Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

mir, ppm et aulai egyesüliEtm UAUi kkkkkk X. évfolyam, 64. szám. Ara 50 fillér 1959. március 17. kedd. < A Hazafias Népfront segíti a tsz-ek megszilárdítását Mezőtúron m A tanácstitkár arcképe m A békekölcsön-sorsolások nyeremény-jegyzéke Itt még kell a tél A törökszentmiklósi baromfifeldolgozó gépházában nagy­teljesítményű hűtőberendezé zek biztosítják a mélyhűtő­kamrák dermesztő hőmérsékletét. Cseh Imre a komp­resszor működését ellenőrzi. t^pma^NM*^***«1***^Na*** Tízezer Ionná üzemanyaggal többet kapnak tsz-eink a megnövekedett gépi munkához Létszámban, földterületben megnövekedett termelőszö­vetkezeteink, mint immár közös gazdaságokká egyesült egykori kisparcelláik, lénye­gesen gépimunka-igényeseb- bek. Igényeik kielégítése so­rán nemcsak a gépállomá­sokra hárul nagyobb feladat — Hanem az ÁFOR dolgozói­ra is. Az Ásványolajforgalmi Vállalat 4. sz. tájegységének legjelentősebb fogyasztója Szolnok megye; s különösen mezőgazdaságunk forra­dalmi előretörése óta. Az AFOR dolgozói a szö­vetkezeti gazdák és gépállo­másiak meghallgatásával fel­mérték a megnövekedett igé­nyeket. Megállapították, hogy felfejlődött szövetkezeteink gépi munkáihoz az idén ke­reken 10 ezer tormával több üzemanyagra lesz szükségük, mint tavaly. Népgazdaságunk erős — ipari munkásságunk töretlen lendülettel dolgozik, s mivel üzemanyag bőségesen áll rendelkezésünkre: a finomí­tók zökkenőmentesen el tud­ják látni a gépállomásokat, szövetkezeteket. A MÁV dol­gozói előrelátók voltak: biz­tosították a szállítási kapaci­tást. E kedvező körülmények ellenére is komoly feladatok­kal kell az ÁFOR dolgozói­nak megbirkózniok. A helyzet áttekintése után haladéktalanul javaslatot tet­tek központjuknak: létesít­sen á súlyponti kirendeltsé­geknél földalatti tárolókat. A gyorsabb kiszolgálás érdeké­ben elektromos üzemű áruki- vételt javasoltak. A munkaverseny elevensé­gének tudható be, hogy az AFOR telepein sikerült az állandó 75 százalékos feltöl- töttséget rögzíteni. Ez mind aa üzemanyagot felhaszná­lók, mind a vállalati dolgo­zók számára előnyös. Né­hány gépállomás és állami gazdaság sokat segítene az ÁFOR-nak, ha az első ne­gyedévben át nem vett üzem­anyag elszállításáról mielőbb gondoskodnék. Ez az intéz­kedés a tiszaföldvári kiren­deltségen mutatkozik legsür­gősebbnek. Az AFOR megbízottai idő­ben felkeresik majd fogyasz tóikat, hogyy tapasztalataikat kicserélhessék. Részükről — joggal elvárják, hogy a meg­rendelt üzemanyagot üteme­sen vegyék át. Kérik tőlük, hogy a pótmegrendeléseket lehetőleg kerüljék — ha pe­dig átok megtétele elkerül­hetetlen: kellő időben eszkö­zöljék. Megvan a lehetőség arra, hogy a kooperáció ked­vező legyen — s így zökkenő- mentesen eljusson rendelte­tési helyére a megnövekedett ifiezőgazdasági feladatok el­végzéséhez szükséges üzem- anyagmennyiség. Választások a Szovjetunióban MOSZKVA (TASZSZ). A TASZSZ késő éjszakai jelen­tése szerint a Szovjetunió hat köztársaságában vasár­nap megtartott legfelső és helyi tanácsválasztásokon es­te hat óráig a választók több­sége leszavazott. Grúziában ez időpontig a választók 9Ö.4 százaléka, Azebrajdzsámban 99.48, Litvániában 99.9, Kir­giziában 99, Örményország­ban 99.56, Észtországban pé­pig a választók 98.84 száza­léka járult oz urnákhoz. — (MTI.) xxxxxxxyooooooóoooooo Március 15 én megkoszorúzták a szabadság hősei­nek emlékműveit Március 15-én a 48-as pol­gári forradalom és szabad­ságharc évfordulóján a Pető­fi szobor talapzatán a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Harmati Sán­dor és Bihari László, a Nép­front országos titkárai, a KISZ Központi Bizottsága nevében Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságá­gának titkára és Kolarik Amália, a budapesti KISZ Bizottság tagja helyezett el koszorút. A Kossuth-téri em­lékműnél a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében dr. Ortutay Gyula fő­titkár és Szabó Pál Kossuth- díjas író, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának aíelnöke koszorúzott. A kom­munista fiatalok koszorúját Borbély Sándor. a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, Nagy Tibor, a KISZ Központi Bizottsága Intéző- Bizottságának tagja és Varga Edit, a budapesti KISZ Bi­zottság munkatársa helyezte el. (MTI.) Rövid idő alatt megteremtjük a mezőgazdasági termékek bőségét Dögéi Imre iöldművelésügyi miniszter látogatása T örökszentmiklóson A töröszentmiklósiak úgy mondják egy-egy nagy ün­nepség előkészítésekor: ha lehet, hazahívjuk a minisz­tert. Mármint Dögéi Imre földművelésügyi minisztert, a Törökszentmiklósi Mezőgép­gyár egykori lakatosát. S a miniszter — ha teheti — valóban jön, különösen, ha ő avathatja szülővárosát ter­melőszövetkezeti helységgé. Barátok, ismerősök, embe­rek ezrei várják. Vasárnap délelőtt 10 órára 3—4 ezer főnyi sokaság tolongott a piactéren. Ezzel új színhe­lyet adva az ünnepségnek. A városi pártbizottság az időjárást figyelembe véve a kultúrházban tervezte az ün­nepséget, a kinnrekedtek tö­mege miatt a Kossuth téren kellett megtartani. A miniszter elvtársat elkí­sérték Csáki István elvtárs, az MSZMP Megyebizottságá­nak titkára, Horváth Imre elvtárs, az MSZMP Megye­bizottságának titkára, Oláh György elvtárs, a Szolnok Megyei Tanács VB elnöke. Ott voltak a járás, a város vezetői, tsz-elnökei, és ter­melőszövetkezeti tagjai. — A nagygyűlést Magyar Já­nos, a Törökszentmiklósi Vá­rosi Pártbizottság titkára nyitotta meg. Köszöntötte az ünnepi gyűlés hallgatóságát, majd Dögéi Imre földműve­lésügyi miniszter elvtársnak adta át a szót. Törökszentmiklós város dol­gozói életében az elmúlt na­pokban döntő fordulat kö­vetkezett — kezdte beszédét Dögéi Imre. — Törökszent­miklós dolgozó parasztsága bízva a párt és a kormány politikájában, megfogadta a párt és a kormány tanácsát, rálépett a dolgozó parasztság számára egyedüli helyes útra, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. A párt és a kormány üdvözlete Törökszenimlblósnak Törökszentmiklós szövetke­zeti város lett. Ezzel Török­szentmiklós dolgozó paraszt­sága jó példát mutatott más községek és városok dolgozó parasztságának is a szo­cializmus építésében. Ezért engedjék meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elismerését tolmá­csoljam Törökszentmiklós dolgozó parasztságának ab­ból az alkalomból, hogy rá­léptek a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás útjára és sok sikert, jólétet, boldog életet kívánjak mindany- nyióknak. Az a tény, hogy Török­szentmiklós szövetkezeti vá­ros lett, nagy dolog, fordu­latot jelent a város, s' benne • • Ünnepi nagygyűlés a megyei tanács nagytermében — Tömpe István elvtárs Szolnokon — Vasárnap már a kora reggeli órákban benépesedett a megyei tanács környéke. A szolnoki járás termelőszövetkezetei, ál­lami gazdaságai gépkocsikon szállították dolgozóikat, a környékbeliek gyalogosan, kerékpárral jöttek a nagygyűlésre. Az óra mutatója alig haladta túl a 10-es számot, a nagy tanácsterem padsorai ugyancsak megteltek ünneplőruhás szövetkezeti gaz­dákkal, szakemberekkel, munkásküldöt­tekkel. Kedves jelenettel vette kezdetéi az ünepi gyűlés. Élénk harsonaszóra mint­egy 30 úttörő vonult a terembe a dísz- emelvény elé, éa ifjú szívvel, értelemmel köszöntötték a nagy átalakulásban élen­járókat. Ezután Urigor Tibor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, Tömpe István elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a földművelésügyi miniszter első he­lyettesét, Czinege Da jós elvtársat, a me­gyei pártbizottság első titkárát és a pad­sorokban helyet foglaló valamennyi részt vevőt. A bevezető után Tömpe István elv­társ emelkedett szólásra: BESZÉDÉNEK bevezető ré­szében ismertette nemzetkö­zi kapcsolataink erősödését, a szocialista tábor országai­nak mérföldes fejlődését, és mindennek kapcsán azokat a szép és biztató eredményeket, amelyeket a párt és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány kétéves politikája alap­ján elértünk. Mezőgazdasá­gunk szocialista fejlődéséről szólva hangsúlyozta: Szolnok megyében régi hagyományai vannak a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak, hisz számos olyan nagyüzemet tartanak nyilván, amelyek már 10 éve gazdálkodnak. Ez a körül­mény alapot ad arra, hogy a szolnoki járásban, de az egész megyében alakult új szövetkezetek is gyors előre­haladást érjenek el. Mező- gazdaságunk továbbfejlődé­sének első és legfontosabb feladata, az új és a területi­leg megnövekedett régi tsz- ek megszilárdítása. A megfontolt előrehaladás­nak vannak kézzelfogható biztató jelenségei. A szövet­kezeti tagok tudják, most jött el az ideje annak, hogy a jobb áruellátás -érdekében kifejthessék képességeiket és a közösség erejével, az állam sokoldalú támogatásával minden eddiginél magasabb szintre emeljék a mezőgazda­ság termelési színvonalát. A Szavalj — mint már annyiszor az elmúlt évek során — visszanyerték értelmüket. — Megnőtt a bizalom a párt és a kormány politikája iránt. A szövetkezeti parasztságon a sor, hogy szorgalmas jó mun­kával, ésszerű gazdálkodással megteremtse a felemelkedés lehetőségét. Alapvető feladat, hogy jó vezetőség kerüljön a szövetkezetek élére. Keressék meg a gazdálkodáshoz jól értő tagokat és ha nincs is okle­vél a kezükben, de van szí­vük és hozzáértésük, meg kell bírni őket egy-egy bri­gád, vagy üzemág vezetésé­vel. Az új szövetkezetek el­nökei, vezetői legyenek min­dig szerények, minden fonto­sabb kérdésben kérjék ki a tagság egészének véleményét Az új szövetkezetek nem ma­radnak magukra, az egész társadalom összefogott támo­gatásukra. A munkás-paraszt szövetség minden eddiginél lobban kifejezésre jut napja­inkban, Jelenleg 150 ipari munkás, szakember segíti a megye új termelőszövetkeze­teit. Az ipari üzemek terven felül gyártott traktorokat, — munkagépeket küldenek, hogy segítsék a kezdeti lépé­sek megkönnyítését. BESZÉDÉNEK második ré­szében elmondotta Tömpe elvtárs, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata, a ta­vaszi mezőgazdasági munkák időbeni gyors elvégzése. Szol­nok megye ezen a téren is élenjár, mivel a jelentések arról számolnak be, hogy mindenütt lelkesen folyik az ősziek elmunkálása, a ta­vasziak vetése és általában az időszerű munkák. A szö­vetkezetek megerősítésének fontos feltételeként jelölte meg az állattenyésztés szín­vonalának emelését, a takar­mánytermelés megalapozá­sát, Szolnok megyéből indult el az országos kukoricater­melési verseny. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a finegye szövetkezeteinek élen kell járni a versenyben. Nö­veljük a kukorica vetésterüle­tét, ültessenek minél több i fővetésű silókukoricát. Ha ez 1 megtörténik, akkor a nagy­üzemi gazdaságok révén elő­ször nyílik meg annak lehe­tősége, hogy az állattenyésztés minden eddiginél magasabb szintre emelkedjék. Nagy gondot kell fordítani az új szövetkezeteknek a zöldségfé­lék termesztésére. A szolnoki járásnak és me­gyének nagyszerű lehetősége! vannak az öntözéses gazdál­kodás, zöldségtermelés kiszé­lesítésére. Az egyéb felada­tokról szólva hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek — amennyire csak módjuk­ban áll — kössenek az állam­mal szerződést, így a szövet­kezet is jól jár és az állam is, mert a népgazdaság ellá­tását biztos alapokra tudja helyezni. Az építkezésről szólva elmondotta, hogy a megye tsz-ei jelentős össze­get kapnak, elsősorban a szarvasmarhaférőhelyek épí­tésére, de ehhez föltétien szükséges a saját erőforrások kiaknázása. Beszélt még to­vábbá arról, hogy a szövet­kezetek hogyan gondoskod­nak az öregekről és a tsz-ek tagjainak egésze milyen fel­tételek melett. biztosíthatja a magasabb életszínvonalát, a szocialista termelés emelését. TÖMPE ISTVÁN elvtárs beszéde után Czinege Lajos elvtárs emelkedett szólásra és néhány közvetlen szóval köszöntötte a mezőgazdaság szocialista átalakításában élenjáró szolnoki járás párt és tanács szerveinek vezetőit, tagjait az új és régi szövet­kezeti gazdákat, valamint a falun dolgozó munkásokat, kommunistákat. a dolgozó parasztság életé­ben. Bár a döntés már meg­történt, ennek ellenére tu­dom, többekben még mindig felmerül a kérdés: vajon he­lyesen döntöttek-e akkor, amikor szakítottak az egyéni gazdálkodással és ráléptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A törökszentmiklósi dolgozó parasztok nyugodtak lehetnek, mert már döntöttek és jól döntöttek. Döntésük egybeesik pártunk és kor­mányunk célkitűzéseivel, dol- ;ozo népünk, s benne a dol­gozó parasztság alapvető ér­dekeivel — mondotta Dögéi elvtárs. Kéf megyében lénye­gében befejeződéi! a mezőgazdaság átszervezése A következőkben arról szólt a miniszter, hogy je­lenleg a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek taglétszá­ma mintegy 494 ezer, föld­területük pedig 3 millió 900 ezer hold, az ország össz- szántóterületének mintegy 32.5 százaléka. Az utóbbi időben rendkívül meggyor­sult a számszerű fejlődés. 1959 jan. 1-től mára. 9-ig 277 ezer fővel és 2 millió 523 ezer holddal növekedett a szövetkezetek területe és lét­száma. Országunkban 1136 termelőszövetkezeti községet számlálunk már. Különösen nagy az előre­haladás Győr—Sopron és Szolnok megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista át­szervezése lényegében befe- ^ződött. S a felsorolt me­gyéken kívül az egész or­szág területén állandó a nö­vekedés. A szocialista mezőgazdaság nálunk létkérdés Ezután azzal foglalkozott a miniszter, máért is szükség- szerű a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. Mint mon­dotta, az SZKP XXI. kong­resszusa megállapította: a szocializmust építő országok lényegében egyszerre jutnak el a kommunizmusba. S ne­künk úgy kell dolgoznunk, hogy a többi országok lehe­tőleg ne várakozzanak ránk. S még egy másik dolog: az igények megnövekedtek és állandóan növekednek. Ez természetesen nagyon rend- jénvaló dolog. Csöppet sincs rendjén azonban, hogy a ter­mésátlagok nem tartanak lé­pést a megváltozott életkö­rülményekkel. Növeked tek az igények, az életszínvonal, s ugyanakkor a termelési költ­ség is. Márpedig nyilvánvaló, ha új módon akarunk élni, akikor új módon kell ter­melnünk is, s ennek egyik feltétele a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, mely­nek szükségszerűségét a tech- * nika és a tudomány fejlődé­sének világméretű gyorsuló üteme is felveti. (Folytatása a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom