Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-03 / 78. szám
SZOLNOK Mtt.lLI NfcPLAP 1959. április 3. 52 NATO és REALITÁS Tegnap nyílt meg az Észak- Atlanti Szövetség tízéves fennállásának alkalmából megrendezett jubileumi ülésszak. A washingtoni tanácskozásoknak két tényező ad különös jelentőséget. Az első az, hogy az Észak-Atlanti Szövetség volt az utolsó tíz évben a kapitalista világ időállandóbb, légköretkeze+e. sebb politikai és főleg katonai szervezete. Kormányok változtak, miniszterelnökök jöttek és mentek, a NATO megmaradt, sőt négy évvel ezelőtt (kilenc évvel a náci Németországon aratott győzelem után) bevonták az újjáéledő kapitalista Németországot is. A másik tényező pedig az, hogy éppen ezzel a szilárd politikával van valami baj . . . A közeljövőben sor kerüi egy olyan kelet-nyugati értekezletre, amelyen a nyugati politikusoknak bizonyos mértékig mindenképpen fejet keli hajtani a megváltozott helyzet előtt. A NATO, amelyet olyan sokszor neveztek védelminek, s amely háborús kardcsörtetősével annyiszor sodorta már a szakadék szélére a világot, lényegében annak a politikának vált gerincévé amelyet röviden hidegháborúnak szoktak nevezni. Tíz év telt ei. s egy hosszabble- járatu politika nem állhat csupán tervekből, taktikai sakkh ú zások ból — nagyobb koncepciót kell követrre. Kezdetben a NATO politikusai és stratégái arra építettek, hogy a szocialista tábor gyenge, elszigeteltség és a fenyegetés nyomása .alatt előbb-utóbb automatikusan felbomlik, összeomlik. A tények azonban megcáfolták ezt a felfogást. A szocialista tábor viharos ütemben fejlődött, s a kínai forradalom győzelmével ma már csaknem egymllliárd embert egyesít. \ szocialista országok ipara megtöbbszörözte termelését, sőt a fölény katonai téren is e tábor oldalára billent. Milyen lehet ebben az esetben a hidegháború további koncepciója, elgondolása? Nemrégiben Eiy tábornok, a francia hadsereg vezérkari főnöke a következő ostobaságot vetette papírra: „Ha a Nyugat szilárd, megingathatatlan és egységes marad, a szlávok sajátos misztikus lelkialkatának ismételt előtérbekerülése esetén a kínai veszély súlyossága láttán Oroszország köny- nyen visszatérhet a nyugati táborba és ennek következtében kialakulhat egy későbbi egyensúly'.,. Ha ezt a fantasztikus butaságot — tegyük lel — más mondaná, csak legyiníenénk. De ez a cikk De Gaulle jóváhagyásával látott napvilágot, s még sokan osztják nyugaton. Világos azonban, hogy efféle faji szemléletű, a politikai realitástól teljesen távol álló, éppen a nyugatiak által kitalált sárga veszedelem jelszavával ijesztgető felfogás nem lehet egy komoly politikai irányvonal alapja. Természetesen pillanatnyi indokok arra indíthatnak egyes nyugati politikusokat, hogy fenntartsák az eddigi merev erőpolitikát — ez azonban semmiképpen sem erős politika. A NATO jubileumi ülésszakán és a kelet-nyugati külügyminiszteri találkozót megelőző időszakban azonban egyre hangosabban vetődik fel Nyugaton a kérdés: merre tovább? Ezzel kapcsolatban a nyugati közvélemény ma már szinte minden országban szemben áll az uralkodó pali. tikai irányvonallal. Ez érthető: a népek békét akarnak, s ma már világos, hogy a NATO kardja ezt csak elveheti, meg nem őrizheti. Lényegében két út áll a nyugati hatalmak előtt. Az egyik amit Ely tábornok úgy körvonalazott: „Fenn kel! tartanunk a Nyugat összes jelenlegi pozícióit (tehát a visszás berlini helyzetet is — a szerk.), de el kell kerülnünk egy háború kirobbanását, amely nukleáris formában kataklizma lenne.’’ Azonban napnál világosabb, hogy ez a merev politika állandóan fenyeget azzal, hogy háború robban ki. Annái is inkább, mert Ely tábornok szerint ez a politika magában foglalja a helyi háború lehetőségét. A másik irányzat rugalmasabb megoldásokat követel: első lépésként lel akarja lazítani a két katonai tömb szemben állását Európában, i. . nt ismeretes, a Szovjetunió javaslatai is ebbe az irányba mutatnak: a Rapac- ki-terv, a német békeszerződés megkötése, Berlin helyzetének rendezése egy- csapásra megszüntetné az európai helyzet élesedését. Viszonylag közel áll a szovjet tervekhez Macmillan angol miniszterelnök elgondolása a Közép-Európában állomásozó fegyveres erők csökkentéséről, az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről. Az Egyesült Államokban Mansfield szenátor, az amerikai szenátus demokrata párti többségének helyettes vezére kilenc pontból álló programot javasolt, amely szintén az európai helyzet „lazítását” jelentette volna. A két politikai irányzat ma már nemcsak a közvélemény és a kormányok ellentéteként jelentkezik. A NATO jubileumi ülésszakán Eisenhower és a többi vezetők beszéde után becsukták az ajtókat és szigorúan titkos tanácskozások kezdődtek. A szovjet kormány az ülésszak alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben javasolta, felújította azt a gondolatot, hogy a két katonai tömb kössön megnemtámadási szerződést. NérrT "kétséges, hogy a zárt ajtók mögött egyre élesebb viták dúlnak a szovjet javaslatról a jövő politikai irányvonaláról. Az is bizonyos, hogy a békés együttélés irányzatának előretörése előbb-utóbb itt is éreztetni fogja hatását. KÜLFÖLDI Sítelt GENF (AFP). A Nemzetek Palotájában szerdán megnyílt a III. Meteorológiai Világkongresszus. André Via- ut, a Meteorológiai Világ- szervezet elnöke megnyitó- beszédében vázolta azokat a jótéteményeket, amelyeket a mesterséges bolygók mete- orológiailag jelenthetnek. * MOSZKVA (MTI). 1957. végén Kurszk városban építkezés közben hatalmas meny- nyiségű — a második világháborúból származó — robbanóanyagot — bombát, lőszert talállak a föld alatt. A nagymennyiségű robbanóanyag az egész várost elpusztítással fenyegette. A szovjet hadsereg egyik műszaki alakulata Gorelik kapitány vezetésével, élete kockáztatásával eltávolította a robbanóanyagot. A s'zovjet műszaki katonák hőstettéről a Leningrádi Lenfilm Stúdió játékfilmet készített. A bemutatott filmet a nézők rendkívül nagy tetszéssel fogadták. LENINGRA*D (MTI). A leningrádi mérnökök és technikusok automata „közlekedési rendőrök” tervét dolgozták ki. A különleges készülékek elektronikus műszerekkel irányítják a nagyvárosi forgalmat. Automatikusan mérik az áthaladó járművek számát és ennek megfelelően szabályozzák _ a jelzőlámpa állását. Az úttest fölé szerelt elektronikus műszer és a vele összekapcsolt automatikusan működő fényképezőgép azonnal lejegyzi azoknak a járműveknek a rendszámát, amelyeknek vezetője megsérti a közlekedési szabályokat. (MTI). * Madrid (AFP). A politikai foglyok hozzátartozóiból alakult bizottság négyezer aláírással ellátott /petíciót juttatott el az Igazságügymi- nisztériumoz. A petíció követeli, hogy a polgárháború befejezése óta elítélt valamennyi politikai fogolynak adjanak amnesztiát. * Moszkva (TASZSZ). A szovjet fővárosban Gogol halálának 150. évfordulója alkalmával bemutatták a nagy író kisregényéből készült a Köpeny című filmet. A film rendezője Alekszej Batalov. Palm ro Togliatti nyilatkozata jz amerikai rakétatámaszpontokról RÓMA (TASZSZ). Az Uni- ta szerdai számában közölte Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozatát, arról a? egyezményről, mely szerint amerikai rakétatámaszpontokat létesítenek Olaszországban. Togliatti rámutat, hogy a Velence és Szardínia vidékén létesítendő támaszpontok halálos veszedelmet jelentenek e vidékek lakosságára. A kormány semmibevette az olasz dolgozók millióinak követelését, s a nemzetközi feszültség enyh ülésének idején a szocialista országokkal szemben nyíltan ellenséges lépésre szánta el magát. Togliatti emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió nemrég barátsági szerződést ajánlott fel Olaszországnak, s sohasem viselkedett ellenségesen a Demokratikus Olasz Köztársaság iránt. Nevetséges az az állítás, hogy a támaszpontok védelmi célt szolgáinak. Az olasz kormány ostoba agresszív külpolitikája csupán az olasz nép sorsa iránti közömbös imperialista nagyhatalmak érdekeit szolgálja. Togliatti felhívta valameny- nyi demokratikus párt tagjait, adjanak erélyes választ a kormány végzetes és meggondolatlan döntésére. Tibet lakossága támogatja a Kínai ÍM ép köztársaság államtanácsának rendeletét LHASZA (Uj-Kína). Kedden Lhaszaban tömeggyűléseket tartottak. A gyűlések résztvevői lelkesen támogatták a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendeletét, elítélik a tibeti lázadókat, éltették Tibet népének újjászületését. A Hazafias Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Nőszövetség állástfoglalt az Államtanács rendelet mellett Felszólító!. __ a felszabadító né pi hedsereget, hogy Tibet távoli térségeiben semmisítse meg a lázadókat, szabadítsa meg az ország lakosságát a szenvedéstől. Követelték, hogy a lázadás vezetőit szigorúan büntessék meg. Az utóbbi napokban több tibeti városban is hasonló gyűlések voltak. A gyűléseken résztvevő világi és egyházi személyek egyaránt kifejezték gyűlöletüket a tibeti reakciós klikkel szemben és forró szeretetüket hazá- 1uk és Mao Ce-Tung elnök iránt. Jantunban a gyűlésen elhatározták, hogy segítséget nyújtanak a népi felszabadító hadseregnek. (MTI). Az albán Folklór Intézet munkájáról Nemrég értékes könyv jelent meg az Albán Népköz- társaságban. A könyv szerzője maga az albán nép, kiadása pedig a tiranai Népművészeti Intézet érdeme. A könyv 3200 albán közmondást tartalmaz és a maga nemében párját ritkító gyűjtemény. A felszabadulás óta már több népköltészeti és népművészeti gyűjtemény jelent meg Albániában. Kiadták a nemzeti felszabadító háború hősi énekeit, az albán népmeséket, „A nép dalol” című kötetet, a lírai népköltésit gyöngyszemeit, a népi legendákat és históriás énekeket, a verses találós kérdéseket, stb. A párt és a rápi hatalom nagy gondot fordít a népművészetre és a nép- költészetre, amelynek kincseit szervezett munkával országszerte gyűjtik. A gyűjtő munkát a tiranai Állami Egyetem keretében működő Népművészeti Intézet irányítja. Megjelent a XXI. kongresszus jegyzőkönyve l A Kossuth Könyvkiadónál megjelent ’ a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve. A több mint hatszáz oldalas kötet tartalmazza N. Sz. Hruscsov előadói beszédét, illetve zárszavát, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksége tagjainak és .póttagjainak, a külföldi pártküldöttségek vezetőinek felszólalásait, a mandátumvizsgáló bizottság jelentését és a kongresszus határozatát. (MTI.)-------------*■». ^ A tibeti lázadók küldöttsége Kenunál UJ-T5ELHI (Uj-Kína). Nehru Uj-Delhiben fogadta a tibeti lázadók küldöttségét, amelynek élén Lokongva Cevongruten és Kacsan Lo- zongrecen, a lázadók két vezetője állt. A Kínai Államtanács, március 28-án kiadott rendelkezése szerint mindkettőjüket a törvények megszegéséért büntetés illeti. A lázadók küldöttsége memorandumot adott át Nehru- nak. Indiai sajtójelentések szerint a memorandumban felkérték Indiát, hogy lépjen közbe és támogassa a tibeti lázadókat. Kérte, hogy az indiai kormány aktívan vegyen részt a Dalai Láma b’Z- tonságának védelmében, terjessze a tibeti kérdést az ENSZ elé. adjon „politikai menedékjogot” a „tibeti menekülteknek” és küldjön úgynevezett karitativ bizottságot Tibetbe. Az Indiai Külügyminisztérium egyik szóvivője közölte. Nehru „meghallgatta” az ágynevezett „küldöttséget” és usszélt is hozzájuk. Kifejezte azt a reményét, hogy Ti- Det jelenlegi nehézségei békésén megoldódnak. Kifejtette. India nincs abban a helyzetben, hogy közbelép- ien és nem kívánatos olyan épést tenni, amely súlyosíthatja a tibeti helyzetet. B. D. < * Sárközi Gyula: K dííböt?3ő ménes ffi avló N.-töl, az egyik kárpáttá ukrajnai kolhoz csikósától hallottam ezt az izgalmas történetet, amikor legutóbb Kárpátukraj- nában jártam. Ügy adom át elbeszélését, ahogy tőle hallottam, minden változtatás nélkül: Tavaly nyáron történt — kezdte Pavló. — Egyik éjjel Mikita barátommal együtt őriztük ménesünket a kárpáti legelőn: a polonyinán, tJj legelő volt, aznap tereltük rá lovainkat. Óvatos ember hírében állok, tán többet is töröm a fejem, mint kellene. Ültünk a pislákoló pásztortűz melleit, meleg gyapjúpokrócba bugyolálva. Nyáron is hidegek ám az éjszakák a Kárpátokban. Sokáig elüldögéltünk szótlanul a. tűznél. — Ti, Mikita, via éjjel nem szabad ám lehunynunk a szemünket! — törtem meg váratlanul a csendet. — Ugyan már. Pavló, csak. nem tfagy babonás! — legyintett ne- vete. — Valamikor régem a vénasszonyok károgták, hogy ha új legelőre hajtják a jószágot, holmi nyavalyát kap. Csak nem hiszel az ilyesminek? — Nem vagyok babonás, Mtkitöm, csak hát tudod, alattunk o tátongó mély szakadékban kőbánya van és hajnalban robbantanak .. — mondtam és rozsét dobtam a tűzre. S már fel is keltem a tőidről. — Megyek, megnézem a. ménest. — Nem ijedősek ezek a kurtalábú hue ul lovacskáink! — szólt utánam Mikita. De én már nem válaszoltam, rá. A holdfényes hegyi tisztáson békésen legelt a kis ménes. Középütt, fejét magasra szegve,. őrködött Hóvirág, a vakító fehérszőrű vezérmén. Felém figyelt darabideig, majd amikor látta, hogy mozdulatlanul állok, halkan felnyerített, mintegy üdvözlésképpen. A ’ovak pillanatra abbahagyták a legelést. Aztán nyugodtan folytatták. Visszatértem a tűzhöz. — Nos, megnyugodtál már? — fogadott Mikita komám és cigarettával kínált. — Hóvirág túlontúl éber! Talán ő is az új legelő miatt? — feleltem. — Lehetséges. Az új az minden- kinek, a jószágnak is szokatlan... És virrasztottunk tovább. Éppen a csillagok szikrázásán andalod- tam el. Mikita egyszer csak beszélni kezdett. Csak úgy csendesen maga elé. — Neki főiskolája van és a ménesért is ő felel. Persze, most Ancja kerül megint a szóba, a kolhoz fiatal zootechni- kusa, akit Mikita kerülget. Tetszenek is egymásnak. Dehát Mikita komám egyszerű csikós csak kurta iskolával. — A férfi — férfi. S a szerelem is csak szerelem. Ha ő is úgy érzi, ahogy mondom, a többi nem számít. — Úgy gondolod? — Gondolom, gondolom — mérgelődtem, — Beszélj vele egyenesen. — Könnyű azt mondani, mikor nincsen itt. De én meg azt hiszem, ha szólok, mindennek vége. Addig legalább reménykedhetem. Elfelejtettem ezt a témát. Arra gondoltam, micsoda ostobaság volt ideirányitani a ménest a kőbánya közelébe. Vajon fei a felelős ezért? Mikita még egyszer belefogott a mondókájába, de én akkor sem válaszoltam. Pislogtunk tovább együtt a tűzbe. Keleten, az erdő fái fölött halványan derengeni kezdett az ég. Szinte egyszerre ugrottunk fel mind a ketten. — Hallottad?! — ordított fel Mikita és a felnyergelt lovához rohant. Hallottam, de mennyire hogy hallottam! Rengett a föld a lábam alatt és ebbe a pokoli hangkáoszba bele-b ele dörr ént a robbanás. Robbantották a követ! Már lovon ültünk Mikitával és a még mindig sötét éjszakában a széles tisztás felé vágtattunk. Sejtelmem, nem csalt. A robbantásoktól megriadt a vezérmén és magával ragadta a ménest. Az elragadt lovak ott dübörög- tek-kavarogtak előttünk a tisztás szélén, Körbe-körbe vágtattak, mintha, karámba lennének szorítva. Nem találták a kivezető utat a sötétben, Közéjük rúgtattunk és ponyvánkkal megcéloztuk Hóvirágot. De idegesek voltunk mind a ketten és a sötétben is alig láttunk valamit. így minden dobásunk mellé hullott. A ménes száguldott. A föld rengett alatta. A vezérmén nyihogc.it. Megkerültem a ménest és eléje álltam. Én bolond, azt hittem, hogy ha Hóvirág megpillant maga előtt, azonnyomban megtorpan, én meg könnyen ráhajíthatom a ponyvámat. Tévedtem. A dübörgő ménes, mint az eleven áradat, nyelt el, sodort magával. Végül egyedül maradtam a tisztás közepén. A ménes tovavágtatott. Még szerencse, hogy nem történt semmi bajom. Mikita meg veszélyben! Az öss- szeszükülő irtásba szorult lovak összepréselődtek és Mikita komám haláltmegvető bátorsággal a lovak hátán ugrál! A mén rátalált az egyik útra, éppen a veszélyesre, amely kivezet ugyan a karámszerű tisztásból, de egyenesen a kőbányához visz. A mély szakadék onnan már alig van kétszáz lépésre. Lovam véknyába vágtam a sarkam. Hiszen Mikita már kétségbe, esetten bukdácsol a lovak hálán! Ha most lecsúszik onnan, agyon, tiporják! Rávágtam a lovamra. És amit akkor láttam, attól a hajam is az égnek állt. Azt hiszem, míg élek, el nem felejtem. Szívem elszorult az aggodalomtól. Mikita komám ugyanis talpraszökkent és merész, vakmerő ugrással a Hóvirág hátára dobta magát!... Aztán átnyalábóltg a ló nyakát. Hóvirág megtorpant és felágaskodott, le akarta vetni hátáról a makacs terhet. De Mikita karja vaskapocsként fogta át izmos, fehér söré nyes nyakát. Ekkor a vezér nyomában a ménes is megtorpant. A ménes állt. de Hóvirág még ■nem adta fel a harcot. Továbbra is veszettül dobálta magát. Szája habzott, szeme vérben forgott. Ágaskodott, kirúgott hátsó lábaival és erővel a földre akarta dobni a komámat. De Mikitát is kemény fából faragták. Arca eltorzult az erőlködéstől. Halálsápadt volt. Haja izzadton tapadt homlokára. Most, most dobja le magáról a mén ... Mintha máris lefelé csúszna Hóvirág hátáról.., Igen, már a ló jobboldalán csimpaszkodik. Ballába a levegőben kalimpál... És ekkor olyan hirtelen lecsendesedett Hóvirág, hogy magam is meglepődtem ... Nagy icö esett le a szívemről. , Mindez másodpercek alatt zajlott le. Nekem azonban végtelennek tűnt. De a lényeg: a ménes áll, s Mikita a Hóvirág hátán ül! A mén ugyan még néha toporzékolt, prüszkölt, fel-felnyerített, de már egyhelyben állt. Aztán végleg megadta magát. Mire az irtáshoz értem, Mikita megfordította és visszafelé terelte a ménest. A Hóvirágon lovagolt, szőrén ülte meg a vad mént. Megnéztem azt a helyet, ahol MikHá- nah sikerült megfékeznie a vezérmént: pár lépés választott el a mély szakadéktól... Mikita az utolsó pillanatban győzte le Hóvirágot. A lovak még mindig remegtek az izgalomtól. Nem legeltek többi, csak álltak a vezérmén köré gyűlve, mint csirkék a kotlós körül. Vadkás kulacsomat odcnyúítot- tam Mikitának. Amikor jót húzott belőle, szó nélkül átöleltem. — Ha ezt Ancja látta volna! Nem szóltam, csak magamban gondoltam: no, komám, ha ne-.n látta, majd gondoskodom én róla, hogy megtudja, de nemcsak ő, hanem a kolhoz egész tagsága is, ' ~g;> megmentetted a közös ménest! ... Észrevétlenül kivilágosodott..-.
