Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

1959. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megháromszorozódott feladat ellátására készül fel az SZTK MEGYÉNK termelőszövet­kezeti mozgalmának ugrás­szerű fejlődése az életnek szinte minden területén túl­haladta az elképzeléseket. A tervek, amelyek tegnap még jónak és kielégítőnek látszot­tak, m-ára elavultak — újak­ra van helyettük szükség. A tsa-mozgalom előretörése kö­vetkeztében a társadalombiz­tosításnak is hatalmas, előre nem látott feladatokat kell megoldania. Az SZTK Alköz­pont ügyvezetőjét, Vajda Je­nőmét és dr. Karsay Károly megyei orvost kértük meg: informálja a Néplap olva­sóit. Vajda Jenőné ügyvezető tájékoztatott bennünket né­hány olyan adatról, amely megértteti a feladat nagy­ságát: — A társadalombiztosítás keretében a termelőszövetke­zetek kötelezően fizetik a baleset- és nyugdíjjáradékot, viszont a betegbiztosításról a közgyűlés kétharmados több­séggel dönt. Eddig körülbelül 18 ezer t*sz-parasz.t részesült a társadalombiztosítás kedvez­ményeiben. Most ez a szá m egy csapásra háromszorosára nőtt; — Mit jelentett a társada­lomibiztosítás az eddigi 18 ezer szövetkezeti gazdának? — Csak néhány számadat: Tavaly családi pótlékot 7 mil­lió 682 ezer forint ériékben fizettünk ki; anyasági se­gélyre 81 ezer 400 forintot, baleseti kártalanításra 128 ezer forintot folyósítottunk. A gyógyszerköltség kétmillió 808 ezer forintot tett ki. A nyugdíjak és a kórházi költ­ségek szintén milliókat jelen­tenek. S gondoljuk csak el: ezek az összegek már idén körülbelül háromszorosára nőnek. Erre államunk bizto­sítja az anyagi fedezetet. A feladat nagyságát jellemzi, hogy a biztosítottak létszáma a megyében összesen mintegy 60 százalékkal megnőtt. — MILYEN FELADATOK várnák az SZTK-ra az elkö­vetkezendő hetekben? — Eddig tizenhárom új tsz kötött velünk betegbiztosítási szerződést. Azonban az új tsz-ek száma száznál is több, Óriási adminisztratív munka vár reánk; körülbelül 40 ezer ember nyilvántartását kell felfektetnünk és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy minden tsz-tagra leg­alább két-három családtagot is kell számítanunk. Közpon­tunktól a megnövekedett fel­adatokra való tekintettel 16 fős létszámbővítést kértünk a kérés teljesítése az országos kerettől függ. Bízunk benne, hogy a munkánkhoz szüksé­ges új dolgozók és a megfe­lelő nyomtatványok miha­mar megérkeznek. Egyelőre négy ellenőrünk járja gép kocsival a vidéket, — tette hozzá Vajda Jenőné ügyve­zető. Természetesen a legna­gyobb problémát a betegellá­tás biztosítása jelenti. Erről beszélgettünk dr. Karsay Károly megyei orvossal. — Pénteken a járási és vá­rosi főorvosok, a megyei kór­ház, a szolnoki rendelőinté­zet és a KÖJÄLL igazgatójá­nak jelenlétében megtár­gyaltuk a tsz-ek forradalmi fejlődésétől adódó egészség- ügyi feladatokat. Igen nagy munka vár ránk; azonban előrebocsáthatom, hogy ha­sonló problémákkal már megbirkózott a megye évek­kel ezelőtt Karcag, Mezőtúr, Kisújszállás szövetkezeti vá­rossá való fejlődése idején. — Milyen intézkedéseket terveznek az orvoslétszám emelésére? — Számbavettük a betöl­tetlen orvosi állásoka’;; a helyzet ugyanis az, hogy nap­jainkban még a meglévő or­vosi státusokat sem töltötték be mindenütt. A legrosszabb helyzetben Szolnok és Mező­túr van. Azt javasoltuk, hogy újítsák meg a pályázati felhí­vásokat, de a tanáccsal való megegyezéssel mindent te- tagjait baleset- és öreg- gyenek meg a lakások bizto- ségi biztosításra bejelenteni, sítására is. Szolnokon — pél- j Abban az esetben, ha a köz­tiéül — három állás vár be- gyűlés megszavazza, a be­töltésre. Uj orvosi állásokat is I legellátási biztosítás megkö­kértünk, például Tiszaigar és Jászágó részére; hol már ké­szen állanak az orvosi laká­sok. Hat státuszt kértünk azokba a községekbe, ahol négyezerötszáznál több lakos esik egy orvosra. (Az országos átlag 3 ezer 600, a megyei átlag 3 ezer 800.) — Ezenkívül természetesen más módszerek is lehetsége­sek — gondoljuk — az orvo­sok tehermentesítésére.. s — Igen; és éppen ez az, ami-ben saját erőnkből is so­kat tehetünk. Valamennyi or­vosunk mellé asszisztenst osz­tunk be, aki elsősorban az írásbeli munkát végzi el; de — megfelelő ügyesség elsajá­títása után — a gyógykeze­lésiben is segít. A jászberényi, mezőtúri és karcagi kórház körzetében ezt a rendszert már megvalósítottuk; most a szolnoki megyei kórház vala­mennyi orvosának igyek­szünk így megkönnyíteni munkáját. Körülbelül 30—40 asszisztensről van szó... A szülésznőd hálózat átszervezé­sével kibővítjük a házi beteg­ápoló szolgálatot. Ez sok kór­házi ágyat szabadít majd fel. Ugyancsak átszervezzük a körzeti orvosi hálózatot; 'je­lentős összeget igyekszünk biztosítani a rendelők átépí­tésére, illetve a magánorvosi rendelők várószobával való bővítésére. Hiszen előfordult, hogy húsz-harminc beteg is várakozott egyes rendelők udvarán ... — bd. — Tudomány—technika Drótnélküli mikrofon Szónoklatok, tudományos és színpadi előadások alkalmá­val, televíziós stúdiókban, szabadtéri rendezvényeken mind nagyobb mértékben al­kalmaznak elektroakusztikai brendezéseket. S hogy a mű­vész vagy az előadó a mikro­fon elhelyezésétől függetlenül szabadon mozoghasson, az utóbbi időben kis, drótnélküli mikrofont fejlesztettek ki, amely a felvett hangot ki­csiny ultrarövidhullámú adó segítségével továbbítja az elekroakusztikai hangosító berendezéshez. A készülék a kéziben fog­ható vagy ruházatra akaszt­ható mikrofonból és a tele­pekkel, erősítővel és ferrit- antennával egybeépített kis adóberendezésből áll. Az utóbbi kis, bőrbevonatú mű­anyagdobozban van és zseb­ben hordható. A készülék 34 MHz frekvenciával 3 W energiával ad, a mikrofon előfokozatai tranzisztorokkal működnék. Az adó hatótávol­sága kedvező körülmények között klb. 100 m. A sínenjáró hajó Az egyik hatalmas szibériai folyón emelkedő új vízierőmű előtt szétterülő nagy víztáro­lón motoroshajó közeledik a parthoz. Lassan halad... Most kinyílnak a zsilipkaipuk, a hajó beúszik a különleges hajószállító kamrába. Kis idő múlva a nagy úszó szálloda, benne az utasokkal és a le génységgel, megjelenik ..; a parton. A kamra szállította ide, amely könnyeden mozog a lejtősen futó síneken. Egy­két kilométer és a kamra is­mét „begurul" a folyóba. El­hangzik a parancs és a sza­baddá vált hajó folytathatja útját a vízen.. Ilyen emelő tervezésének gondolata az óriási bratszki vízierőmű építésével kapcso­A tiszta Szolnokért Attila hun király udvará­ban borral locsoltak — je­gyezte fél az egykorú króni­kás. Napjaink embere tudja miért: az alkohol baktérium ölő hatását hasznosították. Priscca görög történetíró — az imént említett krónikás — nem emeli ki ugyan azt tényt, hogy a királyi udvar­ban szorgalmasan sepertek is; ez azonban a feljegyzés alapján nyilvánvaló. Szomorú dolog, hogy a tisztaság tekin­tetében Szolnok felett 1500 éve — némi túlzással élve — megállt az idő. Hulladék, sze­mét és por, por, por.. s Szolnok város tanácsa a már korábban megjelent ha­sonló tárgyú jogszabályok alapján tavaly júniusban megalkotta 19. számú rende letét. Ez a közterületek tisz­tántartásáról intézkedik. Az utak és terek tisztántartása — a piac és a vásártér kivé telével — a Köztisztasági Hi- valat feladata. S vajon kié a járdák tisztántartásának gondja? Feleljen rá a rende­let 2. § 1. pontja: „Az ingatlan mentén elvo­nuló, gyalogközlekedésre szol. gáló gyalogút — járda — tisztántartása az ingatlan mindenkori tulajdonosának (kezelőjének), használójának — a továbbiakban: tulajdono­sának — kötelessége. Ez a kötelezettség a bekerített, vagy nem kerített, üresen, il­letve művelés alatt nem álló ingatlanokra is kiterjed.’’ A rendelet a továbbiakban arról intézkedik, hogy a jár­datisztítást naponta reggel 6 óráig kell elvégezni; sőt szük­ség esetén meg is kell nap­közben ismételni. Az üzlethelyiségek előtt elterülő járdarész takarításá­ról félreérthetetlenül ki­mondja a rendelet, hogy ar­ról az üzlet használója köte­les gondoskodni. Akár állami vállalaté, akár magánkeres­kedőé, iparosé az üzlethelyi­ség: tisztaságnak kell előtte lennie. Minden szemetet el kell távolítani, tekintet nél­kül arra, hogy az az üzletből, műhelyből származott-e, vagy sémi. A 19. § lehetővé teszi, hogy a rendelet megszegőit amennyiben cselekményük súlyosabb elbírálás alá nem esik — 10 forinttól ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtsák. Sajnálatos dolog, hogy a jó- szó, felvilágosító munka egészségügyi oktatás eddig nem sokat használt. Megbe­csülés illeti azokat, kik — kötelességszerűen, vagy ön ként — nem restellik meg­fogni a seprőt s emberi tele­püléshez méltón tisztává te­szik a járdát. Személyeset', is­merünk olyan városi tanácsi dolgozót, aki hivatali munká­ja végeztével — délutáni pi- henője előtt — lesepri háza előtt a gyalogjárót. A ta­pasztaltak alapján úgy vél­jük: a restek mulasztásét ed­dig meglehetősen elnézően kezelték az arra hivatottak. A Köztisztasági Hivatal dolgozóinaik különösen az okoz fejtörést, hogy mi le­gyen azokkal az állami há­zakkal, melyekben nincs ház­mester — előttük viszont bő­ségesen akad szemét. A sza­bálysértési előadón keresztül megbírságolhatnák ugyan a KIK-et — de kérdés, meny­nyit érne ez? ... A KIK bi­zonyára megfizetné a bünte­tést; vagyis az állam egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt. Véleményünk szerint a KIK akkor járna el helyesen, ha anyagilag is felelős sze­mélyt jelölne ki a tisztogatás ellenőrzésére. Szinte halljuk az ellenve tést: A KIK-,lek nincs fede­zete arra, hogy seprésre dol­gozókat alkalmazzon. Erre nincs is szükség! A fentebb idézett 2. § 1. pontja megne­vezi kinek kell sepernie: az épület használójának, azaz a lakónak. Többen laknak ugyanabban a házban; eset­leg néhány család nem is is­meri egymást, vagy — saj­nos, előfordul... — haragban van egymással, így bizony nehéz megegyezni a seprés­ben; megoldás mégis van. A KIK-nek kell kijelölnie, mi­lyen sorrendiben végezzék a lakók — hetenként vagy ha­vonként felváltva — a jár­datakarítást. A jogalap meg­van rá: a rendelet. Ha vala­kinek nincs kedve sepregetni — ám fizesse meg becsülettel azt, aki nem rest erre. Szolnoknak tisztának kell lennie! — ebben, véljük, vá­rosunk valamennyi lakosa egyetért velünk. A jócél el­érése érdekében segítségül hívjuk a köztisztaság ellen­őreit, különösen a járőröző rendőr elvtársakat, de a tömb- és utcabizalmiakat is. Légidként azonban a tisztasá­got kedvelőket, kik szóval, tettel — inkább az utóbbival szívesen segítenek abban, hogy Szolnok tiszta és egész­séges lehesisen. Várakozásra nincs idő; a tavaszi és nyári hónapok sze­mete mindig alkalmasabb a kórokozók elszaporodására, mint a télieké. Egész-egünk ellenségeit segíti a melegebb­re forduló időjárás is. A ma­gunk részéről ezzel a néhány sorral nem fejeztük be — csupán megindítottuk a harcot tisztaságért. Minden héten — ha kell, többször is — utánanézünk: ki tesz eleget, ki nem a tisztasággal kapcso­latos kötelezettségének. Meg­emlékezünk a lelkiismerete­1 ’ sekről, de a mulasztók nevét sem hallgatjuk eL tése is kötelező. A termelő- szövetkezet a biztosítást tag­jai részére a helyileg illeté­kes SZTK alközponttal köti meg. A balesetbiztosítás havi összege 3.—, az öregségié 27.—, a betegellátási bizto­sítási díj 6.— forint. Ezeket az összegeket — összesen te­hát 36 forintot — a tagok­nak kell fizetniök. A termelőszövetkezetek tagjai betegségük idején az alábbi szolgáltatásokat kap­ják: 1. orvosi, szakorvosi, rendelőintézeti gyógykeze­lést; 2. gyógyszereket és gyógyvizeket; 3. kórházi ápo­lást, A tsz-ek tagjai üzemi bal­eset vagy foglalkozási beteg­ség által okozott keresőkép­telenség idejére kártalaní­tásra jogosultak, akár kór­házban, akár otthon történik a gyógykezelésük, A kárta­lanítási segély összege napi 17.— forint. Kórházi ápolás esetén az ott töltött napokra ennek a felét kapja a biz­tosított. Ha az üzemi balese­tet szenvedett, vagy foglal­kozás következtében meg­betegedett tsz-tagnál meg­rokkanás következik be, ak­kor a tag a baleseti jára­dékra, illetve rokkantsági nyugdíjra jogosult. Az üze­mi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meg­halt, sérült és rokkantsági nyugdíjas biztosított özvegye özvegyi nyugdíjra, gyermeke árvái ellátásra, szülője pedig szülői nyugdíjra jogosult. A tsz-tag anyát szülés ese­tén, abban az esetben, ha kisgyermeke van 80. ha nincs, évi 120 munkaegység meg­szerzése után, az első gyer­mekre 500.—, a második és minden további gyermekre 400.—, halva születettre 120 forint anyasági segély illeti meg. A tsz-tagok, a szüksé­ges előfeltételek fennállása esetén, gyermekeik után családi pótlékot is kapnak. latban merült fel. A szibériai folyókon létesülő vízierőmű­vek építésénél igen magas duzzasztógátakat kell emelni. A bratszki mzierőmünél a gát magassága több mint 100 méter lesz. A hajóknak a víz­lépcsőn való átbocsátásához vagy nagyon mély zsilipeket kellene építeni, vagy pedig több mint 10 kisebb zsilipet — márpedig mindegyik meg­oldás gazdaságtalan. A ferde hajóemelő viszont helyettesítheti a zsilipeket. Ilyenfajta hatalmas építmény még sehol a világon nincs. Csupán egyszerű, ferde hajó- emelőket alkalmaznak né­hány országban, igen ritkán és csupán kisebb hajók és csónakok szállítására. Olyan hajóemelő terveit kellett tehát kidolgozni, amely nagyobb távolságra ha­talmas hajókat és nehéz, megrakott uszályokat szállít­hat. Volt olyan vélemény is, hogy a kamrában lévő vízben való szállításnál — különösen hirtelen fékezésnél — nagy hullámzás lép fel, s ez gya­korlatilag lehetetlenné teszi a feladat megoldását. Ennek — és az egyéb bonyolult problé­máknak — a megvizsgálására nagyméretű laboratóriumi kutatómunkát kellett elvé- gezniök a moszkxMi Kujbisev Építöiapri Intézet hidraulikai tanszéke tudományos munka­társainak. A többi között elkészítették a hajószállító kamra működő modelljét s ezzel rengeteg kí­sérletet és számítást végeztek. A kísérletekkel a tudósok bebizonyították hogy a ferde hajófelvonót igenis létre lehet hozni 1959 első hetében fejeződött be sikeresen a több mint két évig tartó kutatómunka. En­nek eredményeit általánosí­tották és átadták azoknak, akik rövidesen meg fogják tervezni a Szovjetunió első ferde hajófelvonóját. Háton hordozható porszívó Az al-tenbergi „VBB Elek­trowärme’’ porszívókészülé­kének tartályát a kezelő há­tára lehet csatolni. Ezzel a mégoldással a készüléket nemcsak műhelyek, irodák, iskolák, kórtermek portalaní­tására lehet könnyen felhasz­nálni, hanem eddi^ hozzá nem férhető helyek —* pl- mozik, színházak nézőteré­nek, járművek belsejének, stb. — tisztítását is könnyen el lehet vele végezni. Ha a készülék tömlőjét a kifúvó csonkhoz csatlakoztatják, ak­kor a berendezés gépek, mo­torok, kapcsolóberendezések stb. káf óvására is alkalmas. A késizülék súlya a hordozó- berendezéssel együtt 9," kg. A világ legnagyobb tolólétrája Az eddig legnagyobb toló­létrát tavaly mutatták be Karlsruhéban. A létra 62 mé­ter magasságra tolható fel. Az autóval együtt mintegy 25 tonna súlyú. Kitolása automa­tikusan történik és a teljes magasságot 2 perc alatt elér­heti. Az autón elhelyezett tűzottószivattyú 3500 liter vi­zet emel percenként 80 méter magasra. Egy tűzoltót csigá­val lehet a létra tetejére fel­számítani. Az égő épületbe szorult emberek megmenté­sére egy kosár emelhető tet­szőleges magasságra. A létra teteje és az autó között tele­fon vagy rádiókészülék szol­gáltatja az összeköttetést. A fal sem akadály többé A ..Metrac” gépkocsit a schaffhauseni Meili-gyár szerkesztette és kivitelezte. A kocsi két külön alvázból áll, amelyeket hidralikus csuklós tengely tart össze. Ezen a tengelyen helyeztek el a hat meghajtott kerék­ből kettőt. A két részből ál­ló alváz lehetővé teszi, hogy egyéb terepnehézségek leküz­désén kívül a kocsi 1 és fél méter magas akadályon is átmásszon. Ilyenkor a kocsi úgy meggörbül, mint a do­romboló macska háta. A gép­kocsi súlya 3 tonna és 2 ton­na teherbírást bír el. Az azo­nos hosszúságú, de merev al- vázú gépkocsikkal szemben a terep minden nehézségeit leküzdi. Magánjáró júrótorony Már régebben foglalkoztat A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora március 10-én, 17 óra (223 m) Válaszolunk hallgatóinknak, — Jogi tanácsok, — Könnyű zene, film-muzsika. — Mezőgazdasági riportműsor. — Köszöntjük a termelőszövetkezeteket patronáló üzemek dolgozóit. — Élőszóval, Riportok, tudósítások. ja a szakembereket az olaj- fúrótornyok gazdaságosabb (elhasználása. Az olajkutak fúrása után a rendes kiter­melés során ugyanis a tor­nyokra csak alig van szükség: évente legfeljebb 15—16 nap­ra, is a hátralévő 350 nap alatt kihasználatlanok. Az azerbaj­dzsánt olajipari géptervező intézet munkatársai nemrégi­ben elkészítették az első moz­gó fúrótorony tervét. A ja. roszlavli tehergépkocsi-gyár 210-es modelljét „párosítot­ták’ az A K—50-miniájú, 24 méter magas fúrótoronnyal. Az új berendezést mindig oda lehet irányítani, ahol éppen szükség van rá. A napokban hagyta el a kislinszki gépgyá­rat az első ilyen magánjáró olajfúrótorony, amelynek so­rozatgyártását a közeljövőben kezdik meg. A hétéves terv végére már ilyen fúrótornyo­kat alkalmaznak az aserbaj- dzsáni, a Volga-meUéki és á baskiriai olajmezőkön. Nagy villamos motorok egyszerű tisztítása Az amerikai Dp Pont Co. új eljárást dolgozott ki, ame­lyen nagy villamos motoro­kat szétszedésnélkül, hely­ben lehet gyorsan és a szo­kottnál lényegesen olcsóbban tisztítani. A tisztításhoz csak a vég­pajzsokat és a tekercsfedő­ket kell levenni. Ezután a te­kercsekre és forgórészre Fre­on oldószert permeteznek és az így megpuhított szennye­zőréteget kis festőecsettel el­távolítják, míg a maradék eltávolítását a felületnek Fre- on-nal való nagy sebességű fecskendezésével végzik. Az új eljárással elérhető, megtakarítás jelentős. Egy 600 Le-s motor helyben való tisztítását 1 nap alatt végez­ték el 60 dollár költséggel, míg ha a motort szédszedve tisztító vállalathoz küldték volna, a munka tartama X hét, költsége 400 dollár lett volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom