Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
ftlte MOIETWAI SZOLNOK MEGYEI MEGYEI PA X évfolyam, 58. szám. Ara 50 fillér 1959. március 10. kedd. Tudomány -tec f) ní ka * Uj helysei, megnövekedett feladatok * A tiszta Szolnokért A jövő közelsége Társadalmunk egészének közös ügye a mezőgazdaság szocialista átalakítása FEHÉR LAJOS elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának kunhegyesi beszéde Vasárnap délelőtt a művelődési otthonban gyűlték össze a kunhegyesiek, hogy meghallgassák Fehér Lajos elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának beszédét. Az elnökségben helyet foglalt Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága első titkára: Csáki István és Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkárai; Varjú Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő; Oláh János elvtárs járási és Bakos Mihály községi párttitkár s még többen a járás és a község vezetői közül. Oláh János elvtárs üdvözlő szavai után két úttörő köszöntötte Kunhegyes ven dégét. Mi legyen az idős parasztok sorsa? ]6l használják fel a szövetkezetek saját erőforrásait Az állam továbbra is segítséget nyújt a megyének mius. Vonják be bátran az asszonyokat is; de ne feledkezzenek meg a fiatalságról sem — melynek biztos jövőt ;'elent a nagyüzemi gazdálkodás, s mely lelkesedésével igaz segítője lesz a közös erőfeszítéseknek. Beszédének további rezében arról szólott Kunhegyes vendége, hogy kormányunk a közeljövőben dönt a föld járadék sokakat érintő kérdésében. Ez a döntés kötelezően írja elő a földjáradék rendszeres fizetését; aranykoronánként 5—10 búzakiio- gramm értékben. földjeiket haszonbérbe adjáíf a tsz-neik. A másik: földjükkel együtt belépnek a tsz-be, hol föld járadékot, háztáji földet kaphatnak; jogosultakká válnak az SZTK-juttatásokra és segélyekben részesülhetnek. Könnyű belátná, hogy a második lehetőség választása a helyes út. Ezt nemcsak a meggondolás, hanem a régi szövetkezeti gazdák népes táborának sorsa is bizonyítja. kedett igényeket maradéktalanul kielégíteni nem lehet, — szögezte le beszéde további során Fehér elvtárs. — Jobb szervezés segítségével azonban a gépállomások traktor-kapacitását 20—30 százalékkal emelhetjük. Ennek érdekében be kell vezetnünk a kettős, növényápolásnál pedig a nyújtott műszakot. Szükséges, hogy az állami gazdaságok az eddiginél nagyobb segítséget nyújtsanak a gépi munkákban. Mindehhez szervesen kapcsolódik az igaerő kérdése. Annak ellenére, hogy tsz-eink ismerik a gépierő elégtelen voltát, nem egy helyen indokolatlanul — sőt igen károsan — igyekeznek megszabadulni a lóállománytól. Célszerű, hogy a közös gazdaságok 30—35 holdanként tartsanak meg egy-egy pár erős, egészséges lovat, Határozatot hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Olyan határozatot, amelynek felolvasása után a munkásokban, a dolgozó parasztokban, az értelmiség nagy többségében újabb érzések kelnek. A jövőt érezzük egyre közelebb. Azt a jövőt, amelynek megteremtésében olyan szorgalmasan, olyan nagy akarattal munkálkodunk. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusa megállapította, hogy a szocialista rendszer véglegesen győzött a Szovjetunióban. — Legyőzhetetlenek tehát azok a vívmányok, amelyeket fél évszázadnyi idő alatt a szovjet nép teremtett. S az út, amelynek induló állomása egy elmaradott, háborúk által kiszipolyozott cári ország birtokbavétele volt, e történelmileg rövid idő alatt is a kommunizmus kapujához ér. kezeit. A kongresszus ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a szocializmust építő többi országok is lényegében a Szovjetunióval egyidőben jutnak el a kommunizmus építéséhez. „A szocialista tábor valamennyi népe a maga munkájával és sikereivel, s így a magyar dolgozó nép saját népgazdasága fejlesztésével, a szocialista Magyarország megteremtésével és felvirágoztatásával járul hozzá a szocialista tábor erejének gyarapításához” — mondja pártunk Központi Bizottságának március 6-i határozata. S ennek az erőgyarapodásnak része az az eredmény, amit a határozat megállapít: „Hazánkban március 1-ével a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen az ország összes szántóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak... Különösen jelentős eredményeket értünk el Cyőr- Sopron és Szolnok megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése a befejezéshez közeledik”. — A megyei pártbizottság forró üdvözletét hozom azoknak, akik mindig, egész életükben a nagyobb terhet viselték — kezdte beszédét Czinege elvtárs, majd elmondotta, mit is jelent a nőmozgalom, miért van rá szükség? — A társadalmi változások harccal jártak. Ezeknek szerves része a nők felszabadításáért folytatott harc. A nő mindig kettős elnyomás alatt élt. Kevesebb fizetést kapott és még a családon belül is alárendelt szerep jutott neki. Czinege elvtárs ezután a nőmozgalom félévszázada« történetéről beszélt. Elmondotta, hogy kezdeti cé’ja az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesítése, a választójog elnyeréséért folytatott harc volt. Nálunk, a szocialista táborban ez már túlhaladott álláspont, mi már sokkai messzebb tartunk. A nők helyzete a mi világunkban rohamosan javult és jaLehet-e, hogy ezek a megállapítások valakiben is, akinek köze van a szocializmus építéséhez, akin csak egy csöppnyi melegség is fut át eredményeink hallatára ne lobbantanának újabb tettvágyakat újabb felemelő érzéseket? Nem lehet. Az utóbbi időben a dolgozó milliók ezer és ezer módon adták tanújelét annak, hogy a Központi Bizottság olyan bátor célt ajánlhat dolgozó népünknek, hogy: „1959 végére érjük el nép- gazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. 1959-ben érjük el a szocialista ipar össztermelésében azt a színvonalat, melyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő”, továbbá, hogy: „Érjük el a takarékosság következetes érvényesítésével és munkánk megjavításával, a népgazdaság minden ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8.3 százaléklcal emelkedjék és így már ebben az évben elérje az 1960-ra tervezett színvonalat. Mindezeknek a feladatoknak sikeres megoldása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már 1959-ben meghaladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pedig az előirányzottnak megfelelően emelkedik.” Pártunk Központi Bizottságának határozata, amely ilyen érezhető közelségbe hozta a jövőt s ilyen világosan megjelölte, mit kell tennünk, újabb lelkesedést/ újabb erőt önt az emberekbe. A magyar nép tapasztalatai alapján tudja, hogy a Központi Bizottság — mint eddig is bármikor — most is reálisan mérte fel a helyzetet. ban még az eredeti célkitűzéseket sem érték el. Svájcban, a polgári demokrácia .klasszikus” hazájában még most sincs választójoga a nőknek. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” pedig csak ábránd a kapitalista országokban. Nálunk sincs azonban még minden rendben. Az egyenlőség jogdlag-politikailag megvan. Az előítéletek falát, a lebecsülés páncélját azonban nem olyan könnyű áttörni. Vannak vezetők, akik például idegenkednék a női dolgozók alkalmazásától, mondva, hogy 3 hónap szülési szabadság jár nekik. Számtalan az olyan férfi, aki nem ismeri el az otthoni, családon belüli egyenlőséget, stb. Nálunk ezért kell küzdeni, és ez sem könnyebb, mint a jogi egyenlőséget deklarálni. Czinege elvtárs ezután arról beszélt, hogy a nemzetFehér Lajos elvtárs bevezető szavaiban méltatta az SZKP XXI. kongresszusa történelmi jelentőségét; levonta az abból adódó tanulságokat. A továbbiakban hazánk, mezőgazdaságunk helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt gazadságiév a tavaszi aszály ellenére is — A párt decemberi határozata óta — mondotta Fehér Lajos elvtárs — a falu szocialista átszervezésében nagyszerű fejlődést értünk el. Jelenleg több mint 200 ezer parasztcsalád, egy és negyedmillió tag másfélmillió hold földdel dolgozik a termelőszövetkezetekben. Hazánk két megyéje, Szolnok és Győr termelőszövetkezeti megye lett! Szolnok megyében ma már az ösz— vetette tel a kérdést Fehér Lajos elvtárs. — Mindenek előtt a párt és a forradalmi munkás-paraszt "ormány két és féléves munkája, emberséges parasztpolitikája. Ennek kezdeti lépése volt a begyűjtés eltörlése, a földkérdés rendezése, a kötelező vetésterv megszünteközi nőmozgalom hatalmas, összetartó ereje a háború ellenessége. Az első és második világháborút nem sikerült megakadályozni Ma már a háború ellen küzdő asszonyok, anyák hatalmas támogatást nyernek a béketábor kormányaiban. A magyar nőmozgalom eredményeiről beszélt ezután az előadó. Mint elmondotta, a magyar nőmozgalom mindig ■szorosan lépést tartott, egyes esetekben meg is előzte a nemzetközi mozgalmat. A nőmozgalom nálunk is összefonódott a munkásmozgalom sorsával. A felszabadulás után is az első vonalakban küzdöttek a magyar nők. Az ellenforradalom világosan megmutatta, hogy a nők sorsa össze van kötve a szocializmust építő nép, a munkás- osztály sorsával, mert a régi urak a többi vívmánnyal együtt a nők összes jogait is (Folytatása a 2-ik oldalon) eredményes volt. Mezőgazdaságunk össztermelésének értéke három százalékkal volt több az 1957. évinél. Az utóbbi két esztendő fejlődése, a párt és a kormány helyes politikája alapot ad arra, hogy a szocialista építés gyorsabb ütemű legyen az eddiginél. szes mezőgazdaságilag művelhető terület 93 százaléka van szocialista nagyüzemek kezelésében. A kunhegyes! járás dolgozó parasztsága első között lépett a szövetkezeti járások sorába. Hazánkban ma már csaknem kilencszázra emelkedett a tsz-községek száma — s ezzel az ország össz-szántóterületének egy- harmada került a tsz-ek tulajdonába. tése és az új mezőgazdasági árrendszer bevezetése, stb. A kedvező intézkedések jó hatása megmutatkozott abban, hogy emelkedett a mezőgazdaság termelése és tovább szilárdult a munkásparaszt szövetség. — Az utóbbi hetek nagyszerű előretörése azonban nemcsak az elmondottaknak tudható be, — folytatta Fehér Lajos elvtárs. — Jelentős része volt abban annak is, hogy az akkor még egyénileg dolgozó parasztok elé tudtunk mit példaképül állítani: a régebben működő, szorgalommal dolgozó és szakszerűen vezetett közös gazdaságok eredményeit. A múlt évben például országosan két mázsával több gabonát termeltek a tsz-ek, mint az egyéniek; a szövetkezetekben gondozott tehenek éves átlagban 2 ezer 380 liter tejet adtaik. Az egy munkaegységre eső részesedés pedig átlagosan harminckét forint volt. Mindezek alapján egyre nagyobb tömegekben érlelődött meg'-a*, a tudat, hogy szocialista mező- gazdaság nélkül nincs szocialista Magyarország sem. A termelőszövetkezetek megszilárdítása most a fő feladat — Mi a közvetlen tennivaló e forradalmi előretörés után? — vetette fel a jogos kérdést Fehér elvtárs. — A párt központi bizottságának minapi határozata leszögezi: Meg kell szilárdítani az új és megnagyobbodott tsz-eket s gondosan el kell végezni a <=oronlévő tavasai mezőgazda- sági munkákat. Egyik legfontosabb teendő, hogy az új tsz-ekben erős- kezű, hozzáértő vezetés alakuljon ki. Válasszanak a szövetkezeti gazdák maguknak olyan vezetőket, kik joggal élvezik a tagság bizalmát s kik értői és szeretői a paraszti mesterségnek — nagyüzemi színvonalon is. Szolnok megyében az új tsz-ek zöme ezer holdon felüli földterületen gazdálkodik. Ez a tény feltétlenül megköveteli, hogy valameny- nyiben legyen képzett mező- gazdasági szakember, agronóOlyan kérdés ez, mely joggal érdekel hazánkban tíz- és .százezernyi gazdát. Fehér Lajos élvtárs a szocializmus szellemében felelt meg erre az égető problémára: — A párt és a kormány véleménye szerint azoknak a koros termelőszövetkezeti tagoknak, akiknek kevés reményük van arra, hogy tíz év várományi időt munkában tölthetnek, a következő lehetőség kínálkozik. Az egyik: Fehér Lajos elvtárs bejelentette, hogy megyénk 85 millió forintot kapott szövetkezeti beruházásokra. Ez hatalmas összeg; de az igények maradéktalan kielégítésére mégsem elegendő. Éppen ezért fontos feladat — és a közös gazdaságok igaz érdeke —, hogy a tsz-ek saját erőforrásaikra is támaszkodjanak. Jó tapasztalatok sokasága bizonyítja a szénporos téglaégetés eredményes és gazdaságos voltát. Bevált módszer továbbá, hogy vállalati szakemberek irányítsák a tsz-ek saját tagságából alakult építőbrigádjainak munkáját. Olcsóbb s gyorsabb így az építkezés. — A jelenleg rendelkezésre álló gépparkkal a megnöve— Államunk nem hagyja magára a termelőszövetkezeti mozgalom egyik élenjáróját, Szolnok megyét! — jelentette be hallgatóságának őszinte tetszésére Fehér elvtárs. Márciusban száz univerzális traktort kap a megye. Az új gépek egy része már a hónap derekán megérkezik rendeltetési helyére. Nyolcvan síma- és gyűrűshengert, húsz zetoros fűkaszát, ötven rendsodrót, hetven traktoros vetőgépet, hetven pótkocsit és sok más munkagépet küld iparunk Szolnok megyébe. Fehér Lajos elvtárs beszéde befejező részében a kukorica-termelés fontosságáról szólott. Részletesen ismertette a hibridvetőmag használatának előnyeit; ezek között azt a tényt, hogy a hibridvetőmag 15—20 százalékkal magasabb termést eredményez. A fővetésű silókukorica — szarvasmarhánként legalább fél holdon elengedhetetlen a korszerű nagyüzemek részére. — Társadalmunk egészének lett közös ügye a mező- gazdaság szocialista átalakítása, — mondotta Fehér elvtárs. — Az újat választott parasztság megsegítésére ipari üzemeinkben gyűléseken határozzák el a munkások: mit tehetnének még a fejlődés, a megszilárdítás érdekében. E beszélgetéseket követően új és terven felül gyártott traktorok s egyéb mezőgazdasági gépek gördülnek ki a gyárkapukon. A munkásság és parasztság közös erőfeszítéséhez sok sikert, jó egészséget, eredményes munkálkodást kívánok mind a kunhe- gyesi járás, mind Szolnok megye valamennyi szövetkezeti gazdájának, — fejezte be beszédét Fehér Lajos, elvtárs. A tartalmas tájékoztatásért a hallgatóság nevében Nagy István elvtárs, a járási tanács VB. elnöke mondott köszönetét Fehér Lajos elvtársnak, As asszonyok boldogabb életéért — Nagygyűlés a megyei tanács nagytermében — Még az erkély is zsúfolásig telt a megyei tanács nagytermében, mire az elnökség is elfoglalta helyét és megkezdődött a nemzetközi nőnap ünnepsége. Több mint négyszázan jelentek meg vasárnap délután négy órára, hogy meghallgassák Czinege lAjos elvtársat, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát. Munkásnők és pa.rasztas&zonyok, orvosnők és háztartásukban dolgozó sok- gyermekes családanyák jöttek el, bebizonyítva ezzel a nők nemzetközi szolidaritását, minden dolgozó nő összetartozását. vul. Világméretekben azonKllencszáz termelőszövetkezeti község az országban Mi az oka a gyors fejlődésnek?
