGYESÜLJETEKI ( SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A‘MEGYÉI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 82. szám. Ara 50 fillér 1959. április 9. csütörtök. AAAAAAAAAliAAAAáAAAAiáAAJLáAAAáAAAAiAAAAAAAA&AAAAl Termelőszövetkezeti gazdák tanácsadója * A Síp-u'cai tülök átok * Családi r»-»TT»T»r»TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT»TTTTTTTTTTTTTTTTr ^ * Állami segítséggel űj óvodák, napközik létesiiineH a Isz-városokban, községekben A hároméves terv művelő­désügyi beruházásainak meg­valósításáról és a formálódó ötéves terv kulturális részé­nek irányelveiről Orosz Zol­tán, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Tervfőosztályának vezetője nyilatkozott a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának: — A hároméves terv eddi­gi időszakának egyik nagyon érdekes és figyelemreméltó tanulsága számunkra; a váro­sok, a falvak lakossága ak­kor, amikor új iskolát, műve­lődési otthont kér az állam­tól, majdnem mindig kész ar­ra, hogy hozzájáruljon a költ­ségekhez. A művelődésügyi hálózat fejlesztésének is ki­válóan járható útja a helyi erőforrások és az állami tá­mogatás, beruházás párosí­tása, együttes felhasználása, Ismeretes, hogy a kultúrális költségvetés­ből a hároméves tervben 2800 új tanterem építését irányozták elő. Amikor összegezték a helyi erőforrásokat és a társada­lom országszerte megnyilvá- nuit segítőkészségét, kide­rült, hogy ez az állami tá­mogatással együtt 3.500 új tanterem építésére elegen­dő. Az eddigi eredményből azonban — mi szakembe­rek — arra következte­tünk, hogy a hároméves tervben elkészülő tanter­mek száma meghaladja a 3.500-at is. — A múlt évben, amikor népgazdaságunk a vártnál jobb termelési eredményeket ért el, felemelték a beruhá­zási kereteket. A művelődés- ügy ebből 74 millió forinttal részesedett; most ezt az ösz- szeget teljes egészében kul­turális fejlesztésre fordí- juk. A falu művelődésügye az idén olyan juttatásokkal is gazdagodik, amelyek nem szerepeltek a tervekben. Az újonnan alakult termelőszö­vetkezeti városokban, közsé­gekben — hozzájárulva a tsz- ek megerősítéséhez — soron- kívül. még a nyári munkák megkezdése előtt, idényjelle­gű és állandó óvodát, nap­közi otthonokat nyitunk. — Ezekhez a helyi tanács, a tsz gondoskodik megfelelő he­lyiségekről, mi pedig bizto­sítjuk a fenntartás költsége­it. Ezenkívül tizenhárom me­gye „művelődési-autót” kap, vetítővel, könyvtárral felszerelve. — Befejeztük a művelő­désügy második ötéves terve beruházási politikájának ki­alakítását és már részletes tervjavaslatokat is készítet­tünk. Számításunk szerint 1960 és 1965 között mintegy 3.500-al emelkedik az általá­nos iskolai tanulócsoportok száma és mintegy 80 ezer gyerekkel több kerül a felső tagozatokba. Az ötéves terv­ben úgy akarjuk csoportosí­tani beruházásainkat, hogy csökkenjen a naponta több váltásban tanuló gyermekek száma és még jobban segít­sük a 14—16 éves gyerme­kek továbbtanulását. Az ál­talános iskolák felső tagoza­tára is ki akarjuk terjeszteni a politechnikai oktatást és a 14—16 éves fiatalok mező- gazdasági, valamint ipari jel­legű képzésének megvalósí­tását tervezzük. Vidéken a bányásztelepülések, a fejlődő ipari városok mellett új bá­zisokat akarunk létrehozni a környék fiataljainak to­vábbtanulásához. — A második ötéves terv­ben befejezzük a színházak felújítását. 25—30 filmszínház meg­nyitását tervezzük — fejezte be nyilatkozatát Orosz Zol­tán. (MTI.) MUNKÁSOK a termelőszövetkezetekért 1500 TÁBLA ÜVEGET AJÁNLOTT FEL A KARCAGI ÜVEGGYÁR. — NÉGY BUDAPESTI KERÜLET IFJÚ­MUNKÁSAI vállalták védnökséget a megye ifjúsági termelőszövetkezetei felett. — 200 EGYIRÁNYÚ TÁRCSÁT KÉSZÍTENEK TERVEN FELÜL A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZÖGAZ­DASÁGI GÉPGYÁR DOLGOZÓI. — KISMÉRETŰ MÜLEMEZGYÄRTÖ BERENDEZÉSEK KÉSZÍTÉSÉT TER­VEZI TERMELŐSZÖVETKEZETEK RÉSZÉRE AZ APRITÓGÉPGYÁR. — 3—4 HÓNAPPAL HATÁRIDŐ ELŐTT ÉPÍTENEK FEL 15 TSZ ISTÁLLÓT A SZOLNOKI ÉPITÖMUNKÁSOK. Megyénk munkásosztályát is hagyományos, áldozat­ra kész barátság fűzi a dolgozó parasztsághoz. E barát­ság jegyiben nyújtottak üzemeink hathatós támogatást a szövetkezeti mozgalom fejlesztése idején, s nyújtanak most is a közös gazdaságok megszilárdításához. Munkásosztályunk segítsége igen sokirányú, — er­kölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt jelentős. Az üze­mek felmérték például, hogy milyen anyagok térítés nél­küli, vagy jutányos áron való átadásával segíthetik a tsz- ek boldogulását. E tél érdekében felajánlottak 150 mun­kagépet, 6 gépkocsit, 8 benzinmotort, agregátorckat, 285 vastoetongerendát, téglaégetéshez többezsr mázsa szénport, 500 vízvezetékszerelvényt, horten kútfejeket, permetező­ket, 125 mázsa vegyes vasárut, közel 200 ajtót, sok abla­kot, — s ki győzné fe’sorolni valamennyit. Az anyagi segítség mellett Sok helyről szakembe­reket, pártmunkásokat küldenek az új csoportokba, akik az üzemszervezésben, a megbízható adminisztráció kiala­kításában, stb. működnek közre. Mindez arra vall, hogy munkásosztályunk ismeri az új és a megnövekedett tsz-ek kezdeti nehézségeit és hasznosan járul azok mielőbbi le­küzdéséhez. Ezt bizonyítják az alábbi példák is: A Tiszamenti Vegyiművek részt vállai a Saliai Tsz távlati tervének valóraváliásában nyezés is van az üzemben- Most mérik fel a nélkülözhe­tő anyagaik mellett a város szövetkezeteinek igényét, — s aszerint segítik a csoporto­kat. A Tiszamenti Vegyiművek vezetői most készülnek a kengyeli Saliai Tsz-be, hogy régi kapcsolatukat ápolva és továbbfejlesztve megismer­jék a tsz tagok igényét, felül* vizsgálják a tsz villamos be­rendezéseit és építkezési ter­veit. Látogatásuk időpontjá­ra a szövetkezet vezetősége elkészíti a csoport távlati fejlesztési * terv't. A Vegyi­művek dolgozói ennek alap­ján tesznek majd a fejleszté­si terv megvalósításának szerves részét képező válla­lásokat. Emellett a Tiszamenti Ve­gyiművek ígéretet tett arra, hogy anyag- és áruforgalmi osztálya beszerzi a tsz-nek szükséges anyagokat. A számviteli részleg meg azt Hl i i|.ii:!iiiiiiiiii:ii>iiiiiiiiMii!iiiii!!iiiijiiiii!iiiiinriii!ini:iiijini'ii!iiiiiii|!!|]iliiiíir I I l l III i r in ii l i iminii ■ Segít az „idősebb testvér” Délután egy órára volt megbeszélve a találkozás, s nem sokkal később, már kö­rülülték az asztalt a szele- vényi termelőszövetkezetek elnökei, a járási, községi ve­zetők, hogy igen fontos kér­désben döntsenek. Miről is volt szó? Kern másról, mint a legfiatalabb testvér, a Kossuth Tsz tanyaközpont­jának kijelöléséről. Igaz, az általános földrendezés még nem történt meg a község­ben, de az már tudott dolog, hogy egyik vagy másik tsz hol alakítja ki a nagyüzemi táblákat, melyik a legalkal­masabb hely a tanyaközpon­tok létesítésére. Az új útra lépett gazdák tervezgetik a jövőt. Tanakodnak, vitatkoz­nak, miként is tegyék meg a következő lépéseket, hogyan alapozzák meg a nagyüzemi gazdálkodást. A szépen el­gondolt tervek valóraváltása azonban nem megy zökkenő- mentesen. Adódnak nehézsé­gek, mint itt a szelevényi Kossuth Tsz-nél is. Ezt a közös gazdaságot 111 család 800 hold területen hozta létre. Negyvennyolc holdon már közösen termel­nek, főleg takarmánynö­vényt, árpát, zabot, kukori­cát. De a takarmány még nem minden. Ahhoz, hogy a közös állományt létesíthesse­nek, épületek is szülzségesek. Nohát ennek az ügyében jöttek össze kedden délután. Ugyanis a Kossuth Tsz a volt Schweiger-féle tanyát tartja legalkalmasabbnak központja kialakítására, mivel tagjai ezen a környéken laknak, — Van ártézi kút, s még ezév- ben rendbehozatnák az 50 férőhelyes tehénistállót, léte­síthetnének 15—20 sertést befogadó kutricát, hozzáfog­hatnának a juhhodály építé­séhez. így gondolták el a Kossuth Tsz gazdái, de a volt Schwei­ger major a Szikra Termelő- szövetkezeté. ök renoválták az istállót — bár még nincs teljesen kész — rendbehoz­ták a kutat, egyszóval jelen­tős összegeket ruháztak itt be. Kíváncsian vártam te­hát, hogyan hányják-vetik meg a major átadásának ügyét, vagy milyen javasla­tot tesznek a Kossuth Tsz tanyaközpontjának kialakítá­sára a Szikra vezetői. Hall­gattam a három tsz elnök: Papp György, ifj. Kuti Imre és Kovács István szavait, a járási, községi vezetők okos javaslatait, s arra gondol­tam, milyen nagyszerű do­lognak vagyok tanúja. Az ittlévők egyike-másika pár éve, vagy csupán pár hó­napja szakított a régivel, de már másként gondolkodik. Nemcsak a mát látja, hanem a jövőt is tervezi. A falra-’ akasztott térképről — amely­hez Perjési László, a községi tanács gazdasági felügyelője fűz magyarázatot — már a nagyüzemi táblák, a ter­melőszövetkezetek tanyaköz­pontjainak képe tárul elénk. S hogy ez a terv valósággá válik, arra biztosíték az a szenvedélyesség és akarat­erő, amely a szavakból is ki­csendül. amikor a jövőről, a nehézségek leküzdéséről beszélnek. Az új termelőszövetkezetek tagjai jól tudják, hogy kö­zös gazdaságuk megszilárdí­tásában saját erőfeszítéseik mellett mindenkor számít­hatnak az állam, a munkás- osztály és a régebbi termelő- szövetkezetek segítségére. Ez a szelevényi tanácskozás is azzal járult, hogy a Szikra Tsz — mint idősebb testvér — segítőkezet nyújtott a Kossuth gazdáinak a major átadásával tanyaközpontjuk kialakításához. N. K. vállalata, hogy segítséget nyújt a csoportnak a kettős könyvvitelre való átálláshoz riszten úgy, hogy a tsz által tapasztalatszerzésre az üzem­be küldött könyvelőnek szak­mai tanácsokat ad, másrészt a közös gazdaság által igé­nyelt időpontban a nagyobb munkákhoz — például álló­eszköz feliek tetőshez, leltár- készítéshez, munkaegység-ki­számításhoz, stb. számviteli és pénzügyi szakemberekből álló' csoportot küld a szövet­kezetbe. Az üzemi pártszervezet elő­adókkal, taggyűléseken és vezetőségi üléseken való rész­vétellel segíti a tsz politikai munkáját. A munkás-paraszt szövetség jegyében a két pártszervezet kezdeményezé­sére találkozókat rendeznek a Tiszamenti Vegyiművek és a Saliai Tsz dolgozói részvé­telével. A találkozókon kul­turális és sportrendezvények­re is sor kerül. A Karcagi Üveggyár a fsz-ek építkezésé­ért A Karcagi Üveggyár mun­kásai is megtárgyalták a ter­melőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsola­tos feladatokat. Adottságaik­hoz mérten úgy döntöttek, hegy az építkezésekhez fon­tos üvegtáblák átadásával segítik a csoportokat. ígére­tet tettek arra, hogy 1500 üvegtáblát juttatnak erre a célra. Kezdeményezésük an­nál inkább dicséretes, mert a Karcagi Üveggyár nem ter­melő, hanem elsősorban kí­sérleti jellegű üzem. Istállókat gépesít a Gépjavító Vállalat A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 10 istálló gépesítését végzi el az idén. Ha újabb igények jelentkez­nek, azokat is. kielégíti. Most várja a minisztérium ren­delkezését, hogy megkezdje a csővázas gazdasági épületek gyártását. Emellett hasznos kezdemé­A budapesti munkásfiatalok meg­könnyítik az if júsági szövetkezetek gondjait • A KISZ központi Bizott­ságának felhívása' alapján a fővárosi munkásfiatalok is elhatározták, hc-gy tőlük tel­hetőén- segítik az ifjúsági tsz-eket. A lehetőségek fel­mérésire négy budapesti ke­rület ifjúmunkás küldöttsége ma érkezik megyénkbe. A II. kerületiek a tiszafü­redi Lenini Komszomol Tsz t a XVIII. kerületiek a tisza­burai Bátor Ifjúság Tsz-t, a XIX. kerületiek a tiszaroífi Ifjú Kommunista Tsz-t, a VII. kerületiek a besenyszö- gi Ifjúsági Tsz-t keresik fel. Az ifjúsági termelőszövetke­zeteikkel kötött megállapodás szerint a fővárosi munkásfia­talok a gépjavításban, terve­zésben és egyéb feladatok valóraváltás-íban rendszeres segítséet adnak. Tervtúlteljesítés a szövetkezetekért Üzeneink dolgozói tisztáiban vannak azzal, hogy nemcsak úgy segíthetik a közös gaz­daságokat, ha — mondjuk — kijavítanak egy vetőgépet, az istállóba bekötik a villanyt, stb., hanem közvetett módon, üzemi. előirányzatuk túlszár­nyalásával is. Ez különösen a mezőgazdasággal közvetlen összeköttetésben lévő, vagy az arra kiható üzemeknél, vállalatoknál jelentős. A felismerést tett követte. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár munkásai például mintegy 200 egyirá­nyú tárcsa és egyéb gép el­készítését ajánlották fel ter­ven felül. Megyénk téglagyá­rai előirányzaton felül 8 és félmillió téglát gyártanak, hogy minél több anyag le­gyen a szövetkezeti építkezé­sekhez. Az ilyen példákon felbuzdulva a Szolnok megyei Növényvédő Állomás dolgo­zói is elhatározták: túlszár­nyalják tervüket. Az eléjük tűzött cél szerint 9260 holdon kellett volna vegyszeres gyom­irtást végezniük. A párttagok kezdeményezésére az üzemi értekezletein vállalták a bri­gádok, hogy ezt a munkát 14 218 holdon végzik el. Bodó Imre brigádja például 1958 hold helyett 3290, a G. Szabó brigád az előirányzott 1632 hold helyett 2512 holdon vé­gez vegyszeres gyomirtást. A tervtúltdjesítés mellett üzem- anyagmegtaikarítást is aján­lottak fel a brigádok. Az Apritógépgyár hordozható tégla- apparátokat készít a szövetkezeteknek A jászberényi Aprítógép­gyár munkásai annak ide­jén tevékeny részt vállaltak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből. Segítségük­kel négy új termelőszövetke­zet alakult a jászberényi ha­tárban. Ezzel azonban nem tekintették befejezettnek a munkát. A helyi építőanyag­bázis kiaknázása érdekében különböző építőanyagipari gépeket gyártanak a tsz-ek számára, — az igények sze­rint, — az éves terven felül mintegy 2.5—3 millió forint értékben. E célkitűzések legfontosabb pontja a hordozható téglaap- parátok gyártása. Ezt tudnák leginkább hasznosítani a szö­vetkezetek. Felvetődött az üzemben kisméretű műle- mezgyártó berendezés gyár­tásának gondolata is. Ter­mékei sokat jelentenének a tsz építkezési program való- raváltásában. Az építők határidő előtt 3-4 hónappal adják át a tsz istállókat Az utóbbi időben soha nem tapasztalt lendülettel dol­goznak a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai. Már az év elején munkaversenyt kezdemé­nyeztek az éves tervfelada­tok határidő előtti teljesíté­se érdekében. Az első ne­gyedévben minden brigád állta szavát; megvalósította felajánlását. A kimagasló teljesítmények alapján bizton vállalhatták az építők, hogy a folyamat­ban lévő 15 tsz istállóépítke­zést határidő előtt 3—4 hó­nappal befejezik. Ez a mun­ka mintegy 16.5 millió fo­rint értékű. A folyamatban >évő istállóépítkezés mellett mintegy 10 millió forint ér­tékben újabb istállókat is építenek. A Cukorgyár szakemberei már munkálkodnak a tsz-ben A Szolnoki Cukorgyár a rákóqzifalvai Uj Elet Terme­lőszövetkezetet vette szár­nyai alá. Ebbe a csoportba került agronómusnak az üzem egyik idős. sok szakmai gyakorlattal rendelkező répa­felügyelője, Kocsis Antal, a gyáriak népszerű : Tóni bá - csija. Régi munkatársai új he­lyén sem hagyták magára. Az üzem szakemberei a vetés­forgó elkészítésében, a mes bízható adminisztráció kiala kításában. az építkezési tér vek kidolgozásában, stb. se gítséget adnak. Ezen a hétéi is hárman voltak kint a üzemből ilyenirányú feladat tál megbízva. Az Uj Élet Tsz mellett i répafelügyelők körzetükber segítenek egy-egy új, vágj megnövekedett csoport meg­szilárdításában

Next

/
Oldalképek
Tartalom