Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-03 / 78. szám

1939. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 APÁK ISKOLÁJA Csehszlovák film. Bemutatja április 9—12 a szolnoki Vörös Csillag AZ ÉLETRE NEVELIK ŐKET A történet hőse Pelikan tanító, hivatásának élő, ta­nítványait szívből szerető, becsületes, megalkuvást nem ismerő • ember. Házassága rosszul sikerült, a kisváros­ban pedig, ahová sa.iát ké­résére helyezik, ellenséges­kedéssel, meg nem értéssel, opportunizmussal, önteltség­gel és szeretetlenséggel ta­lálja magát szemben. Peli­kánnak nem fontos a felette­sek elismerése, a szülök ro- konszenve — számára egye­dül az fontos, hogy a gyer­mekszíveket maga felé for­dítsa. mert tanítani, nevel­ni csak így tud. Nehéz utat kell Pelikán­nak megjárnia, hogy cél iát elérje. Megsebzik, megaláz­zák, fenyegetik, félrevezetik és végül lemondásra készte­tik A tanító maga sem tud­ja akkor még, hogy harca nem volt hiábavaló: ő el­hagyta ugyan a kisvárost, de a mag, amelyet elhintett, azok szolgáltatnak neki igazságot, amikor és akiktől legkevésbbé várta. A szülői értekezlet, amelyet azért hívtak össze, hogy Pelikánt lehetetlenné tegyék, akkor ül össze. amikor vele már messze zakatol a1 vonat. A vádlottak padjára azonban nem ő kerül, hanem a kar­rierista igazgató, az oppor­tunista pedagógusok és a szülők, az elfogult, látszat­eredményeknek örülő és sok esetoen nemtörődöm szülők. — A harcban nemcsaK élők és halottak vannak. — vannak sebesültek is. — Ezekkel a szavakkal hagyja el Pelikán a kisvárost. Sebe­sült. de egyben győztes is A gyermekek megtanulták lóié, hogy a jó osztályzat nem a szülő tekintélyének kijáró ajándék, hogy az élet­re a maguk erőfeszítései edzik meg őket és hogy ben­ne nemcsak jó tanítóra, de igaz barátra is találtak. — Munkatársai közül sokan rá­eszméltek, hogy megalkuvá­sukkal megcsúfolták hivatá­sukat.. A szülők zöme pedig rádöbbent, hogy az elvtelen- majom-szeretefctel, aljas pletykákkal csak ártottak. Ártottak gyermekeiknek, ön­maguknak, az iskolának és a társadalomnak. Ivan Kriz és Ladislav Helge forgatókönyvírók egy­szerű eszközökkel nyúltak ehhez a mindenki elevenébe vágó problémához. Egyszerű­en, hétköznapian szövik a történet szálát és mégis le­bilincselő, izgalmas alkotást hoztak létre, hiszen a saját életünk problémáival talál­juk magunkat szemben a vásznon. Ez .az,, egyszerűség, érvényesül Ladislav Helge rendezői munkájában is, akit a legnagyobb dicséret illet ezért az első '■ 1 mjáért.f közvetlen közelében pékség, iskola, kultúrház. •. Vajon kinek kellene gondoskodnia a szemét elhordáséról? A Jókai utca 5. számú ház­ban hét lakó közül hat fel­adja a szemetet a kocsira; a hetedik — vajh, ki tudja, miért? — nem. E rovat; tisz­tasági rovat, nem pedig rejt- vényrovat — így nem keres­sük megfejtését a hanyagság okának. Reméljük, megérti, akiről szólunk — nem le­szünk kénytelenek mához egy hé'.re nevén szólítva megismételni róla szóló ész­revételünket ... kóinak régebben 5—6 napi­jukba került, ha Balhas va­ros divatszalonjában valamit rendeltek. Most viszont mindössze néhány óra szük­séges a ruha megrendelésé­hez, próbálásához és átvéte­léhez. TfTt ÍITHTTUfTfffTfflITf» A holtok április 4-i nyitvatartási ideje Hazánk felszabadulásának ünnepét megelőző napokon valamennyi bolt a megszokott hétköznapi nyitvatartas sze­rint üzemel. Április 4-én (szombaton) az ügyeletes 'ráfikok kivételével minden üzlet zárva tart. Április 5- én (vasárnap) Szolnokon a te­jet árusító boltok reggel 7- től 9 óráig működnek. A vá­rosokban — helyi rendelkezés szerint — 8—9 óráig nyitva tartanak a húsboltok; vala­mint egész napon át az ügye­letes trafikok. Filmhírek a világ minden tájáról A Koreai Népköztársaság­ban március 14. és 20. között szőttjét filmhetet rendeztek. A legnagyobb phenjani film­színházban kiemelkedő játék- és tudományos filmeket mu­tattak be. * Vittorio de Sica zenés film forgatásét tervezi Dominico Modugno ismert énekes és zeneszerző főszereplésével. * A prágai Dokumantumfilm_ gyár A forró jégen címmel három részből álló ripoctfil- met készít az 1959. évi jég­korong világbajnokságról. * Kiosztották az olasz film- újsáffírók 1958. évi díjait. A legjobb rendező díjét Pietro Germi, a legjobb epizód szí­nészét Dorian Gray kapta A leg job férfi színész kitünte­tését Vitorio Gassmann nyer­te el. * A nyugatnémet „Bambi'’ filmdíjat mint a két legjobb külföldi színész, Gina Lollo- brigida é& Tony Cortis kapta, a második, illetve harmadik helyre a filmszínésznőik kö­zött Audrey Hepburn és Bri­gitte Bardot, a filmszínészek közül Rock Hudson és Jean Marais kerültek. A legjobb külföldi filmek díját a Széli, nak a darvak című szovjet és a Híd a Kwai folyón című amerikai film kapta. * A Mar del Plata-i nemzet­közi filmfesztiválon bemutat, fék A kapitány leánya című szovjet filmet és a sajtóban megjelent dicsérő kritikák ki­emelték Oleg Zstrizsenov nagyszerű játékét. Román—francia kereskedelmi egyezmény Románia és Franciaország -között-- -kereskedelmi egyez­mény jött létre. Az egyez­mény értelmében az idén je­lentősen növelik a két ország közötti árucsere értékét, amely a múlt évben megha­ladta a 15 milliárd francia frankot. Franciaország ezáltal Románia fő nyugati kereske­delmi partnerévé vált. Románia kőolajipari termé­keket és felszereléseket, fű­szerárut, ricinusolajat, mag­vakat, gyógynövényeket, me­zőgazdasági terményeket és más árut szállít Franciaor­szágba, ahonnan fémipari ter­mékeket, gépi- és vasipari felszereléseket, autóbuszokat, textilipari termékeket, festék­anyagot, mezőgazdasági és egyéb termékeket importál. (MTI). MENNYI ADÖT FIZET A SZOMSZÉD? Erről ezentúl minden fran­cia honpolgár könnyen meg­győződhet; az új törvény ér­telmében a polgármester kö­teles bárkinek felvilágosítás­sal szolgálni arról, hogy egy harmadik személynek meny­nyi az adója. Az adótitok meg­szüntetésének célja: nagyobb becsületes-ég az adóvallomá- soknáL A szomszédtól való félelem ugyanis legtöbb eset­ben még nagyobb, min* az adóhatóságok tekintélye. A jászkiséri földműves-szö­vetkezet szálastelepén pél­dás a rend. Idősb Agócs Mi­hály — nappali őr — értő kézzel rakta meg a bika- homlckú kazlakat; gondosai-; megtöltötte a víztárolókat; cáakészített vedret, csáklyát, szikracsapót, kéziszivattyút. Hét éve áll becsülettel helvt posztján; szereti munkáját, védi a közös vagyont. Nem az idős kommunistán múlik, hogy a szálastelep tűzrendészed szempontból mégsem kifogástalan. Ottjár- tunkkor kipróbáltuk a kis kéziszivattyút, melynek nyolc méter távolságra kellene ha­tásosan lövellnie a vizet. Ehe­lyett — learaszoltuk! — a su­gártávolság mindössze hat­Vidám csevegés s hango? gyermekkacaj fogad bennün­ket, amikor belépünk a szol­noki kertvárosi iskola kapu­ján. Az udvaron mintegy 12— 15 gyerek szorgoskodik, ke­zükben kés kézikapa és más kertiszerszámok. Éppen zöld­séget vetnek. Első pillanat­ban azt hisszük, hogy elté­vedtünk. de a virágbaborult fák közül csakhamar előjön Bátorfi József iskolaigazgató helyettes is és megnyugtat bennünket: — Jöjjenek csak be nyu­godtan! Jó helyen járnak — mondja é-. mosolyog. Azzal máris udvariasan tessékel bennünket befelé az irodába. Benn az íróasztal mellett tud­juk csak meg. hogy a gye­rekek éppen gyakorlati órán vesznek részt az iskola tan­kertjében. Mint később kide­rül, az iskola tantestülete a különböző gyakorlati órákkal is segíti a fiatalokat a pálya- választás megkönnyítésében. — Mi mér az év elején foglalkoztunk a tanulókkal a pályaválasztással kapcsolato­san — tájékoztat bennünket az igazgatóhelyette?. — Ér­tekezletre hívtuk össze a szü­lőket, akiknek felhívtuk a figyelmét a gyermekek to­vábbtanulási lehetőségére. Különösen sokat foglalkoz­tunk azokkal a tanulókkal, akik a különböző szakközép­iskolák felvételi vizsgáira készülnek. A tanulók csak. nem fele kérte felvételét a megye különböző középisko­láiba. A felvételi vizsgákat meg­előzően, a tanítási időn kívül is szinte naponta külön fog­lakoztunk a végzős tanulók­kal. Ezt már több mint egy hónapja folytatjuk és azt sze­retnénk vele elérni, hogy a tanulókat minél jobban ellás­suk alapos ismeretekkel a felvételi vizsgákra. Ez termé­szetesen a szakmai tudás mellett önbizalmat is ad a fiataloknak. Főleg számtan, fizika, kémia és magyar iro­dalom szaktantárgyakkal fog­lalkoztunk a legtöbbet. — És hogyan fogadják a szülők ezt a kezdeményezést? — A szülők nagy örömmé] fogadják azt a gondos szere- tetet, hogy tanítási időn kívül is foglalkozunk a gyermekek­kel, hiszen tudják azt, hogy a nevelők sokszor szabadide­jüket áldozzák fel a gyerme­kek foglalkoztatásáért. Pél­daként említem meg, hogy egyik tanulónk, egy postai kézbesítő fia, akinek az édesanyja a napközi otthon­nál alkalmazott, az ősz folya­mán két hónapig betegeske. dett és sok pótolnivalója volt. Ö a szolnoki Gépipari Tech­nikumba jelentkezett. Hogy a mulasztást behozza, a gyer­mekkel külön korrepetál­tunk. Különösen nagy szere­tettel foglalkozott vele Szilá­gyi Ilona matematika-fizika szakos tanár. Lelkes munká­ja segítségével a tanuló le­maradását nagyrészben már behozta. — Hogyan segítették elő a szülői értekezletek a fiatalok van centiméter. A szivattyú jó; tömlője viszont nemcsak lyukas töbhbeiyütt, de sza­kadt is. A tömlő pótlása nem tűr halasztást. IIIMtIIIIIIIUIIIIIIMHI'IIIIIIHIIIMIIIIIimilMIIM A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora 1959 április 3, 17 óra Szív küldi szírnek szívesen. — A Magya? Hirdető műsora. — Mezőgazdasági hl adó. — Csár­dások. — Előszóval! Hírek-ripor- tok a nap eseményeiből. — Ct- törő-hiradó. Közöljük a szolnoki rádió hallgatóival, hogy április 6-tól az adás időpontja megválto­zik. Este 17 óra helyett 19 órakor jelentkezik. pályaválasztásának megköny. nyítését? — Felhívtuk a szülők fi­gyelmét arra, hogy- vegyék tekintetbe gyermekük képes­ségeit és pályaválasztási ked­vüket, hajlamukat, ne eről­tessék gyermekeiket olyan pályára, amelyekhez azoknak semmi kedvük nincs. Foglal­koztunk ezen az értekezleten még olyan kérdésekkel is, hogy a testi fogyatékosságú gyermekek — mert ilyenek is vannak nálunk — pálya- választását is megkönnyít­sük. Példának szeretném megemlíteni, hogy egy csípő­ficamos tanulónknak olyan pályát javasoltunk, ahol ülő- foglalkozás mellett tudja élethivatását ellátni. Részére a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumot ja­vasoltuk. — A társadalmi bizottság hogyan foglalkozott a fiatalok problémáival? — A jelentkezések megtör­ténte után a társadalmi bi­zottság bírálta felül a tovább­tanulási--. jelentkezőket szo­ciális szem-pontból, de tanul­mányi eredményeiket és ma­gatartás j-kat is figyelembe véve. A jelentkezők teljes egészében megütötték a kí­vánt mértéket. Most Vida József igazgató­hoz fordulunk. — Milyen az iskola élete? — Az iskola úttörő szerve­zete egyre jelentősebb szere­pet játszik. Tanulóink több mint fele az úttörőcsapat tag­ja. Minden megmozdulás ak­tív részesei. Magukkal ragad­ják a szervezeten kívül álló tanulókat is. Itt szeretném megemlíteni, hogy iskolánk nyolc tanyai iskolával tartja a szoros és állandó kapcsola­tot, mind a tanulók, mind a Az újonnan alakult terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tása mellett egyik legfonto­sabb teendő, hogy művelt, az élet kérdéseiben eligazodni tudó és új módszerekkel ter­melő parasztságot neveljünk. Ez a feladat nagyrészben a népművelés munkásaira há­rul. Ennek érdekében szer­vezett a szolnoki járás nép­művelési felügyelője tapasz­talatcserét a megye egyik legjobb és legrégibb kultúr- otthonában, a mezőtúriban. A tapasztalatcserén a me­zőtúri járás kultúrotthon igazgatói, népművelés veze­tői, községi VB elnökök és elnökhelyettesek vettek részt. Meghallgatták Berczeli Gyula kultúrotthon igazgató beszámolóját tapasztalatairól a tsz dolgozók kultúrális ne­velése érdekében. Ezután a résztvevők meg­tekintették a gépészeti tech­nikumot. Itt tájékoztatták őket a dolgozók részére szer­vezett esti mezőgazdasági tanfolyamokról, tapasztalat- cseréről. A városi könyvtár­nevelők útján. Közös ren­dezvényeket tartunk a tavasz folyamán, kirándulások, tá­borozások, valamint a faülte­tések során. Ugyancsak ta­nulmányi kirándulásra ké­szülünk a környező állami gadasá gokba isi Ezek a fog­lalkozások nagyban elősegí­tik a politechnikai foglalko­zások eredményességét. Kö­zösen veszünk részt a II. Or­szágos Úttörő Találkozón is. — Az iskola még új, de bi­zonyára már eddig is sok hasznos dolgot valósítottak meg benne a fiatalok szakmai foglalkoztatása terén. Milyen terveik vannak ezzel kapcso­latban? — Mivel tanulóink túl­nyomó része paraszti szárma­zású. akiknek szülei a kör­nyező állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dol­goznak, szeretnénk mezőgaz­dasági vonatkozásban szak­mailag és gyakorlatilag is fel. készíteni, elsősorban azokat, akik nem tanulnak tovább vagy mezőgazdasági szakkö­zépiskolákba törekednek. Ez­zel kapcsolatos terveink már részben meg is valósultak, mert az iskola melletti gya- korlókertünfcben már meg­kezdtük a munkát. Most fo­lyik a véteményezés és a metszés. Ugyanennek a cél­nak a szolgálatában áll az iskola méhészete is. aho1 a tanulók megismerhetik és megszerethetik ezt a szép és jövedelmező foglalkozást. Tervünk még egy baromfine­velő és házinyűl tenyésztési szálkor létrehozása is. De ez már az elkövetkezendő hóna­pok feladata lesz. Kifelé indulunk. A gyere­kek befejezik a munkái és befelé sietnek az osztályba. ban a könyvtárvezető mon­dotta el, hogyan fejt ki mun­kát a termelőszövetkezetek­ben. A Tiszti Klubban a szemlélhető agitáció módsze­reiről kaptak tájékoztatást. Csabai Vágner József mező­túri festőművész-rajztanár kiállítását tekintették meg a résztvevők, majd a képaő- művészeti szakkör munkájá­ról kaptak tájékoztatást. Befejezésként Tóth György, járási VB elnökhelyettes ér­tékelte a tapasztalatcsere eredményeit. Hangsúlyozta, a népművelés nem öncélú munka és mindenkinek fog­lalkozni kell vele. Szoros kapcsolat szükséges a párt- szervezetekkel, a tanácsok­kal, társadalmi és tömeg­szervezetekkel, akik mind erkölcsileg, mind anyagilag felelősséggel tartoznak a köz­ségben folyó népművelési munkáért. Csak közös erőfe­szítéssel érhetjük el a kívánt eredményeket. Kádár Ágoston, számadó igazgató, Mezőtúr ilínmiiiiMiiiiiiHMmiiiiiiHiiiiiiiimiiimiimiiiimiiiiiiMiiiiiiiiHiiiHmiiMiiiiiniiiiimiiiiiii Jónéhány udvar jónéhány titkot rejteget mélyén váro­sunkban ; a „titkokról ’ eled­dig csak a ki-kiillanó illatok kétes aromája árulkodott. — Mióta először megsuhintot­tuk seprűnket, olvasóink tá­borából nap mint nap érkez­nek a levelek; itt is, ott is akad seperni, elhordani való. Levélírónk egyike — és a valóság szerint! — a József Attila utca 51. sz. ház udva­rán trágyakupac és szemét­halom éktelenkedik; a kör­nyező házak lakói szerint az orrfacsaráson kívül tífuszte­lep „céljára”. S mindennek Mozgó divatszalon A Balhas tó környékén fekvő Csubad-Tyubek falu egyik épületének homlokza­tán a következő felírás ol­vasható: „Divatszalon”. Az ajtón belépve tágas, világos, kissé zsúfolt, de ízlésesen be­rendezett szobába kerül az ember: az egyik asztalon anyagminták, a másikon di­vatlapok, amott próbafülke. Udvarias szabómester fo­gadja a vendégeket. Varró­gépet viszont sehol sem látni Vajon hol készítik a megren delt ruhákat? A dolog egyszerű. A ren­delést azonnal továbbítják a 60 kilométernyire fekvő Bal­has város nagy divatszalon­jába. A megbeszélt napra azután visszaküldik a ruhát próbára a falusi divatsza­lonba és ugyanitt adják át az elkészült ruhát Is. Az új módszer rendkívül bevált és népszerű azokban a falvakban, ahol nincs ér­telme nagyobb szabóműhelyt létesíteni, Csubad-Tyubek la­Illetékesek figyelmébe! A képen látható épület Tiszakürt határában található. Valamikor finom gyümölcsíz lekvárt készítettek iát- — Utoljára 1956 november 30-án üzemelt. Azóta még a gé­peket is leszerelték s napjainkban csak néhány konzer- ves üveget tárol benne a Nagykőrösi Konzervgyár. — Pedig, mint hallottuk a helyi termelőszövetkezet igen gazdaságosan ki tudná használni gyümölcsaszalásra és szesz főzésre. Sugáríávolság: 60 centiméter — Cs — .................................................................................... in ii i ii m i ii i Min in m m ii > Ku lturális tapasztalatcsere Mezőtúron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom