Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. április 8.

IkjJltuAálió tMuek - kívánságok i

a Tisza Bútorgyárban

an

É

rter

A

gyár nem nagy üzem, mégis egyiké legjobban dolgozó megyei gyárainknak. Jól összekovácsolódott. magas képzettségű kollektívájának köszönhető, hogy termelési feladataikat közmegelégedésre tudják megoldani. Érdekelt bennünket, hogyan folyik a munkások kulturális képzése, milyen tervekkel dolgozik az üzem, hogy ne csak technikai, hanem kulturális alapot is adjon a munkásoknak.

Balázs Béla párttitkár szerint az alapvető probléma: a dolgozók politikai és általános műveltségi színvonalának emelése. A pártszervezet már megtárgyalta az erre- vonatkozó tervezetet és konkrét intézkedéseket is hozott. Többek között a KISZ szervezet munkájával is foglalkoztak, megbeszélték a KISZ titkárral, miiven munkatervet tűzzenek maguk elé. Elsősorban a kollektív színház és mozilátogatást szorgalmazzák, hogy összeszokjanak a fiatalok, szórakozásban is egységes kollektíva alakuljon ki belőlük. Ezután sor kerül majd ankétok tartására is. Elmori- tta Balázs elvtárs, hogy a fülönböző kampányfelada- k, ünnepségek miatt még ak a kezdetén tartanak a tervek végrehajtásának, de egyre erőteljesebb az ütem.

G

elléri Gyula a kultúr- ügyek felelőse elmondja, hogy az Építők Szakszervezetétől kész programot kapnak. Eddig kizárólag a munkásszálláson tartottak előadásokat, most már tervbe vették, hogy a kultúrteremben gyakrabban rendeznek ilyeneket, hogy a nem munkásszálláson lakók is meghallgathassák az előadásokat. Két ilyen előadást tartanak áprilisban. Az egyik pedagógiai, a másik egészségügyi tárgyú. Meg kell jegyeznünk, hogy összesen öt 'előadást tartanak a Tisza Bútorgyárban, ebből három a régi magyar történelemből meríti tárgyát. Miután a másik kettő egészségügyi, az arány kissé túlzott. Sokkal jobb volt az első negyedév terve: változatosabb, sokoldalúbb. érdekesebb előadás sorozatot tartottak a TIT előadói.

A kultúrális igény magasfokú a gyárban. Igen sokan az üzem dolgozóinak mintegy egyharmada rendszeresen jár színházba. Érdekes jelenség, hogy aránylagosan a munkások sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe a közönségszervezőt, mint az irodai dolgozók.

A könyvtárnapló is sokat elárul. Rendszeresen a könyvtárat ötvenen-hatva- nan veszik igénybe. Ezeknek egy része igen szorgalmas olvasó. Legtöbb könyvet Marton Kálmánná 46 éves, Abonyból bejáró gép- munkásnő olvas Jack London, Michaelis József Jolán és Germanus Gyula szerepelnek többet között a köl- zött a kölcsönző lapján. Németh Sándor lakatos Mik- száthot, Londont és politikai munkákat visz a könyvtárból. Gelléri Gyula szerint ez a kép még nem is teljes, mert sokan a területi könyvtár olvasói közé tartoznak.

A

z üzemben sivit a fűrész, zúgnak a modern porszívó berendezések. A nagy zajban hangosan kiabálva kell megértetni magunkat Boros Béla fiatal asztalossal, aki a távol levő KISZ titkárt helyettesíti. Nagyon büszke az üzem fiataljaira (a munkások legnagyobb része 20 és 30 év közötti fiatal), mert véleménye szerint a legtöbben szeretik a kultúrát, érdeklődnek az előadások után, nagyon szeretnek színházba járni. Ö maga szereti a színjátszást és az üzem színjátszó csoportjában tevékenykedik. — Nagyon helyes kezdeményezést is említ Boros Béla. — KISZ gyűlésen beszélik meg, mit játsszon a színjátszó csoport, milyen irányban dolgozzon tovább. így állandó a társadalmi ellenőrzés és jó tanácsokkal is segíthetik a fiatal csoportot.

Tuhudszki János nemrégen dolgozik a Bútorgyárban, — azelőtt Balassagyarmaton élt. A mosolygós tizenkilenc éves fiatalember jól érzi ma-.

t

A Nap kel: 5.10 h-kor, nyugszik: 18.23 h-kór. A Hold kel: 5.20 h-kor, nyugszik: 18.49 h-kor.

Időjárásjelentés

Várható időjárás: hűvösebb idő. Felhőátvonulások, sok helyen eső, zivatar. Erős, időnként viharos nyugati, észak-nyugatira forduló szél. — Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 9—12 fok között.

Távolabbi kilátások: szeles idő, fokozódó éjszakai lehűlés. (MTI.)

— A SZOLNOKI Hazafias NépfrontbizoUság és a városi tanács pénteken negyven tagú küldöttséget indít a tápiöszelei kísérleti gazdaságba. A régi és új termelőszövetkezetek vezetői, aktivistái és a mezőgazdasági szakemberek az állattenyésztés és növénytermesztés eredményeit tanulmányozzák Tápiószelén.

— ÖTSZÁZ mezőtúri ki- szista eddig 33.000 fát ültetett a városban.

— A BÉKEVILÁGTANÁCS megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából nagygyűlést rendez Jászberényben a béketanács. Ná- nási László elvtárs, az Elnöki Tanács Tagja, országgyűlési képviselő méltatja a nemzetközi békemozgálom jelentőségét és eredményeit.

— A SZIGLIGETI Színház Igazgatósága közli, hogy folyó hó 7—8—9-re hirdetett FIGARO HÁZASSÁGA előadása Andaházi Margit balesete miatt elmarad. Helyette 8-án és 9-én este 7 órai kezdettel a KÖTÉLTANC kerül bemutatásra.

— MEZŐTÚR KISZISTÁI eddig 1550 forintot juttattak el a VIT-alapra; ebből a Sző- nyegszövő Ktsz. fiataljai 500 forinttal vették ki részüket.

— A MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság a Hazafias Népfront nagyszabású an- kétot rendez ma délután öt órakor a megye* tanács nagytermében, a társadalmi tulajdon védelméről. Előadó: Juhász Imréné dr., a megyei NEB elnöke.

— EGYEMELET magasról zuhant le a szolnoki Horváth Károly, kit sípcsonttöréssel szállítottak kórházba.

— ÖTVEN férőhelyes istállót épít társadalmi munkában bontási anyagból a mezőtúri KíSZ szervezet a Vörös Október Tsz részére.

— ÚJÍTÁSI ANKÉTOT tartanak ma a Szolnoki Papírgyárban. A március 6-i párthatározat jegyében megvitatják a lehetőségeket, melyekkel a termelékenységet növelhetik és az önköltség- csökkentés területén újabb eredményeket érhetnek el.

— KILENCEZER forintot gyűjtöttek eddig a VIT-alapra megyénk KISZ fiataljai; az összeget különböző társadalmi munkákkal, főleg vasgyűjtés révén teremtették elő.

ammmm

„Tucísta“ a lágerban

V

K

I

I? ómában találkoztam S. Gézá- val, a turistával. Félreértés ne essék, Géza nem hegymászó volt és nem is azoknak a millióknak egyike, akik a hasonló megnevezésű rubrikában szerepelnek az olasz idegenforgalmi statisztikák lapjain. Géza — magát nevezte ki turistának: a társadalomban elfoglalt helye szerint disszidens volt, ahogy ott nevezték, magyar menekült.

„Menekült? Miért lennék én menekült? Nem volt nekem semmi félnivalóm odahaza, nem fenyegetett semmiféle veszély. Nem követtem el bűncselekményeket, nem „höbörögtem”, egyszerűen világot akartam látni.’’

Világot látni — igen, könnyű annak, aki útlevéllel érkezek a „szabad” világba. Könnyű a dolga, mert független, nem tartozik oda, a kívülálló szemével nézhet. Ám Géza nem volt független turista, akinek csupán arra kell ügyelnie, hogy pénzét jól beossza. Gézának nem is volt mit beosztania, mert a legritkább alkalommal fordult elő, hogy pénze is volt.

Amikor Ausztriába érkezett, megkérdezték: ki hová akar menni. S ő hirtelen minden erejével és minden vágyával délre, Olaszországba vágyódott. Azt mondták, csak házaspárok mehetnek. Gyorsan odalépett egy lányhoz, bemutatkozott, elmondta, miről van szó és a következő pillanatban már ott álltak a sorban — kettesben. A házasság addig tartott, amíg este a vonat át nem ért a határon.

TV era akarok most Géza sorsá1 ” val foglalkozni: egyike a sok tízezer disszidens sorsnak: a szerencsésebbek közül való. Mert amikor Gézával beszéltem, már ott volt a zsebében a vasúti jegy — hazafelé.

Géza azonban különös ember. Azért írok róla, mert érdekes módon adta példáját annak, hogy a menekült táborok, a lágerek burkolt rabságában is megőrizheti valaki a függetlenségét és szabadságát. Hogyan? Hát nem volt szabad? A szó közönséges értelmében talán akkor lett volna szabadabb, ha elfogadja mindazt, amit a sors kínált neki. De ő mindvégig úgy tekintette magát, mint akinek útlevél van a zsebében, jogot formált a hazára, a visszatérésre.

„A mi táborunkban furcsa emberek gyűltek össze. Nem vagyunk sokan, vagy százan. Sokszor szégyellem magam, hogy ezekkel kerültem egy társaságba. Kis részük afféle szabadságharcos, mind azzal dicsekszik, hogy Maiéter összekötője volt vagy legalábbis a Corvin köz parancsnoka. De én láttam rajtuk, hogy tulajdonképpen mind afféle tolvajnépség, a pesti huligánok legalja. Odahaza szóba se álltam volna velük. De itt is hadilábon állunk, mert mindenfelé demonstrációkba akarnak bevonni bennünket, mi ezt visszautasítjuk. Sokan vannak olyanok is. mint én, akik csak látni akartak, tanulni, megérteni a dolgokat, csakhogy megijedtek attól, amit itt olvastak a lapokban és nem mernek visszatérni’’.

\1agas, atlétatermetű fiú Géza.

^ * Sportol is, méghozzá kiválóan. Odahaza l. osztályú birkózó volt és tudása különleges lehetőségeket nyitott meg előtte. Egyesületek hívták, jöjjön, mutassa be fogásait, tudományát. Szerződéseket kínáltak neki, de ő visszautasította. S mikor az Egyesült Államokban élő rokonai tudomást szereztek arról, hogy Olaszországban él. szerződést szereztek számára Amerikában és meghívták: jöjjön. Nem azok közé tartozik, akikre bizonytalan sors várt volna: a szerződés előnyös volt, rokonai is jómódban élnek.

Én magam is meghökkentem egy pillanatra: hát ennél jobbat mit várhatott ?

„Értse meg — mondotta fel- csattanó tűzzel a fiú — nekem nem kell az ő világuk. Ismerni akartam, de nem fogadhatom el.”

És egy hosszú monológ következett. A kis bár vendégéi is felkapták fejüket: mit kiabál az a fiú azon az idegen nyelven?

„Tudja, én nem tudom elviselni azt, hogy az egyik minden, a másik semmi. Nekem nem elég az, ha van egy autóm (ha ugyan van) és nem tudom hová vezetni. Ha mások fényesebb autókon lenézve robognak el mellettem. És tudta, mindig az az érzésem, hogyha én most hirtelen összeesnék, mindenki nyugodtan menne tovább a dolgára, senkit sem érdekelne több a kuriózumnál. És Itt, Olaszországban még jobb a helyzet, mint Franciaországban, vagy éppen Amerikában. Az egyik barátom nem bírta már a lágeréletet és elment katonának az amerikai hadseregbe. Hát mondja, nem borzalmas ez? Olvasta az Egri csillagokat? Hát olyan volt ez, mintha janicsárnak ment volna el. Aztán levelet írt valahonnan a Csendesóceánról egy támaszpontról: nehogy követni merjem, mert akkor ■nemcsak magát fogja agyonlőni, hanem engem is.”

Itt mindent az dönt el. hogy

* van-e pénze, vagy nincsen. És a melós itt sem keres többet, mint otthon. Dehogyis: sokszor kevesebbet keres. Beszéltem magam- korabeli munkanélküli olasz fiúval. aki irigyelt engem, mert a lágerben legalább ,.já lakásom” van. Persze, én tudom azt, ebben az országban nagyobbarányíl a munkanélküliség, mint másutt — dekát ez nem vigasztal. Franciaországban sem jobb. Egyszer oda is átszöktem. Találkoztam magyar fiúkkal, akik azt mondották: ennél rosszabb nem lehet. Nem volt helyük sehol, mert a munkások úgy néztek rájuk, mint a fasisztákra, a polgárok pedig csak a vállukat voMióta Kemál Atatürk 1938- ban meghalt, Törökországban a reakció ismét igyekszik feleleveníteni az ősi mohamedán vallási szokásokat. Ez a jelenség az utóbbi időben nagyon megerősödött. Az ellenzéki Néppárt, Ismét Inogát az üzemben a fiatalok között. Részt vesz a szórakozásaikban, évelődik a lányokkal. De szereti a komoly munkát is. Szorgalmas fiú, aki minden alkalmat megragad arra, hogy tanuljon is.

— Szeretem a történelmi előadásokat — mondja — és ha ilyent hallhatok a munkásszálláson, sohasem mulasztom el meghallgatni. Jó lenne, ha természettudományos kisfilmeket is hozna ki a TIT, mert az ilyenek nagyon érdekelnek.

K

edves, értelmes 17 éves kislány Homonnai Margit, 17 éves, de már „öregnek” számít a gyárban. Két éve dolgozik itt. Egy kész konyhaszekrény mögül nagy munkából halász- szűk elő. Sietősen mond egy két mondatot, azután már szalad is tovább.

— Szeretek színházba járni, meg olvasni is. Kalandos, meg meseszerű dolgokat, Vernét, meg Dickenst, meg a 77 népmesét Ortutaytól. — Sajnos előadásokat nem hallgatok, mert itt a gyárban nem igen van, a munkás- szálláshoz pedig nem tartozom. Pedig szeretnék valami érdekeset hallani... Afrikáról, érdekes országokról, és ilyesfélékről.

Nagy dolognak tartjuk, hogy ebben a kis gyárban, barátságos vidám emberek között megtaláljuk a kultúrára való fokozott igényt. A párt és szakszervezetnek azon kell munkálkodnia, — hogy az irányelvek szellemében ezt az igényt minél jobban, minél érdekesebben elégítsék ki

— ht. —

........................... ;

*

A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora

1959 április 8, 19 óra Üzemi őrjárat, — Szolnoki Fu-; tőház. -- Népdalok, — Gépállo-* mások a termelőszövetkezetekért.]

— A kanyargós Tisza mentén,; magyar nóta kedvelők műsora.

— Élőszóval! Hírek, riportok a; nap eseményeiből. — „Kedves; Rádió” levelezőink írásaiból. !

♦ Negyvenezer forint «nyereségrészesedés : a MEZŐSZöV-nél

j Felszabadulásunk 14. évfordulóján kettős ünnepet

♦ ültek a MEZÖSZÖV dolgozói.

♦ —Az ünnepségen értékelték ♦1958. évi munkájukat, s a

♦ vállalatvezető kiosztotta a X nyereségrészesedést. Összesen J mintegy negyvener forint sí♦ mult a borítékokban.

| Nagy nemzetközi I részvétel a brnői « gépipari vásáron

♦ A szeptemberben megnyi♦ ló első brnői nemzetközi

♦ gépipari mintavásár egész

♦ kiállítási területét lefoglalják már a csehszlovák és a J külföldi kiállítók. A szocia♦ lista országok közül a Szovjetunió és a Kínai Népköz♦ társaság kiállítása lesz a

♦ legnagyobb, de gazdag anyag- j gal szerepel a mintavásáron

♦ a Német Demokratikus Köz♦ társaság, Lengyelország és ♦Magyarország is.

♦ Ausztria, Svájc, Kanada, j Jugoszlávia, India és az

♦ Egyesült Arab Köztársaság

♦ kollektív kiállítással. Ezen- . kívül tizenkét tőkés ország- « ból — köztük Angliából, az

♦ Egyesült Állatitokból, a Né- « met Szövetségi Köztársaság- « ból — egyes vállalatok állít- í ják ki újdonságaikat. A

♦ nagy európai autógyárak 1 csaknem mind képviseltetik « magukat a brnói mintavásá♦ ron. (MTI).

♦ TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT

! Az angol szakszerve- i zetek béremelési követelései

J Az angol vasutas-szakszer- { vezet, — amely nemrégen je- J lentékeny béremelést köve- 1 telt csaknem 400.000 tagja J számára — most újabb hatá- J rozatot hozott, amelynek ér♦ telmében jelentékeny bér♦ emelést követel a londoni i földalatti vasutak tizennyolc

♦ ezer alkalmazottjának.

♦

J A szállítóipari és általá- J nos szakszervezet autóbusz- J osztálva elhatározta, hogy j béremelést és munkaidő* csökkentést követel negyven♦ ezer londoni autóbusz-alkal- « mazottnak. (MTI).

(iiiimiiiHiiiMHiiiiiiHiiiiiiiiimiiiimiiniiiiNmiiiiiiiiMiimniimimiiiMiiiimiiiiiiiiMiiiHitti

Vallásos reikc'ó Törökországban

nü vezetésével azzal vádolja Menderes miniszterelnököt és párthíveit, hogy ellensége a haladásnak és titkon a .fekete reakció szekerét tolja. Jellemző, hogy a kormányzat a vádak ellen nem tudott mással védekezni, minthogy a Néppárt tagjait „hitetleneknek” bélyegezte.

A súlyos belső nézeteltérések és viták tovább éleződtek, amikor Menderes miniszterelnök szerencsés kimenetelű repülőbalesete után Londonból visszatért Törökországba. Isztanbulban megmenekülésének örömére a mohamedán lakosság 1500 állatot áldozott, ugyanakkor Ankarában, a fővárosban 600 áldozati állatot vágtak le „hálából”, amiért Menderes ép. bőrrel menekült.

Az állatok között szalagokkal és füzérekkel feldíszített juhok, marhák, sőt tevék is voltak, — holott teveáldozatokat a mohamedánok csak igen rendkívüli alkalmakkor hoznak. Isztanbulban Men- derest vallási vezérként, sőt szentként ünnepelték, akinek élete csak Allah közvetlen közbenjárásával menekült meg. A miniszterelnök a város egyik nagy mecsetében imádkozott és utóbb olyan hírek keringtek, hogy „személyes megbeszélést” is folytatott egy, a mohamedán hierarchiában Igen magasállású angyallal.

Mindez nem bizonyult rossz propagandának és sok esetben nem tévesztette el hatását a vallásos török parasztokra, akiket ezzel akarnak rávenni arra, hogy szorosabban sorakozzanak fel Menderes és a kormánypárt mögé.

Humánus Hű risvadássat

A Szovjetunióban nem ölnek többé tigrist, sőt, rnet sem sebzik, hanem a Popov féle különleges golyók segítségével ejtik fogságba. A golyók valóságos kis injekciós- tűk, amelyek egy perc alatt az izomzat teljes elernyedését okozó, diplocint tartalmaznak A diplocinnal „kezelt” tigris; a vadász nyugodtan megkötözheti és ketrecbe zárhatja.

nógatták és széles ívben kikerülték a „forradalmárokat”.

„Egyszer beteg lett a barátom, iszonyatosan sajgóit a foga. Elmentünk az orvoshoz. Az asszisztensnő egy pillantást vetett barátom feldagadt arcára, szegényes ruhájára, aztán megkérdezte: van-e pénzünk? Nem volt nálunk elég. Az orvos kijött, keresztül nézett rajtunk és bebocsátotta a Jcövet- kező pácienst. Mert az egészség — az is pénz dolga.”

„Én elhiszem, tudom, hogy sok jó dolog van és szép a látszat. Látom a fényt. Olaszország nagyon tetszik nekem, de itt élni mégsem tudnék, mert akkor is egész embernek érzem magam, ha semmim sincs és akkor sem vagyok sokkal több, ha gazdag vagyok.“

„És tudja, én el is szoktam ezt mondani azoknak, akikkel találkozom. Nagyon haragszanak rám és mostanában fel szeretnék oszlatni a mi táborunkat. Valahol van egy büntető láger, oda akartak beosztani. Mert itt az bűn, ha valaki összehasonlít. Pedig, higyje el, nem vagyok én kommunista; csak- hát egyszerűen el szoktam mondani, ami a szívemben van. Hát szabad világ az, ahol engem ezért büntetőtáborba akarnak küldeni? *

f” éza azóta hazatért, otthon van már. Sokat koplalt odakint, de minden erővel megvédte az ő szabadságát a nyugati „szabadsággal” szemben. Azért mondottam el példáját, mert nagyon világos és jellegzetes. De sorolhatnánk, tovább. Hadd emlékeztessünk csupán Lovász Imre, vagy Tóth Béla kálváriájára, akik hasonló „turis- ta”-utazásra indultak a nagyvilágba és csak óriási veszélyek közepette nyerték vissza a hazát. És hadd. emlékeztessünk azokra, akik ma is hiába igyekeznek letépni a szabad világ bénító kötelékeit, akiket tán életük végéig magához láncol a távolság, akiknek nincs erejük viss atérni az útról.

Mert tízezrek vannak, akik rabok a „szabad világban”.

— bar ac s —