Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-22 / 93. szám
1 V 1959. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Á JÁSZSÁGI JÖVŐ A Jászság megmutatja, hogy nemcsak szövetkezni tudott, hanem azt is tudja: miként kell megélni a köz erejével a közösséget alkotóknak. A jászberényi járásban magam is láttam, hogy Jászfényszaru, Jászárok- szállás, Jánoshida, Jászfel- sőszentgyörgy községekben — de minek is sorolni, hisz mindenütt így van — kő- és vályogí'alak nőttek ki napok alatt a földből. Néhány nap vágj7 hét: már télszalagozott gallyakat lenget majd a Mátra lehelete, az elkészült új épületeken. A Közösbe adott állatok sereglenek majd össze a szalma- vagy nádtetős istállókba. Ha majd elmúlik egy év — mint ahogy ezt a j iszalsós zen I gy örgy i tsz- ekben is tervezik — saját maguk gyártotta szénporos téglából és saját maguk gyártotta cserépből emelnek tartósabb. szebb majorokat, tanyaközpontokat. Mert cserepet is csinálnak és most éppen arról vitatkoznak az elnökök, tsz- tagok, hogy cementhabarcsból, vagy agyagból készítsenek-e cserepet és miként lehetne hullámpalát előállítani ott a Béke Tsz portáján, ahol megkezdődött s. szénporos téglaégetés előkészületi munkája. Jártam Jásakiséren új belépőknél, akik már 30— 49 napot dolgoztak az úi életük kiformálásán. Ifj. Dobóczi^ Béla volt 8 és félholdas középparaszt, a Kossuth Tsz lelkes, szorgalmas tagjává vált és esze, szíve a közé. De a kis unokával, a négyévesnyi leánykával játszadozó nagymama még ellenzi a közöst, elborul a szeme, ha erről esik szó. mert ő m r nem tudja felfogni, megérteni az új idők új életformáját, ami pedig az öregeknek is megnyugvást és biztos öregkort jelent. Az öregek, akiknek vérükké vált és életüket jelentette a földért való küzdelem, a két kar verejté- kesen nehéz harca a mindennapi falatért, még nehezen értik meg, hogy ami történik, értük és úgy történik, mint a fiatalokért, Nem csoda ez. Fulton gőzhajóját sem hitték először a vitorlások temetőjének. Pedig azzá vált, mert jobb volt elődjénél, előnyösebb annál, s a kor követelte meg győzelmét. A ma gőzhajója a termelőszövetkezet, de több annál, mert az egyes ember életét viszi óriási mértékben előre, s mindenki bányásza lehet, a közös munka aranybányájának. De itt nem a szerencse, hanem a lehetőség tudatos kihasználása dönti el a boldogulást. A jászok pedig okosan kihasználják ezeket az óriási lehetőségeket. Jcszkiséren 50—80 holdas rizstelepet, Jászalsó- szentgyörgyön halastavat, a jászapáti Velemi Tsz-ben törzs aprójószágtenyészetet, Jászszentandrá?on belterjes gazdálkodást létesítenek. Az összeölelkezett föld szinte újjászületik a szövetkezett parasztság keze. s a gépek munkája alatt. A jász ember önállóan véleményt alkotó, gondolkodó ember. Megmondja, ami szívén fekszik. Most feltartott fejjel, egyenes derékkal jár-kel a pusztán, Tóth. Üzemeink méltó módon a pártkongresszust Megyénk ipari nagyüzemeinek dolgozói elhatározták, hogy kimagasló munkasikerekkel köszöntik a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő kongresszusát. Felajánlásaikban megfogadták. hogy eves tervüket 4 százalékkal teljesítik túl. az előirányzotton felül mintegy *0 millió forint értékű terméket állítanak elő. Az önköltség csökkentésével kb 26 millió forint megtakarítást érnek el. Az egyes áruféleségeknél a következőképpen alakul a helyzet: bőreipőből 39 ezer párat, mezőgazdasági gépekből mintegy 120-at, — ezenkívül különböző gépalkatrészek tömegét, 5 ezer tonna cellulózt adnak többek között az éves terven felül. A szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozói terven felül 3*8 vagon nagyjavítást és 1 mozdony fővizsgáját végzik el. Az üzemek célul tűzték a minőségi munka mellett a műszaki színvonal általános emelését is. Szolnok megye építőipari dolgozói a pártkongresszus tiszteletére 5 millió forint értékű munka terven felüli elvégzésére tettek ígéretet. Nagjobb takarékossággal, az építőanyagok gazdaságos fel- használásával 1.2 millió forinttal csökkentik önköltségüket. Az építőipari vállalat munkásai a csaknem 17 millió forint értékű termelőszövetkezeti istállókat a tervezettnél mintegy 47 nappal korábban adják át. A lakóhazak építését 75, az iskolákét pedig átlag 30 nappal rövidítik. A tanácsvállalatok negyedéves tervteljesítéséről Megj7énk tanácsvállalatainál sok problémát okozott az év elején a termelés megkezdésé. A termelői árváltozás folytán ismeretlen volt még az alapanyagok ára. Nem kaptak akkor még beruházási megrendeléseket sem. A lakosság igényének kielégítése a vállalatok kapacitásának 10 százalékát sem kötötte le. Befejezetlen termelésüket a múlt év utolsó szakaszában erősen lecsökkentették. Az átmenetileg beiktatott elszámolási módok lehetővé tették aztán a termelés megindítását. így a negyedév végére jellemzővé vált a terv- teliesítés a tanácsvállalatoknál. Valóraváltotta előirányzatát a Szolnoki Ruházati Vállalat, a Szolnok megye. Talajerőgazdálkodási Vállalat, a Szolnoki Nyomda Vállalat, a kunszentmártoni Vasipari Vállalat, a mezőtúri Vasipari Vállalat. A ruházati szakmában igen figyelemreméltó, hogy míg korábban — hosszú időn keresztül a Szolnoki Ruházati Vállalat nem tudott megbirkózni a rá háruló feladatokkal, minőségi kifogások miatt készterméke maradt raktáron, most megtette a magáét. Ezzel szemben a jászberényi Ruházati Vállalat elmaradt a tervteljesi- téssel. A vállalatnál az okozott problémát, hogy nem kapott elég közületi megrendelést, s így termelést főleg kereskedelmi üzlete részére folytatott. Példája világosan mutatja, hogy a helyiipari vállalataink termelése döntően a közületi megrendelések függvénye. A Szolnoki Vasipari Vállalatnál 20—25 százalékos tervlemaradás mutatkozik. Kétségtelen, a termelői árváltozás a vasiparban okozott legtöbb nehézséget. Itt a legnagyobb számú az átárazásra kerülő anyagféleség és legkevésbé megbízható a terv tárgyalásakor alkalmazott átárazási index. Ráadásul a Szolnoki Vasipari Vállalatnál könyvelési hátralékkal is küzdenek, az átárazás . sem történt meg. A műszakiak tervszerűtlen anyagmegrendelései, az igazgatónak a pénzügyi problémákkal való nemtörődömsége hiábavalóvá teszi a banknak a pénzügyek rendezésére irányuló segítő szándékát. A vállalat az autójavító részleg árazási nehézségeire hivatkozik. Érvelése sántit. mert a hasonló profilú Békéscsabai Vasipari Vállalatnál a vasipari árazási problémákat már március végére megoldották. Nem teljesítette tervét — szervezési okok miatt a kisújszállási Cirokszárládagyár- tó Vállalat sem. Egyes részlegek teljesítménye kiugrott, másoké ugyanakkor elmaradt. Kellő egybehangolással a tervteljesítés biztosítható lett volna. A sütőipari vállalatok közül csupán a karcagi — megfelelő szállítóeszköz hiányában — nem teljesítette tervét, — a többi igen. Ez kedvező, hiszen a hasonló adottságú Békés megyében a sütőipari tervtel.jesítések 90 százalék körül mozognak. A negyedév során minőségi kifogás merült fel a búzacipóval szemben — akkor, amikor már a fogyasztóközönség nagy mértékben vásárolta. — Gondolták, most már úgyis megveszik. A gazdaságos termeléssel kápcsolátban a könyvelést lemaradások miatt főkönyvi számla szinten nincs lehetőség az önköltség alakulásának mérésére. Az egyes költségek analizálásánál azonban megállapítható, hogy a Törökszentmiklósi Gépjavító Vallalat bár tervét túlteljesítette, átlag órabérét tartja. A Szolnoki Vágóhíd SS Húsfeldolgozó Vállalat tervét mintegy 125—130 százalékra túlteljesítette. A marha és borjúvágás megközelítően a tervszinten mozgott. Az öcsödi szövetkezeti gazdák és minden tsz első parancsolata A kiküldött köti magát. Igaza van, nagyon igaza. A törvény szigorú, nincs alóla kivétel se itt, se másutt. Mindennek megvan a rendje, sora. A tagosító bizottság csak úgy egész, ha helyet foglal benne az egyéni gazdák képviselője. Amig az nincs itt, addig nem lehet kezdeni. Délután felé jár az idő. A szövetkezeti gazdák képviselői egytöl-egyig megjöttek. Most várnak. Kiültek a tanácsháza folyosójára a lócár . Beszélgetnek. Az már a tanács dolga, hogy intézkedjék. Mások is álldogálnak. meg ülnek a folyosón és jönnek-mennek az emberek. Öcsöd község a legjelentősebb napjait éli. befejeződött a kollektivizálás és éppen ezen a napon kezdenék a földrendezést. Mindenki tárgyal. intézkedik. Földrendezők. agronómusok, járási emberek. meg még ki tudná megmondani, honnét-merről jövők munkálkodnak, vagy szeretnének munkálkodni. A termelőszövetkezetek küldötteit látszólag nem zavarja ez a szokatlan élénkség. Ott ülnek a lócákon egy- magukban és saját ügyeikről társalognak. Szófoszlányokat hallok. — Még nem kezdtük, de a téglát kihordtuk. Csak napok kérdése. — Hány férőhelyes lesz? — Amennyi kell. — ... az első parancsolat? Ki csinálta volna? Mi! A brigádvezetők a felelősek. A jászalsószentjgyör- jzyi Petőfi Tsz-ben a cukorrépa sarabo- lásán ilolffoznak Az asszonjmk és fiatalok egyaránt nagy százalékban résztvesznek a munkában. Idáig a borsó kapálásán dolgoztak, s mintegy harminc- harmincoten csupa fiatalok és asszonyok. A termelőszövetkezetben megkezdték a 95 hold cukorrépa sarabolását is. A tagok kérésére szétmérték a cukorrépa területet és a növényápolási munkákat egyéni területen végzik. így növényápolási versenyt is tudnak kezdeményezni egymás között. A községbeli Béke Termelőszövetkezetben idén nagy segítséget jelent a növény- ápolási munkához az asz- szonyi kéz. Eddigi munkákban Cserháti Sándorné, Budai Kálmánná tűntek ki legjobban, akik például egy hold növényápolási munkát vállaltak. De ebben a termelőszövetkezetben a családtag asszonyok is jól dolgoznak, s azt akarják, hogy minél hamarabb befejeződjenek a növényápolási munkák. — Első parancsolat? Nem rossz! Okos fogalmazás, hogy találtátok ki? így beszélgetnek. Motoros fordul az udvarrá, magas, szőke ember, s erre abbamarad a disputa. Köszön az új jövevénj7, fogadják és nyomban másfelé fordul a szó. A gépállomási dolgokra, Szolnokiak nyerték a negyedéves versenyt a bihar- nagybajomiak előtt — 12 ezer forint jutalom a győzteseknek — A Kőolajipari Tröszt A.l- földi Kőolajiúrási Üzemében január másodikán szocialista munkaversenyt kezdtek a dolgozók. A műszakiak segítségével — ma már elmondhatjuk — pótolták az első hón ap programlemaradását; negyedéves tervüket pedig túlteljesítették. Eddig az előkészítő és karbantartó részleg munkája került részletes értékelésre. Szolnok és Biharnagyba- joni vetélkedésében varosunk olajbányászai győzlek. A javítási idő csökkentésében ugyan versenytársuk bizonyult jobbnak — Szolnok ellenbén bevált újítása révén 28,5 pontot érdemelt ki. Az anyagtakarékosságban egyaránt 30—30 pontot szerzett a versenypár; mely így 60 ezer forintot takarított meg a népgazdaságnak. A párosverseny végeredményeként Szolnok 5.5 ponttal győzött; s megnyerte a kitűzött ötezer forintos jutalmat. Szolnok előkészítői is jobbnak bizonyultak a nagybajomiaknál. Szoros versenyei edmény mellett ők nyerték a hétezer forintos jutalmat. A verseny most folyó szakaszában a javítási idő csökkentését tűzték ki fpfeladat- ként a szolnokiak. Ennek szellemében módosították az értékelést: ezután nem száz, hanem ezer forintonként írnak jóvá egy-egy pontot az újításoknál. Az anyagtakarékosságnál ezer forint helj'ett ötezer forint lesz mérvadó. Az első negyedév7 tapasztalatai alapján elhatározták: több pontot vonnak le igazolatlan mulasztás és balesetből eredő hiányzás miatt, mint eddig. Gépkocsi — kenőolaj nélkül Az Egyesült Államokban bejelentették, hogy jövőre kerül ki a gyárakból az első olyan gépkocsi, amelyet sohasem kell olajozni. Az új gépkocsi alkatrészeit a ..Teflon” nevű ötvözetből készítik. mely teljesen rozsdamentes. súrlódási együtthatója minimális és a belőle készített alkatrészek 10-szer olyan tartósak, mint az eddigi fémből készült és rendszeresen olajozott autóalkatrészek. — Ennek ellenére az előállítási költség semmivel sem lesz nagyobb. Gere Mihály, az Ultörö Tsz elnöke. meg később, ahogy újabb ember érkezik — a legelőre. Ez a legelő ott van a falu alatt a folyó partján, hát valóságos dísze a határnak, öntözik, hamarosan megkezdik az árasztást. Az egyik középtermetű, kerekarcú stuccolt bajuszú ember feláll a lócáról, feljebb tolja homlokán a kalapot, s kissé türelmetlenül mondja: — Nem tudom, mi lesz, itt lopjuk a napot, ahelyett, hogy kezdenénk, — s azzal elindul a tanácselnökhely.ei- tes szobájába. Ő volt az, aki az imént arról az első parancsolatról beszélt. A többiek mondják, hogy Gere Mihálynak hívják, ő a pár héttel ezelőtt alakult Úttörő Tsz elnöke. — Mi lesz elvtársak? — kérdezi újból az irodában. A tanácselnökhelyettes az íróasztal mögött a fejét vá- kargatja. — Az a keserves ..: — morzsol szét a foga között valami kiadós káromkodást hát honnét. vegyek én most egyénit? — Ez egyébként valóban nagy gond, mert valamirevaló egyéni gazdát itt Öcsödön már bajosan találni. — Elvtárs, én azt honnét tudjam? Csak azt tudom, hogy addig nem kezdhetjük meg a tanácskozást, amíg nem jön az egyéni gazdák képviselője, — fordul felé a kiküldött, aki nagyon állhatatos ebben a kérdésben. Az elnökhelyettes meg- adóan bólogat. — Tudom, tudom. — Hát akkor? Csönd. Csak a jövök-me- nők topognak, nyitogatják az ajtókat és behallatszik a kívülállók, a folyosón beszélgetők mormogása. Valakinek, t ' 'n éppen Gere Mihálynak eszébe jut a földművesszövetkezet. — Annak a dolga, bólogat fm.-szövetkezetei. Nekel meg ez az első parancsolj motoszkál a fejemben. Miféle egek csodája legyen az? Jó lenne utánanézni. Már fordulok is a kis stuccolt bajuszú ember felé, de valahová eltűnt. Kinézek az ablakon. látom, hogy egy másik magakorabeli emberrel beszélget a folyosón. Gyerünk hát oda. — Mihály, a jószág a legfontosabb. Az az első. Tudod, én évente 10—12 hízót adtam el. Na most szorozzunk. Hányán is vágyunk? Háromszázkilencvenen. Ehhez kell mérni. Közbeszólok. — Kinek segítsek? — kérdezem tréfásan. — Elértik, nevetnek, s ennyi éppen elég a bemutatkozáshoz. — Ungi István vagyok, az Úttörő Tsz-böl. — Én meg Gere Mihály, az Úttörő elnöke. Beszélgetünk. A jószágról. — Van? — Összejön Gere Mihály. — Takarmány? Összenéznek. Hunyorítanak. — Maga is ezzel kezdi? Mi is ezzel kezdtük. Erdei Gábor. Olasz Feri, Kiss Mihály, Makai Lajos, na még kit soroljak? Űj tagok valameny- nyien. Ugyan nálunk csak új tag van. de ők a megmondhatói, hogy ezzel kezdtük. Mert első a takarmány. Mertl ha az van. akkor jószág isj van. Igaz István? Most Ungi István bólogat, mivel a jelek szerint nagyon egyetért Gere Mihály beszédjével. Még meg is toldja: — Ha egyszer elindultunk, menni kell. mert másképpen nem lesz belőlünk semmi. —t És már sorolja is, hogy mennyit vetetlek. — Árpát, zabot termelünk. A földben van. Negyven-negyvenöt hold kukoricát ezen a, héten vetünk, összevissz« meglesz a kétszáz hold. Mind takarmány és mind a közösben. Még beszélgetnénk tovább, de valahonnét előkerült az egyéni gazdák megbízottja, s a kiküldött sürgeti a tanácskozás megkezdését. Még csak annyi idő van. hogy gyorsan megkérdezzem Gere Mihály- tól. — Elnök elvtárs, milyen első parancsolatró] beszélt úzt imént? Nevet. — Ja, megütötte a fülét az elvtársnak. Hát csak úg> mondjuk. Mi csináltuk magunknak. Azt jelenti, hogy első a közös jószágállomány részére a takarmány. Ez most a legfontosabb dolgunk. Erről van szó. Ha elvetettünk, kezdjük az építkezést, azt kineveztük második párán-1 csolatnak. De sietek, mei már a többiek mind bementek. Ma kezdik a tagosítást. A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora 1959 április 22, 19 óra üzemi őrjárat: Ipari riportműsor. ,,Kedves Rádió!” — levelezőink írásaiból. — A jászberényi járásban működő óvónőket és védőnőket köszöntjíik. — Sport híradó. — Falusi krónika. — Élőszóval. Hírek, riportok a nap eseményeiből. — Magyar nóták. A téglát már kihordták. Itt építik a Zöld Mező Tsz tag-| jai a juh- hodályt hogj7 gondoskodjék az egyéni gazdák képviselőjéről. A tanácselnökhelyettes örömmel helyben hagyja. — Ügy is van — és azzal már veszi a telefont, hívja a Néztem utána, s arra gonl doltarn. hogy az öcsödi Úti törő Tsz gazdái okos embe-l rek. — Tudják, hová kel. nyúlni. Szekulity Péter
