Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1959. március 14. SZOLNOK MEGVE1 NÉPLAP 5 Az úttörőtársadalom előkészületei : j ból. Több 19-es vöröskatonát ♦felkutattunk, őrsönként meg­látogattuk a veteránokat, akik készséggel beszéltek harcukról, s a bukás utáni küzdelmeikről, üldöztetéseik­ről. Figyelmesen hallgattuk az izgalmas eseményeket, sokszor az öreg harcosok szemében is. a mieinkben is könny csillogott egy-egy megrázó élmény elmesélése­ikor. • Kumszentmárton kommu­2 a ianácsköztársasági % jubileum és a szovjet— 5 , , , • l ' 2 Csapatunk derekasan ki­magyor barátsági nonao j vette részét a nyomolvasás­méltó megünneplésére Úttörő berkekben hetek óta egyébről sem főijük be­szélgetés, mint a tanács- köztársasági évforduló, va­lamint a szovjet—magyar barátsági hónap megünnep­léséről. A jubileumi kuit ár­versenyek városi döntői pe­regnek e napokban. Minden vasárnap népes szereplő- gárda és hallgatóközönség népesíti be az Űttörőházat, áltól a bírálóbizottságok előtt versengenek a tovább­jutásért a versenyző pajtá­sok. De ez csak egyik területe a készülődésnek. A csapa­tokon belül impozáns kiállí­tások készülnek csendben. Egyik csapatnál a forra­dalmi tradíciókat és hagyo­mányokat ápoló nyomolva­sói munkáról készült em­léklapokat készítik el kü­lönös gonddal. Máshol szov­jet-magyar barátságot ki­domborító dokumentumok gazdag anyagából készül­nek szép, ízléses tablók. Levelek, levelezőlapok szá­zai, fényképek, emléktár­gyak változatos sora várja már az ünnepnapot a csa­patotthonok falán, iskolai folyosókon, vitrinekben. Láttunk egy i le csapatnál rendkívül érdekes temati­kus szovjet bélyegkiállítást, melyeken a szovjet tudo­mány, irodalom, technika, a népek barátsága dombo­rodik ki a mesterien ren­dezett bélyegsorofcban. Mindezekből azt állapít­hatjuk meg, hogy a sok gondossággal összegyűjtött kiállítási anyagokat össze­gyűjtő pajtások végtelen szeretettel végzik ezt a munkát, mintha ezzel is bi­zonyítani akarnák a ben­nük élő érzelmeket a ma­gyar veterán kommunista harcosok s a bennünket fel­szabadító szovjet nép fiai iránt. Kiss Gabriella Pajtásaink íriák Tanác«liőztár8a«A'{ kanszeulmúrloni emlékei nista halottainak nevét a hősök könyvében rögzítet­tük, s a mi gyűjtésünk első a járás csapatai között. To­vább folytatjuk a munkát. Most találkoztunk egy meg­gyilkolt vöröskatona felesé­gével, aki elmesélte férje halálának történetét. Csik Gáspárt, a kunszentmártoni ellenforradalmárok megmér­gezték. Nagy László őrsvezető, Kunszentmárton. 1371. sz. Vasvári Pál úttörőcsapat. Egy fiatal csapat életéből * A mi iskolánk csapata na­1 gyón fiatal még. 1957 őszén 2 alakult meg. November 6-án * tartottuk névadó ünnepé- 2 lyünket, s azóta Karcagon • eggyel több úttörőcsapat mű- 2 ködik. Csapatunk Lőwy Sán­• dór nevét viseli. ♦ • Az ősszel megtartott tábo- J rozási délután akadályver- Jseny, próbázásra való íelké- 2 szülés, a forradalmi nyom- 2 olvasás azt bizonyítja, hogy • lehet ránk számítani. Ez év ♦ február 8-án tea-estét tartót ­♦ tunk. Minden őrs önállóan készült a délutánra, maga tálasztotta jelenetekkel. A teafogyasztüs után a vendé­__ gekkel elkeveredve táncol- {gattunk a hanglemez dalla­maira. Vendégeink között a gépállomás képviselői is ott voltak, akik patronálnak bennünket. A jólsikerült est bevételét kirándulásra fordítjuk. Sze­retnénk még bevétel céljá­ból kabarét rendezni, hogy csapatunk minden tagja el­juthasson a múlt időkről mesélő várak, hazánk törté­nelmi kincsei és szép tájai­hoz. Munkánkkal az a cél vezet bennünket, hogy méltó tagjai lehessünk az úttörők nagy táborának. Herczeg Mária a 2806-os Lőwy Sándor úttörőcsapat Gyöngyvi­rág őrsének vezetője, Karcag. Még messze vau a nyár ♦ de már készülünk rá. Az 11368-as sz. Petőfi Sándor út­♦ törőcsapat a jászfelsőszent­♦ györgyi úttörők vendége lesz jaz idén. Egy úttörőbált is 1 rendeztünk már, hogy bizto­♦ síthassuk a kiadások fede- t zését. A városi tanácstól há­2 romezer forintot kaptunk. A 2 pórtelekiek is segítik csapa- 2 tunkat fillérjeikkel, hogy 2 minél több legyen. 2 A kirándulók száma akkor ♦ szaporodott meg, amikor Szavaióverseny Még egyszer elmondjuk Csendesen a verset, A függöny felgördül. Kezdődik a verseny. Aztán jő a nagy perc, A szívünk kalapál, Szólítják az elsőt, Egy barna kisleányt. ,.Üj isten, hozsánna!” Szaval lelkesedve. Lágyan suhog ajkán A verssorok selyme, Mint valami zene. Rohannak az órák, Már én is szavalok, S szinte úgy érzem, A fényes színpadon. Átélem egészen Balázs Béla versét. A reményt s az estét, De már vége is van, Fölzúdul a taps, Sikerült? ... Óh, de jó, Fortisszimó! A szívem csupa zene. Mert még benne remeg A vers meleg lelke. Örömöm lángragyúl, S a függöny lehull... BALÁZS ÉVA Kivetésié méltó úttörő jótett Lázas sürgés-forgás köze­pette találtunk rá a napok­ban az Achim úti 792. sz. Áchim András úttörőcsapat VI—VII. és VIII-os fiú raj- jaira. Szaporán tolták tali­gájukat, húzták kis kéziko­csijaikat a pajtások, salakkal megrakottan a közeli Mus­kátli utcába, melyet előzőleg lapátokkal társaik megtisztí­tottak az iszapos sártól. Kérdéseinkre elmondották, hogy az iskola központi fű­tésének kazánjától évente 7—800 métermázsa salak ma­rad vissza. Ezidén újra a Muskátli utca megjavítását határozták el, mert a kör­nyéknek ez a legrosszabb közlekedési útja. Amint ta­pasztaltuk, valamennyi paj­tás nagy lelkesedéssel vett részt ebben a nem is köny- nyű társadalmi munkában két napon keresztül — még­pedig úgy, hogy ez nem ment a tanulás rovására. Megtudtuk, hogy a műszaki feladatokat irányító Lencse Jenő igazgató, szervező tes­tületi elnök úgy szervezte meg a munkát, hogy megfe­lelő váltásokkal minden paj­tásnak jutott tanulásra is ideje. Amikor mi ott jártunk, már csaknem az utolsó símí­Nőnap a Kassái úti iskolában Fórtelek is tsz község lett. Idáig még a szülők is azzal ér veltek, nem jöhet a gyerek kirándulni, kell az aratásra. § A termelőszövetkezetben más f a helyzet, így aztán nagy i örömmel kapcsolódtak be a 5 paraszt-származású úttörők i is kirándulási mozgalmunk- i; ba. Járomi Sándor Jászberény, Petőfi Sán­dor úttörőcsapat. A nemzetközi nőnap alkal­mából szokásoshoz híven a Kassai úti általános iskola férfi tagjai virággal köszön­tötték az iskola női dolgo­zóit. Kedves meglepetés volt az iskola fiú tanulóinak figyel­me. melyet egy-két nappal előbb egymás között beszél­tek meg. A nőnap reggelén a fiú-osztályok küldöttsége kereste fel az igazgatót és engedélyt kért arra, hogy a leányosztályokat felkeressék és virággal köszönthessék a leánytanulókat a nőnap al­kalmából. Az igazgató enge­délye után a párhuzamos leányosztályokba mentek s kedves szavak kíséretében nyújtották át virágjaikat a leánytanulóknak. Á lányok az iskolarádión keresztül mondtak köszönetét a fiúk figyelmességéért, MUNKÁCSI ROZÁLIA és DECSY MÁRIA. tások voltak hátra. Az oda­hordott salakot ugyanis la­páttal, majd beton-hengerrel egyengették teljesen simára. Büszkén gyönyörködtek a jól végzett munkában és öröm­mel hallgatták az utcabeliek jóleső elismerését munká­jukért. Magunk részéről örömmel közöljük e sorokat, azzal a gondolattal, hogjr hasonló feladatokat így oldhatnak meg lelkesedéssel városunk úttörői a „Tiszta Szolnokért” mozgalom keretében, vagy azon kívül is. Az Achim úti úttörők pe­dig remélik, hogy a felnőtt gépkocsivezetők nem teszik tönkre munkájukat — és át­menő forgalomra — saját kényelmükre, nem fogják felhasználni a rendbehozott bekötő utat. Sáros Csaba. ÖTEZERÉVES ARANYBANYA A Nilus és a Vörös-tenger között, Luxor közelében fek­szik a Galambok Völgye. — 1947-ben ismét megindult a termelés a völgy ötezer évvel ezelőtt ásott tárnájában. Most a legújabb technikai eszkö­zökkel bányásszák itt az ara­nyat. A Galambok Völgyének aranybányája már akikor hí­res volt, amikor a Gizeh-i piramist építették. Azok a rabszolgák, akik a piramis építéséhez a köveket vonszol­ták még mindig kevesebbet szenvedtek, mint a föld alatt dolgozó aranybányászok. Az ősi aranybánya művelésével a római uralom végén hagy­tak fel. Az újra feltárt bá­nyában hieroglifikus feliratok és fáraók képmásai emlékez­tetnek a letűnt korokra. 'OOOOOOOOOOOOOODGOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCJ „KRhSZ“ pályázatunk V. feladata 8 Mindig várom a FURUtfOT J Már csütörtöktől kezdve 2 kérdezgetem a postás bá- jcsit, benne van-e a Fórum 2 a lapban. Most már rájöt- »tem, hogy szombatonként je- 2 lenik meg renfiszeresen. — | Ezen a napon, ha hazame- 2 gyek az iskolából, első kér­♦ désem anyukámtól: Van-e 2 Fórum. Aztán azt olvasom {el, kik írtak, kiknek a neve 2 szerepel benne. • Betegségemből kilábolóban 2 vagyok, rendszeresen szedem az or\ bácsi osságot kiírt. amit a doktor Héda Erzsébet Jászfényszaru. ,,KRESZ”-pálj’ázatunkat a következő módon fejtsétek meg: a közölt táblákról balról jobbra, sorrendben írjátok meg: melyik mit jelent. A beküldési határidő mindenkor egybeesik a „Törd a fejed — érdemes” megfejtésének határidejével. A helyes megfejtők között könyveket osz­tunk ki. Zord a fejed\ érdemes TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. Nékem olyan kiscsikóm volt, hogy akárhová mentem, mindenütt utánam nyerített. Mi a2? 2. Vadonat új, mégis lyukas ha befoldják, semmit sem Jr. Mi az? SZÓREJTVÉNYEK: 1. KKCA1DUR C1SAJN ÖFAAPTKL BISAUDT. 2. YVNAHÁLA PESCP ISEK JARA, YANNI DÁSLÁ jAzsllon Arja. IRODALMI TOTO: 1. Lila dalra kelt egy nyak­kendő. Ady — József A. 2. Átröpülök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon. Tóth Árpád — Juhász 3. Ne fogjon se'1 ki könnyel­műen a húrok pengetésé­hez. Balassi — Petőfi Heti rejtvényeinket össze­állította: Csirke Béla, jász- boldogházi, K. Tóth Mária kunmadaras: pajtások. A megfejtéseket úgy adjá­tok postára, hogy azok már­cius 19-ig megérkezzenek szerkesztőségünkbe. Címünk: Szolnok megyei Néplap Út­törők Fóruma. Múltheii rejtvényeink megfejtése I. Találós kérdések: 1. Havazás, 2. Ha kétfelé vágják, 3. Kettő. II. Szórejtvények: 1. Koldus rossz álrnú zsellér ébred. 2. Falu végén kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra. III. Irodalmi TOTO: 1, x. 2, 1. „KRESZ"-pályázatunk megfejtése: 1. Balra kanyar; 2. Kettős kanyar; 3. Sorompóval ellá­tott vasúti átjáró; 4. Sorompó nélklüi vasúti átjáró. — He­lyesen fejtette meg hatvan pajtás. A nagy létszámra va­ló tekintettel neveket nem közlünk. Jutalmat kap: Varga Jó­zsef Jászboldogháza, Kossuth L. u. 26., Pintér Mária Mart­fű, Petőfi u. 46. /lí eseországban, ahol uz ál. -latok is beszélitek és emberi ruhában járnak, csz- szehívták a bölcsek tanácsát. Uhu, Kuvik, meg a Baglyos col- a három fő bölcs. Tudni­illik — mint már tudjuk — az állatok között a baglyok a udósok. A tanácsülést Uhu Ulrich kezdte meg. — Fekete Bodri, a kutyák szószólójaként efféle panasz­osai járult hozzánk. Baj van a kutyák és az emberek kö­zött. — Éspedig? — kérdezte kis­vártatva Kuvik Karcsi. — Hát, a kutyák < llent- mondtak a további engedek mességnek. így, Komondoi sem lesz olyan bolond, hogy őrizze a házat. Megfogadta hogy éjjel ő is aludni fog mint más kutya! — folytattc Uhu. — Ezt magától Komon, dórtól hallottam, öleb Pici ü azt vakkantotta, hogy ezutá) ö sem lesz hajlandó parancs szóra szolgálni. Sőt, pacsi, sem fog következőleg adni Mindezt még tetőzte Ciri Pir. esi elhatározása. Ugyanis dü­hös morgás közepette mondU •ársainak. hogy ezután nerr fog cirkuszi mutatványoka csinálni. Sőt, mi több, Ciró Concávál, a kispesti cicává se fog táncolni. Most feite szem a kérdést: Lehet itt rém valahed, valaha? Baglyos Bandi emelkedet fel. Egy ággal feljebb repül és mély rekedt hangon így kezdte, azaz így adta meg i tanácsot. — Én azt javasolnám, hogy ne szóljunk ügyük érdekébei sem-mvi. narom napig tegye­nek, amit akarnak, s majd ta­nuljanak a saját kárukon. Valóban! Az indítvány he­lyes volt. A tanácstagok egy­öntetűen elfogadták. Légipos­tán, a fecskével üzenték meg az emberek közt élő kutyák­nak. 72 óráig azt tehetnek, amit óhijtanak. Búcsúzóul azt is hozzátette, számoljanak be sikerükről a határidő el­teltével. Hej! Meg is volt az öröm a kutyák között. — Vau, vau! Jaj, de jó! — csaholták a rakoncátlan ku- <tyusok — mért fogadjunk szót az embereknek! Ezentúl azt teszünk, amit akarunk. És tényleg! Az emberek csodálkozva látták, hogy a kutyák milyen engedelmetle- nek, és haszontalanok lettek. A vadászkutya leheveredett, mfkor gazdája füttyenti'e kü.dte vadat felhajtani. Tacsi vidáman szórakozott a patká­nyokkal, viszont a cirkusz­kutya nem akart játékos bo­hózatokat mutatni. Még az ölebek is hamiskásan morog­tak, amikor pacsit adni, vagy szolgálni kellett volna. A restség, lustaság vett erőt a kutyákon. Addig-addig, míg az embereik is megelégelték a kutyák haszontalanságát és dühösen rájuk kiabáltak. ■ II ■ I I lnllllllllllllllllll>»lllllll!i||i|ii|iiliiliial.liili:|l||'l:,|il,i,| l l| l |lli A »'tfUulmede V ngedelmetlen fickók! ^ Mars! Menjetek rossz kutyák! Aki nem dolgozik nem is eszik. Mi nem adunk nektek semmit. Csináljatok amit akartok. Az elkergetett, póruljárt kutyáknak nem volt mihez kezdeni. Kóborollak, éheztek Éhségükben vonítottak. Méj a kiszabadult libák nyaké! U megcsípték. így aztán a kis­bíró kidobolta: Vigyázat! Tramm, emberek Kóbor kutyák veszélyesek Megveszhetnek, mert koplalnak. Fogjad meg sintér őke* gyorsdn, Úgy. bezzeg! Meg is ijedtél a rakoncátlan kiskutyusok Ismét Fekete Bodrit szalasz­tották a bölcs Bagoly Ban dihoz, adjanak nekik tana csőt. Ö azonban lehangoló vá­laszt adott. — Nektek, tanács? Ah, mi nek? Ügy sem fogadjátol- meg! Segítsetek magatokot úgy, ahogyan tudtok. tP zegény kis kutyások Most mit tegyenekí Egyebet sem csináltak, mint. hogy vinnyogva :úrnyörögtel gazdájuknak: Figyeljetek, jó emberek! Öh, gazdácskák, kegyelem Szólítsatok vissza minket. Jók leszünk és rendesek. A jó gazdáknak megesett a szívük lűtlen kutyusaikon. Visszafogadták őket, megbo­csátottak nekik. Azok pedig megbánták rakoncátlanságu­• kát és továbbra is hű, enge- i delmes kiskutyák maradtak •• Meseországban pedig még z most is emlegetik a bölcs ta- '-, nácsot, hogy az engedelmetle­nek tanuljanak saját káru­- kon. z f> tréfás mese komoly ta- ^ nulságát könnyű meg­’s érteni, pajtikák. Az engedel- s messég, kötelesség. Aki pedig- engedetlen, maga vallja ká­rát. Gondolkozzunk csak. Azt-i hiszem, valamennyiünknek . eszébe jut, hogy hányszor ért is valami baj minket, csak azért, mert nem fogadtunk szót szüléinknek. Sőt, sok ember azért nem boldogul az életben, mert nem fogadott fe szót tanítóinak, mestereinek. "■ Az engedelmesség szent kö­- telesség! Higyjétek el. pajtik, ' az engedelmesség szép. De * akkor válik igazán szebb erénnyé, ha nemcsak immel­- ómmal, kényszerből csinálunk valamit. Mindig örömmel és lelkesedéssel végezzük el kö­lt telességünket, mégha nehe. n zünkre esik is. Következőleg rögtön és birálgatás nélkül tegyünk meg mindent, amit , ránk bíznak. Ha lehet, ne csak azt a feladatot végezzük ■* el, ami ki van jelölve, hanem k azt is, amiről gondoljuk, hogy szüléink, tanítóink örülnének neki. Ha mindezt betartod, szép erényű, engedelmes l> gyermek leszel. Tartsd be hát minden muszáj nélkül. BOGYÓ KATALIN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom