Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
1959. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hasznos tudnivalók a mezigazdasági tsz-ek részére nyújtott néhány kedvezményről Mikor fizetendő megváltási ár a juttatott föld után? A volt Állami Földalap állagához tartozó vagyontárgyakat, épületeket, gazdasági eszközökéit stb. az állam ingyenes örök használatra átadta a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Azokkal tehát az alapszabálynak megfelelőén t- mint közös vagyonnal rendelkeznek. Az elmúlt hetekben több tsz alakuló közgyűlésén és brigádértekezleten szóba került a juttatott földek megváltási árának a kérdése. Több dolgozó paraszt kérdezte, hogy amikor belépett a tsz-be, mi történik, kell-e fizetnie a megváltási árat? Mit kell tudni ezzel kapcsolatban? A földhözjuttatott dolgozó paraszt, aki belépett a termelőszövetkezetbe, a juttatott földje után fizetendő megváltási ár fizetését a tagsági időre felfüggesztik. Tehát mint szövetkezeti gazdának, nem kell fizetnie. Ha azonban kilép, ismét esedékessé válik a fizetség. Az állami tartalékföldekért a tsz-ek nem fizetnek haszonbért, csak földadót. Aranykoronánként 4 kg búzát. Kell-e a ísz-nek külön iparjogosítvány és mikor végezhet a lakosságnak javító— szolgáltató munkát ? A termelőszövetkezeteknek segéd- és feldolgozó üzem létesítéséhez és üzemeltetéséhez külön iparjogosítvány nem kell. Csak a járási tanács mezőgazdasági osztályára jelentsék be. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a tsz a lakosság számára végezhet-e javító és szolgáltató munkát? Igen, végezhet, de csak a községi tanács végrehajtó bizottságának engedélyével és csak abban az esetben, ha kovács, kádár, bognár, asztalos, lakatos, szíjgyártó s egyéb gazdasági műhelyekkel kapcsolatos iparágakban a községben nincs kisipari .szövetkezet, vagy kisiparos. Mikor mentes a tsz a forgalmiadó fizetése alól ? A segéd- és feldolgozó üzem, valamint a háziipari tevékenység útján előállított cikkek egy része után a termelőszövetkezetek nem fizetnek forgalmi adót. így forgalmi adómentes a tejtermék értékesítése, továbbá az olyan termékek forgalomba hozatala, amelyek előállításában a termelőszövetkezet — mint őstermelő -— a háztartás kereteit meg nem haladó berendezésekkel foglalkozik. Gyümölcsaszalás, paprika-, káposztasavanyítás, száraz tésztafélék előállítása, stb. A tsz-ek olcsóbban kapják a villamosenergiát A tsz-ek az egyébként is alacsony díjtételű mezőgazdasági áramfogyasztáson belül a saját üzemű villamosenergia fogyasztásáért a megszabott 1.20 forint helyett KW-óránként 75 fillért fizetnekAdókedvezményeit A tsz-ek a közös művelésbe vont terület után búzaföldadót fizetnek. A földterület kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 4 kilogramm búzát természetben. A közös gazdasági épület után házadót, a közös állatállomány után jószágadót a termelőszövetkezet nem fizet. A tsz-ek részére állami vállalatok, vagy szövetkezetek útján kivitelezett öntözőtelep, halastó, ösz- szekötő út, építési beruházások, fúrott kút, villamos távvezeték, gazdasági vasút a forgalmiadó felszámítása alól mentes, illetve mentesek. Forgalmiadé mentes a kisgépvásárlás, ha azt a tsz a földművesszövetkezettől szerzi be. A szövetkezeti gazda a háztáji gazdaságból származó jövedelem után művelési ágra és birtokcsoportra való tekintet nélkül egységesen megállapított adótételt fizet, 90-— 110 forintot. Az ugyanebbe a birtokcsopcrtba tartozó egy holdon felüli egyéni gazdák 165—200 forintot fizetnek. Hi tel visszafizetési kedvezmények A tsz üzemviteli célokra, a közös beruházások megvalósításának segítésére rövid-, közép- és hosszúlejáratú hiteleket kap. A rövidlejáratú hitel visszafizetési határideje egy év — 3 százalékos kamat mellett, a közép- és hosszúlejáratú hitelek visszafizetési ideje különböző: 5—15, illetve 20—35 év 1 százalékos kamat mellett. XAGYJiÉTíM -VIFÁIDAT Tiszaföldvár végtelen hosz- szú főutcájának végül mégis a végére értünk és máris ott futottunk a cibaki házak között. Még tíz perc és jön Nagyrév. Ez a kis tiszazugi község, ahol úgy hírlik, az emberek, a gazdák — három vagy négy kivételével és körülöttük nagyon sok beszélgető ember. A tanácsháza előtt népes csoport. — Lóvásár? — kérdezem az egyik nyurga fiatalembertől. Fejével nemet int. — Akkor valami felvonulás? á- Még az se, — mondja Érdekes és izgalmas elvegyülni az emberek között, — hallgatni, nézni őket, az új útra térőket. Kicsit még járatlanok, körülményesen, bizonyos fontoskodással igazítják el saját magukat. De jó- kedvűek valamennyien és ez a fontos. Tréfálkoznak és — mindörökre abbahagyták a régi gazdálkodási formát és újat kezdenek. Ez nagyon nagy dolog és a község életére nézve ma még szinte beláthatatlan jelentőségű. Ott messzi, a házakon túl, a homoki szőlők mögött felkelt a nap, oly gyorsan és mérgespirosan, hogy a hajnali szürkeség ijedten elillant a Tiszán és elveszett a füzesek között. Vagy inkább talán elolvadt és világosság lett belőle. Tréfálnak ezek a játékoskedvű sudárnyalá- bok. Ha felragyognak, szikrázó drágaköveket formálnak a harmatcseppekoől, aztán felszippantják az egészet. A szürkeséget pedig elkergetik. A fény, a világosság birtokolja mostantól Nagyrév községet is, ahová máris megérkeztünk. Irány a falu közepe. Kora reggel a tanácselnök még bizonyára most fordul a másik oldalára, hát majd meglepjük. , Mi lepődtünk meg, de ennek sora van. Először is a nagy utcán végesteien végig, a templomtól a tanócsházán tűiig lovaskocsik sorakoztak Rózsavölgyi Béla, a Járműjavító igazgatója: „JeBenSeg a kélpói Szabadság Tsz istállóinak vízvezetékét szereljük“ Sűrűn kapunk levelet a Jászságból, a Nagykunság ból, a Tiszazugból. Termelőszövetkezeti megyénk parasztsága, új és régi termelőszövetkezetek tagsága fordul hozzánk. Munkások, elvtársak, segítsetek ebben vagy abban, vállaljátok el patro- nálásunkat, legyetek védnökeink. Nagyon jól esik a baráti termelőszövetkezeti parasztság bizalma. A Járműjavító munkássága nagy örömmel is siet a szövetséges osztály támogatására. Régi hagyomány ez már nálunk. Az ellenforradalom előtt is voltak termelőszövetkezeteink, ahová kijártunk anyagi, munkaszervezési segítséget adtunk, politikailag támogattuk őket- A múlt évben a kétpói Szabadság Termelőszövetkezet védnökei voltunk. Többek között sertéskará- mukhcz biztosítottunk anyagot, s azt fel is szerelték derék munkásaink. Nemrégiben jelezte a Szabadság, hogy a Mészáros tanyai, s egy hozzá közeleső istállóba vizet szeretnének. Nem is olyan távol van ilyen kútjuk. Nagy munka kezdődött üzemünkben. Február első heteiben válogattuk az anyagot. a csöveiket, s a többi alkalmatosságot, ami a vízvezeték szereléshez elengedhetetlenül szükséges. Utána helyszínre szállítottuk, most pedig hamarosan kezdjük a szerelést. Levelet kaptunk a kisújszállási Búzakalásztól, volt patronáltjaink írták. Baromfi férőhelyet létesítenek az idén, szeretnék, ha tudnánk segíteni. Szívesen, de van még egy bizonytalanság. Valamennyi hozzánk forduló termelőszövetkezet segítségét mégsem vállalhatjuk. Az érkező leveleket átküldjük a megvei tanács mezőgazdasági osztályára; jelöljék ki üzemünk munkásait vagy más vállalat dolgozóit bízzák meg a segítséggel. Amely termelőszövetkezeteket hozzánk irányít a megyei tanács, megkötjük a patronálási szerződést velük s üzemünk min- j den dolgozójával egyem borként szívvel és lélekkel segítjük a termelőszövetkezeti parasztság felemelkedését. | Korareggeli megbeszélés. és hozzáteszi: — egészen más, kezdés. — Ez igen. És mit kezdenek elvtárs? Ennyi ember, meg ennyi ló? Talán várat építenek itt valahol? Erre a többiek is bekapcsolódnak a beszélgetésbe és mondogatják, hogy bizony, valami olyasfélét. — És a tanácselnök elvtárs merre? — Én vagyok az — mond- ia az imént megszólított nyurga fiatalember. És mindjárt elsorolja, hogy mivégből is ez a felvonulás. Az Uj Élet Tsz, amely pár héttel ezelőtt alakult meg, ma reggel kezdi a közös munkát. A gazdák kétezer holdnál több földön gazdálkodnak, kétszáznyolcvanheten. Aztán megjött az Uj Élet Tsz elnöke is, Fehér Lajos elvtárs és kezdetét vette az indulás előtti gyors megbeszélés, — hogy ki hová, merre menjen, mit csináljon. Szóval az Uj Élet Tsz gaz.— mégis csak dologhoz láttak, pedig olyan hírek járták, hogy akarnak is kezdeni, meg nem is. — Akarnak? De még mennyire. Ez a mai reggel rá a bizonyság: cseppet még nevetik is saját járatlanságukat, ezen közben mondogatják; majd belejövünk. Hát hogyne jönnénk bele. Brigádvezető, muníkacsa- patveze.- még nincs. A veze- i.—gi tagok irányítanak, intézkednek, de olymódon, hogy közben figyelembe veszik a tagok onaját, kívánsálegjobb gazdája, hallgatnak is szavára és szólongatják. — Laci bátyám, én még mindig nem tudom, szántsak, vagy műtrágyát szórjak? Pákozdi elvtárs körülményesen nézegeti a névsort és utána szól oda a kérdezőnek: — Meglesz fiam, azonnal. Csak egy cseppet várj a sorodra. — Hát én hova menjek? — Mit csináljunk? —■ Fehér elvtárs, indulunk a műtrágyáért. Igen, kissé botladoznak még ezek az emberek, de azért ügyesek. Arra gondolok, azért milyen jó lenne, ha most itt lenne közöttük egy régi szövetkezet tapasztalt elnöke, aki segítené ezeket az első lépéseket. Fehér eívtársnak, az új elnöknek, meg a vezetőség tagjainak tanácsokat adna. Ilyenkor látja az ember, milyen nagyon sokat érő és ha nincs, mennyire hiányzik az elvtársi segítség az idősebb testvér részéről. Azt is észreveszem, hogy vannak csendesebb, beszédesebb emberek, egyik hátrább húzódik, a másik fürgén, öntevékenyen segít a vezetőségnek. És így szinte magamagától alakul itt ki, hogy melyik ember lesz majd alkalmas a brigád, vagy a munkacsapat vezetésére. Hallgatom, hallgatom a begát, tanácsát. Az öreg Pá- kozdi áll az embergyűrű közepén, ceruza, papírlap a kezében és írja á neveket, hogy ki merre megyen. A falu .\V V .-.V.-A V' <vÉles vasat tesznek az ekére, szélgető szövetkezeti gazdákat, akik pár héttel ezelőtt még mindannyian egyéniek voltak, ^Nagyon érdekes, egyre sűrűbben üti meg a fülemet a mi szép megszólításunk: az elvtárs szó. Aztán elindulnak a fogatok, ki a határba, ott megyen Turóczi Lajos, Balogh Gábor, Simon László, Hor- pácsi György, Tuba Imre, meg aztán a többiek. Hívnak, invitálnak, hogy mi is tartsunk velük. Jó, időnkből futja, megnézzük, hogyan hasítja az eke az első közös borozdát. A határban beszélgettem az emberekkel, mindannyian bizakodóak — „dolgozunk és lesz mindenünk” — ez a lényege annak, amit mondtak. A tanácselnök elvtárs is ott jár közöttük, men most az a legfőbb dolga a vezetőnek, hogy az emberek között éljen. A szövetkezeti gazdák ekevasat cserélnek és legelői Simon elvtárs, utána meg a többiek — elindulnak, új barázdát hasítani a nagyrév' földeken. Felvirradt. Szekulity Péter Elindultak a fogatok.
