Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. március 6. (7ép, mely a szivünkbe lát — Mennyit szív naponta? I más után három „elvezetést" A Kossuthok felét — vil- j kapcsol. Az első a bal szív- lámgyors elhatározással — I kamra, a második a jobb szív­mindenesetre letagadom: — Húszat, huszonötöt.., Rosszalló főcsóválás, ma jó körzeti orvosi eligazítás kö­vetkezik: — Ezzel a beutalóval men­jen el az SZTK-központba. szíwizsgálatra. S napi tíznél ne többet!.: s EKG — az elektrocardio- graph szó közismert rövidí­tése — chrombetűkből kirak­va csillog az ajtón. Az enge­délyezett tíz cigaretta fele el­fogy, mire sorrakerülök s a belső váróiban hallgathatom a vizsgálóhelyiségben pattogó szavakat: — Hetvenhatos frekvencia, P-egy, T-egy pozitív ... Hanyattfekszem a vizsgáló­díványon; két csuklómra, bal bokámra hűvös érintésű elek­tródákat csatol a nővér — a szívspecialista pedig gyorsan diktálja a diagnózist: — Bal szívkamra nagyobb... Négy-öt percnél nem tart tovább a vizsgálat, mégis annyi fontos adatot derít fel. amennyi megszerzéséhez ré­gebben két napra volt szük­ség. Szívizomgyulladásnál, koszorúértrombózisnál negy­vennyolc óra éppen elég ah­hoz. hogy — balszerencsés esetben — végzetessé váljék a betegség. A szolnoki SZTK- ban, akár hazánk számtalan más rendelőintézetében ma már nem papírszalagról ol­vasták le a milliomod-volt fe­szültségről felerősített szív- áramok jellemző görbéit, ha­nem a televíziós készülékébe? hasonló képernyőről. Dr. Se­bők András főorvos — a fel­találó odaültet a készülék elé Kistányémyi, szürkés-zöl­des mezőben izzó kék pon' úszik egyenletes sebességgel. Egy csavarás a készüléken s a szelíd pont fel-alá táncol — nyomában pedig a foszforesz- káló anyaggal preparált er­nyő „emlékezik”. Pontosab­ban: Olfvzöld színben,’ mint­egy hat másodpercig látha­tóan rajzolja és rögzíti a fény­pont útját. A szakorvos egy­kamra, a harmadik pedig a pitvarok működésének titkai ba enged bepillantást. Hozzá­értő számára megszámlálha­tatlan szívbetegség, rendelle­nesség olvasható le a görbék­ről; ugyanakkor — szinte hi­hetetlen! — a szív, vagy egyes részeinek kisebb-nagyobb volta, a szívnek a testben való elhelyezkedése is. A P, Q, R, S, T „nevű” görbékké' való megbarátkozás még az orvostanhallgatók részére is négy hónapot kíván. — A szív működését az úgynevezet sinus-csomó álta’ keltett villamos lökések kor­mányozzák — hangzik a ma­gyarázat, — A sinus-csomó szabad szemmel nem is lát­ható kicsinységű szövetcso­Csökken az alkoholfogyasztás Csehszlovákiában A népi demokratikus Cseh­szlovákiában nagy erőfeszí­téseket tesznek az alkohol- fogyasztás csökkentése érde­kében. A céltudatos nevelő­munkának köszönhető, hogy a csehszlovák dolgozók év- röl-évre több alkoholmentes italt, például gyümölcsször­pöt, málnát, stb. fogyaszta­nak. A gyümölcsszörpök fo­gyasztása 1958 végén, 1955- höz viszonyítva, 154 száza­lékkal emelkedett. Becslések szerint ebben az évben to­vábbi 20 százalékos emelke­dés várható. Az alkoholmen­tes italok fokozott fogyasz­tása részben az ezzel kapcso­latos propagandának is kö­szönhető. Ebben az évben az alkohol elleni harc kereté­ben az egész ország terüle­tén különös gondot fordíta­nak az alkoholmentes italok propagálására. „város peremét őt“ kapistkoátam tel a „világ peremére“ Csepeli Szabó Béla: A világ peremén 1951 nyarán, mikor a sű­rűből borzasán, dadogva-sis- teregve betoppantam az iro­dalom „ápolt ligetébe”, az Írás Csalhatatlan Papjai úgy néztek rám, mint egy elté­vedt fiatal vademberre. — Gúny szele, majd közöny hava vert. én mégsem der­medtem meg, — hanem — mivel belülről hevített a mondanivaló és a közlés­vágy — visszavonultam és mint hajdan a dadogó Dé- mosthenés, éles kavicsot tet­tem a nyelvem alá, s leül­tem a ..tengerrel” szemben, és a mélység és a tajtékos felszín morajától keserves erőfeszítéssel beszélni tanul­tam, hogy majdan zengő szépségű erővel beszélhessek az emberekhez. 1956 őszén ismét jelent­keztem Üt a messzeségbe című könyvemmel és ekkor sokan elismeréssel, barátság­gal, sőt szeretettel vettek körül, de az Írás Csalhatat­lan Papjai gyűlölettel rám­rohantak, doronggal leütöt­tek és sziklát gördítettek rám. Az ellenforradalmi „föld­rengés” térített magamhoz. Csodálkozva és örömmel ér­zékeltem, hogy nem pusz­tultam el, sőt sokkal erősebb vagyok, mint voltam. Meg­mozdultam, nagy erőfeszítés­sel legördítettem magamról a sziklákat és — a város pereméről — az élet sűrűjén át nekivágtam a meredek magasságnak, hogy „a világ pereméről” is körülnézzek: mi kavarog körülöttem? A Gonoszság erői megsemmi- síthetik-e a jót, az emberit — a Földet? Most, íme, itt állok és A világ peremén című köte­temben arról vallók, amit az elmúlt két és fél évben át­éltem és láttam. Kérem, hogy könyvemet — melyet külvá­rosi balladák és románcok árnyékolnak és mai „korsza­kos” gondolati, társadalmi és filozófiai ciklonok vernek — tekintsék előcsatározásnak Az emberiség tánca és Az ég tüzes udvarán című köte­teimhez. Még csak annyit: tudom, hogy ellenfeleimnek, az „arisztokratikus és polgári esztétika kis- és nagy pap­jainak” kezében füstölő és dorong himbálódzik felém, de ez engem egyáltalán nem riaszt vissza attól, hogy to­vább menjek előre a magam útján, a nép, igen, a nép szíve felé. A Nap kél: 6.16 h-kor, nyugszik: 17.36 h-kor. — A Hold kél: 4.24 h-kor, nyugszik: 14.40 h-kor. — JÓLSIKERÜLT „apák napjáról” kaptunk hírt; a Szolnoki Fűtőház mintegy hetven nődolgozója rendezte a férfikollégák tiszteletére. Az ünnepeltek a szíves ven­déglátás közepette megígér­ték: jószívvel segítenek oda­haza feleségüknek. Az „egyezséget” nótaszó, tánc követte. — A SZOLNOKI Közleke­dési Építő Vállalat nemcsak a megye területén, hanem a szomszédos megyékben is vallat építkezést. Nagykörűn konzervgyárat, Kecskeméten vastalanító medencét. Békés megyében tsz bekötőutakat épít. Idei beruházási össze­ge körülbelül 20 millió forint. — HONFOGLALÓ MA­GYAROK MŰVELTSÉGE címmel László Gyula régész, egyetemi tanár tart előadást március 12-én este 6 órakor Szolnokon, a TIT mozihelyi­ségében. Az ismer etter jesz'ö előadást a TIT rendezi. — HÁROM HETE alakult meg a herényi Kossuth Tsz KISZ szervezete. Ma már egyre több fiatal kéri felvé­telét. Vasárnap este a tsz. székházában műsort adnak az új belépők tiszteletére. Szerdán élménybeszámolót rendeznek, melyen a VIT-' en résztvevő fiatalok mond­ták el tapasztalataikat. — ÄLLAT- és kirakodó vásárt tartanak március 11- én, szombaton Nagykörűben. Vészmentes helyről szabály­szerű járlatlevéllel minden­féle állat felhajtható. / A Magyar Rádió szolnoki adójának ni ti sora március 6-án. 17 ara '223 ni) A faluban hallottuk. Mezőgaz­dasági riportmüsor. — Csárdá­sok. — Üttörő híradó.! — Szív küldi szívnek szívesen. — Hir- detöoszlop. — Előszóval! Ripor­tok, tudósítások. WZ ólja Gorelov az általános is- *“■ kola ötödik osztályú tanulója odament az apjához és a fülébe súgta: — Papa, itt vannak... a pénzért. — Miféle pénzért? Kolja nem tartotta becsületes eljárásnak, hogy apja a teljes tájé­kozatlanság álarca mögé búvik. Tegnap egy álló órán át bizony­gatta, mennyire helytelen, döntően helytelen elkülönülni az osztály egészétől, hiszen határozatot hoz­tak, hogy közköltségen vásárolnak ajándékot Ivan Grigorjevicsnek, az osztályfőnöknek. Kolja huncut hold­világképén a szemrehányás ritkán látható kifejezése tükröződött. — Papa... Pojtr Nyikolajevics Gorelov, a pedagógiai főiskola magántanára végre abbahagyta doktori disszer­tációjának olvasását, amelyet az elkövetkező napokban kellett meg­védenie, és mérgesen kifakadt: — Már részletesen kifejtettem neked, hogy nem kötelező a tan­erőknek értékes használati tárgya­kat ajándékozni. Tiltja a pe-da-gó- gia. Kolja tapasztalatból tudta, hogy a pedagógia megemlítése viharfel­hőket jelez: apja nemsokára fel­emeli a hangját, sőt az is megtör- ténhet, hogy az asztalra csap. Kolja helyzete reménytelennek látszott. Két osztálytársa — mindkettő ku- nyeráló — ott sugdolózott az elő­szobában és pukkadozott a nevetés­től. Kolja könyörgő tekintetet ve­tett atyjára és az ajtóra mutatott. — Hát ez gyönyörű — szólt han­gosan, és Kolja érzése szerint el­lenséges hangon Pjotr Nyikolaje­vics. — Hadd hallják ők is! A kuncogás hirtelen abbamaradt az előszobában. — Csak hadd hallják! Sőt, így még jobb lesz: fáradjanak beljebb, fiatalemberek! Igen, igen, nagyon kérem, fáradjanak beljebb. Pjotr Nyikolajevics haragra gyúl- va, az ajtóhoz sietett és betuszkolta dolgozószobájába a két vonakodó gyerkőcöt. Az egyikben Oleg Sa- povalovra, az adjunktus fiára is­mert, a másik meg a dékán gye­reke volt: Vaszja Nalivajkó. ZVANCEV: Tiltja a pedagógia — Akárcsak Gogol énekes koldu­sai, házról-házra járnak, és lán- gost, barátfülét, meg kolbászvéget kunyerálnak! — Kolbászvéget! — fortyant fel a mindig jókedvű Vaszja, az iskola neves labdarúgója. — Mi a „Nyári éj Andalúziában” című festményt akarjuk az osztályfőnökünknek ajándékozni, nem pedig kolbászt. — Ezer rubelbe kerül a kép a a „bizár”-ban — hencegett Vaszja. — Majdnem annyiba, amennyibe a legjobb futballcsapat vándorser­lege! — Nem „bizár”-ban, hanem bizo­mányi árúházban. Ronda jassz nyelv — ráncolta homlokát Gore­lov. — Egyébként egyremegy. Adott esetben semmi elvi különbséget nem fedezek fel a kolbászvég és a ti ostoba „Andaluziá”-tok között! Semmiféle különbséget! A felháborodott Pjotr Nyikola- jevics rágyújtott, bár felha­gyott a dohányzással, és már vagy öt órája hozzá se nyúlt elegáns ezüst ci^ettatárcához. A tárca annak a nagyfontosságú napnak az emlékét őrizte, amelyen kandidá­tusi disszertációját megvédte. — Egyébiránt szeretném tudni — harsogta őszinte érzéstől he­vítve —, osztályfőnökötök elvileg beleegyezett-e. hogy ajándékot fo­gadjon el tanítványaitól? — Tavaly még nem egyezett bele! — jelentette ki ünnepélye­sen Kolja. — Semmi pénzért nem akart beleegyezni! De mi kórusban kiáltottuk: „Fogadja csak el, Ivan Grigorjevics, nincs abban semmi!” Erre belátta, hogy nincs mit ten­nie, és elfogadta az ajándékot. — Akkor írókészletet vettünk neki — emlékezett vissza büszkén Vaszja Nalivajkó. — A Fontanka- hídat ábrázolta, és mindegyik sar­kán egy paripa ágaskodott. Az osz­tályfőnök egész évben elégedetten járt-kelt. „Pompás lovak!” — moit- dogatta. — Az „Andalúziái éj" többet ér a ti híres írókészleteteknél, — szakí­totta félbe csúfondárosan Oleg Sa- povalov. — Tessék elképzelni a négy paripa felvonulását a tinta­tartók körül! — No, mi lesz? — kérdezte vá­ratlanul. — Alija Kolja a szavát? Még húsz ház van hátra. — Várjatok csak! Kolja apja leültette a gyereke­ket és lendületes szónoklatba kez­dett. — Az ajándékozás helyénvaló jóbarátok között, de a függő vi­szonyban lévő személyek ajándéká­ban mindig van valami célzatosság, kényszeredettség.., A z atya hosszasan beszélt, meg­** emlékezett Gogol polgár­mesteréről, aki Onufrij és Anton napján egyaránt megünnepelte a névnapját holmi „ajándékok” ked­véért, továbbá megemlékezett ugyanezen szerző törvényszéki bí­rójáról, akit kizárólag agárkölkök- kel lehetett megvesztegetni... Lendületes szónoklatát így fe­jezte be: — A múlt maradványainak szen­tesítése a tanintézet falai között: megalázó a pedagógusra nézve, és döntően tiltja a pedagógia! Mint mindig, Kolja összerezzent a jól ismert szó hallatára. Az atya nagyot sóhajtva elhallgatott és visszaereszkedett a karosszékbe. Vaszja Nalivajkó és Oleg Sapovalov úgy álltak, mint akik parancsra várnak. — Most már belátjuk — szólalt meg reszkető hangon Vaszja —, hogy ez bizony megalázó, nagyon megalázó szokás. — Máris megyek és szólok a pa­pának — mondta határozottan Oleg —, nehogy meghívja a bácsit vacsorára. — Engem? — kérdezte Gorelov, értetlenül. Oleg zavartan bámult rá: — Hát nem is tetszik tudni?, Kovaljova, az egyetemi büfésnéni mondta, hogy a papa gyűjtést indí­tott a tanszéken és ... Oleg észrevette, hogy Gorelov elvörösödik, mire végleg belezava­rodva dünnyögte: — ... Abból az alkalomból, hogy a bácsi eddig kandidátus volt, most meg doktor lesz ... — Arany karórára gyűjtenek — fitogtatta jólértesültségét Vaszja. — A kandidátusi címhez ezüst ajándék, mondjuk: cigarettatárca is megjárja, de a doktori címhez már arany dukál. Még valami eszébe jutott: — És az a... hogy is hívják Az a hivatalos po __po___poppá. — O pponens — súgta Oleg. — — még az is hozzájárult. Száz rubelt adott! Csak azt nemt tudom, ha mégis belövi a gólt a bácsinak, akkor visszakapja-e a pénzt? Régen elmentek a fiúk, de az egyetemi magántanár még mindig! mozdulatlanul és hallgatagon ült a karosszékben. Kolja egy „Ogo- nyok” fölé hajolt és úgy tett, mint­ha egyetlen gondja a keresztrejt­vény-fejtés volna. Végül mégiscsak felpillantott és látta, hogy apja el- mélyülten nézegeti a tompafényű, pompás ezüst cigarettatárca fede­lén lévő sok-sok monogrammot. — Ez a Kovaljova — szólalt meg az apa és zavartan mutatott egy kacskaringós aláírásra — ez a bt'i- fésnö igazán rokonszenves terem­tés. Pjotr Nyikolajevics letette, majd a zsebébe csúsztatta a tárcát. — Fogd — mondta és Kolja ke zébe nyomott egy huszonöt rubeles bankót — menj és add oda a... huny er álóidnak. , Elfordította a fejét és sóhajtva hozzátette: — Hiába, a szokás, az szokás És megszegni nem szabad, mert tiltja a pe-da-gó-gia! •) megjelent a szovjet könyv ün­nepén , A talpnyaló temetése” című kötetben, NEONVILÁGITÁS LESZ Jászberény főterén.. Egyelőire 20 lámpatestet szerelnek fel. Az áramot 11-én kapcsolják be. További húszat április fo­lyamán szerelnek fel a Kos­suth Lajos és a Rákóczi úton. — HATSZÁZ MÁZSÁS kínai narancsszállítmány ér­kezik a jövő hét folyamán Szolnok megyébe. Mához egy hétre már az üzleteinkben is kapható lesz. — A KISÚJSZÁLLÁSI lá­dagyár idén tavasszal elő­ször vesz részt a Budapesti Ipari Vásáron. Ez alkalom­mal fajátékokat, fatömegcik­keket és kisebb bútorokat mutat be. — IPARENGEDÉLY NÉL­KÜL készített kocsikat Bir- kás József jászkiséri lakos és azokat átlag 3 ezer forintos haszonnal eladta. A jászapáti járási ügyészség árdrágító üzérkedés miatt vádiratot nyújtott be ellene. — HANGVERSENYT ren­dez a Jászberényi Zirzeú Janka tanítónőképző és le­ánygimnázium, március 7-én este 7 órakor az intézet dísztermében. A műsor után reggel 4 óráig tánc. — MEGKEZDTÉK a tisz­tasági fürdő vízellátását szol­gáló thermálkút munkáit Jászberényben. A hét végén felállítják a furóberendezést és megkezdik a fúrást. Ter­vek szerint 800—1000 méte­res mélységig hatolnak le. A kút fúrására 1 millió forin­tot irányoztak elő a község­fejlesztési alapból. — „HALHATATLAN ÉDESANYÁK” címmel ver­ses, irodalmi estet rendez a nemzetközi nőnap tiszteletére ma este 6 órakor a jászberé­nyi nőtanács és a Járási Könyvtár a Déryné Művelő­dési Otthonban. Közreműköd­nek a hatvani Irodalmi Szín­pad színjátszói. — ÜNNEPI LOTTÓSOR­SOL A S a MOM-BAN. A lot­tó e heti sorsolásán ünnepli fennállásának második év­fordulóját. A nyerőszámok és a tárgynyercmények ki sorso­lása előtt ünnepi műsort ren­deznek a MOM Művelődési Házában. A péntek reggel ki­lenc órakor kezdődő műsor­ban a Lottó Áruház divat­bemutatót rendez. A műsor befejeztével, délelőtt tíz óra­kor kezdik meg a tizedik heti lottószámok kihúzását, s azt követően a nyolcadik heti lottószelvényekre kisorsol­ják a tárgynyereményeket. UtctyUívá Március 8-án. vasárnap délután 4 órai kezdettel a Megyei Tanács nagytermé­ben műsorral egybekötött ÜNNEPI NŐNAPOT tartunk, Előadó: Czinege Lajos elv­társ, az MSZMP Megyei Bi­zottsága első titkára, ország- gyűlési képviselő. Az ünnepségre minden ér­deklődőt szeretettel hív a Városi Nőtanács VTVVVWVTWWTTTfVTWfVrrVTV Magyar film sikere az aviLnoni filmnapokon PÁRIZS (MTI). Az avigno- ni filmnapokon bemutatták az „Éjfélkor” című magyar filmet. A Provencal című lap elismerően ír a filmről. A kritika kiemeli Révész György rendező munkáját, Ruttkay Éva és Gábor Miklós alakí­tását. B SZOnO'ü SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora március 6. péntek este 7 ó: VÁLJUNK EL március 7. szombat este 7 ó: VÁLJUNK el március 8. vasárnap du. 3 ó: FIGARO HAZASSAGA !márc. 8. vasárnap este 7 ó: VÁLJUNK el port a szív felső részén. A belőle kiindult áramlökések — egészséges embernél — körülbelül 0,22 másodperc alatt futnak a kamrákon ke­resztül a szívcsúcsig. Beteg szívekben a szövetek elektro­mos vezetőképessége csök­ken; az áramocskák indulása rendszertelen, tehát a dobo­gás is az. A három „elveze­tés” nyomán mutatkozó gör­bék elárulják a bajt — ísv megnyílik előttünk a gyó­gyítás útja... Mi mindent elárul ez a szellemes készülék a szívről' Ügy látszik, ez a fáradhatat­lan szerv kényes jószág; több kíméletet érdemel könnyelmű tulajdonosától, mint eddig kapott. Mégiscsak elég lesz ötven helyett a napi húsz Kossuth is... — borváró —

Next

/
Oldalképek
Tartalom