Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-30 / 100. szám
1959. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Biztosítsuk a kongresszusi munkaverseny eredményeinek hatásos nyilvánosságát A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának tiszteletére lelkes munkaverseny bontakozott ki megyénkben. A felajánlások va- lóraváltásának várható eted- ményeként bízhatunk abban, hogy üzemeink elérik az idén az ipari termelés szintjének 1960-ra tervezett színvonalát. Jó kiinduló pontként szolgál a munkaversenyhez az, hogy megyénkben még soha nem kapta meg ennyi üzem a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját, mint a múlt évi eredmények alapján most a közelmúltban. Üzemeink döntő többsége jelentős nyereségrészesedést biztosított. Ezáltal mégin- kább világossá vált munkásaink előtt, hogy a kimagasló termelési eredményeknek, a takarékossági lehetőségek kihasználásának közvetve és közvetlenül is megvan a haszna. Ez is növeli a verseny lendületét. Emellett azonban igen fontos és nélkülözhetetlen ösztönző erő a verseny nyilvánosságának biztosítása, a kiváló dolgozók, brigádok népszerűsítése. Üzemeink többségében mégis kevés gondot fordítanak erre. Kimondva, vagy kimondhatatlanul nem sok hasznot hajtó, annál több költséget okozó munkának tartják ezt, s igazuk bizonyítására az elmúlt évek hibás gyakorlatára utalnak esetenként. Felvetik például: mi szükség volt arra, hogy a munkaverseny eredményeiről naponta telefonon adjanak jelentést a minisztériumnak. Csak a telefonköltséget növelte. S az ilyen kérdések mögött ott lappang a másik: nem ismétlődik meg most az a gyakorlat? Bizton lehet rá felelni: nem, semmiféleképpen sem. Kirakatpolitikára, ..lakkozásra” semmi szükség. Arra viszont annál inkább, hogy a dolgozók átlagon felüli munkáját elismerjük, s példaképül állítsuk munkatársaik elé. Sokféle módja van ennek, de mindegyiknél egy a követelmény: szerény, mértéktartó, s hatásos legyen. Teljesen felesleges a többezer forintba kerülő új, túlzottan impozáns versenytáblák készíttetése (az elmúlt évekből látható még ilyen a Gépjavítóban) inkább a meglévők ötletes felhasználása volna időszerű. A Tisza Bútorgyár legforgalmasabb útvonalán például van eg.v „mozgalmi naptár" feliratú többméteres tábla. Ez áll rtj- ta: „Ma a következő dolgozók vihetnek hulladékfát.” Talán nincs mit írniok a táblára a szakszervezet helyi vezetőinek? Kétségbe vonjuk, hiszen — például említve — tegnap is három dolgozónak névszerint Franyik Ilonának, Galsi Andrásnak és Polyik Gyulának adta át Németh igazgató elvtárs a miniszter nevében a „Könnyűipar Kiváló Dolgozó ja”-jelvényt. Persze, nemcsak a Tisza Tndományos felvételek az Északi legesfenger mélyén A Nemzetközi Geofizikai Év programjának keretében amerikai geológusok az északi szélesség 83. foka és a nyugati hosszúság 165. foka környékén. 2500 méter mélységben lefényképezték az Északi Jeges-tenger mélyét. A vastag jégpáncélban nyílást fúrtak, amelyen a felvevőgépet leengedték. Amikor a készülék a tengerfenékke: érintkezett, automatikusan ágyúit a fény és a készüiék '0—40 másodperces idővel felvételeket készített. Egy helyen titokzatos nyomokat fényképeztek. amelyeknek eredetét eddig még nem sikerült megállapítani. Egy másik helyen hatalmas sziklahalmazt mutatott a felvétel. A tudósok úgy vélik, hogy a sziklák akkor kerültek oda, amikor az óceán fel''Hetén a jéghegyek elolvadtak. Bútorgyárban, máshol is találunk hasonló példákat. Pedig a verseny célkitűzéseivel, a felajánlások valóraválta- sával kapcsolatos grafikonok, karikatúrák, cikkek felhasználásával olvasmányossá lehetne tenni ezeket a táblákat. A Szolnoki Papírgyárban már megindultak a verseny nyilvánosságával kapcsolatban a jó úton. Táblájukról bárki tájékozódhat arról, hogy — üzemrészekre bontva — mi a negyedéves terv és tény- szám, s vállalásukhoz viszonyítva hány százalék túlteljesítés, illetve elmaradás mutatkozik. A kiváló munkát végző dolgozókat termelési értekezleten névszerint is megdicsérik. A verseny hatékonyabbá tétele érdekében felhasználják a hangszórót, s az üzemben sokszorosítással előállított „Tisza Papír” című kiadványt is. Az eredmény sem marad el. Az első ne-' gyedéves terv túlteljesítése után sem lanyhult a munka üteme. Április 25—26-án például a papírgépek összesített produktuma az előirányzat 116,3 százalékára emelkedett. Máshol is tapasztalhatók jó módszerek. A szolnoki Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál például a kiváló munkások fényképeit rakják ki. Ez ellen felhozható ugyan az az érv, hogy ez a módszer költséges, s különben ts nehéz dolog rávenni munkásokat arra, hogy menjenek be a fényképészhez. Nagyon sántít ez az érvelés, hiszen sok üzemben működik foto- szakkör, s a munkapad mellett is meg lehet örökíteni a dolgozókat, nemcsak a műtermek feszélyezett légkörében. Az volna a helyes, ha a kifogáskeresés, a nemtörődömség helyeit mostmár inkább nyilvánosan is elismernék a versenyben résztvevő dolgozók áldozatos, eredményekben ggzdag munkáját. A patronálótói nemcsak gazdaságit politikai segítséget is várnak N agyszerű kezdeményezés a patronázs mozgalom. A segítségre szorult talpraállítása, a gyengébb, a tapasztalatlanabb istápolása a cél. Nemes tehát a mozgalom: szocialista építőmu'n- kánk egyik sajátossága. Napjainkban a termelőszövetkezetek megszilárdítása a patronázs mozgalom célja. Az üzemek, vállalatók dolgozói szabadidejüket feláldozva keresik fel az új és megnövekedett tsz-eket, hogy munkaszervezési, gazdasági jellegű tapasztalataikat átadják azok vezetőinek. A szakemberek a gépeket orvosolják, segítenek az építkezésnél és ki tudná felsorolni még a segítségadás módjait. Nem csoda hát, ha a Rá- kóczifalvi Béke Tsz tagjai is osztatlan örömmel fogadták a hírt, hogy a MEVIÉP, egyszerűbben a vízépítő vállalat dolgozói vették pártfogásukba a tsz-t. „Lesz már nekünk is keresztapánk” — a szövetkezeti állattenyésztés megalapozása a jászberényi járásban « A Jászság gazdái országszerte híresek fejlett állat- tenyésztésükről, kitűnő törzskönyvezett jószágállomá- nyukról. Az elmúlt hónapokban itt is nagy lendületet vett a termelőszövetkezeti mozgalom. Jelenleg a jászberényi járás minden községe szövetkezeti község, a gazdák beléptek a régi közös gazdaságokba, vagy újat alakítottak. Az új útra lépett gazdák jövendő jólétét az dönti el: sikerül-e a termelőszövetkezetekben még magasabb szintre emelni az állattenyésztést. Meg kell tehát teremteni a közös alapokat, az istállókat, meg kell termelni a jövő esztendőre szükséges takarmányt. Felkerestük Béres Józset elvtársat, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjét, tájékoztassa a Néplap olvasóit ezekről a kérdésekről. — Hogyan biztosítják a törzskönyvezett állomány megőrzését és gyarapítását? — érdeklődtünk először. — Az újonnan álakülf termelőszövetkezetek tagsága a legváltozatosabb módon igyekszik elérni ezt a célt. •Általában az az irányzat érvényesül, hogy a gyengébb minőségű állatállományt a piacra dobva jobb, értékesebb állatokat vásárolnak, így például a jászárokszállási Béke tagjai beviszik a süldőket, hizlalásra fogják, — majd eladják, s ebből fehér hússertés törzset készülnek vásárolni. A baromfiállományt általában úgy igyekeznek biztosítani, hogy minden tag bevisz egy-egy tyúkot — majd ezeket eladják és fajtiszta . sárga vagy fehér-magyar törzseket vásárolnak. — A Jászságban legnagyobb jelentősége a — szarvasmarha tenyésztésnek van. Mit tesznek ezen a téren a szövetkezetek? — A járási főállatorvos és főállattenyésztő felülvizsgálja a még egyénileg szerződött gazdák teheneit és egyéb állatait, nehogy fajtiszta te- nyésztörzsekből származó példányok kerüljenek vágóhídra vagy akárcsak ki a járásból. Azokat az állatokat, amelyek ilyen jó törzsből erednek, nem engedik kivinni a faluból, hanem visszavásárolják a TEGI-től. Az állatok kiselejtezésénél azt nézik: mit eszik és mit ad vissza. Általános irányzat, hogy a termelőszövetkezetek igyekeznek eladni a lovakat, amelyekre már nem lesz szükség a nagyüzemi gazdálkodás során, helyükbe pedig szintén törzskönyvezett tehenet vásárolnak. Sőt: például Jászboldogházán a szövetkezet a gazdák törzskönyvezett háztáji teheneit is megvásárolta, hogy minél jobban indulhassanak a közösben. — Hogyan oldják meg a közös állatállomány elhelyezését? — Járásunk viszonylag kedvező helyzetben van: az újonnan bevitt állatok felét azonnal el tudtuk helyezni. A másik felét egyrészt abba a kilenc, összesen mintegy 450 férőhelyet biztosító istállóba vezethetjük, amelyet állami beruházásból építünk őszig; másrészt sok termelőszövetkezet épít saját erőből megfelelő épületeket. Alattyánban -például az Uj Élet építkezik, Jászjákóhal- mán a Vörös Csillag. Ez a szövetkezet megvásárolt 19 ezer forintért egy tanyát, itt építik ki a központot. Istálló. 200 férőhelyes juhhodályt rendeznek be itt. A fakitermelés már megtörtént, a jövő héten megkezdik a vályogvetést is. A községben alakult társadalmi munkabrigád is résztvesz az építőanyag gyártásban. Jászfényszarun 2000 férőhelyes baromfiólat épít az asszonyok szövetkezete — és így sorolhatnánk tovább. — Nem elég csupán a helyet biztosítani: gondoskodni kell már most a közös takarmányalap megteremtéséről. — Valóban így van. A párt és állami szervek pontosan felmérték a takarmányszükségletet és a megszilárdító bizottságok mindenütt megmérték: hogyan tudja egy-egy szövetkezet a legkényelmesebben biztosítani az állatok őszi ellátását. Elmondhatom, hogy minden újonnan induló termelőszövetkezetben gondosan felülvizsgálták a lehetőségeket. Például itt van a jánoshidai Aranykalász. Tengeriből és egyéb abraktakarmányból a tagok holdanként 50 kilogrammot visznek be, ezenkívül 8 holdat vetnek közösen. A szükséges 130 mázsa abraktakarmányt úgy biztosítják, líbgy a*tej után járó korpát használják fel erre a célra. Szénából és takarmányszalmából 580 mázsára van szfikgég: minden hold után 140 kilót adnak be a gazdák a közösbe. A siló- takarmány ellátására 16 holdon vetnek silókukoricát, s a szerződéses cukorrépa után járó nyers szeletet a tagság a közösbe adja, alomszalmára pedig 30 kilogrammot visznek be holdanként. Ez a példa talán jól mutatja: nemcsak arra gondoltak, mire van szükség, hanem arra is: hogyan biztosítsák mindezt, — fejezi be nyilatkozatát Béres József elv társ. mondogatták a tsz tagjai és volt is öröm, amikor felke teste őket a vállalat vezetősége felmérni, hogy mit tudnak segíteni. „a bejárathoz egy vaskapu kell, fölötte írás: Béke Tsz — megcsináljuk — mondták. — A pótkocsik majdcsak használhatatlanok — kijavítjuk azokat is. Beszerezzük a kovácsműhely villanyfujtatójához a motort. Hozunk fűrészlapokat a tsz gáter-fűrészéhez. Beszerezzük az alaktrészeket a gépekhez” — vették számba a tennivalókat és meg is eoveztek. mit mikor csinálnak meg. Boldogan, elégedetten távoztak a nemrég lezajlott beszélgetés után a tsz-től a patronálok. Ahogy mondták távozáskor: örülünk annak, hogy gyakorlati segítséget tudunk adni a tsz megszilárdításához. Varga Lajos tsz-elnök valahogy nem volt jó hangulatban a látogatás után. örül ugyan annak, hogy ilyen önzetlenül segítenek a gazdasági téren, de kevés szó esett arról, amire ő ki akart térni a vendégek előtt, de mégsem akart mindjárt előhozakodni vele, csak pedzegette a dolgot. A termelőszövetkezet pártéletéről érdeklődtek keveset a patronálok. Szabó Mihály, a községi egységes vezetőség titkára azt mondja, hogy a politikai segítségnyújtás majdcsak fontosabb volna a gazdaságinál. Megítélése szerint a termelőszövetkezel nem tölti be hivatását, mert... És a mert után sorakoznak a tények. Az hogy ez évben egyszer tartottak hivatalosan párttaggyűlést, volt olyan három hónap, amely vezetőségi ülés nélkül múlt el, a 26 párttagból csak 3 vesz részt szervezett pártoktatásban, egyszóval: a vezetőség nem képes összefogni és megfelelően irányítani a pártéletet. A tsz párttitkára, Kelemen Lajos magára vállalt 8 vagy 9 közéleti funkciót és ahogy az egyik helyen, úgy a másikon sem tud teljes emberként dolgozni. Á pártvezetőség 5 tagjából is 3 tagja a tsz vezetőségnek is, egy pedig az ellenőrző bizottság elnöke. — Csupa lekötött ember, idejük tehát alig marad a legfontosabbra: a politikai munkára, a pártélet kialakítására. A tsz elnöke szorgalmazza a pártvezetőséget, hogy teremtsenek eleven életet az alapszervezetbe, mert nagyon érzi, hogy az új emberek, az új tsz tagok politikai nevelésében nagy szükség volna a pártszervezet jó munkájára. Már kezdeményezett taggyűlést, vezetőségi ülést e célból, de igen nehezen akar fellendülni a pártmunka. Pedig ebben a tsz-ben is lehetne új erőkkel bővíteni a párt sorait. Olyanokkal, akik közelednek ti párthoz csak nem foglalkozik velük megfelelően senki, így a tagjelöltek felvétele is leállt. Az olyan emberek, mint Szabó József, Balogh Gyula, vagy Székely Gyula — és még többen — munkájukkal, állásfoglalással bebizonyították, hogy méltók volnának a lag jelöltségre. K álemen Lajos párttitkár maga is elismeri, hogy „gyengén” halad az emberekkel való foglalkozás, — mert a pártcsoportok is főleg a tagbélyegek eladásával és a rendezvényekre való mozgósítással foglalkoznak. Ppdig a pártcsoport volna a politikai munka egyik fontos egysége. A munkabeosztás sem olyan, hogy megvalósuljon az alapvető követelmény: minden helyen dolgozzon kommunista, hirdesse a párt politikáját, nevelje az embereket. A község kommunista vezetői is felelősek a tsz párt- szervezetének gyenge munká- iáért. Van ugyan arra terv. hogy a vezető embereket átigazolják a tsz alapszervezetébe és így erősítik meg azt. Ez most csak célkitűzés, pedig a gyakorlati végrehajtás volna már hasznosabb. Adjanak több konkrét segítséget a pártélethez a község vezetői. Mutassák meg a kivezető útat. amely a jó pártvezetés kiformálásában a munkaterv elkészítésében, a pártmegbizatások rendszerének elterjesztésében rejlik. > A gyengén működő párt- szervezetek nem jellemzőek megyénk termelőszövetkezeteire. Általában jól töltik be feladataikat. De a .-Béke Termelőszövetkezet alapszervezetének példája arra kötelezi a patronáló vállalat pártvezetőit, kommunista vezetőit, hogy a politikai munka helyzetére, a pártéletre is kiterjedjen figyelmük. Nem elég, ha gazdasági vonatkozásban adnak önzetlen segítséget a tsz-nek, mert azok a pártáiét megszervezésének, irányításának, a politikai munka kivitelezésének a tapasztalatait is átvennék és mindez gyümölcsözően kihatna a gazdasági megszilárdulásra is; — Tóth — Borverseny, borkiállítás, borkóstoló /l! egyénkben o felszaba- dulás óta most harmadízben kerül megrendezésre a megyei borverseny, borkiállítás, borkóstoló. Szolnok megyének bár t. !ncs történelmi borvidéke, mégsem hagyható figyelmen kívül az az eredmény, amit a jászsági és tiszazugi bortermelők fáradságos munkájukkal elértek, szerves részét alkotva a közismert alföldi bortermelésnek. Az eddig megrendezett megyei és országos, majd a nemzetközi borversenyen a megyénkben lévő állami gazdaságok, tsz-ek és egyéni termelők megmutatták tudásukat. Azt, hogy azokon a területeken, ahol eddig 4 g rozsot termeltek csak, ott viránzó szölél-ulturát teremtettek és sokkal, értékesebb termelvényt állítanak elő, mint a korábbi években. Az 1957. évi országos borversenyen az alföldi vörösborok között a jászberényi WArcius 15. Tsz 17. diiat. cnhAr borok között T>nrá*b dndrás és Varoarz r á szid *zszberény itermelők 11., ill. III. dijat nyertek. Az 1958.' évi országos borversenyen a tiszakürti Üj Élet Tsz I. díjat, a jászberényi Petőfi Tsz III. díjat nyert. A nemzetközi borversenyen Kovács László tiszakürti termelő kadarkája pedig ezüst érmet kapott. Az idei borversenyen igen erős mezőny ígérkezik, mert a sok új tsz és jelenleg még egyéni termelő között ott lesznek ezek a termelők is, mint új tsz tagok, és ismét versenyeznek azért, hogy kié az elsőség a bortermelésben, illetve a borkezelésben. /! fenti eredmények azt bizonyítják, hogy nálunk is lehet kiváló minőségű bort termelni. Megyénkben összesen 35.000 kát. hold területen lehetne, illetve kell szőlőt telepíteni, hogy kihasználjuk azt a lehetőséget amely adva van a Szolnok megyei tsz-eknek is a. nagyüzemi szőlőtelepítéshez. A jászsági és tiszazugi tsz-ek megalakulásával megnyílt az út a további nagyüzemi szőlőültetvények létesítésére. Pártunk és kormányunk ezen a téren is hathatós segítséget nyújt a tsz- eknek. Nagyüzemi szőlőtelepítés esetén a bekerülési költség 80 százalékának megfelelő hitel elengedhető, ha a szőlőültetvény megfelel a szakmai követelményeknek. Parlagterületen legalább 10 kát. hold szőlőtelepítés esetén 90 százalékos a hitelelengedés. Űj telepítésű szőlőkhöz szőlőkaró vásárlásánál 50 százalékos hitelelengedés kérhető. A jászsági és tiszazugi régi és újonnan alakult tsz-ek ne hányják kihasználatlanul a kiöregedett és parlagon lévő szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területeinket. É1- jünk pártunk és kormányunk adta lehetőségekkel. Telepítsünk az arra alkalmas területen minél nagyobb mértékben nagyüzemi géni művelésre alkalmas szőlőt. zen gondolatok felveté- se mellett azonban ne feledkezzünk meg az ez évi szőlőművelésről, illetve bortermelésről sem. Igaz, a késői fagyok kissé megviselték szőlőinket, de a szakszerű é.- időben történő szőlőműveléssel a károkat helyrehozhatjuk. A tavaszi szőlőmunkák — metszés, gyökerezés, karózás — után végezzük el az első mélykapálást. Hozzur rendbe a peronoszpórajelzó állomások műszereit, hogi kellő időben tudjunk védekezni a peronoszpóra ellen. A soronkövetkező munkafolyamatoknak megfelelően időben végezzük el a permetezéseket, a kötözést, hajtásválogatást. stb. Pincészetünkben végezzük el a második fejtést, a borkezelést, a pina tisztántartását, a borgazdasági felszerelések és hordói gondozását. A mai napon reggel 8 órakor egy 15 tagból álló bi zottság kezdte meg a megye borok bírálatát, hogy dél után 17 órakor az Úttörő- házban _ megrendezett borkiállítás megnyitóján kihirdesse a verseny eredményeket. A megnyitó után kezdődik a borkóstoló, melyre mintegy 20 termelő — állami gazdaság, tsz és tsz tagok — o megye legjobb mi nőségű borait hozták el. OLÁH JÓZSEF m. főkertész.
