Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

1 SZOLNOK Alte 1L) NÉPLAP lööa. marciuo u. A szovjet-angol megnemtámadási szerződés tervezete Moszkva (TASZSZ). — Harold Macmillan brit mi­niszterlenök moszkvai tar­tózkodása idején a szovjet kormány megnemtámadási szerződés megkötését java­solta a Szovjetunió és Nagy- Britannia között. február 28-án Gromiko szovjet kül­ügyminiszter átadta Selwyn Lloyd angol külügyminiszter­nek a szovjet-angol megnem­támadási szerződés terveze­tét. A tervezet szövege a kö­vetkező: Megnemtámadási szerződés a Szovjet, Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és Nagy- Britannia és Észak-Irorezag Egyesült Királyság kozott A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége e0v felől. — Nagy-Britannia es Észa'k-Irország Egyesült Ki­rályság másfelől, _ kinyilvánítva törekvésü­ket, hogy békében akarnak élni egymással és minden ál­lammal. továbbá eltökélt szándékukat, hogy nemzet­közi viszonyaikban az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljait és elveit tartják szem előtt, hozzájárulni óhajtván nemzetközi helyzet, különö­sen az európai helyzet meg­javításához olyan intézkedé­sekkel, amelyek célja a bé­ke megőrzése és az államok közötti bizalom légkörének megteremtése, elhatározták, hogy megkö­tik jelen megnemtámadási szerződést és kinevezték meghatalmazottaikat: a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Leg­felső Tanácsának Elnöksé­ge..: Őfelsége Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság királynője... Akik . kellő formában és teljes réridben talált’ megha­talmazásaik kicserélése után megegyeztek az alábbiakban 1. cikkely A magas szerződő felek utalva rá, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya tiltja az erő alkalmazását, vagy az erővel való fenyegetődzést nemzet­közi viszonylatban, ünnepé­lyesen kijelentik, hogy tar­tózkodni fognak egymás megtámadásától és nem fo­lyamodnak fegveres erő al­kalmazásához, vagy erővel való fenyegetéshez egymás­sal szemben. 2. cikkely A magas szerződő felek azt tartva, hogy katonai tá­maszpontok létesítése idegen területeken gyanakvást kelt az államközi kapcsolatokban, a nemzetközi helyzet élező­dését eredményezi és fokoz­za egy újabb háború veszé­lyét, kötelezik magukat, hogy nem engedélyezik ide­gen katonai támaszpontok elhelyezését saját területei­ken és ennek megfelelően eljárnak, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül meg­szüntessék a működő idegen katonai támaszpontokat ott, ahol ezek vannak. kációs okmányok kicserélé­sének napján. Ez okmányok kicserélését a lehető legrövi­debb időn belül végre kell hajtani ........ városban. 6. cikkely Jelen szerződéshez csat­lakozhat bármely európai állam, valamint az Egyesült Államok. Ennek megerősítéséül a a meghatalmazottak aláírták és pecsétjükkel ellátták a je- len szerződést. Készült, 1959 .......... két pé ldányban, mindegyik orosz és angol nyelven. Mindkét szöveg egyenlő érvényű. A Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából. Őfelsége, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egye­sült Királyság Királynője megbízásából (MTI.) 3. cikkely A magas szerződő felek között felvetődő minden vi­tás kérdést a kölcsönös meg­értés szellemében tárgyalá­sokkal és más olyan eszkö­zök felhasználásával oldanak meg, amely eszközöket az ENSZ alapokmánya a nem­zetközi viták békés rende­zésére megjelölt. 4. cikkely Az esetben, ha valamely állam erőhöz vagy erővel való fenyegetéshez folyamo dik az egyik magas szerződő féllel szemben, a másik ma­gas szerződő fél nem fog sem közvetlen, sem közve­tett támogatást adni annak az államnak, amely az erő­höz, vagy az erővel való fe­nyegetéshez folyamodott, s a maga részéről minden lehet­séges intézkedést megtesz a konfliktus békés rendezé­sére. , , 5. cikkely Jelen szerződés hatályba lépésétől húsz éven át ma­rad érvényben. A szerződést ratifikálni kell. Hatályba lép a ratiíi­Ródioalítiv arany- injekciót kapott Dulles WASHINGTON (AFP). . Walter Reed kórház orvosai radioaktív arany injekciót adtak kedden Dulles ameri kai külügyminiszternek. Ez­zel újabb kísérletet tettek a miniszter rákbetegségének gyógyítására. NÉHÁNY SZÓ A BARÁTSÁGRÓL A MAGYAR NÉP. a ma­gyar nemzet szerencsés, 'mert jó barátai vannak. Olyan bá­látok, akik nemcsak az ölömben, hanem a bajban, a nehézségekben is társak. És ebben a barátságban benne- foglaltatik egész jövőnk zá­loga. Mindenki előtt világos, hogy a Szovjetunióval való barátságunk a magyar nép fejlődésének, a szocializmust építő nemzet jövőjének leg­biztosabb oszlopa. Ez a barátság kiállotta az idők próbáját. Megkezdődött még a Tanácsköztársaság ide­jén, amikor Lenin élvtárs tanácsai szolgáltak útmuta­tóul a magyar kommunisták­nak. Folytatódott a fehér ter­ror dermesztő éveiben, ami­kor a magyar nép legjobb­jait a Szovjetunió beavatko­zása mentette meg. Menedé­ket nyújtott az üldözött, poll tikusoknak, tudósoknak, íróknak, művészeknek, akik a magyar nép érdekeit kép­viselték. A Szovjetunió óvta Magyarországot a német fas­izmus által reákényszerített esztelen háborútól és amikor ez a kísérlete kudarcot val­lott, mindent elkövetett, hogy minél kevesebb veszteséggel vezesse ki népünket ebből az esztelen rablóháborúból. Vö­röskatonák ezreinek vére ál­lított halhatatlan emléket ennek a barátságnak. De ezt a barátságot jel­képezik a szovjet gépekkel felszerelt gyárak, a tapasz­talatok kincsestárának meg­Hfc*----------------­A Béke és a Szocializmus Kérdései most készülő száma közli az SZKP XXI. kongresszusa határozatát A kommunista és munkás- i ló politikai akcióiért, V. pártok havonta megjelenő | Skrlant: A revizionista „szo- elméleti és tájékoztató fo- j cializmus” és a jugoszláv va­lyóirata márciusi tartalmából. F. Havlicek, L. Gruppi: A kommunista építés növekvő nemzetközi jelentősége, E. Ochab: A Lengyel Egyesült Munkáspárt a III. kongresz- szus küszöbén, I. Mine: A népek nem felejtik el a mull tanulságait, V. Joannes: A polgári demokrácia néhány tendenciájáról, T. Buck: A kanadai munkásosztály önál­számának (lóság. Határozat az SzKP XXI. Kongresszusán N. Sz. Hrus­csov elvtárs „A Szovjetunió 1959—1865. évi népgazdasági fejlesztési ellenőrző számai­ról” tartott beszámolójával kapcsolatban. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 0. plénumán hozott ,,A népi kommunák néhány kérdésé­ről” szóló határozat. nyitása, szovjet művészei-; magyarországi szereplése és sok más apró gesztus. Az őszinte, meleg kapcsolatok próbáján a fehér szörny, az ellenforradalom elleni küzde­lem nehéz napjaiban ha le­het, még szorosabbá ková- csolódott ez a nagy érzés. És azóta is éltető erőnk, új­jászületésünk, majd további fejlődésünk záloga. Persze, a barátság nem egyoldalú ajándékozás. Ha így lenne, akkor nem lenne teljes értékű. Aki mindig csak kap. az bizonyos zavart érez az ajándékozóval szem­ben, mélységes hálát is, de nem többet. Ezért a barát ságért mi is tettünk szerény eszközeinkkel. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ban százezernyi magyar vö­rös katona is védte a fiatal szovjet államot. — 1919-ben Vörös Hadseregünk hősi har­cai lekötötték az imperialis­ták erejének egy részét és ezzel segítettek széttörni a fojtogató blokádot a fiatal szocialista állam körül. A felszabadulás után nem­csak mi kaptunk, hanem mi is adtunk át tapasztalatokat. Ezek főleg tudományos és műszaki jellegű tapasztala­tok voltak. A gödöllői kuko­ricavetési módszereket és egyes nálunk ki tenyésztett búzafajtákat szívesen átvett tőlünk a Szovjetunió. Persze, más is akadt. A szovjet ifjú­ság Puskin mellett a mi Pe tőfink szavaival is tanulja a hazaszeretetei. A szovjet mű­részek magyarországi láto­gatásának viszonzásaképpen a magyar Operaház, Fischer Annie zongoraművésznő é sokan máscik öregbítették a magyar művészet hírnevét és segítettek elmélyíteni a ba­rátság szép érzését. MINDEN ÉVBEN így ta­vasz elején immár hagyo­mánnyá valóan ünnepeljük meg egy egész hónapon ke­resztül ezt a sokrétű, dúsan virágzó -ész#!,, a-két nép kö-; zötti igaz. őszinte meleg ba­rátságot. így van ez az egész országban. így van ez szű- kebb hazánkban. Szolnok megyében is. Nálunk külö­nösen nagy hagyományai vannak ennek a barátság­Szajol formálja az út paraszti jövendőt 2. 1/ örülbelül hasonló nagy változást ért meg Ha­ris Bálint is aki nagy darab termetével valamivel később érkezett meg Veréb Mátyás szobájába, aztán hunyorítva leüli az egyik székre. Meg­pihent egy kicsit, barna kordbársony zakóját simo­gatva. Haris Bálint tegnap még csak 8 holdon parancs­nokolt saját maga fölött, most pedig vagy 1500 hold földterületen több mint két­száz gazdával dolgozik. Ő az újonnan alakult Vörös Cse­pel elnöke. — Miért Vörös Csepel? — Mi úgy érezzük, hogy a városi munkások, barátaink — mondja az elnök. — Mi­után felvettük a Vörös Cse­pel nevet, írtunk a nagy gyárnak, és ők el is fogad­ták a patronálást. Tudja, ez úgy van *— hogy mindenki kiválasztja a maga párját. Hát mi a Vörös Csepelt vá­lasztottuk. Az új elnök arca fáradt szeme alatt karikák árkolód- nak. — Sokszor még éjszaka i. azon töprengek, hogy mi hova vessünk, hogyan ren dezzük el a brigádokat, mi csináljunk, ha nem kapjul meg idejébe az árpa vetőma got. Hiába van már szervezés gyakorlata még abból a időből, mikor a Cukorgyá megbízottja volt: ez azét más. Itt azonnal intézkedr kell, mozgatni az embereke felmérni a feladatokat. Egyelőre az állatok elht lyezése miatt fő a feje. Egy régi kocsiszínt vagy három­ezer vályog-téglával átalakí­tanak és oda helyezik el, ami befér. Egyelőre még megtartják a lovakat, mert a régi módon vetett parcel­láknál még jól fel lehet hasz­nálni munkájukat. Másnap 60 fogatnak kell a földekre indulnia. Tehénre viszont csak 12 hely jut. Nem is tud­nak egyelőre átvenni többéi. — Es a gazdák? * — Ők is most ízlelgetik a közös munkát. Tudja, az el­ső napok furcsák és szokat­lanok. De a legfontosabb: a munka. Mivel árpát nem kaptunk eleget, holnap neki- állunk mákot vetni, aztán dolgozunk annak a kocsi­színnek az átalakításán, ahová az állatokat tesszük majd, a legeltetési bizottság juhhodályába is betereljük a juhokat. (Sürgős a dolog: mivel a Vörös Csepel lassabban moz­dult meg, az Előre már szintén oda akarta helyezni ' új jószágait). A két elnök barátján évödik: , — Holnap majd kimegyek ’ — mondja Kalmár — aztán, [ ha nem találom ott a tieüe- , két, majd lesz hely az enyé- 1 imnek. — Majd meglátjuk. Áll az alku — felel rá a másik. 1 ÍZ ülönben a termelési terv 2 " pontos felmérés hiá- >' nyában még nem készülhe- £. tett el. De azt már tudják, . hogy negyven-negyvenegy fo­rintos munkaegységet ők is- szeretnének osztani ősszel, mint tavaly az Előre. Gép­pel művelik a földet és így í már lehet. A régi ekék men­nek ócskavasnak. Ki is ven- i ne ma Magyarországon egyes . ekét? f * 1 A két termelőszövetkezet 1 különben könnyen megegye- j zett egymással a határ fel- 1 osztásában: a vasúti töltésen 1 innen az új, túl pedig a régi " gazdálkodik, Minden persze ' nem megy ily könnyen. így például kétlelkű lesz ezután ; a falu bognáré, Győri Béla. Mivelhogy egyik szövetkeze- . tét sem akarta cserbenhagy- , ni, belépett mindkettőbe. Az egyiktől háztájit kap, a má­siktól munkaerőt: a munka­egységet pedig ki-ki maga számolja el a közös mester­rel. Egyszóval Győri Béla egyik énje a Vörös Csepelé, a másik az Elöréé. Megosz­toznak rajta. * W zöke Antal háza szem­^ ben áll a tanácsház­zal. Ő is új gazda, mármint a szövetkezetben. De a gon­dolat, belépni, már régi. — Ó kérem — mondja tempósan — ez már nem is nadrág szíjparcella volt, ha­nem gatyamadzag-parcella. Szőke Antal nagyapjának még volt 30 holdja, és egy fia. Apjának volt egy agrár­proletár felesége és hat fia, akire 5—5 hold jut. Ennek a Szőkének, akivel most be­szél — mosolyog magamagán — négy fia van és holdjait 9-re egészítette ki 1945-ben. Csakhogy újabb Almási bir­tokot nem lehet itt osztani a jövőben: hát aztán így alighanem gatyamadzaggá vékonyodnának a fiaim ke­zén a földek. így aztán én is megértettem: az egyedüli út a megmaradásra a szövetke­zet. Most vezetőségi tag va­gyok: hat paraszttársammal anirii.tt. Kérdem, hogyan indul a I közös élet. i — Hát azelőtt orrunkkal 6 túrtuk a földet, most meg * jön a gép. Őszre már senki sem akarja látni a „gebé­ket” — no persze, nem vol­tak azok olyan rossz lovak, t Az én szürkémet még a gye- < rekek is sajnálták, amikor i kiselejtezték: „Jó szürke volt s — mondották — csak azt - bántotta, aki megsértette.” ] — Hogyan dolgoznak a ve- 1 zetöségben? * — tJgy ismerjük vala- •' mennyien ezt a határt, mint ' a tenyerünket. Nincs hát sok 1 vita — mit hova vessünk. • Inkább a szervezésről vitat­kozunk. Tudja, ez még új. • 17 ácsot Mátyásnál éppen vendégeskedés van ezen a vasárnapon. A bátyja jött át Kengyelről: azok is be­léptek, az újat választották, akárcsak Mátyás. Kitűnő gazda ez az alacsony ember: istállójában most is három szerződött bikaborjú hízik — még ő akarja beadni őket — tavaly csak cukorrépából 8 ezer forintot vett be. A kis előszobában egymás mellett ül az egész família, és Kacsot István tréfálódzik: — Kalmár Jóska ott nőtt fel mellettünk a szomszéd házban. Eddig ugyancsak irigyeltem: ő már tsz-elnök, aztán én még mindig az egyéniben vagyok. De most már nem olyan nagy a kü­lönbség. Mátyás különben még tele kétséggel. Már dolgozott künn a földeken, munkaegy­ségbe. Persze, a szíve nehe­zen vált. Nem ismeri még a számítást, nem tudja — mit várhat. Igen, a munkaegység-szá­mítás most nagyon fontos. Mindenki tudni akarja, mit ér most kezevonása az új­ban. S ha látják, hogyan, 2 mint alakulhat a jövedelem, 2 sokkal hamarabb legyőzikX kezdeti bizonytalanságukat, t * 2 A lighanem a fiatalabb | György Mihályt emlí-} tették a tanácson, mint az 2 egyik legéletrevalóbb gazdát | az Előre Tsz-be lépettek kö-t zott — máris brigádvezető, 2 — de én csak az öreget ta-1 láttam otthon. Hat és fél t holdjával lépett a szövetke- j zetbe, de beteg nagyon: dol-1 gozni nem tud. Hát most j töpreng nagyon: elég lesz-e 1 az a kis háztáji, meg a föld- i járadék? * Ügy tűnik, az a régi földi nagyon szívéhez nőtt. Ha be-1 szélgetünk, s kiderül: csak < kín és teher volt az a föld, J még ha ezt nem is ismeri el\ könnyen. Mert kórházban J volt a múlt esztendőben, ez-J reket fizetett az ápolásért, a! földet úgyis a fia művelte. < Most nem kell fizetni a; kezelésért. És ha egy picitJ jobban érzi magát, nem kell\ megint a zsarnok földre! menni, robotolni. Különben az elnök azt mondotta: — Évtizedeken át voltak az öregek cselédek itt a tanyán, ahöl most is dolgozunk. Hát vigyázni fogunk rájuk, az öregségükre. * Délidőben lágy szellő bor­zolja a gátat a Tisza mentén. A falu külsőre ugyanolyan, mint volt egy éve, vagy egy hónapja. Pedig más. A követ­kező napon új módon indul ki az emberek serege a régi földekre és a házakban, a gondolatokban szüntelen tart a változás: a kételyek helyét elfoglalja az újba vetett hit, a habozást elsodor ja a munka. BARACS DÉNES A MAGYAR — SZOVJET barátság hónapja tovább fo­lyik. Mezőgazdasági előadá­sok, élenjáró ipari módsze­rek ismertetése a Szovjet Technika napján és sofemin- den más jelzi, hogy me­gyénk lakossága szívügyének tekinti ennek a barátságnak t az ápolását. t Ünnepeljük a magyar­♦ szovjet barátság hónapját, de X soha egy pillanatra sem fe­♦ lejtjü’k el azt, hogy a ba­rátság nem egy hónapra ter­♦ jed. nem kampány, hanem 1 népünk érzéseiben élő való­ság. : Eisenhower 5 meghívta Macmillant 2 WASHINGTON (Reuter), í Reuter-jelentés szerint a Fe- ♦ hér Ház kedden bejelentette: | Eisenhower elnök meghívta •Macmillan angol miniszterel- • nököt, hogy a neki alkalmas J időpontban látogasson Waeh- ♦ ingtcnba és vitassák meg a J Szovjetunióban folytatott ta- ■ ♦ nácsfeozásait. X Hagerty, a Fehér Ház szó- X vivője közölte, hogy Eisen- ■ X hower személyes táviratban ■ l küldte el a meghívást. ♦ iMiiiinMinmniiiiiiiiiMmimimimmnmiiH i ♦ ­1 j Sztálingrádi válasz a • városok békekon feren- , X dójának felhívására * A magyar városok béke- tt konferenciájának Európa * nagyvárosaihoz intézett felhi- 2 vására, legutóbb sztálingrádi -1 bélcebhzottság válaszolt. ■! — Sztálingrád lakossága melegen támogatja a városok 'It közötti barátság kifejlesztésé- -J re és a termonukleáris jegy­it verek elleni harc fokozására ■ tirányuló törekvéseiket —szól ♦ a válasz. Szives üdvözletüket 3 X küldik a magyar dolgozóknak tta magyar—szovjet barátság ti hónapja alkalmából és továb- 5 J bi sikereket kívánnak a szo- ’t cializmus építésében, vala- "tmint a békéért vívott közös S* harcban. nak, ismeretes, hogy az el- lenforadalmi dúlás után ná­lunk ugrottak talpra elsőnek az MSZBT szervezetek, hogy messzehangzóan hirdessék: ezt a szép érzést semmilyen ellenfcrradalmór banda sem mocskolhatja be. Barátsági hónapjaink is mindig igen dús tartalmúak, sokrétűek. Ez évben február 18-án kez­dődött e hónap és máris igen szép eredményekről ad hirt a sok jelentés. Persze, a je­lentések csak adatokat tar­talmaznak. Számokat, ame­lyekkel nem lehet tökélete­sen kifejezni a mögöttük rej­lő szeretetek áldozatkészsé­get, a fejlettebb, előrehala­dottabb körülmények között élő barát iránti érdeklődést. Azért mégis rájuk szorulunk, hiszen ha tökéletlenül is, de mégis kifejezői mindazoknak az érzéseknek, amelyek ben­nünk élnek. így mondhatjuk el, hogy megyénkben február 18 óta közel 250 rendezvényt tartottak, amelyen a magyar és szovjet emberek találkoz­tak és műsorral, vagy anél­kül, csak egyszerű beszélge­tésben érdeklődtek egymás munkájáról, életéről. A szov­jet könyv ünnepiét is most tartják megyénkben és a könyvesboltok a tanúi, hogy milyen érdeklődés mutatko­zik szovjet írók — különö­sen az újak iránt. Vilisz Lá- cisz A halász fia, Gorkij Csud- ra Makar, Tolsztoj Golgotá­ja elfogyott az állami köny­vesboltban Szolnokon. Szov­jet - vendégek előtt tartott nagysikerű előadást a szol­noki népi együttes énekkara és a Fűtőház népi tánekara. Zsúfolt klubban beszélget- ; tünk a Lengyel—Szovjet Ba­ráti Társaság küldötteivel, : akik elmondották, hogyan ápolják ők a barátságot és mit szeretnének tanulni tő- . lünk. A szovjet film ünnep- • hetén 605 előadásban játszot- : tak szovjet filmet megyénk - mozijai, amelyeknek 152 00C i nézője volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom