Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

i&>9. +* Szolnok megyei néplap ä TÖBBÉ NEM BALKEZES Színes szovjet film. Április 6—S Tiszafüredi Tisza Mozi Tudjaze, bogy.*. ... a legrégibb, mai napig használatos hangszerek, a hárfa és a furulya — 6 000 évesek és a régi Egyiptomból származnak. ...felnőtt ember testében 100—160 milliárd parányi véredény, úgynevezett haj­szálér van. Ezek összhossza 60 000—80 000 kilométer. ... egy kiló rózsaolaj elő­állításához 500 kiló rózsaszi­rom szükséges. Ezzel szem­ben csak két csepp rózsa­olajra van szükség 1 liter parfőm előállításához. ... a földfelület minden hektárára másodpercenként olyan mennyiségű napenergia jut, amennyivel mozgásba le­hetne hozni egy 10 000 kilo­watt teljesítőképességű mo­tort. ...a párizsi televíziós tu­dományos kutatólaborató­riumban különleges műszer segítségével televíziós ernyő­re vetítették az ember hang­szálainak tízszeresen nagyí­tott képét. A felfedezés az orvostudomány számára je­lentős. ... az első fényképet Orosz­országban 1840-ben készítet­ték? A férfinek, akit lefény­képeztek, húsz percig kellett mozdulatlanul ülnie. ... a XVI. században ked­velt ital volt a csokoládé, melyet borssal ízesítettek. ... a moszkvai Kreml tor­nyait díszítő öt rubin-csillag­nak egyenként körülbelül egy tonna a súlya. Az ágak végei közötti távolság három méter. ... egy leningrádi lakás­építő telepen az egyik tömb­háznak először a fedele ke­rült a helyére. A vasbeton-. ból készült fedelet a helyszí­nen készítették el és hidrau­likus emelőkkel húzták fel az előre felállított masszív vasbeton oszlopok tetejére. A falakat, lépcsőket, stb. ez­után szerelték fel szintén előregyártóit elemekből. Ez a módszer csökkenti az épít­kezés önköltségét. Másfélmillió forintot mentettek meg Tiszaroffon, a Tiszaburára vezető út mentén az egykori grófi kastély tetőszerkezete kigyulladt; nyolcvanhat köb­méter faanyag elpusztult. A tűzoltóság megállapította, hogy a tűz gondatlanság foly­tán keletkezett: a padláson lévő elrozsdásodott kémény- ajtó réseit ronggyal tömték be. Méltán illeti elismerés Ti- szaroff önkéntes tűzoltóit. Annak ellenére, hogy nem éppen kellő időben értesítet­ték őket: megakadályozták, hogy a tűz a közeli nádfede- les házsorra átterjedjen. Ez­zel — szerény becslés szerint — másfél millió forint érté­ket mentettek meg a pusztu­lástól. niiiiiiiiiniMtimiiiHiimimiiiiiiiiiiiiiiiiimii A TIT MEGYEI SZERVE­ZETE közli az állami és tár­sadalmi szervekkel, valamint tagságával, hogy a megyei titkárság telefonszáma 23—50-re változott. A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora 1959 április 2, 17 óra Hangos újság. A Magyar Rádió szolnoki adójának ifjúsági mű­sora. Szerkeszti a rádió KISZ szervezete. A boltok április 4-i nyitvatartási rendje Hazánk felszabadulásának ünnepét megelőző napokon valamennyi bolt a megszokott hétköznapi nyitvatartás sze­rint üzemel. Április 4-én (szombaton) az ügyeletes trafikok kivételével minden üzlet zárva tart. Áprihs 5- én (vasárnap) Szolnokon a te­jet árusító boltok reggel 7- től 9 óráig működnek. A vá­rosokban — helyi rendelkezés szerint — 8—9 óráig nyitva tatanak a húsboltók; vala­mint egész napon át az ügye­letes trafikok. Pettenkoten Szolnokon a szolnoki festőművészet megalapítója pompás viseleteket, a szol­noki népélét változatosságát. Kevesen tudják róla, hogy ez az osztrák katonatiszt, aki az 1848—49-es szabadság- harcban először az osztrák elnyomás oldalán harcolt, a magyar nép hősi küzdelmét átértve, művészetével a sza­badságharc legszebb művészt alkotásait készítette el. A népfelkelők rohama című körajza a nép elsodró erejű kaszás-szuronyrohamát oly mesteri módon ábrázolta, hogy a néző nem tudja ki­vonni magát hatása alól. A Budavár visszafoglalása című kőrajza pedig szinte egy mo­numentális nagy csatakép vázlatának tűnik. A tavaszt hadjárat legnagyobb sikeré­nek művészi módon való megörökítése csak olyan mű­vész keze alól kerülhetett ki, aki szívvel-lélekkel együtt rul csak néhány szót tudott: ne mozogj. Gyakran kellett rászólnia valamelyik atya­fira, aki szekerével egy fe­hérfalú ház előtt álldogált, és éppen festés közben akart indulni. Pettenhofen első szolnoki szállása egy Stibinger nevű halász házában volt, majd később hosszabb időn keresz­tül Müller Adolfnak a Vár­templom mögött ma is meg­lévő házában lakott. De volt lakása egy ideig a Magyar utcában is, a Fehér-féle ház­ban. A Táncsics Mihály utca 2. számú épületben, a régi Bécsy János-féle ház is tar­tózkodási helye volt huzamos ideig. Étkezni a régi Fehérló kocsmába járt (helyén ma a párlbizottság emeletes épü­lete van). De kedvelt tartóz­kodási helye volt a Magyar Király-szálló kávéháza és ét­terme is, ahol gyakran sak­kozott Deák-Ébner Lajossal, a kiváló magyar festővel. Megfordultak itt a Szolnokra lejáró bécsi és magyar festők is gyakorta. így a múzeum épületének ilyen kulturális hagyományai is vannak. Pettenkofen sohasem fes­tett nagyméretű festménye­ket. Műveinek zöme alul ma­radt a félméternél, sokszor csak 20—30 centiméter, de képeinek hatása így is mo­numentálisnak látszik. Ké­70 éve halt meg 1889 március utolsó nap­jaiban hunyta le szemét a világhírű osztrák festő, aki felfedezte Szolnokot a ma­gyar festőművészet számára. Utcanév vagy szobor nem örökíti meg nevét városunk­ban, de az 1851—1881 között itt töltött nyarai többszáz szolnoki képpel gazdagították a művészettörténetet. Volt ugyan már egy Pet­tenkofen mellszobor Szolno­kon, Teles Ede szobrát 1913 júliusában leplezték le a mű­vésztelepi parkban Fényes Adolf, Zombory Lajos, Ol- gyay Viktor, Mihalik Dániel és a többi szolnoki művész jelenlétében, akik így akar­tak hódolni a nagy alapító- művész emlékének. Sajnos azonban ez a szobor isme­retlen körülmények között eltűnt az első világháború körüli időkben. Részben ezt pótlandó, ké­szíttetett a szolnoki múzeum a 70 éves évfordulóra egy emlékérmet Simon Ferenc szolnoki szobrászművésszel. A közölt kép a 9 centiméte­res érem egyik oldalát mu­tatja. Rajta Pettenkofen bal­ra néző feje kalapban. Kö­rülötte a felirat: A. PET­TENKOFEN 1822—1889. Az érem másik oldalán a művész Jcedvelt témáját, a lóitató fiút ábrázolta az érem meg­alkotója. Körülötte ez a fel­írás olvasható: A SZOLNOKI MŰVÉSZETI ÉLET ELINDÍ­TÓJÁNAK EMLÉKÉRE 1959. De szóljunk most már ma­gáról a művészről is. Hogyan került ő Szolnokra? Mi fogta meg itt annyira hogy közel három évtizedig festette a szolnoki piac változó, tarka, eleven, forgatagos képét, a Tisza partjának fbstői kanya­rulatát, a Tabán és a Ci­gányváros színes, nyüzsgő életét. Megörökítette a szín­érez azzal a néppel, amely a szabadságért harcol. Ilyen előzmények után ke­rült le Pettenkofen Szolnok­ra 1851-ben, miután már a szabadságharc idején megis­merte ezt a várost. Nagy fel­tűnést keltett szálas, katonás alakjával a vásári, piaci for­gatagban, amint kis palettá­jával festegetett. Idegenked­ve nézte a nép, különösen, ha modelt keresett. Magya­peivel olyan sikereket tudott elérni, hogy Szolnokra irá­nyította a művészek figyel­mét és így őt tekinthetjük a szolnoki művészeti élet el­indítójának. Stílusával, fes­tési módjával pedig valósá­gos iskolát teremtett. Művé­szetének értéke száz év távo­lából sem csökken. Illő, hogy a szolnokiak emlékezzenek reá. KAPOSVÁRI GYULA Cfúqjfaiizunk i&k salátát A mai dolgozó ember ét­rendjének elengedhetetlen kiegészítője a saláta, mind télen, mind nyáron, vagy az év bármelyik szakában. A saláták, vagy savanyúság fo­gyasztása egészséges, mert sok vitamint tartalmaznak, jó étvágyat csinálnak és az emésztést elősegítik. A sokat hangoztatott főzelékfélék fo­gyasztásánál a saláták fonto­sak és gyakoriak. A saláta alatt nemcsak a tavaszi zöld salátát értjük, amelynek rö­videsen itt lesz az ideje, ha­nem különböző főzelékfélék­ből előállított savanyúságo­kat főtt vagy nyers állapot­ban. A salátákat általában húsételekhez, tojás- és. bur­gonyáé telekhez fogyasztják, de vannak kevert saláták is, amelyek önálló ételként is szerepelnek. Koratavaszi ét­rendünkben nagy szerepe van a saláták fogyasztásá­nak, hogy a csökkent vita­mintartalmat némileg pó­tolják. KÁPOSZTASALÁTA Fehér vagy vörös fejeská­posztát meggyalulunk, besóz­zuk és fél óra múlva ki­nyomkodjuk. Apróra vágott vöröshagymával, kömény­maggal ízesítjük, cukros ece­tet öntünk rá. Savanyúkáposztát hagyma­szeletekkel, köménymaggal elvegyítjük, olajjal meglo­csoljuk. Szárazfőzelékek hez nagyon jól illik. VITAMINSALÄTA Egy fej piroskáposztát, egy kötés retket, vagy egy fej téli retket, nagylyukú resze­lőn megreszelünk. Egy fej apróra vágott hagymát hoz­zákeverünk. — Megsózzuk, ecettel, étolajjal ízesítjük. Ecet helyett citrommal még táplálóbb. KELETI SALÁTA Hozzávalók: fél kg kari­kákra vágott főtt burgonya, 1 * kötés karikára vágott re­tek, 1 fej karikára vágott hagyma. 1 fej csíkosra vá­gott zöldsaláta, vagy egy marék’madársaláta, 2 dl fi­nom étolaj, ecet. Mindezeket gyengén összevegyítjük, meg­sózzuk, vízzel hígított cuk­rozott ecettel és az étolajjal leöntjük. Önálló fogásként is adhatjuk vacsorára teával. BURGONYÁSALÁTA Fél kg rózsaburgonyát meg­főzünk és karikákra vágunk. Egy jókanál mustárt elkeve­rünk egy kávéskanál porcu­korral, 2—3 kanál ecettel, só­val és vízzel, esetleg tejföl­lel felhígítjuk és ráöntjük a burgonyára. Egy-két órát áll­ni hagyjuk. Tetejét főtt to- jásszeletekkel és apróra vá­gott ecetes uborkával díszít­jük. * KóvéVrém Hozzávalók: 1 csésze tej. 1 csésze erős feketekávé, 2 tolás, 3 kanál liszt, 1 csomag vaníliás­cukor, 5 kanál cukor. A tojássárgát a cukorral és kávéval elvegyít4ük, hozzáadjuk a lisz+et és a forró vaníliás tej­jel felengedjük. Tűzre tesszük és sűrűre főzzük. Melegen poha­rakba. vagy kompótos tányé­rokba rakiuk és hidegen tálal­juk. Tetejére a tojásfehérjéből és 10 dkg "Ukorból főtt habot készítünk és azzal díszítjük. Valamit a köszönésről A köszönés szokása egyidős az emberrel. A különböző korszakokban sokat változott a köszönés formája, de lénye­ge mindig ugyanaz: az isme. rettség, a barátság kifejezése. A megismerkedést a köszö­nési kötelezettség követi. Minden ismerősnek illik, il­letve kell köszönni. Ha a kö­szönés megszakad, úgy az is­meretség is véget ér. A köszönés főbb szabályai: mindig udvariasan köszönünk és minden köszönést barátsá­gos visszaköszönéssel foga­dunk. Az unott köszönés sér­tő. Akinek köszönünk, annak nézzünk a szemébe, ezt kö- telezőleg előírja a jó modor. Hangosan vagy némán is köszönhetünk, de sohasem puszta fejbiccentés.el. Köszö­nésünk mindig ízléses, udva­rias legyen, a túl hangos, bi­zalmaskodó köszönés, főleg nyilvános helyen, utcán, íz­léstelenségre, rossz modorra vall. A „Szevasz”, „Csóko­lom”, még fiatal lányok, fiúk között is ízléstelen. Mindig az köszön előre, aki a másikat előbb észreveszi, lehetőleg egyszerre köszön­jünk és ne várjuk, ne lessük, hogy nekünk köszönjenek előre. Természetesen a nagy korkülönbség kivétel, idős férfiaknak még a fiatalabb nők is előre köszönnek. A köszönés formája egyéni. Mindenki úgy köszönjön, ahogy azt jóérzése és tapin­tata előírja. A köszönés külső formáin sokat vitatkoznak. Hogyan köszönjünk? A leglényege­sebb szabály: tisztességesen, udvariasan köszönjünk. Nagyon lényeges, hogy ser­dülő ifjúságunk, elsajátítsa a szép és jó modorú köszönést. Erre, sajnos, ma solc a pa­nasz. A fiatalok modortalanul köszönnek, sőt sokszor egyál­talán nem is köszönnek. A szülők is oktassák gyermekei­ket az udvarias köszönés for­máira! Heti étrend Csütörtök: Lebbencsleves. Ser­penyős rostélyos sós vízben főtt •burgonyával. Péntek: Paradicsomleves. Töl­tött tojás, párolt sárgarépa. Szombat: Burgonyakrém leves pirított zsemlyekockával. Rizees hús céklasalátával. Vasárnap: Zöldségleves dara­galuskával. Töltött marhafelsál zsírban sült burgonyával. Kávé­krém. Hétfő: Karalábleves. Sajtos makaróni. Kedd: Húsleves. Főtt hús sós­kamártással és tarhonyával. Szerda: Almaleves. Sárgabor­sófőzelék hagymás. paprikás zsírban sült kolbásszal, vagy párizsival. Bájos, jól ki­használható vise­let kislányoknak: piros, vagy kék- sziníi kabátka, fe­hér nadrággal. — Viheti a gyermek tavasszal és hű­vös nyári estéken — a kabátka he­lyett kis olaszká­val, kardigánnal Vigyázzunk a kötött dolgok tartósságára Mindenki szereti a szép. kötött holmit, tavasszal, ősz­szel egyformán praktikus vi­selet. Azonban sokan azt tartják, hogy csak addig szép. amíg új, mert mosás után tönkre megy. Nincs igazuk, bár igaz, hogy nagyobb gond­dal kell mosni, mint más ru­haneműt. Az alábbi tíz pontban le­írjuk hogyan marad szép a kötött holmi. 1. Rendszeresen kell mosni. nem sz,abad agyonhordani. 2. Ne mossuk szappannal, hanem csak szappanpehely- ben. 3. Mindig langyos, nem meleg és nem hideg vízben mossunk. 4. A szappanpelj’het meleg vízben oldjuk fel, azután tesszük hozzá a hideget. 5. Nem dörzsöljük, csak ujjunk közt simítjuk. 6. Bő vízben öblítsük és ugyanolyan langyosban mint amilyenben mostuk. 7. Az utolsó öblítő vízbe tegyünk egy kanál ecétet. nem veszíti a színét, 8. Nem csavarjuk, csak ki­nyomjuk belőle a vizet. 9. Laposan lefektetve szá­rítjuk (törülközőn) mindig ár­nyékban vagy helyiségben. 10. Visszáján vasaljuk, ki­csit megnedvesített ruhán keresztül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom