Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
i.-JX. >*AA4A4A4*M *AAA»áAAáAáM>*»i 1959. április 26. vasárnap. i A termelőszövetkezeti l tagoknak járó í adókedvezményekről \ * 4 J ; Tűzszerészek munkában ! * 4 4 \ 'fcUi-'&uh, TCakad 4 4 fmrmTT?Tfmmmm?T?TfT?TfTmmTmm^ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl X. évfolyam, 97. szám. Ara 60 fillér Terven felül 12 ezer mezőgazdasági gépei vásárolunk Moszkva (MTI). A magyar termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése nagy meny- nyiségű mezőgazdasági gép gyors beszerzését tette szükségessé. Ezért a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nemrégiben azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió kormányához, tegye lehetővé, hogy az 19S9. évi árucsereforgalmi egyezményben megállapított tételeken felül még mintegy 12 000 traktort, gabonasiló- kombájnt, vetőgépet, valamint más mezőgazdasági gépet vásárolhassunk. A szovjet kormány segítőkész beleegyező válasza után Szőke Mátyás földművelésügyi miniszter- helyettes vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába a géptípusok kiválasztása és a szállítási határidők megtárgyalására. Pénteken délután a Külkereskedelmi Egyesülés helyiségében P. A. Grisin és Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes aláírta az árucsereforgalmi egyezménynek a mezőgazdasági gépek szállításáról szóló kiegészítését. A megállapodás szerint a következő négy hónapban a Szovjetunió mintegy 12.000 mezőgazdasági gépet szállít hazánkba, köztük nagyerejű univerzál Belorusz traktort, 500 önjáró gabonakombájnt, 420 silókombájnt, 2000 gabonavetőgépet, 2000 műtrágyaszórót, 2500 ekét, 1000 szántóföldi kultivátort, valamint nagy mennyiségű pótalkatrészt. A szállítandó mezőgazda- sági gépek a szovjet ipar legkorszerűbb gyártmányai. — (MTI.) Aláírták a magyar- román egészségügyi együttműködési tervet Bukarest (MTI). Április 23- án aláírták Bukarestben a Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériumának és a Román Népköztársaság Egészségügyi és Népjóléti Minisztériumának az 1959. évre szóló együttműködési tervét. Sokszorosítják az oxsó épületek terveit Napjainkban sok szó esik az olcsó' építkezésekről. Ilyen terveket kémek az új és megnövekedett tsz-ek. A Szolnok megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya e jogos kéréseknek eleget téve tizenegy különböző, olcsón elkészíthető épület tervrajzát szerezte be. A terveket sokszorosítják és eljuttatják a járások,' a városok mezőgazdasági osztályaira. Az új és a területileg megnövekedett tsz-ek vezetői válogathatnak a tervek közül. S természetesen, minden különösebb formaság nélkül azokat a mezőgazdasági osztályokon tanulmányozhatják, megtekinthetik. Van szarvasmarha- istálló, sertésfiaztató, hizlaló baromfiól, növendéknevelő stb. épülettel. . Hogyan oldjak meg a közös állatállomány elhelyezését? A szabadszállások építése kerül előtérbe világszerte Töob Szolnok megyei tsz-ben már így építkeznek — Egyik legfontosabb tennivaló — mondotta Magas László elvtárs — az állat bevitele, a vásárlások és a természetes szaporulat következtében jelentősen megnőtt állatállomány elhelyezése. Ez az, ami manapság elég sok fejtörést okoz az új és a te•iiiiiiiiiiiiiiiiiiifimiiiimiiiiir.iiiiiiiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiiiiHiiiiiii Kitüntették a csecsemővédelem kiváló dolgozóit A járási szülőotthonokban, a szolnoki szülészeti intézetben, a kórházakban komoly orvosi munka folyt a csecsemővédelem érdekében. Hasznos munkát végeznek a Papírgyár újítói Olyan tények, mint a Mi-i nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlójának elnyerése, az éves terv nagymérvű túlteljesítése stb. bizonyítják, hogy a Szolnoki Papírgyár munkás- és vezető gárdáját példaként lehet állítani a többi üzem elé. A gazdaságos termelés egyik fontos feltételét, a takarékossági lehetőségek feltárását, az ezzel kapcsolatos intézkedési terv kidolgozását is itt végezték el az idén a megyében elsőként és igen gondosan. Más jelekből is lehet következtetni arra, hogy a papírgyáriak szívügyüknek tartják a termelőmunkát. — Nézzük például az újítómoz- galmat. 1958 első negyedévében 23 volt a beadott, 7 az elfogadott, 21 a bevezetésre került, 5 az utókalkulált újítások száma. 1959 hasonló időszakában a benyújtott újítási javaslatok száma 31-re, az elfogadottaké 14-re, az utó- kalkuláltaiké 10-re emelkedett. Ez arra enged következtetni, hogy a múlt év kezdetéhez viszonyítva fokozódott az ésszerűsítésre irányuló törekvés. Bizonyára az eredmény sem marad el, hi?zen a közelmúltban beadott újítások előkalkulált összege 794 ezer forintra rúg. A javaslatokat vizsgálva arra a megállapításra lehet jutni, hogy az üzem korszerűsítésével, gazdaságos termelésével kapcsolatban álló, hasznos újításokhoz nem mindig szükséges átfogó műszaki tudás. Legfontosabb a nyitott szem-H mel való járás. A Papírgyárban például eddig éveken keresztül levegőbe engedték az úgynevezett sarjugőzt. —3 Most egy kis kollektíva ja-Íj vaslata alapján vizet mele-j gítenek vele. Jóval kevesebb; nerigafogyasztást igényel ezáltal az üzem gőzellátása. A várható megtakarítás csupán ezért 110 ezer forint körül van. Nem okoz különösebb gondot a papírgyáriaknak az sem, ha úgy gondolják, egyedül nem képesek kidolgozni, formába önteni elképzeléseiket. Segítségül hívják társaikat. Nem ritka, hogy 6—7 munkás dugja össze a fejét, s közösen dolgozzák ki javaslatukat. A szitaparti meghosszabbításra is így tettek javaslatot. Elképzelésük va- lóraváltása a hármas papír- gépnél többtermelést, szita- felhasználás-csökkenést eredményez, biztosítja a gép jobb kihasználását. Kétszázötvenötezer forint megtakarítás várható ezáltal az előkalkuláció szerint. A jó munka jutalma sem marad el. Az első negyedévben 17 ezer forint közreműködési díjat, 3650 forint eszmei díjat (kisebb értékű javaslatokat) és 23.839 forint újítási díjat fizettek ki. Kísérleti költségekre és a javaslatok megvalósítására 113 ezer forintot fordítottak a negyedév során. Az újítómozgalommal való törődés igen fontos, meghozza gyümölcsét. A múlt évben például több mint egymillió 200 ezer forint tényleges megtakarítást jelentett ez az üzemnek. Ezek alapján elmondhatjuk: hasznos munkát végeznek a Papírgyár újítói. Az alapos, minden ré'"létre kiterjedő munka két éve hozta meg első eredményeit. Megyénk a csecsemővédelemben országosan első helyezést ért el. Azóta évről- évre az elsők között van. Tavaly országosan harmadik helyre került, 48 ezrelékes halandósági arányszámmal. Az egészségügyi miniszter méltányolta egészségügyi dolgozóink munkáját. Közülük a legjobbakat kitüntetésben részesítette. A kitüntetéseket tegnap, a megyei tanács épületében dr. Suchi Dezső, a megyei tanács Egészségügyi Osztályának vezetője adta át, rövid beszéd kíséretében. A kitüntetettek közül dr. Krämer Rezső érdemes orvos, a Szolnok megyei tanács VB. kórházának osztályvezető főorvosa miniszteri dicsérő oklevelet, dr. Mikucz Miklós, a megyei tanács VB. eü. osztályának anya- és gyermekvédelmi előadója, dr. Szügyi Dezső adjunktus, dr. Münich Béláné, a megyei kórház gyermekosztályának vezető főnővére, Tusnádi Etelka megyei vezető védőnő és Gombácsi Zoltánná, a tiszafüredi járás vezető védőnője „Az egészségügy kiváló dolgozója” címet és jelvényt kapta. A kitüntetettek nevében dr. Krämer Rezső érdemes orvos mondott köszönetét. rületileg megnövekedett tsz- ek vezetőinek, tagjainak. A megoldás azonban kézenfekvő. Először is sopánkodásból, határozatlanságból soha nem lesz egyetlen istálló, ól, állati férőhely. Legfontosabb tehát, hogy kezdjük el az építkezéseket. De hogyan? Ez a kérdés és ezt sck új belépő szövetkezeti gazda latolgatja. A célszerűség, ez anyagtaka- rékosság, a tenyésztői kívánalmak szem előtt tartásával. Ebben az egy mondatmegyében a mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében különösen előtérbe kerültek. Magas László elismert szak- tekintély, tanácsait az új és a területileg megnövekedelt tsz-ek gazdáinak érdemes megfogadni. ban minden benne van. Az is, hogy nagy jelentősége van a saját erőből készülő istállóápítkezéseknek, átalakításoknak. A bélszerűség, az anyagtakarékosság, de a tenyésztői kívánalmak is elsősorban a szabadtartáscs színszerű istállók építését helyezik előtérbe. Ez új dolog, de csak itt Szolnok megyében, mert eddig nálunk általaiban zárt istállókban tartották nemcsak a tenyészállatokat, de a növendékeket és a hízókat is. Mii mulatnak a külföldi tapasztalatok? Magas László elvtárs ezután elmondotta, mit mutatnak az etéren elért külföldi tapasztalatok. Azt, hogy a szabadszállások építése kerül világszerte előtérbe, mert ez nemcsak olcsó. Egyéb előnyei is vannak. Tenyésztési, állategészségügyi szempontból is helyesebb a tenyész, de főleg a növendékállatokat az úgynevezett szabadszállásokon tartani. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban az állattartásnak ez a módja már ismeretes. Az ottani eredmények is azt mutatják, hogy nagyon okos dolog a szabadszállások építése. Innen, Szolnok megyéből, februárban járt Is Herceghalmán, majd áprilisban pedig Boródpusztán egy, tsz-vezetőkből, állattenyésztőkből és építési szakemberekből álló küldöttség. Ök személyesen győződhettek meg ennek az új dolognak kiválóságáról, hasznosságáról. A tapasztalatcsere után. egyik-másik tsz-ben nem tétlenkedtek, hanem nyomban megkezdték az új módszer szerint való építkezést. A fiszaföldvári Lenin és még negyven fsz A JÁTSZÓTÉRÉN A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben már elhatározták, hogy a két darab 50 férőhelyes te- hónistállót herceghalmi típusúra építik. A boródpusztai növendékistálló is tetszett a Szolnok megyei küldöttségnek. Megyeszerte számíthatunk az ottani típus elterjedésére. Eddig ugyanis nagyon helyesen már 40 tsz jelentette be abbéli szándékát, hogy boródpusztai növendékistálló: épít. Ugyancsak negyven tsz az erdőgazdaság által leszállítandó faanyag felhasználd- sával egyenként 20—20 férőhelyes, teljesíthető sertésfiaz- tatót hoz tető alá. A felso- jCrclt építkezéseken a munkálatokat őszig, vagy még hamarább, befejezik. KI a zaldíakarmá- ayozásra való áttérés Ideje Erre is utalt a beszélgetés során Magas elvtárs. Elmondotta, a tavalyi gyengébb takarmánytermés ellenére jó beosztással, szakszerű fel- használással sikerült a meg- növekédett állatállományt úgy átteleltetni, hogy erőál- apot és termelésbeli visszaesés nem következett be. Most £ itt a zöldtakarmányozásra r való áttérés ideje. Az állat- íj tenyésztők tudják, hogy ez É milyen megkönnyebbülést je» ^ lent az Alföldön, a mindig t sendet okozó téli takarmány- tél] átás után. De kárunk is származhat, ha az átállási ^ nem végezzük kellő szaksze- i rűséggel. a fokozatosságra ;ügyeljünk nagyon. Ez a le- S gél tetőkre is vonatkozik. Jí i : Pár nap múlva kezdődik az őszi takarmánykeverékek etetése. A tsz-ekben sokszor követték el azt a hibát, hogy a zölden fel nem etetett takarmánykeveréket szénává szárították. Nagyon helytelen. Az ilyen szénának csak szalma értéke van. Ml történjék a zölden me« nem etethető takarmánykeverékkel? önkéntelenül felmerül a kérdés nagyon sok termelőszövetkezeti gazdában. A válasz itt is egyszerű: sokkal jobban járnak, ha a zölden meg nem etethető takarmánykeveréket elvén ülés előtt egy szálig besilózzák. A májusban, júniusban készült takarmánykeverék szi- lázs, 5—6 hét múlva már etethető; éppen a nyár közepén. amikor is a jelentkező zöldtakarmány-hiányt ily módon pótolhatják. Számos termelőszövetkezetben a vezetőik és a tagok nagyon előrelátóak. A fővetésű silókukorica vetéstervüket teljesítik, de emellett még többet tesznek a bőséges takarmányalap megteremtése érdekében. Az őszi takarmánykeverékek után a területet nagyon gyorsan bevetik másodvetésű silókukoricával. Helyes és nagyon okos elgondolás. Ahol a szövetkezeti vezetők és tagok így tervezgetnek, ott az előrelátásuka csak dicsérni lehet. Magas László elvtárssal, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának főállattenyésztőjével beszélgettünk. Az állat- tenyésztés jelenleg legfontosabb problémáiról volt szó. Azokról, amelyek itt Szolnok Saját erőből
