Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

^AA*&AAAUiaUAáA44Ui UAUi^ X. évfolyam, 93. szám. Ára 59 fillér 1959. április ZZ, szerda. VILÁG PRO!FTÁR JA! EGYESÜLJETEK! Q SZOLNOK MEGYE! < < A jászsági jövő Családi hás aranynál is értékesebb alapon Mit tudnék a marifűi gyerekek A LENINI ESZMEK DIADALA A prilis 22-e nagyjelentő- ségű dátuma az embe­riség történetének. Ezen a napon a Volga-menti Szim- birszk (ma Uljanovszk) váro­sában született 89 esztendő­vel ezelőtt Vlagyimir Iljics Lenin, Marx és Engels hal­hatatlan ügyének folytatója, a dolgozó emberiség láng­lelkű vezére, a bolsevikok pártjának megalapítója, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szervezője és ve­zetője, a világ első szocialista államának megteremtője. Marx és Engels tudomá­nyos elméletet adott az em­beriségnek a dolgozók felsza­badítására. a kapitalizmus bilincsei, a kizsákmányolás, a jogtalanság alól. Megmu­tatták, hogy a proletariátus a burzsoá rendszer sírásója, s e feladatának betöltésében rejlik történelmi szerepe, hogy a szocialista forradalom az egyetlen út a kizsákmá- nyolók hatalmának megdön­tésére, a proletariátus dik­tatúrájának megteremtésére. Marx—Engels művét Lenin folytatta. Továbbfejlesztette a marxizmust: kidolgozta a kapitalizmus haladó szaka­szának az imperializmus és a proletárforradalom korsza­kának elméletét, a lenin- izmust. A leninizmus a revi­zionisták, opportunisták és a szektás álbaloldali nézetek elleni harcban nőtt, erősö­dött s vált a nemzetközi munkásmozgalom vezérlő eszméjévé. Lenin halhatatlan műve testet öltött a világ legerő­sebb, leghatalmasabb orszá­gában, a Szovjetunióban. Ott van a Szovjetunió által felszabadított, szocializmust építő népi demokráciákban, a 600 milliós kínai nép világ­méretű sikereiben, a világ kommunista és munkáspárt­jainak harcaiban. Ott él és hat a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának munkájában, a Szovjetunió valamennyi vi­lágtörténelmi jelentőségű győzelmében. Lenin halhatatlan eszméi világítják meg ma a kom­munizmust építő szovjet nép útját, a leninizmus útján ha­ladunk mi magyarok, váll­vetve valamennyi felszaba­dult, szocializmust építő test­vérnéppel. A lenini eszmék éltetik, erősítik a tőkés világ elnyomott, kizsákmányolt munkásainak, dolgozó töme­geinek harcát, a gyarmati- és félgyarmati sorban síny­lődő népek hitét és tudatát, hogy ütött a felszabadulás órája. Ott él és hat azoknak a százmillióknak a szívében, akik a lenini békepolitikát folytató Szovjetuniótól, a szocialista tábortól várják re­ményeik valóraválását, az emberiség tartós békéjét. Tanulmányozni műveit, an­nak alapján dolgozni annyit jelent: hűnek lenni a marx­izmushoz, a szocializmus és a kommunizmus építésének tudományához. L enin dolgozta ki a párt­ról, mint a munkásosz­tály élcsapatáról, a proleta­riátus vezető szervezetéről szóló tanítást. A leninizmus azt tanítja, hogy a párt egy­sége, szervezettsége a győze­lem feltétele. E nélkül nincs győzelmes forradalom, nincs szocializmus. A mi munkánk sikerének záloga is a párt egysége, összeforrottsága. — Pártunk a felszabadulás után azért tudott tartós sikereket elérni, azért tudtuk a mun­kásosztály hatalmát kivívni és a szocializmus építésében szép eredményeket felmutat­ni, mert helyesen alkalmazta a pártról szóló lenini taní­tást. Országunk konkrét vi­szonyaiból kiindulva helye­sen határozta meg a marxiz­mus—leninizmus alapján a követendő célokat, e célok elérésének eszközeit. A párt szoros kapcsolatot tartott a tömegekkel, éberen figyelt a tömegek véleményére. S ak­kor érték veszteségek, kudar­cok, amikor pártunkban hát­térbe szorultak a pártról szóló lenini tanítások és tért nyertek a revizionista néze­tek, a szektás dogmatikus torzítások. A z 1956-os események, sa­ját tapasztalataink győz­tek meg bennünket arról, hogy a pártot óvni, védeni kell, mind a burzsoá revizionista befolyástól, mind a szektás dogmatikus torzításoktól, és meg kell őrizni a párt eszmei tisztaságát, egységét. Teljes egészében beigazolódott az a lenini tanítás, hogy a mun­kásosztály harca nem lehet sikeres, ha nem győzedelmes­kedik az opportunizmus-revi- zionizmus és a szektás dog­matikus elhajlás felett. Pár­tunk az elmúlt két és fél esztendőben sikeresen győzte le az elhajlásokat és ez si­kereink egyik magyarázata. Lenin műveiben kifejtette, hogy a szocializmus építésé­nek elengedhetetlen feltétele a proletariátus diktatúrája. Csak a proletárdiktatúra se­gítségével lehet a megdön­tött kizsákmányoló osztályok ellenállását megtörni, csak a proletárdilctatúra tudja a leg­szélesebb demokráciát, az igazi szabadságot biztosítani a dolgozó tömegek számára. S e diktatúra alapja a mun­kás-paraszt szövetség, a mun­kásosztály vezetésével. Lenin bebizonyította, hogy a tiszta demokrácia jelszava csak ha­zug frázis, s a revizionisták a tömegeket becsapják, ami­kor erről fecsegnek, mert a polgári demokrácia bármi­lyen nagy hanggal hirdeti a szabadságot, egyenlőséget, csak a tőkések számára de­mokrácia. de diktatúra a dol­gozók felé. \ proletárdiktatúráról szó- ló lenini tanítást a szo­cialista országok tapasztalata teljes egészében igazolta. A mi országunk is akkor ha­ladt gyorsan előre a szo­cializmus útján amikor a proletárdiktatúra szilárd volt, amikor a proletárállam gaz­dasági, szervező, kulturális nevelő szerepe nem szenve­det^ csorbát, a volt kizsák­mányoló osztályokkal szem­ben következetes politikát folytattunk. S amikor a pro­letárdiktatúra az elkövetett hibák és torzítások következ­tében meggyengült, nyomban feléledtek a népi demokrácia ellenségei és a magyar nép saját kárán tanulta meg, mit is jelentene a tiszta demok­rácia: a kommunisták és a legjobb hazafiak üldözését, az átkos régi rendszer vissza­állítását. L enin elvtárs nagy figyel­met szentelt a szocializ­mus építésének. Alapvető fel­adatként jelölte meg az ország iparosítását, ezen belül is a nehézipar elsődleges fejlesz­tését és a villamosítást. Üt- mutatást adott arra is, hogy a paraszti kistermelők mil­lióit hogyan lehet átvezetni a szocializmus vágányára. Ma már minden becsületes ember előtt világos, hogy a dolgozó tömegek felemelke­désére a jólétnek ez az egyet­len helyes járható útja. — A Szovjetunió a szo­cializmus építésének lenini programját valóra váltva, olyan óriási gazdasági és társadalmi haladást ért el néhány évtized alatt, amr még az ellenséget is bámu­latba ejti. 1913-tól a Szovjet­unió ipari termelése har­minchatszorosára nőtt. Olyan óriási haladás ez. amilyenre a kapitalista országoknak év­századokra van szüksége. S vajon ki kételkedik ma már abban, hogy a XXI. Kong­resszus által jóváhagyott Y éves terv — amely a kom­munizmus építésének gran­diózus programját fektette le — valóra válik. Nincs messze az az idő, amikor a Szovjetunió az egy főre eső termelés tekintetében túlha­ladja a legfejlettebb kapita­lista országot is, az USÁ-t. Ez a lenini eszmék nagy dia­dala lesz, egy újabb győzelmi állomás a kapitalizmus és a szocializmus között folyó ver­senyben. A mi pártunk most a szo­cializmus építésére összpon­tosítja saját és az egész dol­gozó nép erejét, arra, hogy megteremtsük gazdasági éle­tünk gyorsabb fejlődésének előfeltételeit, meggyorsítsuk a szocializmus alapjainak le­rakását. Gyorsabb tempóban kell előre haladnunk az ipar­ban és a mezőgazdaságban is. Eredményeink igazolják pár­tunk célkitűzésének helyes­ségét. A munkásosztály vál­lalta, hogy a 3 éves terv főbb mutatóit határidő előtt, már ebben az évben teljesíti. A nap mint nap születő munka­sikerek, munkásosztályunk szorgalma, tehetsége, alkotó kezdeményezése a biztosíték arra, hogy ezt a vállalást tel­jesíteni tudjuk. D olgozó parasztságunk is bizonyságot tett arról, hogy megértette és magáévá tette a mezőgazdaság szo­cialista átalakításáról szóló lenini tanításokat és helyesli pártunk e tanítások alapján kidolgozott politikáját. A té­len és a tavasz folyamán dolgozó parasztságunk tízez­rei szövetkezetbe lépésükkel tettek hitet a szocialista me­zőgazdaság eszméje mellett. Ez nagy lépés volt előre a szocializmus alapjainak lera­kásában. De azt is tudjuk, hogy o munka neheze még hátra van. A termelőszövet­kezetek megszilárdítása szí­vós, kitartó, gazdasági szer­vező és nevelő munkát köve­tel. Dolgozó parasztságunk­nak meg kell tanulni a kor­szerű, nagyüzemi gazdálko­dás módszereit, szakítani kell a régi kistulajdonosi gondol­kozás minden maradványá­val. Pártunk és kormányunk a lenini szövetkezeti elvet tart­ja szem előtt, amikor anyagi erejéhez mérten sokoldalú támogatást nyújt a termelő- szövetkezeteknek, segíti őket hitellel, gépekkel, műtrágyá­val, építőanyaggal, nemesített vetőmaggal, stb. Ez azonban nem elegendő. Társadalmunk egészének összefogása szük­séges ahhoz, hogy az új és te­rületileg megnövekedett ter­melőszövetkezetek minél nö- videbb idő alatt valóban nagyüzemi gazdaságokká vál­janak. S mindenek felett leg­fontosabb maguknak a terme­lőszövetkezeti tagoknak a hozzáállása, szorgalma, fe­gyelme, kezdeményező készr sége. A feltételek adva van­nak ahhoz, hogy már ebben az évben is jobb eredménye­ket érjenek el új és megnö­vekedett szövetkezeteink tag­jai, mint amit egyéni gazda korukban elértek. Lenin a béke ügyének vé­delmezője és tántoríthatatlan harcosa volt. Mint kommu- nista államférfi kezdettől fog­va világosan látta, hogy meg­van a lehetősége a kapitalis­ta és szocialista rendszer bé­kés egymás mellett élésének. A Szovjetuniónak és a népi demokratikus országok kül-. politikájának ez volt és ez is marad az alapja. A békés egymás mellett élés lenini alapelvének megvan a reális tartalma. A szocializmus világ rendszerré lett. E világrend­szer léte, gazdasági és kato­nai ereje, a gyarmati elnyo­más alól felszabadult népek, a kapitalista országok békét akaró tömegei olyan erőt kép­viselnek, hogy megakadályoz­hatják egy újabb háború ki­törését. L enin tanításait híven követő Szovjetunió pél­dát mutat az egész emberi­ségnek békeszergtetből. Meg­győződésünk, hogy az*a leni­ni békepolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, a világ népeinek akaratával, harcá­val találkozva diadalmaskod­ni fog. A mi útunk a haladó em­beriség útja, a lenini út. Le­nin vÜünk van mindig, nem­csak ezen a napon, amikor róla emlékezünk. Velünk van műveiben, őt követjük, ha tá­gulunk, ha alkotunk. A világ kommunista pártjai az ő ta­nításai alapján vezetik győ­zelemről győzelemre a mun­kásosztály. a dolgozók sza­badságának ügyét. A lenini eszmék feltartózhatatlanul meghódítják az egész emberi­séget. s a szocializmus előbb- utóbb győzedelmeskedik az egész világon. MAJAKOVSZKIJ: Vlagyimir Iljics Lenin (Részlet) Múlik az idő, néhány év alatt mennyi viharfelhő gyűlik zúgva halomba. Felkelésben tör ki a felgyülemlett harag, s a kitörések belegyülemlene k a forradalomba. A megdUhödt burzsuj állati bősz. Thiersek-kínozta, jajgató, szegény párizsi árnyék — sok hős kommunár-ős — ma is kiált a párizsi fai tövén: — Hallja minden elvtárs! Lássa, aki barát! Jaj a magányosnak! Jó, ha rajtunk okul! Együtt robbantsatok! Üssön a párt, melyben a munkásosztály egy ököllé szorul! — „Vezér vagyok" — mondják, pedig csak topognak. Láss a veséjükbe — szavuk bármit mesél. A vezér velünk lesz minden napi dologban, sínnél egyenesebb, s jobb mint falat-kenyér. Döcög az öreg Föld a pénz-kétkerekűn, mint osztály, hit, réteg, nyelv habaróüstje. Az ellentmondásokból gyúródott tőke-sün nő, duzzad, a szurony rajta a tüske, Kommunizmus kisértete suhant Európán, továbbment s je‘t adott a távolból megint. S mindezért a sivár Szimbirszk a Volgán megszült egy egyszerű kisfiút — Lenint. rnmmriniii 'VfTTTTTVvWVVTTfTTVTVVVTfTTTTTTTfTfV '▼

Next

/
Oldalképek
Tartalom