Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

1959. április 25.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

o4 tiAMM-fáitandcá-eínó-lí

u

FERJHEZMENETELE"

Már nem áll „az ősz Peterdi háza”. Istálló készül a gyáristák által lebontott romos épületből.

Bn

„Vadat, halat, s mi jó falat../’ Csupán szalonna, kenyér. De ilyen kitartó munkában nincs annál jobb falat.

Eperjesi Lajos művezető, Horváth Péter ifjúgáirdista. Senki sem tudja, honnan, percek alatt összeácsoltak egy csűsztatót, azon lódítják le a cserepeket.

Ez nem olyan izgalmas. A lécfelszedés, a szarufabontás nagyobb merészséget követel, s aztán a kémény, a falak leNo, azért nincs abban kifogás most se. Fűszerezett húsleves. alföldi birkapaprikás rotyog a vendéglő tűzhelyén. Mint mondják, a Kossiiíh főzette.

ELVÉGRE, akik ilyen messzi útról jönnek barátságot építeni, jönnek segíteni.

Lemossuk a tégla porát, kicsinosítjuk magunkat, s búcsút veszünk a falutól.

A kongresszusi verseny jegyében

Korszerűsítésre, a termelékenyebb, olcsóbb gyártás biztosítására használják fel a cukorgyáriak a karbantartási időszakot

Karbantartás. E szó hallatára általában nem valami lázas munka jut az ember eszébe. Önkéntelenül is arra gondol, hogy meghúznak néhány meglazult csavart, megzsírozzák a csapágyakat, nehogy megegye őket a rozsda, esetleg kicserélnek néhány túlságosan megkopott alkatrészt. Pedig korántsem így van minden esetben. A Szolnoki Cukorgyárban például leleményességet, lankadatlan szorgalmat, nagy erőkifejtést követel a karbantartási időszak.

Ebben az üzemben nemcsak arra törekednek, hogy a kampány kezdetére üzemképes állapotba hozzák a gépeket, s a különböző berendezéseket, hanem a termelékenység növelését. a termelési költségek csökkentését is szem előtt tartják. Ezzel kapcsolatban tették meg kongresszusi verseny- felajánlásaikat is. Megfogadták, hogy a szokásos évi karbantartás elvégzése mellett — jónéhányszáz munkaóra megtakarításával — beszerelik az üzem korszerűsítését szolgáló berendezéseket.

A karbantartási időszak alatt felállítják például az új bepárolót. Ennek üzem- behelyezése a következő kampány alatt 4508 tonna tüzelőanyag megtakarítást eredményez. Több, mint egymillió forinttal csökken csupán azáltal a termelési költség.

A kongresszusi verseny egyik eredményeként a kampány kezdetére új kazánt szerelnek be. Ezáltal olyan nagymérvű kazánhatásfok-javulás jelentkezik majd, hogv mintegy 498 ezer forint értékű tüzelővel kevesebbet kell felhasználni.

Mondani sem kell. hogy az ilyen eredménnyel járó műszaki fejlesztés milyen hasznos a népgazdaság számára. Tudják ezt a cukorgvári munkások. s tőlük telhetőén mindent elkövetnek, hogy az ilyenirányú tervek mielőbb valóra váljanak. Ennek érdekében például márciusban 1911 munkaóra-megtakarítást értek el. Szorgalmas munkájuk lehetővé teszi a már említettek mellett az új dobszűrő beállítását is, ennek üzembehelyezésével az iszapeukor- veszteség a múlt évi 0.14 szá- százalékról 0,10 százalékra csökkenthető. A számok után ítélve ugye nem sok ez? Pedig a valóságban igen tetemes mennyiséggel (26 700 mázsa répa-feldolgozást számítva) mintegy 1068 mázsával növekszik ezáltal a gyár cukortermelése. Pénzben egymillió forintnál is többet jelent ez az üzemnek.

A kongresszusi verseny célkitűzései közé sorolták az egy mázsa répára tervezett termeltetési önköltség 17 fillérrel való csökkentését. Ez ismét mintegy 544 ezer forintot jelent.

Ezek a példák azt igazolják, hogy okos előrelátással, a lehetőségek gondos felmérésével és kiaknázásával minden üzemben mód van arra, hogy a tervezettnél jóval nagyobb nyereségre tegyenek szert: S a nyereségrészesedés miatt nemcsak a népgazdaságnak. hanem az üzemieknek is érdeke ez.

Persze, nem volna teljes értékű a kongresszusi verseny, ha csak saját üzemük útját egyengetnék, s megfeledkeznének arról, hogy másirányú kötelezettsége is van

manapság a munkásosztálynak: a termelőszövetkezetek megszilárdításában való hatékony részvétel.

A cukorgyáriak túlnéznek

portájukon, gondolnak a

szövetkezeti gazdák gondjának enyhítésére is.

Ennek érdekében felajánlották, hogy a rendelkezésükre álló növényvédelmi gépparkkal a saját növényvédelmi munkáikon felül, a gyár közelében lévő termelőszövetkezetekben 1000 holdon elvégzik a növényvédelmi munkát. Ezen felül vállalkoztak arra is, hogy a cséplési időszakban. amikor a szállítás okozza a legtöbb problémát, termelési költségnövekedés nélkül 25 ezer mázsa terményt szállítanak a szövetkezetekben. Átadnak öt hídmérleget is a tsz-eknek. s azokat a szövetkezeti gazdák által kívánt helyen — szintén költségnövelés nélkül — felszerelik.

Ha a cukorgyáriak állják adott szavukat, valóraváltják felajánlásaikat — s az eddigi eredmények alapján bizton lehet erre számítani —. akkor

elmondhatják: megtettük a magunkét, méltó módon köszöntöttük a pártkongreszszust.

Nagysikerű bemutató a túrkevei Táncsics Tsz-ben

A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár mérnökei nagy sikerrel mutatták be az új palántázógépet a túrkevei Táncsics Tsz kertészetében. Szerdán délelőtt a szokottnál is nagyobb mozgást tapasztalhatott az arrajáró. Sok ember álldogált egy traktor körül, melyhez szokatlan .formájú. alacsony, elnyújtott vetőgéphez hasonló szerkezetet konstruáltak a gyár mérnökei. Eleinte bizalmatlanul szemlélték.

Tartottak attól, hogy összetöri a palántát, vagy megsérti a gyökerét.

Mikor aztán megindult a

masina és nyomában szép, szabályos sorokban maradoz- tak el az elültetett palánták, a kételkedőknek elállt a szavuk. Kiástak néhány palántát. látták, hogy teljesen ép, szabályosan „ül” a földben. Mindenki meggyőződhetett: iól dolgozik, az új gép. S ‘amikor mÜ^lvtÖlSk-a |ép teljesítményét, egyre nagyobb "1 ismeréssel szemlélték.

Hogyne, hiszen naponta 5— 8 holdon képes elvégezni a palánta ültetését, ezzel száz- százhúsz ember napi munkáját végzi el.

jYléltónak találták...

Ügy látszatra semmivel sem különbözik ifj. Récsányi József azoktól, akik naponként vele együtt eresztik a kapát a jó puha földbe, vagy készítik a kukoricát a vetőgépbe.

Ez a fiatalember azért mégis különbözik a Lenin Termelőszövetkezet többi ifjú munkásától, szorgalma, a munkában való helytállása, a közéletben való tevékenysége, ha valamivel is, de több jó- néhány társáénál.

Bozsó Mihály a pártvezetőség titkára úgy mondja: éppen ezért került Récsányi József a tagjelöltek sorába, a tiszaföld- vári Lenin Tsz pártalapszervezetébe.

Ajánlói: Vámos József 19-es kommunista és Kiss Mihály a szövetkezet régi tagja sem tud olyan különöset, olyan sokatmondót szólni róla.

— Régóta ismertem, majdcsak gyerek kora óta, Jóska barátunkat — mondja Kiss Mihály, az egyik ajánlója — Láttam, hogy eszével, szívével a közért munkálkodik. Nem válogatós dologban, mindig ott van, ahol szorít a munka.

Nehezére esik a szó ifj. Récsányi Józsefnek is, ha arról kell beszélnie: miért is lett tagjelölt, hogyan jutott el idáig.

— Láttam mindig, hogy a kommunisták az alaps’zervezet tagjai azon munkálkodnak: jól menjen a gazdálkodás, az emberek elégedettek legyenek jövedelmükkel, használják ki a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, aminek én is híve vagyok. Gondoltam, jobban részese leszek a szövetkezet életének, a közösség törekvései valóraváltásának, ha jelentkezem a párttagok sorába.

Amikor a taggyűlés elé került tagjelölt felvételének ügye. egy kicsit félszegen állt a gyűlés előtt, de szívében ott élt a tudat, hegy ’ méltó a bizalomra, mert erejéhez méltóan törekszik a közösség boldogulásáért. Eddig nem bíztak rá gazdasági téren vezető szerepet, de ahova állították, ott tudták, hogy nem lesz baj a munkával.

Egy másik jelentős dolog is melleUe tanúskodott, amikor felvételére került a sor. A KISZ-ben végzett lelkes odaadó

munkája. Az ifjúsági szervezetbe még akkor beiratkozott, amikor szó sem volt tag jelöltségről.

— Nem csalatkoztunk tagjelöltünkben — mondja Bozsó Mihály pártvezetőségi tag. — A KISZ-be egyszerű tagként került, de az ifjúsági szervezet munkájáért folytatott tevékenysége bizonyította, hogy nem jár rosszul a KISZ szervezet, ha megbízzák őt vezetőségi funkcióval.

A kultúrmunka irányítása került először kezébe. Esténként — bár nős — a szabadidejét annak áldozta, hogy felvirágozzon a kultúráiét a KISZ-ben. Aztán kitűnt: jó szervező, érti a módját, ha mozgósítani kell a fiúkat, lányokat erre vagy arra. Bebizonyosodott, hogy jobban jár a KISZ, ha a szervező titkára lesz az alapszervezetnek. Meg is választották. Három hónapig a titkár helyetteseként működött Most pedig az újonnan belépett fiatalokat keresi fel és beszél velük, hogy lépjenek be ők is a tsz KISZ szervezetébe. Ismerkedjenek meg az alapszervezet munkájával és ha a munkában közösek, akkor közösen töltsék el szabad idejüket is, tanulva, szórakozva. Éppen a napokban adott ki 14 belépési nyilatkozatot a KISZ szei’- vezet taglétszámának gyarapítására. í>e szervezi a silózó munkacsapatot, amely benevez az Ifjúsági munkacsapatok országos versenyébe. De arról is számot tud adni: a KISZ-tagok fejenként 200 vályogot vernek ki a saját erőből történő építkezés meggyorsítására.

Tagfelvételének próbaköve most a KISZ-ben végzett munkája. Hogy menynyire szívén viseli az ifjúság ügyét, bizonyítja az is. hogy már a járási KISZ bizottságnál is kilincselt: adjanak segítséget neki a szomszéd tsz, a Petőfi KIS? szervezetének, a megalakításához. Ez ugyan nem az ő dolga lerine, de nem nézi tétlenül. hogy ott még nem alakult meg az ifjúsági szervezet. Ahogy mondja, ott is össze lehetne hozni legalább 15 fiatalt az alakuláshoz.

Egy ember Récsányi József a sok tagjelölt közül. Munkája, élete azt példázza, hegy a párt a legjobb emberekkel erősödik ... . (t ó t h)

lom ást, a rendőrkapitányságot. S míg azokra várnia kellett, helyben áttelefonált a szakaszmérnökségre, a dohánybeváltóba.

— Elvtárs, hány fekvőhely van nálatok?

— Elvtársak, adjatok ágyakat.

_ A takarótokat kérnénk

köl

csön.

S amikor a vonal túlsó végén izgatottan megkérdezték a szűkszavú, nyugodt elnököt, hogy:

— Mi történt veled, Zsíros elvtárs?

— Férjhezmentem — nevetett vissza.

Azok aztán törhették a fejüket. mi lehet most Tisza- roffon. Dehát komoly embernek- ismerik Zsírost, enged- ; telt 'kérésének.

Hanem a vasárnapot úgy várta a tiszamenti kis falu, mint a jósolt csodát. Lett is. Korán reggel kékoverálos fiatalok jelentek meg az isten tudja honnan, a falu több épületeinek gerincén. Nem kéményseprők, annyi szent, mert sokkal többen vannak, meg nem is kormosak. Az emberek, akik a gépállomás, a faluvégi kastély, a kiskocsma és más helyeken szemtanúi voltak a készülődésnek, nem állhatták tovább kíváncsiságukat, felköszön- ^ tek, felkiabáltak a „magas- ^ ban lévőknek”.

— Kicsodák maguk?

— Ifjúmunkások a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárból.

— Aztán mit akarnak itt, minálunk?

— Segíteni maguknak építeni.

_Az Ifjú Kommunistának, a Kossuthnak, az Aranykalásznak.

Mo

ndták azt is, ki küldte őket. A KISZ Központ i Bizottsága, hogy patronálják a tiszaroffi ifjúsági termelőszövetkezetet. Merthogy k1- szesek jómindannyian. Megtárgyalták a pártbizottsággal, akkor született egy újabb határozat: az egész falu segítését vállalják.

Kencner Mihály, a Vörös ( Csillag Traktorgyár párttit- , kára szerint: j

_Csü’ö/tök óla forrada- ^

lom volt a gyárban. Már át akartam menni csendet csinálni a KISZ irodán.

— Ügy igaz. Majdnem verekedtek, ki jöjjön. A legjobbakat, a vezetőségi tago- ‘ kát, ; z aktívákat hoztuk el.

t

Ecsedi Gyula KISZ titkár tette már ezt hozzá;

Hát így jutottak el ide harmincnyolcán, s itt is for- s radalmi ám a hangulat.

ÉPPEN EGY héttel ezelőtt történt.

Zsíros József, a tiszaroffi községi tanács elnöke átszólt a postaközpontba, jegyezzék neki Kunhegyesről a gépált Tímár Bálint aranykalász- beli odakacsint Kerekes Já- i nosnak:

t — Mint a tűz, eszik a : munkát, mi?

Ügy, hogy az embernek

szekötötték a folyamatot. A gyáristák bontottak, a tsz tagjai építettek. A falu tanácselnökének is csak a szemhéj« vöröslötí, a fiatalokkal együtl tetőtől talpig fekete volt s közfaldöngetés közben. Istállót létesítettek itt ugyancsak

MÉG A JÁSZOL IS bekerült. Szabó András, az Ifjú Kommunista elnöke kivágatta a fákat ,az istálló mögött, s Ratkai Lajos. Rédei Imre meg a többi tsz-tag beépítették a jászolt. De olyan gyorsan ment minden, hogy a voll 13 holdas egykori középparaszt tsz-elnök Szabó András elismerően csóválta meg a fejét.

— Biz ez nekünk megtartott volna ki tudja meddig.

Hát ezért jöttek a kispestiek gyorsítani az előrehaladást Ez volt az első kiruccanás, de jön majd a kultúrcsoportjuk olcsó áron hoznak betonelemeket. Lesz úgy is, hogy csak beszélgetésre szaladnak le.

Janku Bálint községi KISZ- titkár, meg az Aranykalász elnöke váltig hajtogatják is:

— Maid egy év múlva iöi- jenek. Azt megnézhetik. Akkor már nem így vendégeljük meg a munkás elvtársakat.

kedve kerekedik hozzá.

FELKAP EGY KUPAC cserepet Kerekes János, viszi a többivel együtt. Itt az elnök is, az Aranykalász elnöke a tagokkal együtt cipelik a tetőzetet. Fenn a porfelhőbe takart csonka tetőn húszán is lehetnek tán. Reményi Lipót köszörűs, Kotroszov Tibor mérnök,

bontása. El se lehetne hívni az ifiket onnan. Kenczner. az idős párttitkár nagy szeretettel nézi őket.

— A fél falut elhordatnám velük.

Hát ha azt nem is. annyi való, a falu több pontját megmozgatták. A kiskocsmánál a kunhegyesi kiszistákkal

együtt bontották a romot órák alatt, amiből istállót épít a Kossuth. Egyenesen a helyszínre is hordták az anyagot.

Az Ifjú Kommunistánál öszennyit csak megérdemelnek. Mást jó szón kívül úgysem kértek az öt épület lebontásáért. a falu hangulatának felrázásáért. Még éjjeli álmukat is szétszórtan töltötték a gépállomáson, a tanácsházán, a rendőrőrsön, magánházaknál. Vasagyakon, kölcsön kért takarókon.

Nahát, ez lett volna a tiszaroffi tanácselnök férjhezme- netelének története.

Borzák Lajos