Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

1939, március 27, s/oi.nok megyei néplap a Szövetkezeti gazdák tanácsadója Hogyan építkezhetnek olcsón a tsz-ek? Ahol nem fontos a tanulás A legutóbbi három-négy év alatt igen elterjedtek a különböző vasrácsos szerke­zetek. Ezek 6—8—10—12 mé­teres fesztávval készültek., lábon álló vagy falra helye­zett szerkezetként. Olyan kombinált épületszerkezet.et kell kialakítani, amely házi úton felépíthető, egyszerű és gazdaságos szerkezet s amel­lett a nagyüzemi követelmé­nyeknek is megfelel. Az egyszerű építkezéseknél nagyon gazdaságos a kohósalakból készített na­gyobb méretű idomtestek al­kalmazása. A belőle készí­tett fal köbmétere olcsóbb (230—300 forint), mint a tég­lafal. Az úgynevezett granu­lált kohósalakot a Dunai Vasmű (Szálinváros) és a Lenin Kohászati Művek (Di­ósgyőr) . szállítja. Egy tonna 5—1É> .százalékos víztartalmú salak ára mintegy 40—50 fo­rint. Célszerű keverési arány: 1.02 köbméter granulált sa­lak, 0,2 köbméter bányaho­mok. 140 kg. 400-as cement. Ebbőlf' 82 darab 20x20x40 cm. méretű üreges falazó idom készíthető. Egy dolgozó napi teljesítménye a kézi présgépen 80—100 darab. — Egy- köbméter falhoz 62 da­rab idom szükséges. Egyszerű, földszintes me­zőgazdasági épületeknél ki­töltő Iáiként alkalmazható. Igen jó eredménnyel épültek belőle lakóházak is, például a Balatonaligai Állami Gaz­daságban, a ceglédi és kecs­keméti városi lakótelepeken. A présgépeket az állami gaz­daságok igazgatóságaitól a termelőszövetkezetek is köl- csönVehetik. Földszintes rakitáréoület- nek, színeknek, kombájn- szérűnek igen alkalmasak az Állami Gazdaság - Szerelő Ipar-i-Vállalatnál (BóUV..'Al­kotmány u. 27.) gyártott vas­vázas árszerkezetek, melyek oldalfalait, illetve körítő fa­lait az előbb említett ido­mokkal lehet körülfalazni. Állami gazdaságaink az utóbbi Időben egyre több földszintes terményraktárt | építettek, befuvógéppel és | elektromos vagy kézi targon- I cával felszerelve. A padoza-1 ta bitumen burkolatból ké-1 Amatőrfotós érdeklődik Szíkszai Miklós jászberényi levélírónk azt kérdezte, hogy a szovjet gyártmányú „Szme- na 2” fényképezőgéphez jár-e exponáló zsinór? Az OFO- TÉRT Vállalat 28. sz. babjá­nak vezetője válaszol levél­írónk érdeklődésére: „A szovjet gyártmányú „Samena 2” fényképezőgép a kezdő kisfilmes fényképezek kedvenc típura. Meglehető­sen .nagy, 1:4,5 fényerővel rendelkezik, zársebessége 1/10—1 200 sec., beépített ön­kioldóval ellátva. Élességbe- áliítás 1,30 m-től a végtele­nig. Jól érzékelhető optikai kereső és számláló szerkezet egészíti ki az ízléses, nagy szilárdságú bakelitvázra fel­épített „Szmena 2” fényképe­zőgépet. A filmszalag a fényképezéssel egyidejűleg a második kazettába csavaro­dik át, miáltal szükségtelen­né válik az utolsó felvételt követő visszatekercselés, ami a film» kímélése szempontjá­ból igen nagy előnyt jelent. Kezelése egyszerű és gyors, s ami a legfontosabb, kifogás­talan felvételeket készít. A géphez műanyag készenléti tá&kát és kioldó zsinórt rend­szeresítettek. Ez a gép to­vábbi kímélését, kényelmes hordozhatóságát, a kioldóasí­szült. A nagyobb tárolási lehetőség miatt gazdaságo­sabb, mint az emeletes. Épí­tési ideje is rövidebb. A csöves kukorica tárolására készülnek az ÁG Szerelő Vállalatnál gyártott vassszerkezetű gó- rék. Egyszerűbben és házilag elkészíthetők a földbe állí­tott előregyártóit vasbeton oszlopokból kialakított gó- rék. A Szolnok megyei Tisza­füredi Állami Gazdaság és a Pusztakürti Állami Gazda­ság a juhhodályt igen egy­szerű módon készítette el. — Magaslati területen — ferde oldalakkal, 8 méter széles és 1 méter mély árkot ástak. A kikerült földet rézsut, kife­lé lejtéssel az árok körül rakták. Az árok középtenge­lyében 4—5 méter távolság­ban elhelyezett villásoszlo- pokra gerincgerendát helyez­tek el. Erre a felrakott föld­partra fedelet húztak. Az egyszerű juhhodály két ve­gén bejáratot, a tetőn pedig szellőző és bevilágító nyílá­sokat készítettek. A földig érő tetőt az állatok elől el kell keríteni. A Mosonszolnoki Állami Gazdaság egy egyszerű és olcsó 50 férőhelyes borjú- nevelőt épített az említett salakidomokból, rudfás tető- szerkezettel, nádvetássel. Az északi oldalon végig etető­folyosó van, ehhez kapcsoló­dik a tejkamra és a fakor­mányos. A déli oldal félma­gasságig nyitott, szükség sze­rint elzárható. Több állami gazdaságban vasvázas, nád­tetős növendékistállót építet­tek. falmenti etetőúttal és mellette húzódó jászollal. A nyitott oldalhoz mindenütt karám csatlakozik. Az etetés nagyszerűen gépesíthető, a jászol előtt az etetőúton jár­művel végighajtva, a takar­mányt a jászolba lehet rak­ni. Tehénistállók építése igen sok gondot okoz az új termelő* szövetkezeteknek A bekötött rendszerű is­tállók között legolcsóbbnak bizonyult és az állattenyész­tési követelményeknek is nór pedig a szobafelvételek (hosszú expozíciók) elősegíté­sét vannak hivatva. A gép ára készenléti tásicával és kioldó zsinórral együtt 580.— forint.*’ Kik lehetnek autóbuszkalauzok ? Eziránt érdeklődött szer­kesztőségünktől Sági Janó, tiszaburai fiatal. Megírta hogy az általános iskola 8 osztályát általános 4-es ered­ménnyel végezte, s ehhez a pályához érez kedvet. IfJ. Sági János levelére a szolno­ki 51. sz. Autóközlekedési Vállalat tájékoztatása alap­ján az alábbiakat válaszol­juk: „Kalauzok lehetnek a 18. életévüket betöltött és 35 év­nél nem idősebb nőik, férfiak. Az első követelmény, hogy a jelentkező büntetlen előéletű legyen. Rendelkezzen 8 ál­talános iskolai végzettséggel, a felvételi vizsgán megfelel­ten. valamint Szolnokon lakása legyen. Jelenleg a vállalatnál kalauzfelvétel nincs’*. Levélírónk még nem töl­tötte be a 18. életévét, így ad­dig nem nyerhet felvételt, de azt javasoljuk, hogy arr int el­érte a szükséges korhatárt, újból érdeklődjön a fent ne­vezett vállalatnál. megfelel a vasvázas, vert- salakfalu, falmenti tetőutas, nádtetős, százférőhelyes te- hénistálló, ez némi módosí­tásokkal tökéletesíthető és átmenetet képez a bekötött rendszerű zárt istálló és sza- badtartásos között. Az épület jellegzetessége, hogy világos, levegős, a nád­tetőn keresztül könnyen szel­lőzik. A nádtető szakszerű 'el­készítésével télen 5—10 fo­kos belső hőmérséklet tart­ható. nyáron viszont az ab­lakok kiemelésével vagy nyi­tásával szellossé tehető. A tehéntartás épületei és kü­lönböző változatai a szakem­berek között mostanában vi­tatott téma. A zárt tartással szemben áll az .önetetéses, szabad tartás, ahol az álla­tok egy védett, mélyalmu pi­henőtérben tartózkodhatnak, siló és szála stakarmány ese­téséhez nem kell állandó munkaerő. Az abrakot sza­kaszos etetéssel. jászolból kapják. A fe.iés viszont fe­jőházban, fejőgéppel törté­nik, ahova az állatok cso­portosan vonulnak, burkolt úton, korlátok között. Kí­sérletképpen ilyen fejőházas tehenészeteket építettek az Alcsiszigeti Állami Gazda­ságban, növendékistállót a héki és a borsósi állami gaz­daságokban. Ezeket az is­tállókat az építtetni akaró termelőszövetkezetek bármi­kor megtekinthetik; s ha szükséges, a szakmai felvi­lágosítást mindenkor meg­kaphatják A párt művelődési irány­elveinek megjelenése után elhatároztuk, hpgy gyakorlati lépésként megszervezzük köz­ségünkben a dolgozók iskolá­ját. Kezdetben harmincán jelentkeztek. Ez a szám a vizsga időpontjáig huszon­egyre csökkent. Az elmara­dók úgy gondolták, hogy nem szükséges tanulni, elég, ha néha-néha eljönnek az órákra. Nem is ezekről aka­rok írni, hanem arról a hu­szonegyről, akik vállalták a munka melletti tanulással járó áldozatot. Minden dicsé­retet megérdemelnek, mert esőben, fagyban, hóban, egye­sek tanyáról gyalog és ke­rékpáron jártak iskolába. — Semsei Sándor például 8 ki­lométerről járt be. Bácsa Sándor dolgozó paraszt ma­gyar írásbeli dolgozatában ezt írta: „Szükségem van a tanulásra, hogy képezzem magam, mert van két fiam és azoknak is jó példát kell mutatnom. Csak úgy kíván­hatom tőlük, hogy tanulja­nak, ha apjuktól is azt lát­ják”. A nevelőtestület tagjai túl­terhelésük ellenére is lelke­sen tanítottak a dolgozók is­kolájában. Sok szemléltető anyagot használtak fel, fi­zika-órán filmet is vetítet­tek. — Külön foglalkoztak azokkal, akik az alapismere­tekben erősen lemaradtak. Külön ki kell emelnem Bod­Bizalmatlan, apró pillan­tásokkal vizsgálgatja látoga­tóit Kóródiné: őket leülte­ti, de maga állva marad; olykor az ajtó felé tekint, mintha menekülésre készü­lődnék. Feszélyezett, a han­gulat; a ház asszonya karba- font kezekkel válaszolgat. Jelkép? ... , Igen, szituáció adta, véletlen szimbólum. Kóródiné nem fogadja el a segítségre nyújtott kezet — mintahogy visszautasította a Jóakaraté, felvilágosító szói is. Magdáról beszélgetünk, a tizennegyedik évét betöltött kislányról, aki iskola helyett valahová a tanyára ment... Édesanyja — s olykor ap­ja is — arról ejtegeti a szót, hogy a leánygyermek mun­kája szükséges, mert keli a pénz. A tanulás? Megmu­tatkozik. hogy Kóródiné n,em sokat törődik vele. Há­rom gyermeket nevelt, — de egyikről például neip is tud­ja. hány osztályt járt. A ma­gáéra, uráéra sem emlékszik. Érezhető: örül. hogy a bá­nva tanulása körül ..akadé- koskodők” végre odábbáll- nak. A távozóknak be kel! vallaniok önmaguk előtt: semmit sem értek el. Iskola helyett oíthon A Sándor-gyerek csavar­kulccsal matat egy zöld ke­rékpáron. Jól áll kezében a szerszám, de helyén lévőnek látszik az esze is. Itthon — különösen, ha közelében ér­zi apját — csendes; az isko­lában virgoncabbnak mutat­kozott. Amig járt... Tizen­négy éves elmúlt; szülői be­leegyezéssel hátat fordított az iskolának. Megpróbált el­rogi Józsefné tanárnőt, a tanfolyam vezetőjét, aki ki­lop p közösséget kovácsolt a hallgatókból. Segített. fe­gyelmet tartott, ha kellett, otthonában is felkereste az j elmaradt dolgozót. • Hallgatók és nevelők együt- , tes erőfeszítése meghozta gyümölcsét. Jelentősen elő­rehaladtak minden tantárgy­ból. Különösen kiemelkedő / volt az eredmény földrajzból, fizikából, biológiából, ma­gyar-irodalomból. Nyelvtani ismeretekben az alap hiánya miatt gyengébb eredményt értek el. Ugyanez volt a helyzet számtanból is. A ta­nulmányi átlag 3.5 volt, ' szemben a nappali tagozat 3-as iskolaátlagával. Remél­jük, az eredmények a nyol­cadik osztályban tovább ja­vulnak. Szeretnék írni a nevelők jogos panaszáról. A dolgozók iskolája már befejeződött, de a nevelők még a januári óra­díjat sem kapták meg. Né­hány nappal ezelőtt mutat­tak nekem egy írást, amely­ben az állt, hogy az óradíja­kat csak a második negyed­évben tudják az illetékesek kiutalni. Szeretném, ha az illetékesek a megérdemelt óradíjat rövid időn belül ki­utalnák a nevelőknek. helyezkedni, de a tanácsiak — igen helyesen! — nem ál­lítottak ki számára munka­könyvét. Most otthon segít- get a ház körül; földje,nincs a Baráth-családnak. — Ebédhordássál, vízhor­dással jó segítsége lett vol­na Sanyi az építőknek, — mélázik az apja. És néhánv év muiva? — kérdi az egyik vendég. — Tsz már itt az egész határ, — mutat maga körül Barálh. Kell oda a munkás­ember. Addigra megerősödik a gyerek... ■ Két pillanatfelvétel; aki úgy gondolja, hogy nem tipi­kus jelenségről van szó e te­kintetben Jászfényszarun — nem téved. Az azonban, aki kuriózumot sejt, — sajnos — melléfog. Megyénk iskolái között a jászfényszarui általános is­kola a hiányzások tekinteté­ben a legutolsók között fog­lal helyet. Az elmúlt tanév első félévében a diákok át­lagosan 12.5 napot mulasz­tottak; az idei első félévben 11.53-at- Az iskola vezetői, pedagógusai * sokat fáradoz­tak ezért a javulásért, mely — minek szépítsük? — va­lójában nem eredmény Megyénk többi iskolájában félévenként 5—6 mulasztott nap jut egy tanulóra. Jászfényszarun a szülők­nek mintegy húsz százaléka foglal el Kóródiékhoz, Ba- rálhékhoz hasonló álláspon- tat a tanulás kérdésében. — Hiába a jó szó, a felvilágo­sítás -r- nem járatják rend­A nehézségektől függetle­nül továbbra is elsőrendű feladatunknak tartjuk a dói-' gozók iskolájának működte­tését, hogy községünkben mi­nél többen szerezhessék meg az általános műveltséget. Ez­zel is hozzá kívánunk já­rulni a kul túrforradalom győzelméhez. Serfőző János Iskolaigazgató, Kunmadaras 000-0O-CKKKKKHXfOO-OOO-O-O­I SZOLXOXI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora 27. pénteken: Nincs előadás 28 szombat este 7 óra: FIGARÓ HÁZASSÁGA 29., vasárnap d. u. 3 óra: VÁLJUNK EL 29., vasárnap este 7 óra: FIGARÓ HÁZASSÁGA XXXK>00000000000000­szeresen gyermeküket isko­lába. Farkas Dezsőt nyolc, Radics Sándort kilenc, Raf­fael Miklóst és Radics Árpá­dot tizennégy-tize «négy esetben figyelmeztették eddig írásban: vessen véget fia mu­lasztásának. . A községben közös legelő nincs; ki-ki saját íöldecské- jére bajttatía ki jószágát» le­gelni — többnyire az iskola- köteles gyermekekkel. —> Akadt olyan ' szülő is, aki szerint „megéri a bírságot” a gyermekmunka, mert „ol­csóbb a napszámnál. ’ Megtekintettük a községi tanács nyilvántartásait. — Ezekből kitűnt, hogy decem­ber 31-ig 19 iskoíab1'rságot hajtottak be; 56 függőben van. A büntetésként kirótt összegek alacsonyak. Aki a társadalmi össze­függéseket ismeri, tudja, — hogy a közös gazdálkodás jobb ku turális lehetőségek hordozója. Bizonyos, hogy a termelőszövetkezeti községgé lett Jászfényszarun kialakít­ják a közös legelőt — így nem lesz szükség (?) arra, hogy a gyermekek járjanak a jószággal. A házkörüli munka azonban mégis ma­gában rejti a veszélyt: ott­hon fogják a gyermekeket, hadd segítsen. Véleményünk szerint he­lyes volna részint olyan ösz- szegű bírságot kiróni, mc-.iy a szülőket visszatartaná az iskolások szorgalmi időben történő munkáltatásától; ré­szint hatályosabban gondos­kodni a behajtásról. A se­gítés elsődleges módja azon­ban nem ez. Családlátogatások során az iskola pedagógusai sok szót ejtettek arról, mennyire vét­kezik a gyermek ellen az a szülő, aki nem járatja rend­szeresen iskolába; ugyanezt szülői értekezleteken >s el­mondották. Érthető, de saj­nálatos: az értekezleteket éppen azok a szülők nem. lá- , lógatják, akiknek » a legna­gyobb szükségük volna. az ott elhangzó tájékoztatások meghallgatására. A szülői munkaközösség aktív tagjainak közreműkö­désében látjuk ma elsősor­ban a javulás alapját. Tud­juk, hogy mindenkinek el kell végeznie a maga mun­káját, nevelnie kell a saját gyermekét. Uj társadalmi rendünk új embereire Hárul a feladat: segítő kezet nyúj­tani a közömbösök, a této­vázók felé. A jól tanuló gyer­mekek szülei mondják e) a mulasztókéinak: milyen igaz öröm a szülők számára a gyermekek előmenetele, ha­ladása. Magyarázzák meg. hogy nemcsak a tudomány és a technika fejlődik, de rohamosan nőnek a minden­napi élet követelményei is. Aki ezeknek nem tud meg­felelni — alulmarad. S va- ion kit terhel — immár ké­sőn — a felelősség: a gyer­meket, vagy a mulasztást tűrő szülőket? Borváró Zoltán Több udvariasságot! A jászberényi gyorskiszol­gáló boltban hosszú sorban 1 állnak a fizetők, az emberek, j A belépők gyorsan sietnek be, csak egy kisfiú köszön hangosan. A pénztárosnő ön­kéntelenül is felfigyel, pil­lanatnyi szünet a munká­ban, körülnéz, kutatja, ki köszönt üven szépen. Azután a ceruza tovább siklik a pa- 1 píron. Nem fűződik hozzá i még csak egy köszönő szó i sem. A pénztárosnő — mikor I átnyújtja a blokkot, köszön I mindenkinek, de neki nem ■ köszön vissza senki. A tize- ; tés után a következő pultnál átnyújtjuk, leadjuk a blok­kot. Egy csinos kislány kö­szöni meg, miié szó nélkül távozunk. Túlságosan egyoldalú, ami a boltban történik. Velünk, a vásárlókkal szemben csupa figyelmesség, udvariasság, kedvesség minden szó, kö- szöngetnek reggeltől-estig. mi pedig úgy sorakozunk a pénztárnál, fizetünk adjuk le a blokkot és megyünk ki­felé, mintha némák lennénk mindannyian. Jó lenne, ha valakinek öt­lete támadna, hogyan tud­nánk a sok kedvességet vi­szonozni. Dr. Sándor Pál. Hernádi Gyula. * Mestielent a IJeszkakolostor című novellas kötete. A hallgatók egy csoportja. I Vizsga a kunmadaras! dolgozók iskolájában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom