Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

1959. március 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 21 millió műszaki fejlesztésre 36 új esztergagéppel, univerzális kerékcsztergapaddal, modern síkesztergával, közel 150 kisebb és nagyobb megmunkáló géppel gyarapodik a Járműjavító A Vízügyi Igazgatóság segíti a mezőgazdasági tsz-eket Számos közös gazdaságban munkálkodnak a vízügyi dolgozók Már korábban hírüladtuk, ' hogy a Járműjavító 1959-ben • 21 millió forintot fordít gé­pek vásárlására, mely nagy­ban segíti a termelékenység növekedését és hozzájárul a dolgozóik munkájának köny- nyítéséhez. Az üzem forgácsoló gép­parkja jelenleg is — egy pár korszerű gép kivételével — elavult, régi. Most csaknem teljes egészében kicserélésre kerül, 36 modern hazai E— 400-as és MVE—340-es típu­sú esztergagépet hoznak. Eb­ben az évben eltűnnek a régi Vulkán, Hirsch—Schütte gyártmányú esztergapadok. A korszerűtlen gépek ama követelményének sem telje­sítményükben, sem minőség­ben nem felelnek meg. Közü­lök egy jó párat ipari mű­emléknek is lehetne nyilvá­nítani. Van olyan is, ame­lyikkel 80 éven keresztül dol­goztak. A gépcseréléssel egyébként az esztergapadok átlagtelje­sítménye 30 százalékkal nö­vekszik. A kisesztergák mellett kor­szerű univerzális kerékeszter­gapadot. szereztek be Len­gyelországból. Ez a gép há­romszor többet termel, mint á régi. De más célt is szolgál. Teljesítményével három kor­szerűtlenebb, de még jó gép munkáját látja el és ezeket a gépeket most a Fűtőház rendelkezésére becsájthatják. Ezáltal a Fűtőházból a javí­tandó kerekeket nem kell be­szállítani a Járműjavítóba. Az üzemnek jelenleg há­rom komoly síkesztergagépe van. Erre a géptípusra azon­ban olyan nagy a terhelés, hogy az állandó három mű­szák mellett sem tudják ki­elégíteni az igényeket. Ez volt a vállalat egyik legszű­A Megyei Állami Építő­ipari Vállalat 1958-ban — a párt útmutatása alapján — még az év elején takarékos- sági intézkedési tervet dolgo­zott ki. Az eredmény nem is maradt el. 1957-hez viszo­nyítva az önköltség 3,8 szá­zalékkal csökkent. A megta­karítás az anyagnál 0,3, a bérnél 1.1 százalék volt. Az 1959. év a tavalyinál jóval nagyobb követelmény élé állítja a vállalat vezetőit és dolgozóit. A mezőgazda­ságban történt nagyszerű elő­rehaladás és a beruházásokra fordított gazdasági lehetőség az idén 30 millió értékű épít­kezéssel többet követel. A vállalat 1958-ban és 1959-ben is nyereségrészese­dést fizetett. Hogy a dolgozók már a második esetben része­sülhetnek a 13. havi fizetés­ben, az annak is köszönhető, hogy az éves terv teljesítése oooooooooooooooooooo I SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora 28., szombat este 7 óra: FIGARO HÁZASSÁGA 29., vasárnap d. u. 3 óra: VÁLJUNK EL 29., vasárnap este 7 óra: FIGARO HÄZASSÄGA március 30. hétfő du- 3 óra: MAJD A PAPA március 30. hétfő este 7 óra: BAJADÉR április 1. szerda este 7 óra: KÖTÉLTANC ápr. 2. csütörtök este 7 óra: KÖTÉLTANC április 3. péntek NINCS ELŐADÁS április 4. szombat este 7 óra: KÖTÉLTÁNC ápr. 5. vasárnap de. 10 óra; FIGARO HÁZASSÁGA ápr. 5. vasárnap este 7 óra: VÁLJUNK el kebb keresztmetszete. Most ugyancsak Lengyelországbó; importálnak 2,5 méter átmé­rőjű síkesztergapadot közel 2 millió forintos értékben. A régi köldökös fúrógépe­ket is újjal váltják fel. Ebből előreláthatólag mintegy 10 darabot kapnak. A darabolás korszerűsíté­sére különböző fűrészgépek, rezgőollók, egyetemes olló- és idomvasvégógépek érkez­nek. A kovácsműhely igen bal­esetveszélyes, különö-en mi­kor hengerelt árut darabol­nak a gőzkalapácsoik alatt. Ez évben megszüntetik a da­rabolásból származó veszé­lyeket. A műhely egy nagy darabclógépet kap . és nem lesz rászorulva a körülmé­nyes és veszélyes műveletre. A rúgókovácsok legnehe­zebb munkáján is könnyűé­nek. Ezidáig két ember nagy- kalapáccsal verte le, vagy rá Az új termelőszövetkeze­teknél általában az tapasz­talható, hogy a gazdák nem akarnak túlköltséges építke­zésekbe belemenni. A meg­lévő épületek átalakításával, olcsók létrehozásával akar­ják megoldani az állatállo­mány elhelyezését. Az abád- szalókj Béke Tsz, a kunhe- gyesi Kossuth Tsz, a kunma­daras! Hunyadi Tsz és a Tán­csics Tsz, a tiszaburai Sza­bad Nép Tsz, a Rákóczi Tsz. a Petőfi Tsz, a tiszaroffx Aranykalász Tsz, — vala­mennyi új termelőszövetke­zet — gazdái saját’ erejükből oldják meg az állatok elhe­lyezését. mellett takarékosan dolgoz­tak. Ebben a tervévben sem akarnak rosszabb eredmény­nyel zárni és a cél érdeké­ben újabb és újabb lehetősé­geket ragadnak meg a gaz­daságos munkára. Számba vették a lehetősé­geket és elsősorban a műsza­ki fejlesztéssel kívánnak se­gíteni. Nagyarányú gépesítés­re került sor. A munkahelye­ken egyre-másra lehet már látni a torcnydáruikat és ki­sebb építőipari gépeket. A kőolajkutató székház építkezésén már az új to­ronydaru működik. A szent­tamási „hibrid gyár’-nál NCK hernyótalpas daruval szállítják a magasba az épí­tőanyagot. Ez a daru 40—50 mázsát is emel és előnye, hogy könnyen változtatja he­lyét. Az anyagok gazdaságos fel­használására is történtek in­tézkedések. Különös gonddal kezelik az import anyagokat. A gondos munkával arra tö­rekszenek, hogy az állvány és zsaluzó anyagot, melyet külföldről szerez be álla­munk, minél többször hasz­nálják fel. Ugyancsak intézkedtek a szállítás és raktározásnál mu­tatkozó hiányosságok meg­szüntetésére. A gondos szállí­tás és raktározás soktízezer tégla, cserép, cement, csempe és más építőanyag meg­óvásához vezet. tén az új és a területileg megnövekedett mezőgazdasá­gi tsz-ekben az eddig bevitt állatok elhelyezéséről gon­doskodtak. Jelentősen nőtt az állattenyésztési kedv. Er­re vall az is, hogy az ú; és a a rúgó-kötegtokokat. Az újonnan beszerzendő sajtoló­gép könnyedén végzi ezt a munkát. A kccsilákatcsok munká­ján már ezidáig is könnyítet­tek villanyemelő'k beállításá­val. Most 10 újabb villany- emelő érkezik, amelynek üzembevétele után a kocsi­osztály csarnokaiban végle­gesen megszűnik a kézi eme­lés. A vontató és vontatott jár­művek javításánál a szege­csek cserélése és pótlása kis kerek levegőfúvó; kovácstűz- ben készült. így aztán Írások kocsin, vagy mozdonyon sze­gecseltek, a csarnok megtelt a fojtó szenghzzal. Ebben az évben villamos szegecsmele­gítők pótolják a régi, elavult berendezést. A vállalat 1959-ben több mint 150 darab kisebb-na- gyobb szerszám- é3 megmun­kálógéppel gyarapodik. A Szolnoki Papírgyárban is elérkezett a nyereségré­szesedés kifizetésének nap­ja. A tizenharmadik havi kereset kézhezvételére szer­dán délután került sor. A dolgozók maximális, te­hát egyhavi keresetnek meg­felelő részesedést kaptak. Rá is szolgáltak jó munká­jukkal. A meghallgatásuk­kal készített, javaslataikkal kiegészített takarékossági intézkedési tervet igyekez­tek minél jobban teljesíte­ni. Ennek eredményeként 3 millió 91 ezer forinttal több nyereséget értek el. mint amennyit az alap- rentabilitás szerint el kel­lett volna érni. 1958. évi teljes termelési tervét 109.3 százalékra teljesítet­te az üzem. A tervtúlteljesítés tetemes mennyiségű terméket jeleni, így például papírból 659 ton­nával, cellulózból 634 tonná­val gyártottak többet az előirányzottnál. Még szebbek az eredmények, ha az elő­ző évi termeléshez viszo­nyítjuk azokat. 1958-ban 1103 tonnával több papírt és 1164 tonnával több cellu­lózt adtak a népgazdaságnál-:, mint 1957-ben. Különösen a cellulóz-gyártásban volt nagy fejlődés. Közel 50 szá­zalékkal produkáltak többet, mint az előző évben. Ilyen előzmények után ke­rült sor a nyereségrészese­dés kiosztására. Persze, mint ahogy a termelésből sem egyformán vette ki mindenki a részét, a forint sem egyenlő arányban ütötte mindenki markát. Akinek egy igazolatlan napja volt 33, aki két nap­pal nem tudott elszámolni, attól a nyereségrészesedés 66 százalékát levonták, aki pedig háromszor maradt tá­vol engedély nélkül a mun­kahelyétől, az semmit sem kapott. A munkafegyelem megszilárdításának jó mód­szere ez is. A nyereségrészesedés szét­osztásának szempontjait kü­lönben , az üzemi tanács dol­gozta ki — alapos körülte­kintéssel. Elsősorban arra ügyeltek, hogy a törzsgárdát — s mint a fentiekből is ki­tűnt. — a munkaszerető, pon­megnövekedett tsz-ek a ter­melési terveikben már jóvá­hagyott törzsállományt még ez évben ki akarják egészí­teni. — Háromszázötvenhét szarvasmarhát, százötvenöt kocát, hatszáz juhot igényel­nek. UJ TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINK közös gazdaságuk kialakítása során sok kezdeti nehézséggel küzdenek. Az el­nökök, vezetők eleget töp­rengenek, hogyan is irányít­sák a többszáz, vagy ezer holdon végzendő munkát, miként kezdjék az új életet. Val amennyiük számára jól­esik tehát, ha segítőtársra találnak, ha azt érzik, hogy a különböző szervek sokol­dalú támogatással egyenge­tik fejlődésük útját. Az MSZMP Központi Bi­zottsága decemberi határo­zatában célul tűzte ki, hogy az állami, a kísérleti, a tan- és célgazdaságok, a mező- gazdasági tudományos kuta­tó- és oktatási intézetek, az erdészeti, a vízügyi szervek, valamint az ipari üzemek helyszínen, a gyakorlati munkában támogassák a tsz- eket, politikai, munkaszerve­zési, szakmai téren egyaránt. E CÉLKITŰZÉSEK gya­korlati megvalósulására ke­rült sor megyénkben is. Az tos embereket jutalmazzák. Ezért határoztak úgy, hogy az új belépők 90 napig, a kilépők meg — abban az esetben, ha nem az iparágon belül helyezkednek el — nem részesülhetnek a nyere­ségből. A munkaerőhullám- zást kétségtelenül jó hatás­sal befolyásolja ez, hiszen érdemes a nyereségrészese­dés megszerzéséért fáradoz­ni. Sokan tudnák most ezt bizonygatni a Papírgyárban. Balogh László papírgépveze- tő például 2228 forintot, Ber­ta István térmunkás 1.386 forintot. Ardó József cell- gyári segédmunkás 1.394 fo­rintot. Dobos Antal csoport- vezető 1954 forintot vitt ha­za „terven felül.” A régi munkások megbe­csülését fejezi ki, hogy az Iparágban eltöltött minden öt év után 5 százalékkal növekszik a részesedés aránya. A vállalat egyébként 868 ezer forintot kapott a nyere­ségből. — Ennek nagyrészét most kiosztották a dolgozók Olyan, mintha egy hatal­mas család jött volna össze. Kedves nénikék, fiatalasszo­nyok, kevés leány és férfi alig. Még zajos a terem, de az érdeklődő szemek az el­nöki asztal felé tekintgetnek. Nagy napra gyűltek össze a szolnoki Háziipari Termelő­szövetkezet dolgozói. A két- százhuszas létszámból alig hiányzik valaki. A tagságot érdekli az elmúlt évi munka eredménye és nem utolsósor­ban a mérlegbeszámoló után a jó munka jutalmául fize­tendő osztalék. Az ünnepélyes megnyitó után a mérlegbeszámolóra került sor. 119 százalékra teljesítették a termelési tervüket 1958- ban. A bérhányad alakulása is kedvező, 3.5 százalékkal magasabb, mint a múlt év­ben, így a dolgozók reálbére 1958-ban emelkedett. Az egy- főre eső termelési érték kö­zel 2200 forint. A szolgálta­tások összege 314 ezer forint, ebből a lakosságnak nyújtott javítási szolgáltatás 252 ezer forint. 40 százalékban hasz­náltak hitelt és most adóssá­guk nincs egy fillér sem. — 1958-ban a szövetkezet bruttó nyeresége 340 ezer forint volt és a dolgozók ebből 116 ezer forintot kapnak kézhez. A száraz számok sok gon­dos. szorgalmas munkát rej­tenek magukban. A szövet­kezet tagsága úgymond fillé­res munkákból hozott össze százezreket. Ezeket a szép ipari üzemek, a különböző szervek nemcsak a közös gazdaságok megalakításánál vállaltak részt a munkából, hanem most a kezdeti nehéz­ségek leküzdésében is test­vérként állnak a termelőszö­vetkezetekbe tömörült pa­rasztság mellett. A Vízügyi Igazgatóság dolgozói közül mintegy kétszázan vettek részt a termelőszövetkezetek szervezését elősegítő politi­kai munkában. Most pedig szinte napról-napra azon fá­radoznak, hogy minél több segítséget nyújtsanak a kö­zös gazdaságoknak. A közel­múltban egynapos ankétot tartottak, amelynek napi­rendjét a termelőszövetkeze­teknek nyújtandó segítség megvitatása képezte. A párt­szervezet és az igazgatóság vezetőin kívül résztvettek ezen azok a fizikai és mű­szaki dolgozók, akik komoly munkát végeztek a termelő- szövetkezetek szervezésében, valamint a szakaszmérnök­ségek vezetői is. De nemcsak tanácskoznak között. Mintegy 70 ezer fo­rintot tartalékoltak belőle a szakma kiváló dolgozóinak jutalmazására, jóléti intéz­mények támogatására, stb. Ezenkívül a vállalat 344 ezer forintot kapott vállalatfej­lesztési alapra és 30 ezer fo­rintot igazgatói alapra. Az üzem dolgozói a nyere­ségrészesedés kifizetését vár­va sem tétlenkedtek, hiszen a jövő évi „tizenharmadik havi fizetés” kifizetésének előfeltételeit most kell meg­teremteni. S ők jövőre is ki akarják tömni a bukszát. A múlt évihez hasonlóan az idén is felmérték, mit kell tenniök, milyen lehetőségeik vannak a maximális eredmé­nyek elérése érdekében, A tavalyinál magasabb terv tel­jesítésére is ügyelnek. Januárban 103,9, február­ban 104 százalékra váltot­ták valóra előirányzatu­kat. Ha így folytatják, bizonyá­ra jövőre is kimagasló ered­ményekről adunk számot. eredményeket háziasszonyok érték el, akik a család és házi munka mellett otthon kesztyűt horgolnak, ruhát hí­meznek, válltömést készíte­nek, stb. Erdei Istvánná, alá rendsze­resen dolgozott, havonta ez­ren felül keresett. Most a nyereséget tartalmazó borí­tékban is 1080 forint van. a Vízügyi Igazgatóság dol­gozói, hanem már eddig is sokat tettek. A törökszent­miklósi Búzakalász Tsz-ben megjavítottak es?v álló mo­tort, s ezzel lehetővé tették, hogy a takarmányelőkészítés egyes folyamatait géppel vé­gezzék. A mezőhéki Augusz­tus 20. Tsz autóját is rend­behozták, társadalmi munká­ban végezve el a javítást Az igazgatóság három mér­nöke százas istállótervet ké­szített, Nemes Gerzson fő­mérnök pedig talajbetonki- sérleteket végez. Ha sikerül megfelelő szilárdságú talaj­betont előállítani, ezzel kü­lönösen a jászság és a me­gye más homokos területén fekvő közös gazdaságokban nagymértékben olcsóbbá vá­lik a gazdasági épületek el­készítése. A TISZAFÖLDVÄRI Sza­bad Nép Tsz-ben gyakori vendégek a Vízügyi Igazga­tóság vezetői, dolgozói. Ezt a közös gazdaságot patronál­ják. Sebestyén Géza, a Sza­bad Nép Tsz elnöke az év elején még a Vízügyi Igazga­tóságnál dolgozott, mint ag- ronómus. Amikor a közös gazdaság élére került, mun­katársai azzal bíztatták, — hogy segíteni fogják. Állják is szavukat. A közelmúltban látogatta meg a termelőszö­vetkezetet Vasadi János elv­társ igazgató és az igazgató­ság főkönyvelője, aki a jö­vő héten két segítséget véve maga mellé, felfekteti a ter­melőszövetkezetben az összes könyvelési iratokat. Segíte­nek a leltározásban is. Az öntözési osztály dolgozói, — élükön Hajdú Lajos párttit­kár elvtárssal, a Szabad Nép agronómiái és távlati tervé­nek elkészítéséhez adnak se­gítséget. Vállalták azt, hogy három hold takarmányterü­letet teljesen ingyen öntöz­nek meg a Vízügyi Igazga­tóság dolgozói. Stigler Ká­roly, a központi műhely csoportvezetője öttagú gépé­szeti brigáddal nyújt támo­gatást a Szabad Nép Tsz gazdáinak. Tervezik azt is, hogy a termelőszövetkezet­ből másfél, kéthónapi Idő­tartamra a Vízügyi Igazgató­ság gépműhelyébe meghív­nak egy gépekhez értő tsz- tagot, azt megtanítják több fontos munkára, amit majd kint a gépek javításánál — üzemeltetésénél hasznosít­hat. A bekötőút elkészítése, az elektromos munkák, vil­lanybekötés, stb. mind olyan feladatok, amelyeket szá- montartanak a Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói, mégpedig olyan formában, hogy ehhez is segítséget kívánnak nyúj­tani. CSUPÁN egyetlen szerv­nél érdeklődtük meg, hogy mit tesznek a termelőszövet­kezetért. De az itt elmondot­tak is igazolják, hogy szám­talan lehetőség van, ame­lyeknek kihasználásával a patronáló üzemek tovább mélyíthetik a munkásosztály és a parasztság szövetségét, hathatósan segíthetik az új termelőszövetkezetek meg­szilárdítását. Termelőszövetkezetek! £ ■ ■ Termelőszövetkezeti tagok! ■ A baromfi-nevelési— [ hizlalási szerződések [ megkötését ■ rövidesen befejezzük! | a m a A termelőszövetkezetek közvetlenül vállalatunkkal, a i termelőszövetkezeti tagok a földművesszövetkezeti ba- ■ romfifelvásárlónál szerződhetnek. A szerződéses akció S magas árat, a termelőszövetkezeteknek nagyüzemi fel- £ árat biztosít, ezért aki nem szerződik, hátrányos hely- • zetbe jut! Ne késlekedjék! Még ma kösse meg a szer- ■ ződést! ■ a a a TÖRÖKSZENTMIKLÓSI BAROMFIFELDOLGOZÓ ■ VÄLLALAT Megnövekedett feladatok tervszerűbb munka, jobb gazdálkodás az építő­iparban — ab — Saját erőből „Terven felüli" fizetés A 'Szolnoki Papírgyárban kiosztották a nyereségrészesedést niiiiuniiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiniiiNii!iiiiiiiiiinnii!iiiiiiiiiii!!iiiiiiiii!iiniiii>iiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiii!iii 1132 tenyészállatot igényednek a kunhegyesi járás tsz-ei A kunhegyesi járás terüle­ti). .............................................................................................. 11 6 000 torint nyereségosztalék a szolnoki Háziipari Szövetkezetnél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom