Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

ftlte MOIETWAI SZOLNOK MEGYEI MEGYEI PA X évfolyam, 58. szám. Ara 50 fillér 1959. március 10. kedd. Tudomány -tec f) ní ka * Uj helysei, megnövekedett feladatok * A tiszta Szolnokért A jövő közelsége Társadalmunk egészének közös ügye a mezőgazdaság szocialista átalakítása FEHÉR LAJOS elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának kunhegyesi beszéde Vasárnap délelőtt a művelődési otthonban gyűl­ték össze a kunhegyesiek, hogy meghallgassák Fehér Lajos elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak beszédét. Az elnökségben helyet foglalt Czinege La­jos elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága első titkára: Csáki István és Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkárai; Varjú Sándor elvtárs, országgyű­lési képviselő; Oláh János elvtárs járási és Bakos Mi­hály községi párttitkár s még többen a járás és a köz­ség vezetői közül. Oláh János elvtárs üdvözlő szavai után két úttörő köszöntötte Kunhegyes ven dégét. Mi legyen az idős parasztok sorsa? ]6l használják fel a szövetkezetek saját erőforrásait Az állam továbbra is segítséget nyújt a megyének mius. Vonják be bátran az asszonyokat is; de ne feled­kezzenek meg a fiatalságról sem — melynek biztos jövőt ;'elent a nagyüzemi gazdálko­dás, s mely lelkesedésével igaz segítője lesz a közös erő­feszítéseknek. Beszédének további rezé­ben arról szólott Kunhegyes vendége, hogy kormányunk a közeljövőben dönt a föld jára­dék sokakat érintő kérdésé­ben. Ez a döntés kötelezően írja elő a földjáradék rend­szeres fizetését; aranykoro­nánként 5—10 búzakiio- gramm értékben. földjeiket haszonbérbe adjáíf a tsz-neik. A másik: földjük­kel együtt belépnek a tsz-be, hol föld járadékot, háztáji föl­det kaphatnak; jogosultakká válnak az SZTK-juttatásokra és segélyekben részesülhet­nek. Könnyű belátná, hogy a második lehetőség választása a helyes út. Ezt nemcsak a meggondolás, hanem a régi szövetkezeti gazdák népes táborának sorsa is bizonyítja. kedett igényeket maradékta­lanul kielégíteni nem lehet, — szögezte le beszéde továb­bi során Fehér elvtárs. — Jobb szervezés segítségével azonban a gépállomások traktor-kapacitását 20—30 százalékkal emelhetjük. En­nek érdekében be kell vezet­nünk a kettős, növényápolás­nál pedig a nyújtott műsza­kot. Szükséges, hogy az álla­mi gazdaságok az eddiginél nagyobb segítséget nyújtsa­nak a gépi munkákban. Mindehhez szervesen kapcso­lódik az igaerő kérdése. An­nak ellenére, hogy tsz-eink ismerik a gépierő elégtelen voltát, nem egy helyen indo­kolatlanul — sőt igen káro­san — igyekeznek megszaba­dulni a lóállománytól. Cél­szerű, hogy a közös gazdasá­gok 30—35 holdanként tart­sanak meg egy-egy pár erős, egészséges lovat, Határozatot hozott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Olyan határozatot, amelynek felol­vasása után a munkásokban, a dolgozó parasztokban, az értelmiség nagy többségében újabb érzések kelnek. A jö­vőt érezzük egyre közelebb. Azt a jövőt, amelynek meg­teremtésében olyan szorgal­masan, olyan nagy akarat­tal munkálkodunk. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXI. Kongresszusa megállapította, hogy a szo­cialista rendszer véglegesen győzött a Szovjetunióban. — Legyőzhetetlenek tehát azok a vívmányok, amelyeket fél évszázadnyi idő alatt a szov­jet nép teremtett. S az út, amelynek induló állomása egy elmaradott, háborúk ál­tal kiszipolyozott cári ország birtokbavétele volt, e törté­nelmileg rövid idő alatt is a kommunizmus kapujához ér. kezeit. A kongresszus ugyan­akkor megállapítja azt is, hogy a szocializmust építő többi országok is lényegében a Szovjetunióval egyidőben jutnak el a kommunizmus építéséhez. „A szocialista tábor vala­mennyi népe a maga munká­jával és sikereivel, s így a magyar dolgozó nép saját népgazdasága fejlesztésével, a szocialista Magyarország megteremtésével és felvirá­goztatásával járul hozzá a szocialista tábor erejének gyarapításához” — mondja pártunk Központi Bizottsá­gának március 6-i határo­zata. S ennek az erőgyara­podásnak része az az ered­mény, amit a határozat meg­állapít: „Hazánkban március 1-ével a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok együttesen az ország összes szántóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak... Különösen jelentős ered­ményeket értünk el Cyőr- Sopron és Szolnok megyé­ben, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése a be­fejezéshez közeledik”. — A megyei pártbizottság forró üdvözletét hozom azok­nak, akik mindig, egész éle­tükben a nagyobb terhet vi­selték — kezdte beszédét Czinege elvtárs, majd elmon­dotta, mit is jelent a nőmoz­galom, miért van rá szükség? — A társadalmi változások harccal jártak. Ezeknek szer­ves része a nők felszabadítá­sáért folytatott harc. A nő mindig kettős elnyomás alatt élt. Kevesebb fizetést kapott és még a családon belül is alárendelt szerep jutott neki. Czinege elvtárs ezután a nőmozgalom félévszázada« történetéről beszélt. Elmon­dotta, hogy kezdeti cé’ja az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesítése, a választójog elnyeréséért foly­tatott harc volt. Nálunk, a szocialista táborban ez már túlhaladott álláspont, mi már sokkai messzebb tartunk. A nők helyzete a mi világunk­ban rohamosan javult és ja­Lehet-e, hogy ezek a meg­állapítások valakiben is, aki­nek köze van a szocializmus építéséhez, akin csak egy csöppnyi melegség is fut át eredményeink hallatára ne lobbantanának újabb tettvá­gyakat újabb felemelő érzé­seket? Nem lehet. Az utóbbi időben a dolgo­zó milliók ezer és ezer mó­don adták tanújelét annak, hogy a Központi Bizottság olyan bátor célt ajánlhat dolgozó népünknek, hogy: „1959 végére érjük el nép- gazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésé­nek, a termelési költségek­nek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nem­zeti jövedelemnek — a há­roméves tervben 1960-ra ter­vezett színvonalát. 1959-ben érjük el a szo­cialista ipar össztermelésé­ben azt a színvonalat, me­lyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő”, to­vábbá, hogy: „Érjük el a ta­karékosság következetes ér­vényesítésével és munkánk megjavításával, a népgazda­ság minden ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8.3 százaléklcal emelkedjék és így már ebben az évben el­érje az 1960-ra tervezett színvonalat. Mindezeknek a feladatoknak sikeres megol­dása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emel­kedésével már 1959-ben meg­haladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pedig az előirányzottnak megfelelően emelkedik.” Pártunk Központi Bizott­ságának határozata, amely ilyen érezhető közelségbe hozta a jövőt s ilyen világo­san megjelölte, mit kell tennünk, újabb lelkesedést/ újabb erőt önt az emberek­be. A magyar nép tapaszta­latai alapján tudja, hogy a Központi Bizottság — mint eddig is bármikor — most is reálisan mérte fel a hely­zetet. ban még az eredeti célkitű­zéseket sem érték el. Svájc­ban, a polgári demokrácia .klasszikus” hazájában még most sincs választójoga a nőknek. Az „egyenlő munká­ért egyenlő bért” pedig csak ábránd a kapitalista orszá­gokban. Nálunk sincs azonban még minden rendben. Az egyenlő­ség jogdlag-politikailag meg­van. Az előítéletek falát, a lebecsülés páncélját azonban nem olyan könnyű áttörni. Vannak vezetők, akik pél­dául idegenkednék a női dol­gozók alkalmazásától, mond­va, hogy 3 hónap szülési sza­badság jár nekik. Számtalan az olyan férfi, aki nem ismeri el az otthoni, családon belüli egyenlőséget, stb. Nálunk ezért kell küzdeni, és ez sem könnyebb, mint a jogi egyen­lőséget deklarálni. Czinege elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a nemzet­Fehér Lajos elvtárs beve­zető szavaiban méltatta az SZKP XXI. kongresszusa történelmi jelentőségét; le­vonta az abból adódó tanul­ságokat. A továbbiakban ha­zánk, mezőgazdaságunk hely­zetéről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt gazadságiév a tavaszi aszály ellenére is — A párt decemberi hatá­rozata óta — mondotta Fe­hér Lajos elvtárs — a falu szocialista átszervezésében nagyszerű fejlődést értünk el. Jelenleg több mint 200 ezer parasztcsalád, egy és negyedmillió tag másfélmil­lió hold földdel dolgozik a termelőszövetkezetekben. Hazánk két megyéje, Szol­nok és Győr termelőszövet­kezeti megye lett! Szolnok megyében ma már az ösz­— vetette tel a kérdést Fe­hér Lajos elvtárs. — Min­denek előtt a párt és a for­radalmi munkás-paraszt "or­mány két és féléves munká­ja, emberséges parasztpoliti­kája. Ennek kezdeti lépése volt a begyűjtés eltörlése, a földkérdés rendezése, a kö­telező vetésterv megszünte­közi nőmozgalom hatalmas, összetartó ereje a háború el­lenessége. Az első és második világháborút nem sikerült megakadályozni Ma már a háború ellen küzdő asszo­nyok, anyák hatalmas támo­gatást nyernek a béketábor kormányaiban. A magyar nőmozgalom eredményeiről beszélt ezután az előadó. Mint elmondotta, a magyar nőmozgalom mindig ■szorosan lépést tartott, egyes esetekben meg is előzte a nemzetközi mozgalmat. A nő­mozgalom nálunk is összefo­nódott a munkásmozgalom sorsával. A felszabadulás után is az első vonalakban küzdöttek a magyar nők. Az ellenforradalom világosan megmutatta, hogy a nők sor­sa össze van kötve a szocia­lizmust építő nép, a munkás- osztály sorsával, mert a régi urak a többi vívmánnyal együtt a nők összes jogait is (Folytatása a 2-ik oldalon) eredményes volt. Mezőgazda­ságunk össztermelésének ér­téke három százalékkal volt több az 1957. évinél. Az utóbbi két esztendő fejlő­dése, a párt és a kormány helyes politikája alapot ad arra, hogy a szocialista épí­tés gyorsabb ütemű legyen az eddiginél. szes mezőgazdaságilag mű­velhető terület 93 százaléka van szocialista nagyüze­mek kezelésében. A kunhegyes! járás dolgozó parasztsága első között lé­pett a szövetkezeti járások sorába. Hazánkban ma már csaknem kilencszázra emel­kedett a tsz-községek szá­ma — s ezzel az ország össz-szántóterületének egy- harmada került a tsz-ek tu­lajdonába. tése és az új mezőgazdasági árrendszer bevezetése, stb. A kedvező intézkedések jó hatása megmutatkozott ab­ban, hogy emelkedett a me­zőgazdaság termelése és to­vább szilárdult a munkás­paraszt szövetség. — Az utóbbi hetek nagy­szerű előretörése azonban nemcsak az elmondottaknak tudható be, — folytatta Fe­hér Lajos elvtárs. — Jelen­tős része volt abban annak is, hogy az akkor még egyénileg dolgozó parasztok elé tud­tunk mit példaképül állíta­ni: a régebben működő, szorgalommal dolgozó és szakszerűen vezetett közös gazdaságok eredményeit. A múlt évben például orszá­gosan két mázsával több ga­bonát termeltek a tsz-ek, mint az egyéniek; a szövet­kezetekben gondozott tehe­nek éves átlagban 2 ezer 380 liter tejet adtaik. Az egy munkaegységre eső részese­dés pedig átlagosan harminc­két forint volt. Mindezek alapján egyre nagyobb töme­gekben érlelődött meg'-a*, a tudat, hogy szocialista mező- gazdaság nélkül nincs szocia­lista Magyarország sem. A termelőszövetkeze­tek megszilárdítása most a fő feladat — Mi a közvetlen tennivaló e forradalmi előretörés után? — vetette fel a jogos kérdést Fehér elvtárs. — A párt köz­ponti bizottságának minapi határozata leszögezi: Meg kell szilárdítani az új és megnagyobbodott tsz-eket s gondosan el kell végezni a <=oronlévő tavasai mezőgazda- sági munkákat. Egyik legfontosabb teendő, hogy az új tsz-ekben erős- kezű, hozzáértő vezetés ala­kuljon ki. Válasszanak a szövetkezeti gazdák maguknak olyan ve­zetőket, kik joggal élvezik a tagság bizalmát s kik értői és szeretői a paraszti mesterség­nek — nagyüzemi színvona­lon is. Szolnok megyében az új tsz-ek zöme ezer holdon felüli földterületen gazdálko­dik. Ez a tény feltétlenül megköveteli, hogy valameny- nyiben legyen képzett mező- gazdasági szakember, agronó­Olyan kérdés ez, mely jog­gal érdekel hazánkban tíz- és .százezernyi gazdát. Fehér La­jos élvtárs a szocializmus szellemében felelt meg erre az égető problémára: — A párt és a kormány vé­leménye szerint azoknak a koros termelőszövetkezeti ta­goknak, akiknek kevés remé­nyük van arra, hogy tíz év várományi időt munkában tölthetnek, a következő lehe­tőség kínálkozik. Az egyik: Fehér Lajos elvtárs beje­lentette, hogy megyénk 85 millió forintot kapott szövet­kezeti beruházásokra. Ez ha­talmas összeg; de az igények maradéktalan kielégítésére mégsem elegendő. Éppen ezért fontos feladat — és a közös gazdaságok igaz érdeke —, hogy a tsz-ek saját erőfor­rásaikra is támaszkodjanak. Jó tapasztalatok sokasága bizonyítja a szénporos tégla­égetés eredményes és gazda­ságos voltát. Bevált módszer továbbá, hogy vállalati szak­emberek irányítsák a tsz-ek saját tagságából alakult épí­tőbrigádjainak munkáját. Ol­csóbb s gyorsabb így az épít­kezés. — A jelenleg rendelkezésre álló gépparkkal a megnöve­— Államunk nem hagyja magára a termelőszövetkeze­ti mozgalom egyik élenjáró­ját, Szolnok megyét! — je­lentette be hallgatóságának őszinte tetszésére Fehér elv­társ. Márciusban száz univerzális traktort kap a megye. Az új gépek egy része már a hó­nap derekán megérkezik rendeltetési helyére. Nyolc­van síma- és gyűrűshengert, húsz zetoros fűkaszát, ötven rendsodrót, hetven trakto­ros vetőgépet, hetven pót­kocsit és sok más munka­gépet küld iparunk Szolnok megyébe. Fehér Lajos elvtárs beszé­de befejező részében a kuko­rica-termelés fontosságáról szólott. Részletesen ismertet­te a hibridvetőmag használa­tának előnyeit; ezek között azt a tényt, hogy a hibrid­vetőmag 15—20 százalékkal magasabb termést eredmé­nyez. A fővetésű silókukori­ca — szarvasmarhánként legalább fél holdon elenged­hetetlen a korszerű nagyüze­mek részére. — Társadalmunk egészé­nek lett közös ügye a mező- gazdaság szocialista átalakí­tása, — mondotta Fehér elv­társ. — Az újat választott pa­rasztság megsegítésére ipari üzemeinkben gyűléseken ha­tározzák el a munkások: mit tehetnének még a fejlődés, a megszilárdítás érdekében. E beszélgetéseket követően új és terven felül gyártott trak­torok s egyéb mezőgazdasági gépek gördülnek ki a gyár­kapukon. A munkásság és parasztság közös erőfeszíté­séhez sok sikert, jó egészsé­get, eredményes munkálko­dást kívánok mind a kunhe- gyesi járás, mind Szolnok megye valamennyi szövetke­zeti gazdájának, — fejezte be beszédét Fehér Lajos, elv­társ. A tartalmas tájékoztatásért a hallgatóság nevében Nagy István elvtárs, a járási tanács VB. elnöke mondott köszöne­tét Fehér Lajos elvtársnak, As asszonyok boldogabb életéért — Nagygyűlés a megyei tanács nagytermében — Még az erkély is zsúfolásig telt a megyei tanács nagytermében, mire az el­nökség is elfoglalta helyét és megkezdő­dött a nemzetközi nőnap ünnepsége. Több mint négyszázan jelentek meg vasárnap délután négy órára, hogy meg­hallgassák Czinege lAjos elvtársat, az MSZMP megyei bizottságának első titká­rát. Munkásnők és pa.rasztas&zonyok, or­vosnők és háztartásukban dolgozó sok- gyermekes családanyák jöttek el, bebizo­nyítva ezzel a nők nemzetközi szolidari­tását, minden dolgozó nő összetartozását. vul. Világméretekben azon­Kllencszáz termelőszövetkezeti község az országban Mi az oka a gyors fejlődésnek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom