Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
2 SZOLNOK MKG\E) NÉP! 1959. március 15. A német kérdés megoldása a béke biztosítéka Az elmúlt hét nemzetközi eseményei között a közvélemény érdeklődése elsősorban két államférfi útja felé fordult. Hruscsov lipcsei és berlini, Macmillan párizsi és bonni útját a berlini helyzet, a német kérdés, a csúcstalálkozó ügye iránti szorongó várakozás, a bókevágyó tömegek sürgető érdeklődése kísérte. A nemzetközi helyzet megfigyelői számára nem vitás, hogy napjainkban a német kérdés rendezése, vagy megoldásának további odázá- sa mindennél égetőbben ér n- ti az európai béke ügyét. Az a lelkest, meleg szeretetteljes fogadtatás, mellyel a német nép Hruscsovot az NDK-ban körülvette és a kétely, gyanakvás, mely Macmillan útját szövetségeseinél kísérte: mindennél világosabban mutat rá, hogyan áll egységeden, megingathatatlanul a béke ügye mellett az egyik tábor és hogyan forgácsolódik az ellentétes érdekek között a hidegháború fenntartására, a feszültség fokozására törekvő Atlanti Szövetség. Európa tűzfészke Nyugat-Berlin ma kétségtelenül. Európa háborús tűzfészke, melynek felszámolása leglényegesebb lépést jelentené az európai' béke megszilárdításához. Ezt a lépést indította el közel négy hónapja a szovjet kormány javaslata. A javaslat nem kis zavart okozott a nyugati táborban. Elmélyítve a szakadékot az „atlanti szövetségesek'' között, akiknek józanabb része a tárgyalások mellett foglalt állást, de nem hiányoztak az olyan gözíejre valló kijelentések sem, hogy „inkább páncélos konvojjal törni utat Berlinbe, mint leülni a tárgyaló- asztalhoz”. Nem érdektelen a berlini kérdésre visszapillantani napjainkban. Ez a probléma 1948 nyarán kezdődött, amikor a nyugati hatalmak, miután Németország nyugati övezetében megszegték a potsdami megállapodásokat és pénzreformokat hajtottak végre, tervbe vették a berlini négyhatalmi közigazgatás aláaknázását. Bevezették Nyugat-Berlinben is , a nyugatnémet márkát s ezzel megtették a gyakorlati lépést Berlin kettészakítására. Ezzé. kezdődött... aztán folytatódott a hidegháborút, feszültséget szolgáló különböző manőverekkel, légihíddal. Hogy a cél mi volt, azt legvilágosabban a nyugat-berlini akkori polgármester fejezte ki, aki kijelentette: Berlin a legolcsóbb atombomba számunkra.” A berlini boszorkánykonyha Hruscsov november 28-i sajtóértekezletén Berlin je- lengi helyzetére, a „rákos daganat” kifejezést használta. E kijelentés mennyire találó, azt Brandt nyugatnémet polgármester nem egy elszólásával alátámasztotta, amikor elmondta, hegy Berlin létezésének az a ‘ főfeladata, hogy megzavarja a körülötte fekvő országrész, vagyis az NDK konszolidálódását. Még nyíltabban is elárulta a célokat Brandt, amikor hangoztatta, hogy Nyugat-Berlin az imperializmus, a NATO támaszpontja a szocialista országok ellen az NDK szívében. Vagy beszéljünk arról, hogy a nyugati nagyhatalmaknak fontos hírszerző szolgálatai vannak Nyugat- Berlinben, ahol ügynököket képeznek ki a Német Demokratikus Köztársaság ellen? Hogy 1956-ban iélkilo- méteres alagutat fedeztek fel, melyet Kelet-Berlin alá fúrtak és építettek ki s üt a nyugatberlini kémügynökségek lehallgató készüléket iktattak be, az NDK telefonvezetékeibe. Mutassunk rá arra, hogy a Nyugat-Berlinben működő Rias amerikai rádióállomás segítségével valóságos hullámháborút folytatnak a Német Demokratikus Köztársaság ellen? A szovjet javaslat ezeknek a visszásságoknak kíván véget vetni. A semlegessé vált, szabadvárossá nyilvánított Nyugat-Berlin megszűnne bonyodalmak és háborús lehetőségek tanyája lenni. Kilobbanna a legveszedelmesebb háborús tűzfészek Európában. A berlini közlemény melyet a napokban tettek közzé Hruscsov lipcsei és berlini látogatásáról és tanácskozásáról, újabb fejezetet jelent abban a szívós küzdelemben, melyet a békéért, a hidegháború megszüntetéséért, a nemzetközi helyzet enyhüléséért folytat a Szovjetunió. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a német békeszerződés megkötése, a berlini helyzet felszámolása, a feltámadó német militairizmus veszélyének idejében való elhárítása a világ minden békeszeretö emberének érdeke. Hruscsov berlini látogatása során nyilvánvalóvá vált, hogy a Német Szövetséges Köztársaságban is jelentős erők támogatják ezt a békeszerető és gyakorlatias politikát. Támogatják elsősorban a nyugat-német munkásosztály széles rétegei, a német néjf milliói, akik egyre növekvő aggodalommal szemlélik a támaszpontokat, a'tombombaszállítmá- nyokát, halálthozó terhükkel a fejük fölött kóválygó amerikai repülőgépeket. És nefti akarnak áldozatul esni Adenauer feneketlen étvágyának, aki csak úgy tudja elképzelni a német kérdés megoldását, hogy elnyelje, bekebelezze Németország demokratikus részét. Mert azoknak természetesen nem tetszik a szovjet javaslat, akiknek léte a hidegháborús irányzat alapjára épült, akinek hatalmát megrázkódtatással fenyegeti az agresszív jellegű intézmények megszűnése. Széthulló szövetség Ez a magyarázata annak, hogy a másik politikai pólusról útrakelt Macmillani szövetséges államokban is fagyos fogadtatás, kétely és gyanakvás kísérte, zavar, ellentétek mutatkoznak a szövetségesek között. Az Egyesült Államokban ingerült megjegyzéseket váltott ki a brit miniszterelnök és kijelentése. — Franciaországban sem látják szívesen kezdeményezéseit. amit eléggé bizonyít az a tény, hogy De Gaulle, akinek hét órája volt négyszemközti tárgyalásra Adenauerrel. 15 percet szentelt Macmillannak. A német kérdés, mely ellenjavaslatokat, komoly tárgyalási szándékot kívánna a nyugati hatalmaktól, egyelőre csak ellentéteket, marakodást váltott ki a szövetségesek között. Megérett kérdés Bármilyen fejetlenség és ellentét dúljon is azonban a NATO-szövetségesek között, ma már egyre jobban és többen érzik, hogy sürget az idő és a német kérdéssel kapcsolatban nem lehet kitérni a tárgyalások elől. Ez a kérdés megérett a megoldásra — valamennyi nép érdeke. hogy tárgyalások . és megállapodás útján számolják fel a berlini hidegháborús gócot. Hruscsov legújabb javaslata ezért is keltett vi- •iágszerte általános figyelmet. Ez a javaslat a rettegés légkörét, a hidegháború szellemét törekszik kiűzni a német nép életéből és Európának ebben a „nyugtalanság velgyé”-ben megteremteni a nyugalom és bizalom légkörét. A szovjet kormányelnök joggal jelentette ki: „ügyünk kedvezően halad. A történelem a mi javunkra dolgozik”. A népek páncélkonvojok és atombombák helyett tárgyalást, fegyverkezés helyett jobb életet, teremtő békét kívánnak a világ minden zugában. És a népeknek ezt a feltörő hatalmas békevágyát nem fojthatják el immár a hidegháború lovagjai. A béke megszilárdításának szovjet programját előbb-utóbb el kell fogadniuk. És hogy erre haladunk, azt bizonyítja: a nyugati államokban is egyre határozottabban törnek fel a józan és valóságot figyelembevevő nézetek, követelve a csúcsértekezletet, a német békeszerződést. a berlini helyzet megoldását. Húsz éve, hogy az arany Prága utcáin felhangzott a Horst Wessel-dal gyűlölt üteme, hogy egy alacsony, íeke- tebajuszú férfi kezdett rikácsolni a Hradzsinban és a csehszlovák állam megszűnt létezni. Figyelmeztető dátum ez, azok közül való, amelyek két évtized távlatából most oly sűrűn követik egymást. Egy katasztrófa-politika utolsó előtti állomása volt Csehszlovákia felszámolását. Álig pár hónappal azelőtt Daladier francia és ChaftL berlain angol miniszterelnök: aláírták a bűnös müncheni paktumot Hitlerrel. Átengedték a náci Németországnak Csehszlovákia legfontosabb iparvidékeit, a kitűnően megépített erődítményrendszert, mindent. S a cseh polgári kormány mintsem hogy elfogadja a Szovjetunió segítségét, inkább engedett Hitler — és az angolok és franciák! — közös nyomásának. Ez történt Münchenben. Amikor Chamberlain és Daladier visszatértek Párizsba és Londonba, úgy ünnepelték őket, mint a béke megmentéit. De pár hónap múlva Hitler megtette a következő lépést a világháború felé. München után hiába fa- sizálódott a csehszlovák közélet: Hitlernek ez nem volt elég, a vadállatokkal nem lehet megegyezni. A nácik előbb ketté szakították, megosztották az országot — 1939. március 14-én, az antidemok- ratikusan megválasztott szlovák nemzetgyűlés — Hitler szövege alapján — kikiáltotta az önálló szlovák államot. A cseh elnök, Hacha és Chvaikovsky külügyminiszter ekkor rémülten Berlinbe London (Reuter). Az AP közlése szerint londoni kormánykörökben' kidolgozták azt a programot, amelynek alapján Macmillan véleménye szerint lépésről-lé- pésre el lehet jutni a júliusban megkezdődő csúcsértekezlethez. A program szerint 1. Az Egyesült Államok Nagy-Bri- tanma és Franciaország a jövő héten javaslatot tesz a Szovjetuniónak, hogy körülbelül május 11-én kezdjenek külügyminiszteri . értekezletet Genfb'n. 2. Macmillan és Eiesenhower előreláthatólag március 24-én végződő megbeszél 'sej után haladéktalanul tanácskozások kezdődnek a szövetségesek között Washingtonban. 3. A Géniben megtartandó kelet-nyugati külügyminiszteri értekezHárom dátumot írtak vérrel festve a magyar történelemben az utóbbi 111 év alatt. Három évszám, három harc, de mindhárom a miénk: a szocializmusért dolgozó magyar népé. A mi ünnepünk 1848. március 15, 1919. március 21. és a miénk 1945. április 4. is. E három évfordulót ezer kapocs fűzi egymáshoz, az eszme, a hősiesség, a haladás szálai. 1848. március 15-én a magyar polgári forradalom és a nemzeti szabadságharc hősi szakasza kezdődött. Két hatalmas célkitűzésért harcolt akkor a magyar: a jobbágyfelszabadításért és a magyar nép függetlenségéért. Ez a két cél természetesen egészítette ki egymást. A 48-as forradalmárok: Kossuth, Petőfi, Táncsics, Vasvári a hazafiasság és a haladás példaképei voltak és maradtak. Vasvári így írt: „Ha a magyar, olasz, cseh, lengyel és ausztriai nép egyesül és egyszerre mozog, szeretném tudni, kit küld ellene Metternich? Ha e népek testvérekül ölelik át egymást, szeretném tudni, hol a hata- lam, amely őket megtörje, lealázza? Azért éljen a nemzetek közötti testvériség! Nyújtsuk repültek. Itt eléjük tették a nyilatkozatot, amelyben jóváhagyják Csehország német megszállását, a Cseh-morva protektorátus megalakítását. Göring cinikusan Prága bombázásával fenyegetőzött. Amikor a csehek mégis vonakodtak aláírni az egyezményt, a diplomácia történetének egyik leggyalázatosabb jelenete zajlott le: a cseh megbízottakat a szó szoros értelmében az asztal körül kergette Goring és még néhány más német diplomata. Az árulást természetesen ez sem menti: Hacha és Chvaikovsky Borán • fasiszta cseh miniszterelnök telefonon mondott igen-je nyomán aláírták a gyalázatos okmányt. Egyedül a Szovjetunió ítélte el határozottan az újabb német agressziót: nem ismerte el Csehszlovákia bekebelezését a német birodalomba. Chamberlain kormánya a formális tiltakozás után néhány nappal hozzájárult ahhoz, hogy az Angliában elhelyezett csehszlovák arany- készletet Németország rendelkezésére bocsássák. Valamennyien tudjuk, mi következett ezután. Hitler új országot szemelt ki hódításra és pár hónap múlva. Lengyelország megtámadásával kirobbantotta a világháborút. A müncheni politika csődöt mondott: a nagy tanulság — az agresszorral nem lehet megegyezni, csak megfékezni lehet. S ne felejtsük el: 1939. március 15-e 1944. március 19-nek, Magyarország náci megszállásának volt távoli előjátéka. Nem szabad elfelejtenünk a leckét.-bdlet előreláthatólag egy hónapot vesz igénybe. Ezen valószínűleg részt vesznek Kelet- és Nyugat-Németország képviselői is. Ha ez az értekezlet bizonyos megegyezést mutathat fel — és Macml- lan bízik benne, hogy így lesz — összehívják a csúcsértekezletet. 4. Brit elgondolás szerint a csúcsértekezletet júliusban tartják meg és ez hat napig fog tartani. Az értekezlet eredményeit újabb külügyminiszteri értekezlet elé terjesztik, amelyet későbbi időpontra hívriak ösz- sze. A brit külügyminisztérium nem volt hajlandó hivatalosan nyilatkozni erről a puhatolózó jellegű program-tervezetről. Történelmi figyelmeztető Az angol program a csúcsértekezlet előkészítésére ÖRÖKSÉG! oda őszinte jobbunkat a szomszéd népeknek, s közösen törekedjünk a szent cél felé, mert a mi küzdelmeink célja közös...” A hazaszeretetet és a há- romszínű lobogót össze tudták egyeztetni a nemzetek közötti testvériség érzésével és az ezt jelképező vörös zászló lángoló szere tétével. Petőfi már 1848 előtt így írt: Ha majd minden rabszolganép Jármát megunva, síkra lép. Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság! A nagy harc legkiemelkedőbb gondolkodói a szabadságharc célkitűzéseinél tovább láttak. Egy új, egy jobb világot akartak, ahol a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet és a jognak asztalánál mindenki megtalálja helyét. A szabadságharc leverése után 70 évig ezt az új világot várták elődeink, amikor Keletén megindult az orosz nép, hogy véres harcok után megvalósítsa a legigazságosabb rendet. Két évre rá a magyarok is ismét csatasorba álltak és a haladás élvonalába léptek. 1848 igazi örökösei a magyar proletárok és parasztok 1919. március 21- én kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ha néhány hónapra is, de megvalósították 1848 célkitűzéseit. Felszabadították a magyar parasztot a földesúri járom alól, függetlenséget biztosítottak a magyar nép számára. A 48-as eszmék megvalósításánál aizonban nem álltak meg, hanem forradalmi következetességgel tovább haladtak. A külső ellenforradalmi erők — ugyanúgy, mint 1848- ban — a belső reakció sürgetésére vérbe fojtották a Tanácsköztársaságot. A Horthy fasizmus népnyúzó évfdben *br&Utédó osztály minden erejével igyekezett megmásítani, eltitkolni a 48-as eszméket. A magyar népben azonban olyan mélyen gyökeredzett március emléke, hogy azt elpusztítani nem lehet. Juhász Gyula írta: 1923-ban „Petőfi centenárium” című versében, hogy: Nevét idézik, de szellemét nem, Az él és gyújt szívekben 1 észrevétlen, Mint a futótűz korhadó ' avarban, Terjed titkon és nö láthatatlan”. Petőfi eszméinek hordozói a magyar kommunisták voltak, akik életük kockáztatásával vállalták ezt a harcot. 1945. április 4-én a vörös- csillagos katonák harcának eredményeként valósult meg végérvényesen a magyar nép évszázados, vérrel szentelt vágya: az önálló, szabad független Magyarország. A 48-as eszmék, Petőfi jóslatának beteljesedése, a szocializmus építése vette kezdetét. Amíg mi 48 igazi eszméinek megvalósításán dolgoztunk, a belső és külső reakció ismét eredményeink ellen szövetkezett, hogy 1956 őszén a 48-as eszméket meghamisítva és bemocskolva támadjon ránk. Nem a hazáért, a népért fogtak fegyvert, hanem ezerholdjaikért, gyáraikért. A szovjet katonák és a magyar kommunisták önfeláldozó harca gátat vetett az ellenforradalmárok tevékenységégének. A párt és a kormány által vezetett harc teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a környező népi demokratikus államok segítségével, velük testvéri közösségben haladunk 1848 igaz útján. Kossuth, Petőfi, Táncsics eszméi ismét igaz fényükben ragyognak, és ezt a fényt nem hagyjuk elhomályosodni soha, mert táplálja azt a proletár nemzetköziség, az iga2 hazai'iság. jVerbai Lajos, KISZ megyei ágit. prop. titkár Megkezdődtek a Magyar—Szovjet Jogásznapok Pénteken délelőtt a Jogászház dísztermében megkezdődött a Magyar Szovjet Jogásznapok Tudományos Ülésszaka. Az ülésen nagyszámban megjelent jogászok között ott voltak a magyar jogiélet hivatalos, tudományos és társadalmi szerveinek képviselői: B. Sz. Nyikiforov, a Szovjetunió összszö- vetségi Jogtudományi Intézet Büntetőjogi Osztályának vezetője, a jogtudományok doktora. A szovjet nagykövetséget J. Ny. Csernyakov nagykövetségi tanácsos és V. A. Krjucskov nagykövetségi titkár képviselte. Előkészítő tanfolyam ris egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra A művelődésügyi miniszter 9 1959. M. M. sz. utasítása értelmében a klegyei Tanács VB Művelődésü<rvi Osztálya egyetemi, főiskolai, akadémiai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamod szervez. A tanfolyam célja annak elősegítése. hogy munkás és dolgozó paraszt származású fiatalok. valamint az érettségi után egy vagy több évet termelő munkában töltött ifjak és leányok növekvő számban tanuljanak az egyetemek, a főiskolák és akadémiák nap- oali tagozatain. Kívánatos te- hÉft. hogy az előző évinél is több, régebben érettségizett munkás és paraszt származású fiatal jelentkezzen továfcb- anulásra. A tanfolyam április 6-án kezdődik és június 27-ig tart. A tanfolyami előadások és foglalkozások munkanapokon i késő délutáni és esti ölükben lesznek a tanulandó lár- Z.vak számától függően heti !—'8 órában. A tanfolyamok ínyaga az egyetemi stb. felvételi vizsgák tárgyai (matematika. fizika, magyar nyelv i irodalom, történelem, orosz nyelv, biológia, kémia és földrajz). Mivel a tanfoívam 'inköltséges, a tanfolyamra felvett tárgyanként 75 forint részvételi díjat kell fizetniök. amely az első foglalkozás alkalmával esedékes. (A részvételi dijat a munkaviszonyban álló dolgozóknak — az üzemi KISZ Bizottság javaslatára — az üzemi szakszervezett bizottság megtérítheti.) A tantélyamrá azok az egy vagy több éve érettségizett, bármelyik egyetem, vagy főiskola nappali levelező tagozatára pályázó fiatalok jelentkezhetnek. akik 40. életévüket nem töltötték be. és igazolják, hogy tanfolyami felvételükkel a munkaadó szerv vezetője — munkaviszonyban nem állók esetében az érettségiztető középiskola igazgatója — egyetért. A választott egyetemi, főiskolai szakot feltüntető írásbeli jelentkezési kérelmeket a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályához f. év március 25-ig kell benyújtani. Egy-egy tanfolyam megindításához legalább 10 fő jelentkezése szükséges. tla nagyobb vidéki vártjainkban megfelelő számú jelentkező lesz, a megyeszékhelyeken kívül o:t is szervezünk tanfolyamok Az előkészítő tanfolyamra való felvételről a Müv. Osztály április 4-ig írásban értesíti a jelentkezőket. A tanfolyam befejeztével a hallga- ">k óralátogatási igazolást kapnak. A tanfolyamra történő felvétel az egyetemi felvételre való szabályszerű jelentkezést nem pótolja. Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya
