Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. április 28. Csendes vasárnap délután a munkásnegyedben Munkásnegyed! Mennyi szenvedés, nyomor húzódott meg e szó mögött! Mállott m- kolatú házak, szemétdombos udvarok, éhes gyerekek, hul­ladék után szimatoló kóbor kutyák képei villantak fel kaleidoszkopszerűen, ha ezt a szót hallottuk, vagy kiejtet­tük. „Csitt, most valahol, tán Új­pesten Húsz esztendős legénynek vackán Álmodik a nyomor." — írta Ady Endre a külváro­sok fiáról. József Attila se látta különbnek a munkás- negyed életét. „így élünk mi. Horkolva al­szunk s törten egymás hátán, mint odvas fa­rakás, s hazánk határát penész jelzi körben a málló falon... Hogyan teltek, hogyan telhet­tek a vasárnapok ebben a vi­lágban? József Attila mint gyerek forgókat árult az úri gyerekeknek, a Mama és a proletáranyák mosták, gör­nyedtek vasárnap is. Kellett a pénz, nagyon kellett. így volt ez nem is olyan régen, Szolnok Vll. kerület. Hall­gató gyárkémények, tácias ipartelepek tövében apró kis házak, szinte a gyárak falá­hoz nőve. Többnyire régiek, de van közöttük új is, nem egy. Kicsinyek, de tiszták, málló vakolata rossz házat csak kettőt láttam. Mindegyi­ken cédula: „Ez a ház eladó". Zászlóavatás Az utcák tiszták. Hulladék­nak nyoma sincs, szemétgö­dör sehol. Unneplőruhás em­berek és sok-sok gyerek az utcákon. Többen egy irányba tartanak, nyomukba szegő­döm. Kis ház kapuján fordul- nak be. Tábla: Az MSZMP V. körzete. Bent tágas, szép klubhelyiség, ízléses dekorá­ció. Nem sok, éppen annyi, hogy érzékeltesse az ünnepi hangulatot. Mert ünnepre jött most ide mintegy száz kerü­letben. Zászlót avatnak. Szép, hatalmas vörös brokátselyem zászlót... Kivonultak az új­városi iskola kis úttörői, mun­kásgyerekek úttörőegyenruhá­ban, vidáman pirospozsgásan, jólnevelten. A sorokban öreg veteránok. háziasszonyok, édes kis apróságok. A szép televíziós készülék, amely máskor annyi embert szórakoztat, most hallgat a hátsó sarokban. A szemek az új zászlót figyelik, miközben Dikó Balázsné szépen felépí­tett megható beszédjét mond­ja a zászlóról, a zászló becsü­letéről, a kommunárdok, a ti- zenkilencesek örökségéről. A feszülten figyelő arcokat, csillogó tekinteteket nézem. Itt és ezek között az embe­rek közölt minden, máshol esetleg szóvirágként ható ki­jelentésnek súlya, erkölcsi sú­lya van. Munkások vannak itt, akiknek apjuk, nagyap­juk tényleg életével védte a munkásosztály zászlaját. Egymásután kötik fel a sza­lagokat a zászlóra. Néhány szó, fogadalom kíséri az ün­nepélyes aktust. Sípos elvtárs, a városi párttitkár a még jobb munkára^ a boldog jö­vőért folytatott küzdelemre figyelmeztet, erről beszélnek az üzemi szervezetek küldöt­tei is. Ismerkedés a szomszédokkal Szalagozás közben ismerke- dek a szomszédaimmal, Ked­ves őszhajú néni, özv. Ko­vács Gézáné, a Győri utcából. Szinte mindenkit ismer és néhány szóval be is mutatja őket. Kilétemet megtudva, arra unszolja másik szomszé­domat, Laszák Jánosáét, me­séljen valamit magáról. La- szákné a Vasipari Vállalatnál do’ '‘rzik, drótkerítést fon. Hogy mit csinál vasárnap? Hát rádiózik, meg eljön ide a pártklubba televíziót nézni. Földesiné a Vll. kerületi nőtanács nevében köti fel a szalagot. Tündén hároméves kisl "nya, Editke, bámészan nézi anyukát. Szép új ruháját gonddal simítgatja meg, hiá­ba, ő is nő... Nagyon kedves fiatal leány Munkácsi Erzsébet, ö is egy­szerű dolgozó szülők gyerme­ke, de neki komoly céljai vannak: gyors- és gépíróisko­lát végez. Most hazamegy ol­vasni. Más vasárnapokon színházba, meg moziba jár. Azonfelül a Honvédkórus tag­ja. Sokoldalú értelmes kis­lány. Irigylem. Marosak. a tizenhét éve miatt is... Vége az ünnepségnek, ki­felé ballagunk. Az előterem­ben Zsíros János, a kerület párttitkára még megmutatja a most érkezett rex-aszialt, amelyen a KISZ-esek fognak játszani, na meg az ő vendé­geik. Az utcán három idős elv­társsal sétálunk végig. Itt nőttek fel, köszöntik is őket mindenfelől. — Nézze azt a gyereket, mutat egy matrózruhás csöppségre Kürti László. — Ugye szép cipője van? Hát nekem, tudja ilyen koromban egyáltalán nem volt cipőm. Itt dolgoztam a fatelepen. 14-ben a háború elején úgy 11 éves forma voltam és egy korona napszámért dolgoz­tam az ötödikből. Menhelyi gyerek voltam. Biztosan tud­ja, mi az. — Nem is volt va­sárnapi szórakozásom soha. Fehér József meg Dikó Mi­hály csak bólogatnak. — Ürülünk, hogy a mai fiatalok ezt hírből sem isme­rik. De azért jobban megbe­csülhetnék. ami van — told­ja meg Fehér József. Fiatalok. A Sirály utca sarkán találkoztam velük. A fiú húsz éves körül, a lány talán ha tizennyolc. Egymás kezét fogják. Nehezen mele­gednek föl. Ügy látszik, szi­gorú a lány mamája, mert inkognitóban akar maradni. Végül is csak annyit árulnak el. hogy a fiút Jóskának hív­ják és a, Papírgyárban dol­gozik. Vasárnap színházba, meg moziba járnak. — És most — kíváncsis­kodom? — A lány elpirul. — Hát csak sétálgatunk — feleli vontatottan és nagy-nagy sze­relemmel néz a fiúra. Ezennel ünnepélyesen bo­csánatot kérek a tapintatlan­ságért. Sirály u*cn tizennégy Ragó Béláéknál, csak a fürge asszony van otthon. Fiatalos mozgású néni. túl a hatva­non. Ő már csak otthon ül gondozza a veteményest, meg a négy malacot. Mert minden felnőtt gyerekének hizlal egyet. Mulatja a fényképe­ket. A fiataloknak már mind­nek van saját otthona. Egyik fia mostanáig ott lakott a fe­leségével. de — Tudja lelkem, kicsi volt nekik a szoba-konyha, aztán elmentek a Scheftcsik telep re. ott kaptak szép lakást. Nézem a takaros kis házat és az öregasszonyt, aki büsz­ke gyerekeire, három szép unokájára, akik mind szépen laknak. Mit írna erről most József Attila? Bútorgyári porta. Balogh József éjjeliőr itt szeret lenni legjobban. Más vasár­napokon van az üzemben te­levízió. azt szokta nézni. Itt lakik a Csaba utcában, fiá­val, aki lakatos, most szaba­dult és csak tizenhat éves. A fiú mindig a műszaki, t-nroiveket bújja, az a szóra­kozása. Esteledik . . . A Vörös Hadsereg út 19. számú ház előtt kispad, há­rom férfi üldögél rajta. El­megyek előttük, csak egy mondatfoszlányt kapok el. Az az Adenauer az oka ... Papírgyári kultúrotthon. Zárva. Pedig a televízióra biztosan jönnének. Temető utca 52. Gyöngy­virág cukrászda. Modern fagylaltgép. presszógép, de kevés a sütemény és válasz­ték nemigen van. Egy magas overalos férfi éppen most fizet ki vagy huszonöt fo­rintnyi süteményt. — Adjon még valami cso­koládét a kislányomnak — kéri. — A helyiség zsúfolva, asztal meg csak három-négy. Egri egész kerületnek ... Járműjavító, Milleneum mozi. Rengeteg ember, né­hány perc múlva kezdődik a Gitáros lány előadása. Itt le­het csak lemérni, hogyan öl­tözik a munkáskerület. Ele­gáns lányok, fiúk,t valóságos kis divatbemutató. Nyolc óra. Égnek a villa­nyok, (kevés!) és alig lát­ható már kinn ember. De a házakból szól a rádió és he­lyenként vidám beszélgetés zaját hozza a szél. Szolnok Vll. kerületében ismét eltelt egy csöndes ta­vaszi vasárnap délután ... HERNÁDI TIBOR Rendőrségi kiz'emény A Szolnok megyei Rendőt- fökapitényság átrendszámo- zást végző bizottsága felhív­ja a gépkocsival rendelkező vállalatok, magánosok és motorkerékpárosok figvelmé’. hogy gépjárműveikkel a ko­rábban közölt feltételek, il­letve követelmények előké­szítésével. a felhívásban meg adott helven és időben jelen­jenek meg. Aki gépjármű­vét az átrendszámozási bi­zottságnak bemutatni nem tudja, aztr szóban vagy írás­ban a bizottságnál jelentse be. Amennyiben e bejelentés­nek nem tesz eleget, úgy a bizottság a gépjármüvét a forgalomból kitiltja. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, . hogy a beid°- zettek közül sokan nem je­lennek meg és elmaradásuk okát serp jelentik be. Ez pe­dig hátráltatja a bizottság munkáját. Kovács Imre r. szds. Melegszik a Föld éghajlata A tudorok a Geofizikai Év megfigyelései alapján meg­állapították, hogy 1900 óta melegszik a hőmérséklet a földön. A hőmérséklet emel­kedése következtében fokozó­dik a jégolvadás és északabb­ra tolódik a fák övezete. A felmelegedés általába'.-; 1900 körül kezdődött. A leg­régebben az amerikai Con­necticut államban fekvő New Havenben vezetnek rendsze­res hőmérsékleti statisztika t Eszerint a közepes évi hő­mérséklet 1785-től egészen a XIX. század végéig meglehe­tősen változatlanul 10 fok Celsius, vagy ennél valamivel alacsonyabb volt. 1900 óta fokozatosan emel­kedik a hőmérséklet. A har­mincas évek derekán az évi középérték valamivel 11 fok Celsius felett volt és azóta ingadozások tapasztalhatók. A iTK„figyelt hőmérsékletemel­kedés természetesen nem nagya.ányú, mindössze egy­két fok. A felmelegedés okát még nem ismerik. Az egyik elmélet pedig úgy véli, hogy a szén és olaj elégetése foly­tán széndioxid-réteg képződik a Föld körül, amely késlel­teti a földfelület hőleadását. Szolnoki festőművész pécsi kiállítása V J jszerű és értékes kultu- rális kezdeményezés in­dult meg Pécs és Szolnok kő­zett. Nemrégiben Haraszti Pál pécsi festőművész kiál­lítása nyílt meg a szolnoki múzeumban, amelyet szép Tisza tájképei miatt is öröm­mel fogadott a szépszámú kiállításlátogató. Viszonzásul Szolnokról Chiovini Ferenc festőművész gyűjteményes ki­állítása nyílt meg Pécs egyik legnagyobb kiállítótermében. Az ünnepi megnyitón Szol­nokról közel húszán vettek részt. Köztük a Képzőmű­vész Szakkör tagjai is. Ragyogó, napsugaras va­sárnap délelőtt a kiállítást Martyn Ferenc, a kiváló pé­csi festőművész nyitotta meg nagyszámú közönség előtt. Megnyitóbeszédében kihang­súlyozta: — „Egy alföldi ember ér­kezett hozzánk, festő, magá­val hozván munkásságának epv jelentős részét. E mun­kásság szellemi tartalmat jelent, megmutatja tehát, hogy alkotója mennyit ér. azontúl pedig — mint min­den művészi tett — érzelmi kitárni ás, mely tőlünk vi­szonzást, választ vár. Űay gondolom, amikor kezet fo­nunk a festővel, amikor al­kotásait gondossággal állít­juk a pécsi néző szeme elé, *>z az alföldi festő, az új ha­vát. menérzi. hogy e fogadás nem fives udvariasság, ha­nem a duufinfűli emher fisz- felefe. őszinte évdat-lőd éso. bizalma, me.lv nálunk min­den vendégnek kijár. A Nap kel: 4.33 h-kor, nyugszik;! 18.51 h-kor. a| Hold kel: —, h-kor, nyugszik: 9.18 h-kor. Időjárás jelen lés Várható időjárás: élénk dél­keleti, mttjd fokozatosan dél­nyugatira forduló szél. Túl­nyomóan felhős idő, több he­lyen esővel, elsősorban nyu­gaton néhány helyen zivatar­ral. Enyhe éjszaka. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 17—20 fok között. Távo'abbi kilátások: felhős idő, a Dunántúlon esővel, — NEM közlekedik holnap a Tiszabura — Szolnok kö­zött járó hajó. Helyette má­jus elsején a hétköznapi me­netrend szerint jár. A MA HAUT igazgatósága ezzel az intézkedéssel megkönnyíti, hogy a Szolnok környékén lakók minél nagyobb szám­ban vehessenek részt a vá­rosban rendezendő ünnepsé­geken. — A KARCAGI BÉKE és Hunyadi Tsz idén több mint ezer holdon termeszt öntözéssel vörösherét és ku­koricát. — 3500 fát ültetnek és gon­doznak egész éven át a tiír- kevei Vörös Csillag Tsz va­dászai. A munkát vasárna­ponként, a részükre kijelölt vadaskertben végzik. — BEMUTATÓ DALOS­VERSENYT rendeztek Kis­újszálláson. A reprezentatív koncerten megjelentek a Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Technikum, a karcagi általános iskolák és gimná­zium, a Nagykun Népi Együt­tes énekesei, valamint Kis­újszállás mind az öt ének­kara. A dalosok megérdemelt sikert arattak. — A BESENYSZÖGI Ti- szamenti Tsz 150, a kunhe­gyes! Lenin Tsz majdnem 100 holdon rendezi át idén ki­öregedett rizstelepeit. — CEGLÉDRE, a Gifra- kerti Állami Gazdaságba hívták meg május 1-ére a Szigligeti Színház művészeit. A vendégek a cifrakertiek kívánságára a Bástyasétány 77 című operettet adják elő. — A KUNHEGYESl GÉP ÄLLOMÄS tereprendező részlege 8 nagy szkréperlá- dát. 6 Sz—80-ast, 2 Sz—100- ast, 4 grédert, több sáncoló- ekét helyezett kifogástalan állapotba. A gépekkel terme­lőszövetkezetek részére ala­kítanak ki nagy kalitkákat, melyeken változatos öntözé­ses gazdálkodást folytatnak majd a szövetkezeti gazdák — A SZOLNOKI Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat négy dolgozója tért vissza az NDK-ból tanulmányújáról. A szakemberek a kitűnően bevált Maulwurf-univerzál- traktor gyártásának, szerelé­sének, karbantartásának tit­kaival ismerkedtek meg. Tu­dásukat rövidesen hasznosít­hatják; Szolnok és Heves megye Maulwurf-javító szol­gálatát a szolnokiak látják ( majd el. — MÄJUS -ELSEJÉN nyí­lik Túrkevén a több mint JO ezer forintos ráfordítással épült városi idénybölcsőde. — ITTASAN kerékpáro­zott Tiszaföldváron a martfűi Nagy Ernő. Gépéről lezuhant, agyrázkódással került kór­házba. — ÜDÜLŐT ÉPÍT dolgo­zói részére a szolnoki Papír­gyár szakszervezeti bizott­sága Budapesten. A fővá­rosi tanács teljésen önzetle­nül két és fél hold gyümöl­csöst bocsátott az építkezők rendel kezésére. — A SZOLNOKI JÄRASI KISZ-bizottság húsz fiatalja egy víztárolót és egy 2.000 férőhelyes baromfiszállást épített társadalmi munkában a rákóczifalvai Béke Tsz gazdái részére. — BALSZERENCSÉSEN kanyarodott motorkerékpár­ján Posta István. A gép ki­csúszott alóla, a cibakházi motoros térdét törte. — ELINDULT tegnap dél­után a 324 fős Szolnok me­gyei turistacsoport, mely 8 napot tölt a Szovjetunióban A Barátság vonatának utasai meglátogatják Moszkvát és Kievet. — A TISZAFÜREDI gim­názium KISZ szervezete 10 fiatalt küid a bodrogkeresz- túri táborba; 10 fős segítő- brigádot alakított, mely részt vesz a Lenini Komszomol Tsz nagyszabású építkezései­ben. A KISZ-esek a közös gazdaságban munkaegység- könyvet váltottak, iiiiiiiiiiiinimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Tapasztja’ok mélyhűtéssel végzett szívműtétekről Wenzl professzor a napok­ban előadást tartott az Oszt­rák Orvosok Társaságában a szívműtéteknél alkalmazott új módszerekről. Ennek során elmond tta; minél mélyebbre csökkentik a beteg hőmér­sékletét a műtét idejére, an­nál több időt nyernek a sebé­szek, hogy a vértelen, „ki­ürített” szíven elvégezzék a műtétet. A beteget narkózis­ban jégbe rakják és testhő­mérsékletét mesterségesen hűtik. Huszonkilenc fokos hőmérsékletnél lehetővé vá­lik, hogy az agy vérellátását körülbelül 8 percre meg­akasszál;. mivel alacsony hő­mérsékleten az anyagcsere folyamata meglassul, és az oxigénfogyasztás csökken. Ez alatt az idő alatt a vértelen szíven el lehet végezni a műtétet. Wenzl professzor ‘öbb ilyen eredményes mű­tétről számolt be. így többek között három fiatalnál szün­tették meg ilyen módon a szívbillentyű-szűkületet. A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora 1959 április 28, 19—20 óra Válaszolunk hallgatóinknak — jogi tanácsok. — Ebédidőben a szolnoki Járműjavítóban. — Élen­járó termelőszövetkezeteket kö­szöntünk. — Élőszóval! Riportok, tudósítások. — Szerenád muzsi­ka. — Falusi híradó. Takács Imre. k&XHtyyat Beszélünk alföldi festőkről és valóban Chiovini, Tornyai, Koszta festészete, ez a zsíros földű világ lényegesen más­fajta, mint — teszem — Rippl-Rónaié, vagy Egry Jó­zsefé. Mert ha alföldinek, vagy dunántúlinak születik az ember, rendszerint élete végéig az is marad. Kár, hogy nem az Alföld és a Du­nántúl rivalitása, szellemi vetélkedése ez, mint ahogy volt például Ferrara és Man­tua. Róma és Firenze között egykoron, hanem inkább az otthonhoz való ragaszkodás, másrészt a megismerésnek az a vágya és fajtája, mely előbb visz bennünket a tá­volba. semmint a szomszéd­ba, mely tehát nem szaporí­totta a Duna hídjait, hanem a hosszú utazásokat. Mégis az otthon szeretete elősegí­tette népünk sokféle és ra­gyogó művészetét, létrehozta Nagybányát, Szolnokot, Vá­sárhelyt, Kecskemétet egyfe­lől. — ezekkel a közösségi, kollektív iskolákkal szemben eov sor kiváló, egyéni élet- r-n Dunántúlon. JP -*ka vendég tehát mi- ‘elénk az alföldi em­ber. kijár neki a tisztelet­adás. az a iőszivvel való fo­gadás. mely a Dunántúl ha- nyomávitaiban minden idő­ben. mindenkor fellelhető .. A bevezető sem több. sem kevesebb nem akar lenni mint baráti kézfogás, tiszte­letadás a szellemi alkotással szemben. Köszöntjük tehát Chiovini Ferencet, szolnoki Hosszú és minden szívet próbára tevő hegymozgások­kal teli időt ölel fel második verseskönyvem. Az 1955—59. közötti versek közé ékeltem néhány régebben — 47-, 48-, 49-ben — írottat is. De re­mélem, mégsem csak a köl- tőség birodalmát ostromló parasztlegény, vagy a fővá­rosban barátok közt is egye­dül élő egyetemista, sem pe­dig a vidékre szorult fiatal házas kosárfonó, majd neve­lő szólal meg ezekben a ver­sekben, hanem egy boldogta- lanítóan érzékeny érző em­ber, kinek azonban az öklei megerősödtek a sok munká­tól, s akj mégis szinte kő­angyallá meredt ötvenhat­ban, a temérdek rettenetes­ség, láttán. Már-nem tudnám átkozni sem -a kártevőket. „Segítsen hát valaki keze­met kinyújtani...v — ezt tettem volna azon melegé­ben a kötet mottójául. Azóta már sokat dolgoz­tam és írtam új verseket. Az idő — tulajdonképpen az előrehaladás és a továbbju­tás — az embert meggyó­gyítja. De hogy nekem tra­gédia volt, amit átéltem, nem szégyellem, (hisz az volt mindnyájunknak), s nem bá­nom, hogy verssé kövültek élményeim. vendégeinket pécsi útjuk al­kalmából, mely azt igazolja, hogy festészetünk külső meg­jelenésében mennyire sok­féle, sokféleségében gazda­gon zengő. Jóleső a bizo­nyosság. a művészet legfon­tosabb feladatának fölisme­rése a képek előtt: népünk boldogulásának, jóhírének megszerzése és megtartása”. 4 szolnoki ember számára jóleső hallani és látni mű­vésztelepünk újabb sikerét. K. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom