Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

1959. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 CALAI Magyarul beszélő spanyol film. Szolnok Vörös Csillag mozi március 5—11. Fi atalasszony ok klubja Válniuszban a városi Kom- szomolbizottság kezdemé­nyezésére megnyílt a fiatal­asszonyok klubja. A klub azzal a céllal ala­kult, hogy széles körben nép­szerűsítse a hétéves népgaz­daságfejlesztési terv teljesí­tésével kapcsolatos feladato­kat Ezenkívül a klub aktívái népszerű gyermeknevelési, egészségügyi, lakáshigiéniai, stb. előadásokat fognak tar­tani. A klub nagy figyelmet szentel arra, hogy megtanít­sa a fiatalasszonyokat főzni, varrni, hímezni, asztalt terí­teni, megismertesse velük a háztartási kisgépek kezelését. A klubnak máris kétszáz tagja van. Az Isten hozta, Mr, Mar­shall, az Egy kerékpáros ha­lála és a Főutca után a „Ca- labuig” a negyedik spanyol film, amely hazánkban be­mutatásra kerül. A „Calabuig” sok tekintet­ben hasonlít az Isten hozta, Mr. Marshall-hoz. A film egyik alkotója is ugyanaz, Lus G. Berlanga. Calabuig- ban, a kis tengerparti falucs­kában főszórakozás a tűzi­játék. —; Nagy ünnepeken a szomszédos falvak egymás­sal versenyeznek, melyikük lövi messzebbre a rakétái. Egy napon öreg, szakállas ember tűnik fel a faluban. Jorge, aki hamarosan meg­barátkozik a falusiakkal. A legközelebbi tűzijáték alkal­mával kiderül, hogy a jöve­vény kiválóan ért a rakéták­hoz. A versenyben Calabuig győz, de ugyanakkor kiderül az öreg titka is: Ő az a híres atomtudós és rakéta-fizikus, akinek nyomtalan eltűnése az egész világot izgalomban tartotta. Nemsokára érte jönnek és elviszik nyugal­mas menedékéből. A tudós azonban megszerette az egy­szerű életet, a békés embe­reket, s megfogadja, hogy a jövőben tudását csak az em­beriség javára fogja felhasz­nálni. Tréfa, szatíra, irónia — mindez együttesen jellemzi a „Calabuig”-ot. — A film szűkszavú ismertetéséből is kitűnik — telve van humor­ral, helyzetkomikummal, de egy pillanatra sem téveszti szem elől fontos mondani­valóját. A „Calabuig” hősei furcsa figurák: Langosta, a falu mozigépésze, a nagy­pénteki körmenet kellékei­nek szállítója és a helyi csempészbanda vezetője. — Matias, a csendörparancsnok bár nagy eréllyel gyakorolja funkcióját, börtöne csak éj­jeli szállás a bűnözőknek. KÖZEL NYOLCVANÖT MILLIÓ LEJ VÁLLALATI ALAPBÓL LAKÁSÉPÍTKE­ZÉSRE A bukaresti vállalatok és gazdasági szervek tavaly no­vember 21rtől, idén február 7-ig összesen 84,938.477 lejt i bocsátottak a bukaresti nép- i tanács rendelkezésére, lakás- építkezés céljaira. Gyalog és tutajon a múltban és JELENBEN Könyo Készül a Tisza pacijától Bőrkabátos, biztos fellépé­sű ember keresett fel a minap. Otthonosan levetette kabát­ját és mellém telepedett. Eleinte, bevallom, azt hittem, könyvügynök. Később ma­gamban bocsánatot kértem a gyanúsításért, amikor Balázs Árpád, a neves néprajzi ku­tató és író elmondotta, mi cél vezette a mi vidékünkre. Megtudtam, hogy érdekes könyvet ír, amelynek talán Tiszai képeslap lesz a címe. A' Tiszáról és a tiszamenti emberekről ír. Bejárja a nagy folyót a szovjet határtól a jugoszláv határig. Négyszáz­nyolcvan oldalon, 32 oldalnyi képes melléklettel új könyv születik, amelyből megismer­hetjük magunkat, de megis­merhetjük őseinket is. A könyv megírásáról sok érde­Takarébos ember többre jut 'ífyaocuzm késziíL a kereskedelem Idestova egy éve már, hogy az időjárás — a nap­tári hónapra való tekintet nélkül — áprilisi, szeszélyes meglepetésekkel kedveske­dik. Ki tudja, tán napokon belül kellemes meleg köszönt be; S ugyan kinek volna kedve a tavalyi kopottasban megjelenni a szolnoki ut­cán? ... Ezek a napok a ke­reskedelem felkészülésének jegyében kergetik egymást. Hét elején kontiner-szám- rá érkezett a Nagykereske­delmi Vállalathoz női és férfi tavaszi kabát, felöltő. A mű­szaki átvételt követően — napokon belül — válogatha­tunk belőlük. A ballon ked­velőinek nem kell. üres kéz­zel távozniok a boltokból, — aki azonban a legdivatosabb­ra: a sanzsán-ballonra vá­gyik, még egy ideig várni kényszerül. Kesztyű, sál, sap­ka, kalap — már most bő­séges választékban kínálja magát. Svájci sapkából gaz­dagabb színválasztékot re­mél a kereskedelem. Tájéko­zódásunk szerint: nem hiába. A KISKER Vállalat szak­emberei most azon fáradoz­nak, , hogy kellő mennyiség­ben biztosítsanak nyílon- és panlonpullovert. Az Alföldi Állami Áru­házból tegnap reggel négy osztályvezető utazott Buda­pestre. hogy a legfrissebb di­vatkreációk legszebbjeit el­juttassa városunkba. Félfül­lel arról értesültünk, hogy nemcsak tavaszi, de — elő­relátható módon — néhány nyári cikket is hoznak ma­gukkal ; fürdőruhát, sortot. Szinte valamennyi boltunk megrendelte már cipöszük- ségletét, melynek tetemes részét az immár világhírű Tisza Cipőgyár szállítja. — „Legxürgébbnek” a női szan­dálok ás papucsok bizonyul­tak; belőlük mintegy ízelí­tőül csinos választék érke­zett már városunkba. Aggo­dalomra tehát semmi ok: elegánsak lehetünk tavasszal. Hárommillió hivatalosan nyilvántarott takarékoskodó ember van ma országukban. Abban az országban, ahol néhány évtizeddel ezelőtt 3 millió nincstelenről, másfél- millió kitántorgóról lehetett beszélni. Még jobban örülünk, liogy megyénkben mind a taka­rékbetétek összege, mind a takarékoskodók száma az előző évhez viszonyítva majdnem megkétszereződött. A megtakarítások növekedé­se mindig azt jelenti, hogy van miből megtakarítani és nem utolsósorban azt is, hogy azok, akik nem költik el mind a jövedelmüket, oko­san, beosztással élnek, gon­dolnak későbbi. nagyobb terveik megvalósítására is. Jó dolog ez, hiszen a ta­karékos ember többre jut, jobban él és a mi célunk az, hogy hazánkban évről-évre jobban éljenek az emberek. Egyre többen tudják, hogy­ha az életszínvonal növeke- déséről beszélnek, nemcsak az árcsökkentésre vagy bér­emelésre, vagy más felülről jövő rendelkezésre kell gon­dolni. Az egyéni jólét növe­lésének más eszközeit is* fel­ismerik. Ismeretes, hogy azonos jö vedelmű családok közül is az egyik jobban, másik ke­vésbé jobban él, mert sol múlik azon, ki mire költi hogyan osztja be jövedelmét Alti fizetésének jelentős ré­szét italra, vagy más mellőz­hető dologra költi, az bi­zony hiába keres magyará­zatot arra. miért nem futja többre keresetéből. A takarékos emberek nem­csak azért élnek jobban mert váratlan, előre nem lá­tott kiadásaik nem jelente­nek számukra nagy megpró­báltatást — bár ez is nagy előny, hanem azért is. meri nagyobb terveiket, komo­lyabb beruházást igénylő vá­sárlásaikat is könnyebber megvalósíthatják. A nagyobi: értékű árucikkek vásárlása pedig — bútor, szőnyeg, ház­tartási gépek vagy hasonlót — nagy lépést jelentenek £ család életszínvonalánál; emelkedésében. Esetenkénl azt is láthatjuk, hogy so­kaknál a rendszeres havi jö­vedelmen kívüli bevételei » + * * * * KÖNYV ESPOLC Bars Sári: A második műszak Közérdekű és ismerős prob­lémával foglalkozik a soro­zat újabb kötetében: a dol­gozó nők kettős elfoglaltsá­gával, a munkahelyen vég­zett „első műszak” után rá­juk háruló otthoni feladatok­kal. A szerző színesen, érdeke­sen tárja fel a két műszákká) küszködő asszonyok életének sokféle problémáját —, de mégmutatja azokat a gyakor­lati intézkedéseket, lehetősé­geket, azt a sokoldalú társa­dalmi segítséget is. amellyel a mi rendszerünk megoldást keres és talál a termelésben dolgozó nők háztartási, gyer­meknevelési és egyéb gond­jainak megkönnyítésére. A kis könyv elsősorban a nőolvasókat érdekli. Bizo­nyára mindegyik úgy érzi, hogy egyik-másik problémát szinte az ő életéből leste el az író — s bizonyára minde­gyik olvasó talál benne meg­szívlelendő, hasznos taná­csot, ötletet. 152 old. — Ára: 7 Ft. Kovács Judit: Mai lányok Éva, Zsuzsi, Aliz, Magdi, Klári, Gizi Vica, Ilona, Pir- kó és a többiek mind egé­szen mai lányok. Olyanok, akikkel naponta találkozunk, lakunk és mégis oly kevéssé ismerjük őket. Pedig mennyi, érték lakozik bennük! Kovács Judit könyvében igaz történeteket ír le a kü­lönböző társadalmi helyzetű, korú és hajlamú lányokról. Nem volna azonban teljes a kép, ha nem mutatná meg az otthonnak, a környezetnek egy-egy darabját is. A leírások érdekes tartal­mát, a változatos formák te­szik még élvezetesebbé: napló, párbeszéd, riportok, amelyek az első oldaltól az utolsóig felkeltik az érdeklő­dést a szereplők sorsa iránt. ,152 oldal. — Ára: 6.50 Ft. Felemelték a selyemgubó álvételi árát Ez évben államunk fel­emelte a selyemgubó átvéte­li árát. Az I. és II. osztályú vételára egységesen 40 forint, kilogrammonként. A III. osz­tályút továbbra is 5 forintért veszik át kilogrammonkénti Egyébként megyeszerte jó ütemben halad a szerződés- kötés a selyemgubótermelés- re. A szerződésekét a helyi földművesszövetkezetek kö­tik. késsé get mondott el vendé­gem. — Nagyon szeretnek alapos munkát végezni — kezdte a beszélgetést Balázs Árpád. — Először a múlt események forrásait kutattam. Múzeum­ban, könyvtárban töltöttem két hónapot, nyolc hónap pe­dig a helyszíni vizsgálatokra megy rá. Mintegy százötven község fekszik a Tisza tövé­ben, vagy a régi Tisza árterü­letén. Ezeket a községeket felkeresem, s múltjukról, mostani életükről feljegyzése. két készítek. A télutót Szol­nok megyében töltöm. Mikor egészen kitavaszodik, gyalog indulok el a nagy Tisza men­tén. Tíz nap tataion Megkérdeztem tőle, gon­dolt-e arra, hogy a vízen utazzék? — Arra is sor kerül. Ápri­lis elején tíznapos tutajozá­son vetjzek részt Tiszafüred és Szeged között. Itt működik az egyetlen szakszerűen kép­zett tutajos brigád Szécs'i György vezetésével. így meg­ismerkedem a vízi-emberek életével is. — Kaphatnánk-e valami ízelítőt az eddig gyűjtött anyagból? —■ Második hete járom Szolnok és Heves megye köz­ségeit. Rengeteg régészeti adat, tárgy került kezem kö­zé. Meglepetéssel láttam, hogy majd minden községben — Tiszaszöllősön, Tisza ör­vény ben, Tiszaigaron — fo­lyik az adatgyűjtés. Hiányzik azonban a gyűjtésben részt­vevő pedagógusok központi irányítása és segítése. Baj van a halakkal Elmondotta Balázs Árpád, hogy a Tisza halállománya a Tiszalökl Erőmű és a Paljío- nyai Vegyimű üzembeállítása óta feltűnően változik. A ha­laik a szivattyúikon keresztül bekerülnek az öntözőcsa tor­nákba. s ott nem fejlődnek úgy, mint a nagy Tiszában. A folyón pedig az a baj. hogy nincsenek megfelelő ívási he­lyek. Kolozsvári Gábor egye­temi tanár vizsgálata szerint olyan anyahal is akad, amely jegy esztendeig is hordja ma­gában ikráit és azok többnyi­re tönkre is mennek. A hal­állomány csökkenésének kö­vetkezménye, hogy a halász szövetkezetek sem olyan jö- vedelmezőek már, mint ré­gebben. Az elzátonyosodás miatt ezen a szakaszon a ha­józás is visszafejlődik. Tisza­füred fölött például egy 16 holdas sziget született. — Milyen emberekkel ta­lálkozott útközben? — Talán itt is a múlttal kezdeném, amennyiben az öregemberek a múltat jelké­pezik. A tiszaimenti falvak­ban feltűnően sok maga,s kort ért ember él. Tiszaszentimrén Gargyi Gergely 93 éves öreg így hasonlította össze a jelent a múlttal: „Ma már jó világ Ugyanazt uexanúsy olcsóbban A termelőszövetkezeti mozgalomba az utóbbi hetek­ben bekapcsolódott gazdák közül többen fordultak kér­déssel hozzánk: „A közösbe vitt jószágot még egyéni gaz­da koromban biztosítottam. Érvényes maradt-e a biztosí­tás a szövetkezetbe lépésem után is?” Kérésünk alapján a leghi- vatottabb. Tömön Sándor elvtárs. a tíz éves Állami Biztosító SJzolnok megyei igazgatója adott választ: — A megkötött biztosítás mindaddig érvényes, amíg a jószág után a biztosítási dí­jat fizetik. Érvényes tehát akkor is. ha a jószág a régi gazda közvetlen gondozásá­ban marad; de akkor is, ha a közös istállóba vezetik át. A termelőszövetkezetbe vitt állatok biztosítási díját a tsz- nek kell fizetnie. A volt egyéni gazda kérésére az elő­re befizetett díjat az Állami Biztosító visszatéríti. Tömön elvtárs jellemző módon dokumentálta, hogy az Állami Biztosító mennyire az anyagi segítség szerve: — Azok a gazdák járnak el helyesen, akik a közösbe vitt jószágaik biztosításának gondját a tsz-re ruházzák. A közös állatállomány biztosí- tósi díja állatfeieségektöl függően — 20-—40 százalék­kal olcsóbb. mintha egyéni gazda részére kötött biztosí­tás alatt állna. van, olcsón visz az autóbusz, vagy 80 éve pedig 3 forint volt egy szekérfuvar, amiért akkoriban csizmát is csinál­tak.” Találtam egy olyan öregasszonyt Tiszafüreden, aki este nem gyűjt lámpát nehogy felgyűljön a ház. A holdvilágnál jegyeztem fel tanácsát arról, hogyan kell a szemet sértő vadszört kiirta­ni. Tiszán áruin 102 éves em­ber mondta el nekem az em­lékeit. A Petőfi Tsz és a Széky-uradalom Vendégem szívesen beszélt a falu mai megváltozott éle­téről is, hiszen ez is jelentős helyet foglal el majd könyvé­ben. Elmondotta, hogy ta­nulmányozta Tiszaigar egy­korú írásait, mát termeltek Széky Péter 1400 kát. holdnyi birtokán. Azt is megnézte, hogy mit termel ma ezen a birtokon a tiszaígari Petőfi Tsz. A Széky-uradalomiban 30 hold lucerna, 27 hold dohány, a többi területen búza, kuko­rica, csalamádé termett. A Petőfiben 34 hold lucerna, 73 hold vöröshere, 50 hold siló, 40 hold étkezési borsó, 7 hold zöldség, 20 hold cukorrépave­tés a szemeste rménye ken kí­vül. Ebből az létezik, hogy máris jobban gazdálkodnak, mint a régi uraság. A birto­kon 20 családot „tartott el” az uraság 50 és 80 filléres nap­számon, a 300 holddal keve­sebb területen gazdálkodó Petőfi pedig 90 családot tart el ügy, hogy az egyes tagok­nak 15—20 ezer forint a jöve­delme. Rendkívül tanulságos Ba­lázs Árpád megállapítása a tiszaigari nép táplálkozásáról. Ezzel még bajok vannak. Hallgassuk csak, mit mond róla az író: — Az általános iskola egyik ■délútán járó osztályában har­minchat gyerek közül hu­szonöt nem ebédelt, mert ezen a vidéken megmaradt az a régi rossz szokás, hogy csak reggel és este étkeznek. Ez azonban rossz hatással van a gyermek fejlődésére és a pe­dagógus munkáját is akadá­lyozza. Jó lenne, ha erre fel­figyelnének a szülők és a megszokott kétszeri táplálko­zás helyett beiktatnának a gyermekek számára legalább harmadikat is. A tönkrement múzeum Balázs Árpád mély sajnál­kozással említi meg, hogy a Tiszántúl egyik legértékesebb múzeuma — a tiszafüredi — tönkrement. Egy időben a Debreceni Múzeum kezelte, de volt olyan időszak is, ami­kor boldog-boldogtalan pré- dálta. A tizenkettedik órá­ban vagyunk, hogy mind Ti­szafüreden, mind másutt megmentsük népünk kultúrá­ját bizonyító tárgyakat, írá­sokat. Helyes lenne, hogy ha a Damjanich Múzeum me­gyeszerte. segítene feltámasz­tani a falu-múzeumokat. Ez azért is fontos, hogy a fiatal­ság, amely nem ismeri szülő­helye múltját, ezért könnyeb­ben vándorol el a faluról, megismerje az ősök küszkö­déséi, harcát faluja történe­tét. Helyesen tenné az ifjúság, ha a tanácsköztársasági ada­tok gyűjtése után a népi ha­gyományokat kutatná fel. A 70—80 évesekben még most benne él a sok hagyomány a múltról. Ha most meg nem óvjuk, elvész. Búcsűakcdunk Balázs elv­társtól. Elmondja még ne­künk, hogy a könyvek sok­mindent megőriztek a szá­munkra, de a szájhagyomány, a nép emlékezése valóságos kincsesbánya. Ezt jött látni, hallani, megörökíteni Báláz- Árpád, aki megyénk mai nagyszerű újjászületésének is hű krónikása akar lenni. Nagy János Tiszafüred — prémium, államkölcsön- nyeremény vagy más kisebb- nagyobb összegek — észre­vétlenül elfolynak. Másoknál pedig már ez is, mint rádió, mosógép stb. maradandó ér­tékké válnak. Közeledik a nyereségrésze­sedés kifizetése, amely a dolgozók múlt évi jó munká­jának eredménye. Sokan már elhatározták, mások ter­vezgetik, mire fordítsák, — mit vásároljanak belőle. Előre kiszámították, meny­nyit kell még spórolniok, s addig is, nehogy felesleges apróságokra költsék, taka­rékbetétben tartják a nyere­ségrészesedés összegét. Olya­nok is vannak, akik nem „ütemezték be” ezt az össze­get, semmilyen kiadásokra, akik á nyereségrészesedéssel akarják megteremteni a csa­ládi tartalékot, amely min­dig biztonságot ad. A nyereségrészesedés ösz- szegének okos felhasználása i mindenképpen jó dolog, hi­szen minél nagyobb örömet szerzünk vele magunknak, családunknak idén, annál jobb munkára serkent ez majd a következő évi mun- j kában. I iiimiiiHiiiiiHiiiaMHiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiii* Többmillió palack bor kerül forgalomba a húsvéti ünnepekre Az Élelmezésügyi Minisz­térium Borforgalmi Igazgató­ságán a húsvéti bor ellátásról elmondották, hogy bőséges készlet van és ki tudják elé­gíteni a lakosság húsvéti igé­nyeit. Mintegy százezer hekto­liter bort hoznak forgalomba. Ebből a mennyiségből a pa­lackozó üzemek is többezer hektolitert dolgoznak fel. Új­donság lesz a félliteres üve­gekbe töltött bor. Teljesítik a vevők régi kívánságát: több olcsó bort bocsátanak a ven­déglátóipar és a kereskede­lem rendelkezésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom