Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEGYEI TANÁCS LAP JA Ara 60 fillér 1959. április 4. szombat. X. évfolyam, 19. szám. • juj* ppoiirmu e6¥e$űuftem KILEKC EMBER - kilenc szó Ők hozták a szabadságot * Az őrsparancsnok megmutatja a hazát.•• TIZENNÉGY ESZTENDŐ A BOLDOGABB ÉLETET FORMÁLÓ ÚTON írta: G1LA PÁL A Szovjet Hadsereg főparancsnokságának a magyarországi harcokról kiadott 1945 április 4-i jelentése az egész világnak hírül adta, hogy hazánk területéről az utolsó hitleristát is kiverték és ezzel népünk felszabadult a fasiszta elnyomás alól. — Magyarország független, szabad, önálló állammá lett és valóra vált népünk legjobbjainak álma — megszűnt az évezredes elnyomás, a jog- fosztottság s kiszolgáltatottság. Hazánk történetében április 4. történelmi jelentőségű. Ez a nap tette lehetővé, hogy a magyar dolgozó nép elinduljon egy szebb, emberibb, a saját jövőjét, boldogabb életét formáló úton. Visszatekintve az elmúlt 14 év alatt megtett útra — s ezt a tények tömege támasztja alá — a felszabadulásunktól eltelt időt elsősorban a kivívott sikerek és nagyszerű eredmények jellemzik. Hazánk dolgozói bebizonyították, hogy élni tudtak a szovjet néptől kapott szabadsággal. A magyar nép visszanyert függetlensége és szabadsága birtokában pártunk vezetésével az osztály- ellenséggel vívott nagy jelentőségű politikai csatákban történelmileg egészen rövid idő alatt megteremtette a proletariátus diktatúráját és megkezdte a boldogabb életet, a dolgozó tömegek felemelkedését biztosító kizsákmányolás mentes társadalom, a szocializmus építését. A felszabadulás napja hazánkat romokban találta. A fasiszta háború iparunk jelentékeny részét elpusztította és az ipar üzemeinek mindössze 10 százaléka volt az, amely termelőképes volt. A hitleristák és a magyar bérenceik több mint 400 gyárat Németországba hurcoltak. A mezőgazdaság több mint 20 százaléka ment tönkre. Állatállományunk 60 százaléka elpusztult. Közlekedési gépparkunk jelentékeny része megsemmisült, illetve nyugatra került. A tönkrement érték a nemzeti vagyon csaknem felét tette ki. Mindamellett a hatalmas anyagi kár mellett több, mint 600.000 ember esett a háború áldozatául hazánkban. F elszabadulást megelőző időben hazánk Európa egyik legelmaradottább országa volt. A dolgozó tömegek a politikai jogfosztottság mellett mélységes nyomorban tengették életüket. Az ipari és a mezőgazdasági proletariátus életkörülményeire és gazdasági helyzetére jellemző volt, hogy míg az ország lakosságának 43 százalékát tette ki, addig az ösz- szes jövedelemből mindössze csak 23 százalékot kapott. Ugyanakkor a földbirtokosok és a tőkések, valamint magas jövedelmű alkalmazottaik, továbbá hajcsáraik az összes egyéni jövedelem 30 százalékát élvezték, holott arányszámuk a lakosság 9 százalékát sem érte el. A munkások helyzetét mindamellett a létbizonytalanság jellemezte. Gazdasági helyzetük enyhítéséért folyó bérharcok a fillérek körül mozogtak és aki szót mert emelni a kizsákmányolás ellen, az jobb esetben a gyáron kívülre, de leginkább a börtönbe került. A világi és egyházi föld- birtokosok földjein élő parasztok szinte az állatokkal tengődtek egy sorban. Ezt a rendszert próbálta meg a Horthy-fasizmus hazafiasnak feltüntetni. Mindent megtett, hogy terjessze a nacionalizmust, a sovinizmust, hogy gyűlöletre nevelje a dolgozókat más országok dolgozóival szemben. Arra törekedtek, hogy megosszák az erőket, hogy a nép ereje az egymás közötti villongásban merüljön ki és ne egyesülhessen az uralkodó osztályok megdöntésére, a néphatalmának megteremtésére irányuló forradalmi harcban. M indent elkövettek, hogy a dolgozók tömegeiből kiöljék az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság emlékét. Ez a céljúk nem sikerült. Az elnyomott magyar munkások és parasztok milliói mindig szeretettel és reménykedéssel gondoltak a megvalósult munkáshatalom országára, amelyben soha nem szűntek meg reménykedni. Szabad hazánk — ifjú nemzedéke. Délelőtti séta. zömében a főiskolákon és az egyetemeken is munkás és paraszt fiatalok tanulnak, akkor láthatjuk csak igazán a végbement változás hatalmas jelentőségét. A felszabadulás után kiadott könyvek száma 1933- hoz viszonyítva kétszeresénél is többre emelkedett, a rádióelőfizetők száma lényegében négyszeresére nőtt. A munkásosztály hatalmának megteremtésére volt szükség ahhoz, hogy a kultúra és a művelődés kincsei eljussanak a dolgozókhoz. A dolgozó ember megbecsülését és a róla való gondoskodást igazolja az a hatalmas összeget kitevő társadalombiztosítási kiadás is, amit államunk fordít erre a célra. A kapitalista országok zömében ma is, a munkából való kiesés egyenlő a tönkremenéssel, illetve a kereső nélkül maradó családok nyomorának fokozódásával. A 14 év alatt elért eredményekben benne van pártunk vezette dolgozó népünk alkotó készsége és elhivatottsága a szocializmus felépítésére. Az elért gazdasági, politikai, társadalmi sikereinkben, megvalósult eredményeinkben a munkások és a dolgozó parasztok keze munkája mellet, ott találjuk a tehetséges magyar értelmiség munkáját is. A 14 esztendő lelkes, eredményes tevékenysége átformálta a társadalom e rétegének nagy többségét is. Tagjai közül sokan, egyre többen lesznek azok, % a népi hatalom nevelt, akik egyszerű munkás- és paraszt szülők gyermekei. Azokat az értelmiségieket, akik tudásukat, tudományos munkásságukat, a nép, a szocializmus felépítésének szentelik, megbecsüli népünk és munkájuk mindig elismerésre talál. Az 1956-os ellenforradalmi felkelés, amely megpróbálta visszafelé forgatni a történelem kerekét, megzavarta népünk szocializmust építő munkáját. Az imperialisták által szervezett, pénzzel és fegyverrel ellátott, uszító propagandával előkészített ellenforradalmi próbálkozás, melyben népünk ádáz ellenségei, a volt földbirtokosok, tőkések és egyéb osztályidegen elemek is tevékeny módon resztvettek; nem járt eredménnyel. Terveiket nem sikerült valóra váltani. Nem sikerült azért, mert olyan barátunk volt és van, mint a Szovjetunió, aki kormányunk kérésére pártunk által tömörített tömegeket segítette abban, hogy fegyverrel leverjék az imperialisták által szervezett ellenforradalmi próbálkozást. A magyar—szovjet barátság kiállta a próbát, még jobban megszilárdult és megerősödött. Népünknek nyújtott szovjet segítség egyértelműen igazolta, hogy a „Szovjetunió Kommunista Pártja elsőrendű feladatának és internacionalista kötelességének tartja, hogy az egyenlőség, a testvéri együttműködés és kölcsönös bizalom lenini elveinek alapján minden szocialista országgal fáradhatatlanul erősítse és bővítse politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait”. A közelmúlt évek tapasztalatai is a fentieket igazolják. A magyar dolgo-, zók munkája és a Szovjetunió segítsége tette azt lehetővé, hogy aránylag rövid időn belül úrrá legyünk az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségeken. A szovjet nép, amely ma a XXI-ik kongresszus által kitűzött gigászi tervek megvalósításán dolgozik és amely a „kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lépett” — továbbra is hű barátja és mindenkor segíteni kész testvére- marad a magyar népnek. Hazánk felszabadulásának 14-ik évfordulója alkalmából soha el nem múló hálánkat és köszönetünket tolmácsoljuk a szovjet népnek, amely immár két alkalommal bizonyította be, hogy önzetlen testvére a magyar népnek. Vegyiművekben 12.8 százalék volt, ami jelentős teljesítmény-növekedésnek számít. Az iparosítással egyidőben a magyar mezőgazdaságban is komoly lépéseket tettünk előre. Népi államunk létrehozta a gépállomások és állami gazdaságok hálózatát, amelyek komolyan segítették dolgozó parasztságunkat abban, hogy elinduljon a fel- emelkedés, a nagyüzemi gazdálkodás útján. Termelőszövetkezeteink kiheverték az ellenforradalom pusztításait és parasztságunk mélységesen bízva pártunk politikájában, — amely kiállta a gyakorlat próbáját — megyénkben már a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. 1959 március közepéig a megye művelhető földterületének 93.4 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Egészen rövid idő alatt 62.552-re nőtt a közöst mű- ' velq termelőszövetkezeti csa■ ládok száma. Ez az eredmény is egy- ‘ értelműén igazolja, hogy pár- ’ tunk politikája helyes és a magyar nép, ezen belül a pa* rasztság teljes egyetértésével találkozik. Megvagyunk győ‘ ződve: dolgozó parasztságunk • minden erejével azon lesz, hogy győzelemre vigye a mezőgazdaságban is pártunk politikáját. Semmi okunk kételkedni abban, hogy a me" zögazdaság területén nem csak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük a termelési tervet. ., K mikor az elmúlt — csak- r\ nem másfél évtized — eredményeiről beszélünk, a bekövetkezett gazdasági vál■ tozásokat elemezzük, akkor f' ki kell hangsúlyozni azt is, !< hogy mindezek éreztetik ha- " tásukat népünk megváltozott ^ életkörülményeiben is. k Minden túlzás nélkül és " iVl jogosan állapítjuk meg, hogy a magyar munkásosz- ” tály és a dolgozó parasztság ü soha nem élt olyan jól, mint l~ jelenleg. Büszkeséggel mond- hatjuk el, hogy népünk ma műveltebb és egészségesebb, mint bármikor máskor volt. Eredményeink közé tartozik az, hogy hazánkból örök időkre száműztük a munka- ^ nélküliség rémét, amely a kapitalista országokban ma — is a dolgozók feje felett lebeg. A magyar dolgozók ma jobban táplálkoznak, "ruházkod- nak és több iparcikket fogyasztanak, mint a felszabadulást megelőző időben. Az általános felemelkedés nagyszerűségének bizonyítékait mutatják a végbement kulturális forradalom eredményei is. Ezen a területen olyan eredményeket mond- ' hatunk magunkénak, mint azt, hogy a felszabadulás előtti időkhöz viszonyítva megháromszorozódott a középiskolások száma, az egye- | térni és főiskolásoké pedig ! négyszeresére nőtt. Ha ennél I a kérdésnél figyelembe vesz- I szűk még azt is, hogy ma A magyar nép és legjobbjainak ereje, mely 1919-ben kevésnek bizonyult a szabadság és függetlenség megtartásához 1945 április 4-e után — miután a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat — a fasiszta uralom alól —, az alkotó munkában a néphatalom megteremtéséért folyó harcban és történelmi jelentőségű alkotó munkában jutott kifejezésre. Felszabadulásunk óta eltelt 14 esztendő Matt népünk e lankadatlan tetterő birtokában csodálatos eredményeket ért el, amelyekre csak a felszabadult népi erők képesek. Nemcsak felépítettük a háború által lerombolt országunkat, hanem sok olyan alkotást is létrehoztunk, amelyekkel korábban nem is rendelkeztünk. Üj gyárak százainak felépítése eredményeként hazánkat fejlett iparral rendelkező országgá tettük. Felépítettük Inotát, Sztá- linvárost, e mellett büszkék vagyunk Komlóra és Tisza- palkonyára, valamint a többi hatalmas nagy alkptásunkra, amelyek kivétel nélkül a magyar nép alkotó készségét, a szocialista rendszerbe veteti törhetetlen hitét bizonyítják B üszkék vagyunk arra is, hogy megyénk, amely a felszabadulás előtti időbér említésre méltó ipari üzemmel alig rendelkezett, ugyancsak komoly utat tett meg Szolnokon, Jászberényben, d< másutt is számottevő üzeme két hozott létre dolgozó né pünk alkotó tevékenysége. I munka eredményeként me gyénk szocialista ipara 1958 ban érte el eddigi termelésé nek legmagasabb szintjét Az 1950. (évi termelést 100-nal véve az 1958-as termelés an nak 362 százaléka volt. í fejlődés ütemére pl. jellem ző az, hogy megyei iparún! 1958-ban 18 százalékkal tér melt többet, mint 1955-bei és 1.747,851.000 forint értéki terméket állított elő 3.6 szá zalékkal többet a tervezett nél. Komoly eredmény eke értünk el a munka termeié kenységének növekedése te rületén is. 1957-hez viszc nyitva 1958-ban e növekedő pl. a szolnoki Papírgyárba 15.4 százalék, a Tiszamenl
