Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

2 SZOLNOK MLt.ltl «Ll L.VP i»j9. április 24. A gyarmati ifjúság ♦ / napjara i iticöc, az* ciL iái ucjvt5v.1v, a \ IT-bélyegek és sorsje- 1 gyek árusítása ehhez is hoz­• zaj árulást jelent, Legered­■ ményesebben akkor dolgo- 1 zunk, ha a munka területén ■ az üzemekben és a termelő- i szövetkezetekben szép ered- t ményeket érünk el, mert a - mi eredményeink a gyarmati • népek harcához ad majd ösztönzést. — Eredményeink i mutatják, hogy mire képes ■ egy felszabadult, szocializ- I must építő nép. 1 A mai napon a szolnoki, a martfűi, a jászberényi és más . városok, községek fiataljai I ifjúsági gyűléseken emlékez- , nek a gyarmati ifjúság har- , cára és kifejezik szolidaritá- ! sukat ebben a harcban. Ki­fejezik azt a kívánságukat, hogy a gyarmatok minél ha­> marabb függetlenekké válja- : nak, hogy az egész világon ' az ifjúság élete boldog le- 1 gyen, olyan szép és boldog, ' mint a mi felszabadult, szo- : cializmust építő ifjúságunk > élete. KISZ Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága. Hanzelka és Zikmund elindult távol-keleti úijára Prága (MTI). J. Hanzel­ka és M. Zikmund csehszlo­vák utazók és kísérőik — ár. R. Vit orvos, valamint 0. Chalupa szerelő — április 22. én elindultak ötéves tárol- keleti útjukra. A csehszlovák dolgozók a Prágai Autóklub épülete elöli azon a helyen búcsúztak el tőlük, ahonnan Hanzelka és Zikmund 12 évvel ezelőtt. 1947. április 22-én első afri­kai és délamerikai útjára in­dult. A rajt helyén már a reg­geli órákban többezer főnyi tömeg gyűlt egybe s búcsúz­tatták az utazókat. Tíz órakor katonazenekar hangjai mel­lett elindult a Jtét lakóházas, pótkocsis terepjáró autó a 100 ezer kilométeres út első állomása. Becs felé. Az expedíció útitervében 7G ország és sziget szerepel. Az afrikai és ázsiai arab orszá­gokon, majd Afganisztánon. Indián és Ázsia többi déli or­szágán át Ausztráliába, a csendes-óceáni szigetvilágba, a távol-keleti szocialista or­szágokba vezet az útjuk, és a Szovjetunión keresztül térnek vissza Európába. A csehszlovák utazók előre­Elsenltower összehívta a Nemzetvédelmi Tanácsot Christian Herter, az új külügyminiszter ezen az ülé­sein tájékoztatta első ízben a tanácsot fontos nemzetközi kérdésekben vallott nézetei­ről. (MTI). láthatólag április 28-án vagy 29-én érkeznek Magyaror­szágra. s — amint Hanzelka mérnök a búcsúzáskor mon­dotta — Budapesten > a ma­gyar dolgozókkal együtt fog­ják ünnepelni május 1-ét. Megjelenik Krupszkaja: Visszaemlékezések Leninre című könyve Lenin születésének évfor­dulója alkalmából a Kóssuth Könyvkiadónál a napokban megjelenik N. K. Kruszkaja Visszaemlékezések Leninre című könyve. (MTI). Az első negyedévben 304000 romániai parasztcsalád választotta a közös gazdálkodást A Rominia Libera, a romá­niai néptanácsok lapja ked­den vezércikkben foglalkozott az újonnan alakult kollektív és társasgazdaságok, válamint az új járadékos termelőszö­vetkezetek részére nyújtandó segítség fontosságával. Az év első negyedében — írja a lap — 304 000 dolgozó parasztcsalád választotta a közös gazdálkodást s ezzel a szövetkezeti szektor földterü­lete 850 000 hektárral növe­kedett. A lap felhívja a helyi nép­tanácsok figyelmét, hogy irá­nyítsanak a új gazdaságokba gyakorlott könyvelőket és mezőgazdasági szakembere­ket, akik megfelelő segítséget nyújtanak a munka megszer- vezesében és a legkorszerűbb módszerek alkalmazásában. A lap hangsúlyozza a gép- és traktorállomások segítsé­gének fontosságát is,, majd megjegyzi: csak így biztosít­ható, hogy az új közös gazda­ságok már az első gazdasági évben jól jövedelmező egysé­gekké váljanak. Feliér könyv jelent meg A Kossuth Könyvkiadó Fe­hér könyvet jelentetett meg a Német Szövetségi Köztár­saság kormányának agresszív politikájáról. A kötet doku­mentumai bemutatják, hogy az Adenauer-kormány meg­alakulása óta következetes népellenes, haladásellenes te­vékenységet folytat, Megmu­tatja, hogyan militarizálja Nyugatnémetországot, az atomháború előkészítésének fészkévé változtatja, s igyek­szik megakadályozni Német­ország békés, demokratikus egyesítését. £ Kínai fiépköztávsaság, életéből AZ ELSŐ VASKOHÓ SANGHAJBAN Uj fejezet nyílt Sangháj iparának történetében azzal, hogy a közelmúltban üzem­be helyezték a hatalmas vá­ros első vaskohóját. Ezzel vé­gétért az a korszak, amikor Sangháj csak acélt termelt, vasat azonban nem. A 255 köbméteres, tíz emeletnyi magas vaskohó évente 125.000 tonna vasat ad a sanghájj üzemeknek. A kohó terveit kínai mérnökök készítették, KUNMADARASI NAPLÓ 1 9 S 9 II. Kunmadaras új életének vivő­erei a termelőszövetkezetek: a há­rom régi: a Petőfi, a Kossuth és az Új Barázda, valamint a két új: a Táncsics és a Hunyadi. Én az Üj Barázda Termelőszövet­kezetbe látogattam el; egy szövet­kezetben is tükröződnie kell a falu új útra lépett parasztsága gondja- bajának, örömének. Cseppben a tenger... S hogy miért éppen az Üj Barázdát választottam? Először talán azért, mert itt osz­tották az elmúlt években a legtöb­bet egy munkaegységre. Azért is, mert itt az új tagok száma kétsze­resen is felülmúlja a régieket. Meg aztán: ebben a tsz-ben eddig nem vettek fel kölcsönt az államtól: csak most, az új belépők állatainak el­helyezésére. Az érkezés estéjén Gazdag Fe­renccel, az Üj Barázda könyvelőjé­vel tettem meg az útat a faluba. Hogy valamivel teljék az idő, a könyvelő elmondotta a sikeres gaz­dálkodás titkát. — Az első az — jelentette ki —, hogy lehetőleg mindent saját erő­ből teremtsünk elő. Amikor az Üj Barázda megalakult, mindent be­hoztak a gazdák: földet, vetőmagot, takarmányt, felszerelést. Nem vet­tünk fel hitelt. Az első esztendő ta­lán nehéz volt, de az eredmény... Volt olyan év, hogy 45 forintot osz­tottunk munkaegységenként, — de tavaly sem volt kertesebb 38-nál. Márpedig ez mifelénk, ahol jobbára még nem folyik igazi belterjes gaz­dálkodás, nagy sgp. Ezután következett a második ti­tok. — A legfontosabb a szellem. Az emberek nagy többsége dolgos, szor­galmas. rendes. De azért mindenütt akad olyan is. aki csak kerülgeti a munkát. Nomármost. ha az ilyennel elnézőek a többiek, akkor baj van. A munkaegységek száma nő. de ter­melés nincs mögötte. Hiába minden szigorú ellenőrzés, ha a szellem nem megfelelő. Mi viszont — majd meg­látja — úgy vagyunk, hogv ki is penderítenék azt a szövetkezetből, aki nem fogná meg a dolog végét. Másnap kora délután beállítottam a szövetkezet központjába. Juhász Sándor, az elnök Kenderesen járt, gerendát szerzett az istálló építésé­hez. A szobában csak az adminisz­trációt találtam. „Nagyon süt a nap, saaios" Idősebb, pirosarcú asszony lép a szobába. Már többen vannak benn. a könyvelőn kívül megérkezett a raktáros, valamint még néhány em­ber, akik a vezetőket keresik. Az asszony, özv. Kun Sándorné szomo­rúan mosolyog: — Hát bizony, nagyon süt a nap. sajnos. Kinn csodás kék az ég. a fák nagy gonddal öltöznek örökúj tava­szi lombjaikba — özv. Kun Sándor­né azonban nem örül a szép időnek. — Már megint felment a vérnyo­másom. Kezeltek vele régen, nem is szabad dolgoznom. Most beosz­tottak a munkacsapatba, de ilyen napsütésben igazán nem tudok ka­pálni. Porkoláb Dezső, az Üj Barázda mezőgazdásza (különben csak a név barátságtalan; az embert mindenki szereti) azért jött be. hogy együtt elinduljunk a határba. Most azon­ban leül és megvitatja az asszony- nval a lehetőségeket. Kunnénak pár hold földje volt belépés előtt: meg- műveltette és jövedelméből vala­hogy csak megélt, fizette az orvosi kezelés költségeit. — Mint termelőszövetkezeti tag­nak. magának is jár az ingyenes orvosi kezelés. Menjen el tehát né­ni az orvoshoz, kérjen gyógyszert és igazolást. Ha pedig hosszabb ide­ig sem javulna az állapota, meg­kapja a földjáradékot. a háztáji föl­det. meg egvébben is segítünk. Az asszony búcsúzik megnyu­godva. Porkoláb Dezső alacsony, őszes- fürtű kerek ember vállán 20 éves régi bőrk'-háó feszül. Helvet mutat a kis kétkerekű futón, aztán elin­dul. A járműre rajtunk kívül senki más fel nem férne, ezért is hívják népiesen „atyafitagadó”-nak. Kacér, a lovacska szelíden poroszkál a rúd mellett. Az agronómus nem idevalósi. A háború előtt gazdálkodott, majd a hadifogságból visszatérve az Ikarus Gyárban dolgozott. Amikor hívás érkezett a faluból, először habozott, de aztán — mivel szívből szereti a földet és az állatokat — nem tudott ellenállni egy belső parancsnak. Egy hold tévedés Könnyedén zörren a futó, jobbra- balra bevetett, vagy frissen szántott parcellák maradnak el. Minden úgy van, ahogy még tavaly ősszel, egyé­niben elkezdték a gazdák, csak itt- ott sikerült egyesíteni egy-két par­cellát. Azt hiszem, ebben a határ­ban a jóistenen kívül legfeljebb Szabó József ismeri ki magát, ez a fiatal, mozgékony ember, aki tíz hold földjét cserélte el kétezerrel. Ö a kerülő (egy munkaegység na­ponta), jelenléte elengedhetetlenül fontos. Ma éppen későn érkezett és máris megtörtént a baj — egy hol­dat a Kossuth földjéből is bevetet­tek. Porkoláb mosolyog; „Majd ki­cseréljük!”. Persze, jövőre már nem lesznek ilyen gondok, akkorra ki­alakítják a nagy táblákat, ötven holdasnál kisebb — mondja büsz­kén az agronómus — nem is lesz. Távolabb azokkal az emberekkel találkozunk, akik a kukoricát ve­tik. A gépállomás UZ—28-asa vado­natúj: most érkezett a munkásosz­tály segítségeként. Ketten vannak a „farosok”: K. Tóth Sámuel bácsi új tag és Záhony Mihály régi — együtt vigyáznak a vetőgép beállí­tására. Ott áll nem messze a brigád­vezető is, magas, jóvágású ember. Fodor Imre. Kérdem tőle. hogyan jönnek ki egymással a régi és az új tagok? Mosolyog. — Nézzen oda a vetőgépre. Egyéb­ként pedig én is új vagyok: rögtön megválasztottak brigádvezetőnek. Azelőtt csupán egy embert irányí­tottam, s az is jómagam voltam. Most egyszerre harmincnyolc tar­tozik hozzám. Most már egészen be­lejöttünk. Például az első időkben az új szövetkezeti gazdák reggel mindig a szövetkezet székháza előtt gyülekeztek. Két-három hete ez is megváltozott: ma már egyenesen a földekre jönnek reggelenként. Meg­találták a helyüket. 1 946 február 21-én a Bombay öbölben sor­tűz dörrent. A britt flotta angol parancsnokai tüzet nyi­tottak a flotta indiai matró­zaira. Miért? Azért, mert ezek az indiai fiatalok azt ..merészelték” kérni, hogy úgy bánjanak velük is, mint a fehér matrózokkal. A vi­lág haladó ifjúsága erre a napra és a gyarmati ifjúság harcára emlékezik április 24-én, a Gyarmati Ifjúság Napján. Ezen a napon min­den haladó fiatal fokozottab­ban kimutatja szolidaritását a gyarmati népek, a gyar­mati ifjúság függetlenségi harcával. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség alakuló kong­resszusán esküvel fogadták az öt világrész ifjúságának küldöttei, hogy: „Harcolni fogunk az egész világon az ifjúság egységéért, minden fajú, minden színű, minden nemzetiségű és hitű ifjúság egységéért, harcolni fogunk a népek őszinte barátságáért, az igazságos és tartós bé­kéért. Szavunkat adjuk,t hogy dolgos kezeket, éles elmét és fiatalos lelkesedést sohasem fognak imperialista háborúk céljaira pazarolni”. A DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottságának colombói ülésén megállapították, hogy: „A békéért & haladásért folyta­tott munka, ma sokkal in­kább. mint valaha — egyet jelent azzal, hogy az ázsiai és afrikai nép mellé álljunk, támogatva ezt a harcot, amely a gyarmatosítás alól való felszabadulásért és egy új világközösség együttes létrehozásáért folyik, ahol az államok egyenlőek, gyü­mölcsözően együttműködnek az egész emberi nem jólé­téért és civilizációjáért”. A világ haladó ifjúsága ízeknek a határozatoknak a szellemében végzi munkáját, de a megvalósításért a leg­többet a gyarmati népek és a gyarmati fiatalok tették. A második világháború óta Ázsia és Afrika hatalmas világrészén több mint 20 ország vívta ki nem­zeti függetlenségét. Ma már a világ 2700 millió lakosából 1000 millió a szocialista1 or­szágokban él; 700 millió azoknak az embereknek a száma, akik lerázták a gyar­mati igát, és ma már füg­getlenek; 600 millióan har­colnak jelenleg a gyarmati elnyomás ellen és a kapita­lista országokban csak 400 millióan élnek és ezek sem egységesek. Kína. Észak-Korea és Vietnám gyarmati országból a szocialista építés útjára léptek, és szebbnél-szebb eredményeket érnek el ezen az úton. örökre elmúlt az az idő, amikor az imperialisták büntetlenül leigózhattak min­den népet. Beavatkozásuk a kínai népi forradalomba, fe­nyegetéseik és provokációik az Iraki Köztársaság ellen, Libanonban. Jordániában és Tajvan szigetén kudarccal végződött. A kubai nép meg­buktatta a zsarnok Batista- kormányt, Algéria, Kongó és Kamerun népe is felkelt a gyarmatosítók ellen. E zekben a harcokban a fiatalok nagy erőt kép­viselnek. Az élet mutatta meg számukra, hogy az im­perializmus igájától való megszabadulás jelenti szá­mukra az emberi életet. Lát­ják harcuknak eredménye van és eljön az az idő, ami­kor az imperializmus gyar­mati lánca teljesen szétpat­tan. A gyarmati ifjúság képvi­selői is elmennek ebben az évben Bécsbe a VII. VIT-re és VIT küldöttei majd személyes beszélgetésük alap­ján számolnak be a gyarma­tok új korszakot nyitó har­cáról. Nekünk, magyar fiata­loknak az a feladatunk, hogy segítsük őket a VIT-re való eljutásban. KISZ szerveze­teink VIT-alapra való befi­Washington (Reuter) Eisenhower elnök csütörtök délutánra összehívta a kato­nai és politikai tanácsadóiból álló Nemzetbiztonsági Tanács ülését. Argentin képviselők érkezt ek Budapestre Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának meghí­vására csütörtökön reggel Budapestre érkezett Juan Raul Lopez, az Argentin Par­lament Külügyi Bizottságá­nak elnöke, és Jorge Julio Greco, a Parlament Külügyi Bizottságának tanácsosa. — (MTI). Köröskörül zöldéi a határ; a vi-i har nemrégiben sok kárt okozott,5 de a terméskilátások jók — már: amennyiben áprilisban lehet ilygs-i mit mondani. j Most minden azon múlik: milyen] kedvvel dolgoznak az emberek. Hal-] lottam erről ezen a sétán egy érde-j kés történetet. A dolog ott kezdő-] dik, hogy a hivatalos rendelkezések] szerint a bevitt vetőmagot — a köz-J gyűlés határozatának megfelelően ] — meg kell téríteni. A Kossuth és| a Petőfi közgyűlése azonban más-| ként döntött: hogy többet oszthas-j sanak a munkaegységre, a tagok] lemondtak a bevitt vetőmagról. Az] Üj Barázdában is sokan követték] volna a kezdeményezést — mások] viszont elkedvetlenedtek. A népne-j velőkre hivatkoztak, akik megigér-] ték a visszatérítést a fejlesztés ide-| jén. I Nagy vita érvei csattognak a köz-] gyűlésen, amikor felállt Csatári Im-1 re és javaslata eldöntötte az ügyet.] S hogy mi volt Csatári Imre ja-J vaslata? Egyszerű: „Valóban na-] gyón megterhelné az esztendei mun-] kaegységet a vetőmag idei megté-J rítése. De vegyüli úgy. hogy köl-] csőn adtuk a szövetkezetnek. Ami-] kor jó termés lesz, visszakapjuk”.] Az indítványt mindenki elfogad-] ta. Mert lassan mindenki megtanul j a közösség szemével nézni, gondol- J kodni. , I « SE A harmadik titok Már lebukóban volt a nap. ami-] kor visszatértünk és Porkoláb De-] zsőtől megtudtam a gazdálkodás] harmadik titkát is. j — Sohasem szabad megelégedni] a tervvel. Mindig közbejöhet vala-] mi, vihar, vagy jégverés, vagy ál-] latvész, vagy szárazság. Nem lehet] tudni. Az a jó gazda, aki mindig,] mindenben többre törekszik. Abból] sohasem lesz baj. ha többet osz-i tunk. Viszont ha nem érjük el a ter-| vet, hogyan állunk azok elé. akik] egész évben dolgoztak, bennünk] bízva? És ezeket a szavakat hallván, | nyugodtan tekintek az Üj Barázda| jövője elé. Mert olyan emberek ke-| zében van ez a jövendő, akiket] folytonos elégedetlenség, többet-1 akarás, a föld és az emberek iránti | szeretet hajt. ;i (Folytatjuk.) Xtíirar« nónp<; == s minden alkatrésze hazai gyártmány. Sangháj felszabadulásának előestéjén egy külföldi kapi­talista kijelentette: nincs le­hetőség arra, hogy Sangháj- ban meghonosítsák a vas­termelést, mert a város tala­ja laza. s így eleve alkalmat- r lan arra, hogy kohót épít- isenek rá. A kínai mérnökök |az első nagy vaskohó felépí­ti tésévej alanosan rácáfoltak serre az állításra. A vaskohót I rövidesen több új vaskohó I követi Sanghájban. 1 A KÍNAI cukoripar I IJJ KORSZAKA 1 A kínai cukoripar termelé- I se napról-napra emelkedik. 1 Ehhez nem kis mértékben Iiárul hozzá az iparág tech- ] nikai forradalma, Shansi ] tartományban (Észak-Kína) |két hónap alatt 200 cukoríi- ]nomítót építettek és helyez­itek üzembe. Több mint 100 ] kisméretű finomító építésé­ihez is hozzáláttak. Ilymódon la helyi cukorrépa-termelést ] mindjárt feldolgozzák, s ez- ]zel javul a cukorrellátás. I A technikai forradalom, — ]amelynek egyik jele a gom- Ibamódra szaporodó kis cu- ] korgyárak üzembehelyezése, ]hatást gyakorol a cukorrépa 1 termesztésére is. Ezt bizonyít- ]ják a rekordtermésről szóló I adatok is. ] Megemlíthetjük, hogy a he- ]lyi cukorüzemek új módsze- freikkel, technikai újításaik- ]kal nemcsak a cukor meny- ]nyiségében, hanem minő- fségben is jelentős változáso- |kat idéztek elő. 1 AUTÓBUSZOK ÉS i TROLIBUSZOK ] PERINGBEN ] Peking több évtizedes vil- jlamosközlekedését ma már ] telj esen az autóbuszok és a |trolik váltják fel. Március 110-én 100 új autóbuszt és 1 |trolibuszt helyeztek üzembe, ]s ezzel Peking utcáin — né­phány külvárosi vonalat kí- |véve — már nem jár villa- |mos. Hamarosan felszedik a Ivillamosvágányokat is. Idén ]sok új autóbusz — és tro­li ivonalat nyitnak meg. — |Mindez lehetővé teszi, hogy |az utasszállítás megjavuljon lés meggyorsuljon. I Megemlíthetjük, hogy Pe­ilung első villamosvonalát |1924-ben rakták le. Eleinte- r* c O L- Ifi ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom