Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

2 SZOLNOK Mki.lLi NhPLAf március 29* CJOII I BAGDAD EREJE Ety nyugati diploma­ta legutóbb a bagdadi pak­tumot olyan gépkocsihoz hasonlította, amelynek ra­gyogó karosszériája van ,de egy kehes, öreg motor” van benne. Pedig voltaképpen még nem is oly öreg, mind­össze négy esztendősnek mondható. Tulajdonképpen 1955 február 24-én született Bagdadban, s anyakönyvé­ben a szülők rubrikájában az Egyesült Államok és Anglia nevét írták be. Ekkor csak Irak és Törökország kötött katonai szerződést, de a kiosztott szerep szerint áp­rilisban Anglia, szeptember­ben Pakisztán, novemberben Irán is csatlakozik, s meg­kötik a bagdadi szerződést. Ezzel Amerika újabb agresz- száós terve valósult meg. A szocialista tábor ellen irá­nyuló háborús terveknek megfelelően a bagdadi pak­tum a SEATOT (délkelet­ázsiai katona paktum) és a NATO-t kapcsolta össze az agresszív katonai láncolat­ban. A bagdadi paktum lét­rehozásának másik célja az volt, hogy az egyre erősödő arab felszabadulási mozgal­mat megfékezze, s megossza az arab világ egyesülésére törekvő erőit. A bagdadi szerződés létrejötte óta ál­landó hidegháború van ezen a területen. A nyugati agresszív körök hosszú időn át nagy remé­nyeket fűztek ehhez a kato­nai tömbhöz, valamint a Dulles-Eeisenhower- doktrí­nához. Azt hitték, hogy mindez tartós alapul szolgál­hat arra, hogy uralmukat a közel- és közép-kelet népe­ire is kiterjesszék. 1957-től már Amerika is résztvesz -a bagdadi paktum katonai és gazdasági bizottságaiban. A formálisan primhegedűs sze­repét játszó Anglia tekinté­lye a szuezi kaland kataszt­rofális kudarca után alapjá­ban megrendült, s helyébe lépett az Egyesült Államok. Az Eisenhower-doktrina ki­szélesítette az utat az ameri­kai monopóliumok előtt. — 1958. július 14-én, a Kasszem vezette antiimperialista for­radalom győzelmének nap­ján nemcsak Nuri Szaid ha­talma és Fejszál királysága bukott meg, hanem valójá­ban szétrobbant a bagdadi paktum is. Nyugati politiku­sok bevallása szerint Irak elvesztése a nyugat közép-ke­leti háborús gépezetében be- tömhetetlen rést ütött. Bár Irak a forradalom pillanatától kezdve nem vett részt a tömb tevékenységé­ben, jogi szempontból to­vábbra is tagja maradt az egyezménynek, s így erköl­csi felelőség terhelte a szerződésben résztvevő or­szágok határozataiért és ak­cióiért. Egy korábbi időből származó angol-iraki szerző­dés alapján Habbanijában és Suaibában angol repülőtá­maszpontok maradtak. Mivel a köztársaság kormánya ál­talában nem rúgta fel az Irakkal korábban kötött szer­ződéseket, ezért maradt a ta­gok sorában. Ugyanis a bagdadi szerződés paragra­fusai szerint a tagállam csak akkor léphet ki, ha az ötév­re szóló szerződés lejárta (1980. II. 24.) előtt hat hónap­pal írásban közli ezt a szán-, dékát. Az Iraki Köztársaság kormányának megalázó kö­telessége az imperialista szö­vetségben sok bírálatra adott lehetőséget a szomszédos országok vezetői részéről. Ezért elsősorban Nasszert támadta, aki hol „az angol imperializmussal való együtt­működéssel” vádolta a bag­dadi kormányt, hol a „kom­munizmus ügynökének” ne­vezte Kasszemet és kormá­nyának tagjait. Bagdad ereje azonban minden nehézségen győze­delmeskedik, mert nem tért le a július 14-í forradalmi útról. De a Bagdad nélkül maradt bagdadi paktum or­szágai nem nyugodtak bele Irak kiválásába. A paktum székhelyét Ankarába tették át, s az iraki főtitkár he­lyett pakisztánit választotta*. Nagy sietséggel Karacsiban. értekezletre gyűltek össze, amelyen újabb agresszív terv született a független arab államok ellen. *A kiszi­várgott értesülések szerint a január végén befejeződön értekezleten „kimunkált” tervekben szerepelt volna egy török támadás az EAK szíriai tartománya ellen, — Iránnak — az amerikaiak és az angolok támogatásá­val — hadműveleteket kell kezdeni az Iraki Köztársaság ellen. Pakisztán azt a felada­tot kapta, hogy megakadá­lyozza India esetleges köz­belépését. Az áhított siker esetén — hogy vita ne legyen — előre osztozkodtak a koncon, mondván, hogy Törökország Aleppót és Moszult kapna meg, Irán pedig Irak egyes északkeleti területeit. míg Pakisztán régi .vágyának megfelelően Kashmirt nyel­hetné el. Libanont állam­csíny révén akarják berán­tani a paktumba. E terveket áprilisra időzítették. Ezek­hez az elképzelésekhez talán még az érvényes szerződés­sel indokolható okot is pró­báltak keresni, hogy például statuáljanak a „renitens” tagtárs ellen. E tervekből is látható, a támadás közép­pontja a fiatal Iraki Köztár­saság, amelynek kormányára Amerika és a paktum orszá­gai fokozott és egyesített nyomást gyakoroltak. Ebből a célból például ötezer fő­re melték az Iránban műkö­dő amerikai „szakértők” szá­mát az iraki határok köze­lébe pedig csapatokat vezé­nyeltek, s kémelhárító állá­sokat létesítettek kém- és diverzánscsoportok kiképzé­sére. Amerika nemigen bízva a bagdadi paktumban, már­cius elején kétoldalú szer­ződéseket kötött Törökor­szággal, Iránnal és Pakisz­tánnal. A katonai zsarolás fejében a követeléssel arányban nem álló gazdasági segítséget ígért Az imperi­alista-ellenes arab nemzeti mozgalom megosztására semmi sem drága. A múlt év végén Rountre amerikai kül­ügyi államtitkár Végigjárta az arab-kelet országait, el­hintve a kétkedés, az ellen­ségeskedés magvát. Zorlü török külügyminisz­ter a Pease Sera című olasz lapban már nyíltan hangoz­tatta, hogy a nyugati hatal­mak minden erővel gátat akarnak vetni az arabok szabadságharcának. Azt a taktikát javasolta, hogy elő­ször szakítsák el az arab na­cionalista mozgalmat a népi elemektől, vagyis a burzso­áziára támaszkodva harcol­janak a haladó politikai irányzatok ellen. Zorlü buz­gón helyeselte azt az ame­rikai tervet, hogy az EAK vezetőit „visszahódítsák” a nyugat számára, s szembeál­lítsák őket azokkal a népi elemekkel, akik a szuezi vál­ság idején ténylegesen tá­mogatták Nasszer rendsze­rét. Mint az utóbbi hetek eseményeiből láttuk, a kon­kolyhintés jó talajra talált a körökben. A sikertelen mo- szuli lázadás után Nasszer leplezetlenül támadta a népi erőkre támaszkodó Kasszem- kormányt. Az arab-keleten azóta feszültté vált a hely­zet. Nasszer most már po­zitív kommentárokat kap a nyugati sajtóban. Arról ki­áltoznak, hogy „Bagdadban kommunista veszély” van. Nasszer egyik beszédében pedig már odáig ment. hogy Ausztria növeli katonai kiadásait Becs (MTI.) Az osztrák kommunista sajtó bíráló han­gon mutat rá, hogy a bécsi kormány évről-évre nagyobb összegeket fordít a hadsereg­gel kapcsolatos beruházá­sokra. Míg az 1956. évi ál­lami költségvetésben a kato­nai kiadások mindössze 500 millió schillinggel szerepel­tek, ebben az évben e célra már 2012 milliót vettek fel. A Der Soldat című katonai lap. amely igen közel áll a hadügyminiszterhez, fokozó­dó propagandát fejt ki, hogy rakéta és atomfegyverekkel szereljék fel az osztrák had­erőt. A kommunista Volksstim­me ehhez a követeléshez a következő kommentárt fűzte; „Ausztria népe nem kér eb­ből a kalandor-politikából. A hadsereg rakéta- és atom­fegyverekkel való felszere­lése nemcsak hatalmas össze­geket emészt fel, hanem be­láthatatlan katonai és politi­kai veszélyeket zúdítana or­szágunkra és népünkre”, xxxxxxxxxxxxxxxxxx* Román—kínai árucsere és fizetési egyezmény Lapjelentések szerint Pe- kingben aláírták az 1959. évi román—kínai árucsere- és fi­zetési egyezményt, amely elő­irányozza az árucsereforga­lom növelését. Románia íú- róberendezések, villanytele­pek berendezéséhez szüksé­ges felszerelés, cementgyári gépsorok, traktorok, vasúti tartálykocsik, kőolajipari ter­mékek és más áruk szállítá­sára vállalt kötelezettséget. Kína fémeket, olajos magva­kat, textilipari nyersanyago­kat, gépeket, selymet, teát, közszükségleti cikkeket és más árut szállít Romániának. »«oooooooooooooooeo Szovjet gyógyszer mentette meg egy svéd gyermek életét STOCKHOLM (TASZSZ). — A svéd rádió közlése szerint szov­jet gyógyszer mentette meg Mary Johansson stockholmi gye­rek életét. A súlyos paralysis progressiva eset miatt a svéd or­vosok és szakértők már lemond­tak a betegről. A Svéd Vörös- kereszt kérésére a Szovjetunió­ból csakhamar megérkezett a szükséges gyógyszer s a kislány visszanyerte beszélőképességét. KÜLFÖLDRŐL ietuttilc PRÁGA (MTI.) Március 23-án a prágai várban meg­nyílt Pór Bertalan mintegy 180 festményét és grafikáját bemutató kiállítás. * A NYITRA1 Szlovák Ke­rületi Színház és a Győri Kisfaludi Színház között ter­mékeny együttműködés ala­kult ki. Ez év elején a Nyil- rai Színház együttese a Győri Színház vendégeként szlovák darabot mutatott be Magyar- országon. Fehér Klára: „Nem vagyunk angyalok” című da­rabját, amelyet nagy siker­rel játszanak Nyitván, Giricz Mátyás, a Kisfaludi Színház rendezője tanította be. Jú­niusban a győri együttes lá­togat el Nyitrára Mesterházi Lajos: „Pesti emberek” című darabjával. # NEW YORK (Reuter). New York városának külső negye­dein pénteken száz gépkocsi vonult végig, utasaik az atomíegyverkezés ellen tün­tettek. * LONDON (TASZSZ.) Ang­liában az atomfegyverkezési verseny elleni tiltakozás je­gyében indult a nukleáris le­szerelés híveinek második „békemenete” különböző meggyőződésű, különböző po­litikai nézeteket valló em­berek részvételével. A résztvevők Aldermas- tonból, a múlt évben rende­zett első békemenet végpont­járól indultak el. Aldermas- tonban a szakadó eső elle­nére összegyűlt a menet több mint négyezer résztvevője, hogy 80 kilométeres gyalog­útól tegyen meg Londonig. Londonban a Trafalgar téren rendezendő nagygyűléssel ér véget a béke me net. * PAR'-yr, (MTI.) A francia kormány felmentette Allard tábornokot algériai tisztsé­geitől és a Nyugat-Német- országban állomásozó francia erők parancsnokává nevezte ki. A francia kormány hatá­rozata csatlakozik azokhoz az előző döntésekhez, ame­lyek egymásután távolították el Algírból a május 13-i ese- mélyekben exponált tábor­nokokat. Francia baloldali körökben nem titkolják az aggodalmat amiatt, hogy egy „hétpróbás” algériai tábor­nok veszi át a nyugatnémet­országi francia csapatok pa­rancsnokságát. Megjelent a Jászkunság márciusi száma Szolnok megye szikeseinek termelés-szerkezetéről. Több más értékes cikk mellett megyei bibliográfiai adatok, folyóiratszemle és a társulat életének hírei sze­repelnek a folyóirat legújabb számában. A totó—lottó kirendeltségek ünnepi nyitvatartási ideje A húsvéti' ünnepelt alkalmával a budapes’.i és a körzeti irodák székhelyén lévő totó-lottó kiren­deltségek a vasárnapra megálla­pított időben tartanak nyitva. — Március 3fr-án, hétfőn ezek a kirendeltségek zárva lesznek. A vidéki kirendeltségek március 2S-én nem nyitnak ki, ezek 30- án- hétfőn 9—13 óráig lesznek nyitva. Április 4-én mindenütt a szom­bati napra megállapított, szoká­sos nyitvatartási idő érvényes. (MTI). IHÚSVÉT - a tudomány tükrében az összeesküvések mindaddig megismétlődnek, mig csak meg nem buktatják Kasszem rendszerét. Kasszem demok­ratikus kormánya azonban a nép támogatását élvezi, s eleve kudarcra ítél minden rendbontó kísérletet. Irak nem ellenzi az arab egység létrehozását, de nem osztja Nasszer „egyetlen kor­mány, egy vezető alatt" egyesítendő arab világról val­lott nézetét. Az arab orszá­gok évszázadokon át külön fejlődtek, más és más viszo­nyok alakultak ki bennük. Irak az arab államck föderá­ciójának a híve, azaz az olyan államegyesülésne'k, amelynek a tagállamok állami önálló­ságukat megőrizve hoznak létre államszövetséget. (Ilyen föderáció van például az EAK és Jemen között.) Az arab egység létrehozásának ezt az útját támogatja az Iraki Kommunista Párt is. Az iraki belpolitika meg­erősödését dokumentálja Kasszem miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy Irak kilép a bagdadi szerződésből, az angol támaszpontokat megszüntetik. Ezzel az iraki nép letépte a függetlenségét gátló utolsó láncokat is. Bagdad örömünnepet ül ezekben* a napokban. A nép ünnepli forradalmi vezetőit, Kasszem haladó kormányát, amely utat enged a forrada­lom újabb szakaszának, s a tömegekre támaszkodva tár­sadalmi reformokat fogana­tosít. Mint Kasszem minisz­terelnök mondotta az ünnep óráiban, Irak népe a jövőben nemcsak szabad, hanem gaz­dag is lesz! A kormány nagy­arányú építkezési munkála­tokat tervez, növeli az olaj­ból származó bevételt, több olajvállalat máris a kor­mány tulajdonában van. Megszüntetik az angoloknak adott kiváltságokat, minden volt angol tulajdon is Irak tulajdonába kerül. A nemzeti ■demokratikus forradalom e bátor határozott lépései két­ségtelenül elősegítik a köz­társaság megerősödését, hala­dását a demokratikus fejlő­dés, a stabilitás és a gazda­sági felvirágzás útján. Irak elmaradott gazdaságá­nak, iparának fejlesztéséhez a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok kézség­gel nyújtanak segítséget. Bagdad szakított eddigi zsar­nok gazdáival, de nem ma­radt egyedül. A szabadságot élvező népek mellé állnak, hegy mielőbb talpraállíthassa sokszorosan kizsákmányolt népgazdaságát. Ehhez ad ön­zetlen segítséget a Moszkvá­ban aláírt egyezmény is, amelynek alapján Irak 550 millió rubeles hitelt kap. Irak a bagdadi paktum fel­mondásával újabb tanúbi­zonyságát adta, hogy az erő­szakos nyomás, az imperia­lista fondorlatok, a beavat­kozási kísérletek ellenére sem tántorodik el a függetlenségi, pozitív semlegességi politika irányától. Az új Irak első nemzeti ünnepét 1958. július 14-én ülte meg. amikor a for­radalom győzelmet aratott az imperialisita-barát népnyúzó rendszer felett, a második nemzeti ünnep — 1959. már­cius 24. — már a teljes sza­badságot jelenti Irak népé­nek. Előadás a lipcsei vásárról A TIT műszaki szakosztá­lya folyó év április 1-én IS órai kezdettel klubnapot ren­dez a Társulat klubhelyiségé­ben (Kossuth tér 4. I. em.). A klubnap keretében Szilágyi Ottó mérnök, a szakosztály tagja A lipcsei vásár tapasz­talatai címmel fényképpel il­lusztrált: beszámolót tart né­metországi útjáról. Mióta ünnepük meg a nus- ,’étct? A keresztény vallás azt nondja, hegy Krisztus fel- ámadása óta. A tudomány íem elégszik meg a vallás •olaszaival, kimutatja a régi nitoszok, hiedelmek eredetét. Az ókori primitív földmű- ’’elő népek istenei között sok ilyan volt, amelyik meghalt s ismét feltámadt. Az ókor amberei minden magban, ímelyet a földbe elvetettek isszed és amely tavasszal ki- sírázott, feltámadást láttak. Jgy gondolták, az istenek is ízért haltak meg, hogy ismét •letre keljenek és segítsék íz embereket. így minden ta- asszal örömünnepeket ren- leztek. A Jézus-legenda keletkező­ékor a Megváltó nem sok­an különbözött ezeknek a negháló és feltámadó iste- ieknek népes családjától. Izeknek az isteneknek a sor­át az ókori népek különböző eremóniákkal, játékokkal, igynevezett élet-halál misz- ári uniókkal ünnepelték és zek a vallásos élet központi seményeit jelentették. A lelet népeinél, a mezopotá- hajaknál, a sumeroknál már z időszámítás előtti hárma­ik ezredévben, az egyipto- liaknál pedig két és fél ez- edéwel a keresztény idő­sámítás előtt megvoltak zek az istenek és misztériu- íck. Lényegében a természet vés periódusait, körforgását semélyesítik meg. így pél- ául csaknem ötezer éves a jmér Damuról, a feltáma- ás istenéről, és Maxiiról, a ozzátartozó anyafeleségről íóió legenda. Az ókori meghaló és feltá­madó istenek között az egyik Attis, kísértetiesen hasonlí Krisztusra. Attis — a legen da szerint — szűztől születet egy phrygiai barlangban, fi betlehemi templom, amely ál lítólag Krisztus születése he lyén áll, nyilván nem vélet­lenül, egy olyan barlang fö­lé épült, amely Attis kultu­szát szolgálta. Halálát a leg­többször mitikus öngyilkos­ságként ábrázolták és ez szin­tén hasonlít a Megváltó sor­sára. Ez a nap Jézus halálá­nak napjára esik! Harmad­nap Attis is feltámad és 5C napig a beavatottak tömege előtt mutatkozik, akár Krisz­tus a tanítványok előtt Az Attis-kultusz misztériu­mai során bort és kenyeret, isten vérét és húsát fogyaszt­ják. Főpapja a papas, akinek jelvényei — a tiara és a kul­csok. Tehát nem nehéz felfe­dezni a rómzi katolikus pá­pával való hasonlatot. Igv az­tán nem is csoda, hogy a ke­reszténység védelmezőinek már az ókorban vissza kellett verniük a vádat, hogy a ke­reszténység nem más, mint az Attis-kultusz származéka. Nyilvánvalóan nem vélet­len, hogy a húsvét egybe­esik más ókori népek hason­ló ünnepeivel. Megállapítha­tó azonban az is. hogy külö­nösen nagy szerepe veit a husvét mai megünneplésének kialakításában a zsidó h’is- vétnak is. amelyet a hithű zsidók ma is megülnek. A hé­berek eredetileg pásztorko- dással foglalkoztak. Tavasszal bárányt, vagy gödölyét áldó; tak a termékenység istené nek. Később áttértek a föle művelésre, az aratás kezd« tén a védőszellemekhez fc hászkodtak, s a termés zser gélből őrölt liszttel kovászts lan lepényt készítettek. Ez a ünnep körülbelül áprilisi- esett, mivel Palesztinában hó marabb érik be a termés, i kettő olvadt aztán össze a istenhivő zsidó husvétban. t legenda szerint ez az ürme a zsidóknak Egyiptomból va ló kivonulása emlékét őrzi Mivel az első keresztén közösségek a zsidók közöt alakultak ki. először ünne peikben is sokban alkalmaz kodtak a zsidó ünnepekbe; így történhetett meg, hogy zsidó husvét éppúgy a tava szí nap-éj egyenlőség irtán holdtöltét követő első vasár napra esik, mint a kérész tény. A vallásos ünnep lényeg a megváltás — ez sem ú motívum a keresztény ta nckban. A régi, úgynevezet hellenisztikus istenek szín tén meghaltak és ezzel meg váltották a közösségü-khö: tartozó embereket, ami lénve gében a békés és nyugodt é'e visszaállítását jelentette. I megváltást kereső hívők szin tén misztikus játékokba; „egyesültek” az istennel például rituális fürdő útján vagy húsnak és bornak, a. isten testének és vérének fo gyász! ólával. A keresztén) megváltás tartalma más, hi­szen az eredendő bűntől, il letve annak következményei- tői menti meg mindazokat akik azonosítják magukat £ keresztre feszített Krisztus­sal. A formák azonban ha­sonlóak: itt is- húst és bori fogyaszt a hivő. bd. Megyénk kulturális életé­nek tükre a TIT folyóirata, a Jászkunság. Ehavi száma egész sor érdekes, magas- színvonalú cikkben foglalko­zik a legkülönbözőbb tudo­mányágak eredményeivel, Szolnok megye múltjával és jelenével. Szabó Lajos tanár személyes kutatásai alapján egész sor új dokumentum­mal színesített, érdekes cikk­ben foglalkozik a szolnoki harcokkal, ezen belül a szol­noki munkásság tevékenysé­gével. Kiss Tamás Móricz Zsigmondról írt tanulmányá­nak részletét közli a folyó­irat: hogyan hatott a Nagy­kunság világa az író művé­szetére. Rendkívül részletes, fényképes cikk foglalkozik a polgári forradalom Szolnok megyei sajtójával, Nagy idők tanúi címmel. Igen értékes tudományos dolgozat jelent meg Szarvas Ferenc tollából

Next

/
Oldalképek
Tartalom