Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

i»a». március 1?. SZÓI-NOK MM.» 1.1 NEPLAr Dobozi Imre Kossuth-dijához Szombaton délelőtt — március 14-én — az Ország- ház kupolacsarnokában ki­osztották az 1959. évi Kos- suth-dijakat. A Népsza­badság vasárnapi száma közli új Kossuth-díjasaink arckéjét. Mi, Szolnok me­gyeiek önömmel találkoz­tunk Dobozy Imre elvtárs­sal. öt egy kicsit Szolnok megyeinek tartjuk. Régi, hosszú éves barátság fűzi a nagykunokhoz, különösen Turkeve, Karcag, Mezőtúr és Kisújszállás szövetkezeti gazdáihoz. Dobozy Imre jelentős publicisztikai tevékenységé­ért, valamint a Szélvihar cí­mű film forgatókönyvéért kapta a Kossuth-díjat. Itt Szolnok megyében is­merik és szeretik. Ugyan, miért? Azért, mert a szö­vetkezeti gazdák meggyő­ződtek arról, hogy Dobozy Imre velük él és az ő hősi küzdelmeiket örökíti meg, az 6 problémáikra ad vá­laszt. Dobozy Imre a szocia­lizmust építő, új úton járó szövetkezeti parasztság író­ja. Ezért a szeretet és ezért a megbecsülés. Bármerre jár az ember itt a jászkun földön, nevével mindenütt találkozik. A Szélvihar című színdarab­jának is jelentős volt a kö­zönségsikere. Jászberény­ben mondotta a Szélvihar egyik előadása után néhány ottani szövetkezeti ember: „Dobozy Imre pontosan úgy írta meg az eseményeket, ahogyan mi láttuk és aho­gyan mi éreztük.” Az író annak idején 1951 koratavaszán részese volt annak a nagyszerű forra­dalmi változásnak, amely a négy kun-várost szövetke­zeti várossá alakította. Meg­örökítette az akkori esemé­nyeket, s azóta is sűrűn meglátogatja kunsági bará­tait; mindig szeretettel fo­gadják és szívesen várják. Nekünk Szolnok megyeiek­nek azért is öröm Dobozy Imre munkásságának Kos- suth-díjjal valő elismerése, mert úgy véljük, a négy kun-város is hozzásegítette őt ahhoz, hogy a szocializ­must építő parasztság har­cos írója legyen. Szeretettel köszöntjük Dobozy Imre elvtársat, a Kossuth-díjas írót. Kíván­juk, hogy még sok-sok ma­radandó értékes művel ajándékozzon meg bennün­ket. Sz. P. Több üreges tégla - gyorsabb, olcsóbb az építkezés Az építésügyi miniszter el­rendelte, hogy a téglagyá­rak a gazdaságosabb épület- szerkezetek bevezetése, az épületek súlyának csökken­tése, valamint a gyártási és czállítási teljesítőképesség jobb kihasználása érdekében bizonyos fajtájú üreges fa­lazó elemekből többet gyárt­sanak. Intézkedett arról is, hogy az építkezések önkölt­ségcsökkentése céljából a tervező és építővállalatok, a szövetkezetek, az építkezések tervezésénél, illetve kivitele­zésénél minél több üreges falazó elemet használjanak. TTrnnT»»Tm?TTT?»f?m»T. )ó é vágya van a szolnokiaknak. Egy át­lagos napon kereken 110 má­zsa kenyér és 20 mázsányi búzacipó fogy városunkban. A különféle péksütemények­ből naponta több mint 32 ezer kel el. Érdekes módon a kifli népszerűbb a zsem­lénél: 16 ezer fogy belőle, míg zsemléből csak kilenc­ezer. Megkötötte a szerződéseket Váltott műszakban dolgozik a Szolnoki Gépállomás A SZOLNOKI járásban el­sők között fejezték be a me­zőgazdaság szocialista átala­kítását. Besenyszög, Zagy- varékas, Ujszász, Szászberek falvakban és a többi közsé­gekben emberek ezrei fogtak össze, hogy többet termelje­nek . a nagyüzemben, hogy korszerű gépi műveléssel könnyebbé tegyék a munkát, súlyosabbá a terméshozamot. Azért siettek olyan nagyon a szövetkezéssel a dolgozó parasztok, hogy már ezévben is több teremjen, mint 1958- ban. S ez nem megy gépek nélkül. A gépek jelen esetben a a Szolnoki Gépállomás erő- és munkagép-parkját jelen­tik. A vaskapu előtt és mögött mélyen a talajba nyomódott keréknyomok jelzik; a ja­vítás után innen indultak ki a HG 35-ösök, Zetorok Uj- szászra, Szászberekre, Be- senyszögre és a körzet többi helységébe. A gépek hát kinn vannak, zúgnak, dübö­rögnek, szántanak, vetnek a mozgalmas határban. De hát elegen-e, győzik-e a megnö­vekedett igényt? Nem. 1958-ban 16.500 hold tartozott a gépállomás műve­lése alá. Nincs még pontos számításuk, de nem sokkal, pár holddal lehet több vagy kevesebb 52 ezer holdnál az ezévi terület. Közel négysze­resére ugrott fel a szántó­föld, a géppark viszont ma­radt. Százharminc erőgép. Ehhez a munkagép-garni- tura. Ezévben ugyan kaptak már két univerzális traktort. Mint tájékoztatták őket, a munkásosztály rendkívüli se­gítségéből még tíz univerzá­lis gép illeti őket. Ehhez kapnak pótkocsit is. Jelentős emelés persze, ám az arány mégsem 16 ezer az 52 ezer­hez. Hogyan segítenek ak­kor? Mint a főagronómus mond­ja, az már maga tíz-tizenöt százalékot jelent, hogy nagy­üzemi adottságokkal művel­hetik a talajt. Sokkal na­gyobb lesz az egy gépre eső teljesítmény. A másik. A be­takarításig lényegében a volt egyes típusú termelőszövet­kezeti csoportok földjein kí­vül több még nem igen ren­delkezik nagyüzemi adottsá­gokkal. Ezeket még lóíogat- tal kisparcellában művelik meg. NEHÉZSÉG egyelőre a szál­lítás. Negyvenkét vontató egyszerűen nem győzi a szál­lítási munkákat. Legalább 10—15 kellene még. Gondol­kodtak az éjjeli műszak be­vezetésén, A gépállomáson nem múlik, a műszaki fel­tételek megvannak. Ámde éj­jel nincs anyagkiadás, éjjel nincs anyagbevétel. Egyszó­val a raktári munkák gátol­ják az éjjeli műszakot. A gépállomások nagyon fontos feladata ezidőszerint az új termelőszövetkezetek­kel megkötni a gépi műve­lési szerződéseket. Kilenc újonnan létesült termelőszö­vetkezettel kész a szerződés. A régiek közül 21-gyel pót­szerződést kötöttek. E tsz-ek ugyanis annyira megnöve­kedtek, hogy egészen más- számú gépmunkára van szük­ségük, mint azt az ősszel ter­vezték. Hiányzanak a zagy- varékasi Vörös Brigád, a volt Rákóczi és még más falubeli termelőszövetkezetek szerződései. Ám mire ez az írás megjelenik, valószínű megoldott a zagyvarékasi szerződések problémája is. A 3004/1-es kormányrende­letben előírt megfelelő mun­katerületet idáig már csak két termelőszövetkezet nem szerződte le. Vagyis a meg­felelő arányban kértek terü­letükhöz képest gépi műve­lést, s így a művelési költ­ségek felét az állam megté­ríti. A többtermelésnek egyik sarkköve a hibridkukorica termesztése. A gépállomás körzetében mintegy három­ezer holdon termelnek hib­ridkukoricát, az erre eső 500 mázsa hibrid vetőmagot már ki is cserélték a szövetkeze­tek. A gépállomás pedig 4 négyzetbe vető gépet alakí­tott át a tengerivetés idejére. Természetesen ez sem ele­gendő. Marad hátra a váltott mű­szak. A megye legtöbb gép­állomásán már ezzel a mód­szerrel dolgoznak. Hamaro­san a Szolnoki gépállomáson is bevezetik. — bl — Egv jólsikerült KISZ gyűlés Községünk KISZ szerveze­te a napokban tartott érte­kezletet. Fiataljaink vidáman érkeztek a gyűlésre. Ki mo­torral, ki kerékpárral, volt aki kilométereket gyalogolt, de fáradságot nem kímélve — eljöttek, mert érdekli őket községünk, országunk fejlő­dése. A gyűlés előtt csopor­tokba verődve beszélgettek. Ki a nyugati helyzetet vitat­ta, ki a tsz munkákat. Olyan volt a fiatalság, mint egy nagy család, nem látszott kü­lönbség szellemi és fizikai dolgozók között. A KISZ Bizottság titkárá­nak meleghangú köszöntése után az alapszabályzatból is­mertettek egy részt, amit kö­zösen vitatták meg. A má­sodik napirend tagfeltel volt, ahol tizenketten kérték fel­vételüket a szervezetbe. Va­lamennyit el is fogadta a tag­ság. Egyre több és több fia­tal találja meg helyét a KISZ-ben. Vezetőségünk elintézte azt, hogy repülőklub alakuljon a KISZ szervezetben és az a fiatal is tanuljon meg repü­lőt vezetni, aki esetleg régen csak a libákat őrizte. Vezető­ségünk arra törekszik, hogy mindenki jól érezze magát szervezetünkben. A gyűlésen megalakult a kultúrcsoport. A vezetőség kibővítését is megszavaztuk, meg is választottuk őket. Szívesen vállalták. Reméljük, szervezetünk fejlődése során még több sikert érhetünk el. Sztojkov Paula Kunszentmárton, Külváros, 5/a. A Hazafias Népfront segíti a tsz-ek megszilárdítását Mezőtúron Mezőtúr már nyolc éve szövetkezeti város. A tömeg­szervezetek munkastílusa is a szövetkezeti város jellegé­hez mérten alakult ki már az elmúlt évek folyamán. Minden tömegszervezet fela dalköre más volt itt, mint azokon a helyeken, ahol még a határ jórészén kisparaszti gazdaságok működtek. A NÉPFRONT feladatát így jelöltük meg: a népfront a tudományos alapokon álló korszerű gazdálkodásra pró­bálja megtanítani a szövetke­zeteket. Célunk az, hogy el­terjesszük a nagyüzemi gaz­dálkodással kapcsolatos ta­pasztalatokat a szakmai elő­adások útján — számol be a munkáról Varga Lajos, a vá­rosi népfront bizottság titká­ra. Az elmúlt év őszén meg­alakult a városbán a mező- gazdasági szakbizottság, — amely programot készített a termelőszövetkezetek segíté­sére és a gazdasági munkák helyes megszervezésére. A szakbizottság elnökei ifj. Ré- dai István, az Ady Tsz elnö­ke lett. A szakbizottság fel­mérte azokat a lehetőségeket, amelyek a szövetkezetekben a gazdálkodás terén kihasz­nálatlanul vannak. Felmér­ték például, hogy a termés­hozam növekedését gátolja a talajerőpótlás hiánya. Ezért erjesztett szalmatrágyakészí- tési bemutatót rendeztek a termelőszövetkezetekben. — amelyen 150 tsz tag részt- vett. Nagymennyiségű rizs­szalma van a város határá­ban az elmúlt évekről visz- szamaradva és ez tönkre­ment volna. Most szalmatrá­gyát készítenek belőle a* leg­újabb módszerekkel. Az ön­tözéses gazdálkodás elterjesz­tése érdekében öntözési be­mutatót rendeztek a Hunya­di Tsz-ben a tsz elnökök, ag- ronómusok és a brigádveze­tők részére. — Jól gazdálkodni csak a jó szakképzett gazdák tud­nak, különösen a nagyüze­mekben — mondja a nép­front bizottság titkára. Ezért az elmúlt télen előadássoro­zatot rendeztünk a tsz pa­rasztok részére. A Hazafias Népfrontba tömörült mező- gazdasági szakemberek, tsz agronómusok mint például Sánta Ferenc, Csatári István, Mikes János a korszerű nö­vénytermelésről, az állatte­nyésztésről, az állategészség­ügyről és az üzemszervezés­ről tartottak előadást a szö­vetkezetekben. Minden termelőszövetkezet­ben 12 előadásból álló tanio- lyamot szerveztek. Az elő­adások előtt a népfront bi­zottság titkára készítette fel az agronómusokat a szakelő­adásra, mert Varga Lajos elvtárs főgronómus és jól ér­ti a gazdálkoást. Az előadá­sokon minden szövetkezeti tag megjelent és megvitatták, hogy mit hogyan kelle­ne náluk csinálni Azért volt szükség ezekre a szak­előadásokra, mert egyes he­lyeken, mint például a Szebb Élet, vagy a Vörös Október Termelőszövetkezetben nem alakult ki a helyes gazdálko­dás módja. Nem tudták pél­dául a szarvasmarhákat tö­meghizlalásra fogni, mert nem értették a módját, AZ ELMÚLT HETEK tsz fejlesztése során is megállta helyét a népfront, összehív­ta a kívülálló dolgozó pa­rasztokat, s megbeszélték ve­lük a jövő lehetőségeit és segítettek nekik a helyes vá­lasztásban. — A népfront-munka kü­lönös mértékben megnöveke­dett most, hogy a város dol­gozó parasztsága mind a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra lépett — mondja Varga elvtárs. Most előtérbe került a tsz-ek megerősítése, a tsz vezetés színvonalának növe­lése. A népfront tervei szerint április második felében a tsz elnököket, agronómusokat, párttitkárokat és a brigádve­zetőket tanulmányi útra vi­szik néhány kísérleti gazda­ságba. Herceghalmán az állat­tenyésztés, Martcnvásáron a növénytermesztés, Keszthe­lyen a növendékállattenyész­tés, Kajmáron a mezőgazda­ság gépesítésének a módjait szemlélik meg és felmérik, miiként lehetne gazdagítani a tapasztalatokat. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK megszilárdításában a vezetés színvonalának emelé­sétől kezdve, a talajerőpótlás kivitelezéséig nagyon sokré­tű a tennivaló. Ezért a Ha­zafias Népfrontba tömörült mezőgazdasági szakemberek szakbizottságokat alakítottak a különböző feladatok meg­oldására. Az egyik bizottság kidolgozza a város határának perspektivikus öntözési ter­veit, másik a tsz-ík telepíté­si tervét készíti el szintén perspektivikusan, annak az elvnek a betartásával, hogy­ha esetleg tsz-ek összeol­vadnak, rendezett formában alakítsák ki a gazdaságot. Külön bizottság alakult a tsz-ek helyes vetésforgóinak kidolgozására, amely a tsz- ek vezetőivel közösen végzi ezt a jelentős munkát. Bi­zottság alakult a talajerő visszapótlási módjának ki­dolgozására, sőt talaj térképet is készítenek mindegyik ter­melőszövetkezetben. Feltér­képezik a talajt a vizsgála­tok alapján és ezzel elősegí­tik a helyes vetésforgó ki­alakítását. A népfront elnökség nem­régen megtárgyalta a mező­gazdasági termelés és érté­kesítés helyzetét. Értékesítési nehézségeket állapítottak meg és emiatt javasolták a vá­rosi pártbizottságnak, hogy egy mezőgazdasági termék- feldolgozó üzem létesítéséért tegyenek lépéseket. A GAZDASÄG1 megszilár­dítás mellett figyelmet for­dítanak a politikai megszi­lárdításra is. Ez elsősorban párt és KISZ ügy, de a népfront is segítséget ad. Az újonnan belépett tsz-tagokat csoportos beszélgetésre hív­ják össze főleg ott, ahol tö­meges volt a belépés. (Mint például a Győzelemben, aho­vá 126-an és a Békében, ahová 76-an léptek bej. Elő­adást tart a népfront a tár­sadalmi tulajdon védelméről és az ezzel kapcsolatos prob­lémákról. Ezt a jogügyi al­bizottság tagjai tartják meg a közeljövőben mindegyik szövetkezetben. A határré­szek kultúréletének fellendí­téséért pedig keskenyfilm vetítéseket szerveznek a ta­nyasi iskolákban. A munka alapján meg le­het állapítani, hogy jól dol­gozik a népfront Mezőtúron. Igen sok segítséget ad a tsz-ek megszilárdításához. — Példáját kövessék az új tsz városok, községek, Tóth J. Ne dolgoztassunk kontárokkal A lakosság köréből gyakran érkezik bejelentés, panasz a kon­tárok munkájáról. Az iparható­ság ezzel kapcsolatban megálla­pította, hogy a megyében egye­sek iparjogositvány nélkül asz­talos, bognár, műszerész, férfi és női szabó, rádiószerelő és egyéb iparágakban vállalnak munkát, kontárkodnak. Annak ellenére, hogy drágán dolgoznak, minősít­hetetlen rossz munkát is végez­nek. Gyakran előfordul, hogy az átadott anyagot elszabdalják és ezzel megkárosítják a rendelőt, vagy ha éppen Jól sikerül a szabás, a maradékanyagot nem alják vissza, eltulajdonítják, A lakosság jól felfogott érdeke tehát, hogy a kontárokkal ne dolgoztasson, mert az átadott anyag megsemmisülésnek van kitéve, előfordulhat, hogy a munkára felvett előleget, előre kifizetett munkadljat elköltik anélkül, hogy a munkát elvégez­nék. Emellet rosszul, drágán is dolgoznak. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy az 1958. évi 9. sz. tvr. as. §-ában foglaltak alapján: a jo­gosulatlan iparűzés — kontárko­dás — felfedezése és megakadá­lyozása érdekében a Kisiparosok Országos Szakszervezete kontár ellenőri hálózatot szervezett, il­letve létesített. Ugyancsak a fen­ti törvény 27. paragrafusában foglaltak szerint pedig, ha a cselekmény súlyosabb büntető- rendelkezés alá nem esik. sza­bálysértést követ el és 2000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható, aki iparjogositvány nélküli ipari tevékenységet — kontár­kodást folytat. Felkérjük a dolgozókat, hogy a lakosság részére borsos áron, rossz minőségű munkát végző, így a lakosságot súlyosan meg­károsító iparjogositvány nélkül dolgozó kontárok felkutatását segítsék elő és a kontárokat cí­mükkel, a KlOSZ-nál (Szolnok, Ságvári E. u. 5. sz. eim.) Jeleni­tek be. Városi Tanács VB Ip. Csop. SZABÓ MIHÁLY a személyleírást kellene adni róla, csak annyit tudnánk mondani: magas, szőke, jómegjelenésű fiatal lány. De Nagy Irénnél té­vedne, aki csak a külleménél fogva próbálná jellemezni. A belső tulajdonságok dön­tik el egy-egy ember értékét és Nagy Irénnél ezek is elő­nyösen alakultak. Az ember szinte el sem hinné, hogyan tudja egy 22 éves leány ha­tározottan és biztosan a ke­zében tdrtani egy község dol­gait. Akkor figyeltem fel rá, amikor éppen Tiszaigar la­kóinak ügyes-bajos dolgát intézte íróasztalánál. Az író­asztal előtt egy nő állott 3 éves forma kisfiúval. Valami bonyolult tartásdíj ügyet adott elő. A tanácstitkár fi­gyelmesen meghallgatta őt, majd részletesen elmondotta, mit kell tennie. A következő ügyfél egy cigányházaspár volt, akik anyakönyvi kivo­natot kértek. A férjben vagy ..három légkör” dolgozott és egy az egyszerű kérést is összebonyolította. Ráadásul ho-'sányan oktatta a feleségét a viselkedés szabályaira, Spy. tanácsiitkác arcképe miközben maga is vétett be­szédében egyet-mást az illem ellen. Egy pillanatra jókedv villant Nagy Irén szemében, de aztán erélyesen és rövi­den helyreállította a csendet és gyorsan elintézte a kérést. — Ez így megy reggeltől estig, — fordult felém fárad­tan. — Háromnegyed hatkor érek be Tiszaörsről az autó­busszal, de már fél 7-kor, sőt néha előbb jönnek az emberek ezernyi legkülönfé­lébb üggyel. Nem panaszkép­pen mondom, hiszen nagyon szeretem a munkát, de em­ber legyen a talpán, aki minden ügyes-bajos kérdés­ben eligazodik. — Mi mindenfélével fog­lalkozik egy tanácstitkár? — Hát várjon, megpróbá­lom sorbavenni. Reggel 7 órakor az elnök elvtárssal megbeszéljük a közös prob­lémákat, a fontosabb elintéz- nivalólxit, a munka meas~*r­■■ét. Azután a tanácsdol- gozókl’Ml és később a tanács­tagokkal is beszélgetek Ez­után aktákat intézek, veze­tem az anyakönyvet és a be­futó ügyfelek ügyes-bajos dolgait intézzük a többi ta­nácsdolgozókkal együtt. Ha szükséges, egészségügyi, vagy egyéb ellenőrzést hajtok vég­re az elnök elvtárs utasítá­sai szerint. Előkészítem a vb-üléseket, beszélgetek az emberekkel termelőszövetke­zeti problémákról, az új élet­ről. Különben is nem állunk rosszul, összesen ketten van­nak a községben, akik még nem tagjai a termelőszövet­kezeteknek. sjlyen elfoglaltság mellett elég nehéz másra időt szakítani. Mégis hogyan él, mivel szórakozhat falun egy ilyen 22 éves leány? A feltett kérdésre mosolyogva vála­szol: — Tálán az lesz a legegy­szerűbb, ha elmondom ma­gamról, hogy a karcagi gim­náziumban végeztem 1955- ben és tovább szerettem vol­na tanulni. Erre nem volt le­hetőségem, ezért otthon ma­radtam és igyekeztem be­kapcsolódni valamilyen mun­kába. Dolgoztam a tiszaőrsi postán, a gépállomás pénz­tárosa és gépirónője voltam, majd amikor két gépállomás egyesült, s a munkám feles­leges lett, eljöttem admi­nisztrátornak, majd tanács- titkárnak. Leköt a munkám is, de igen sokat olvasok es­ténként szépirodalmat és szorgalmasan sportolok. A legnagyobb örömöm a sport, 28-án a falusi spartakiád küzdelmein veszek részt. Re­mélem, sikerrel képviselem majd színeinket. A z orvoslakásra terelődik C7* a szó, amely van, és az orvosra, aki nincs. Nagy Irén most elemében van. — Egymás után szedi elő a ki­mutatásokat, leveleket, ké­relmeket, elszámolásokat. Bi­zonyítja községe igazát, amellyel teljesen azonosult. Néhány sorban vázolni sze­rettem volna, milyen egy fiatal tanácsi dolgozó. Az arckép persze vázlatos. De talán felvillant valamit egy szorgalmas lány életéből, hétköznapjaiból. — htr~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom