Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP iy59. március 27. Kialakulóban a magyar pedagógusok eszmei, politikai egysége Időszerű oktatásügyi kérdésekről nyilatkozott Benke Valéria müvetődesünyi miniszter A Magifar Távirati Iroda munkatársa tájékoztatást kért Benke Valéria művelő­désügyi minisztertől egyes időszerű oktatásügyi kérdé­sekről. — Az 1958—1959-es tanév­ben 551 általános iskolában és 63 gimnáziumban’ vezettük be a gyakorlati foglalkozáso­kat — mondotta a miniszter többek között. — A foglalko­zások rendkívül sokrétűek. Egyes helyeken ipari jellegű az oktatás, másutt mezőgaz­dasági, de a két fő irányon belül is vannak változatok. — A következő tanévben a gyakorlati foglalkozásokat to­vább fejlesztjük azzal, hogy újabb ötszáz általános és kö­rülbelül ötven középiskolá­ban vezetjük be. A nyáron háromhetes tanfolyamokat szervezünk nevelők részére, akik a Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán tanári ké­pesítést is szerezhetnek e tárgyból. Emelj ük a mező- gazdasági. munkával foglalko­zó iskolák számát is. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményeket értek már el az iskolák a nevelők politikai- világnézeti egységének meg­teremtésében, a miniszter így válaszolt: — E téren is van már elő­rehaladás. Egyöntetűbb a nevelők véleménye a politi­kai-eszmei kérdésekben. Az iskolai értekezleteken, szak­mai megbeszéléseken egyre inkább kialakulóban van az egészséges, elvi alapokon álló vitaszellem, amely száműzi a megalkuvást, a meghunyász- kcdást, a „ne szólj szám, nem fáj fejem.”-féle magatartást. A nevelők iskolán kívül is mindjobban segítik a társa­dalom előtt álló feladatokat. Egész népünk elismeréssel nyugtázza a nevelők ezirány.ú tevékenységét. Gyakran ta­lálkozunk olyan vélemény­nyel is, hogy a tanítók és a tanárok csak iskolán kívüli munkájukkal ■ segítik a szo­cializmus építését. Szerintem ez az álláspont helytelen, mert a pedagógus elsősorban a gyerekek nevelője, azoké a gyerekeké, akile már a szo­cialista haza polgárai lesz­nek. — Nagy a bizalom a neve­lők és iskolai munkánk jövő fejlődését illetően. Kialakuló magyar pedagógusok eszmei­politikai egysege, s ez az egy­ség derűsebbé, könnyebbe, a társadalom számára pedig sokkal hatékonyabbá teszi munkájukat. Ami a társada­lom és iskola kapcsolatát il­leti, többé-kevésbé mindenki előtt ismeretes, hogy az okta­tást, az iskolai munkát szí­vesen segítik a társadalmi szervek, az üzemek, vállala­tok. Itt mindenekelőtt a szülői munkaközösséggel kell fog­lalkoznom, hiszen ez a testü­let a legszorosabb kapcsolat­ban áll, szinte összenőtt az iskolával. Adjuk meg az őket megillető megbecsülést azok­nak a szülőknek és pedagó­gusoknak, akik a szülői mun­kaközösségeket valóban a ne­velés, a család és iskola kö­zötti harmonikus együttmű­ködés szolgálatába állítják. A szülői munkaközösség ne pénzgyűjtögető és bálokat rendező szerv legyen, hanem a nevelési feladatokat segítő testület. Amennyiben az is­kolákban mégis igénybeve­szik a szülők áldozatkészségét — anyagi vonatkozában is — úgy azt semmiképpen ne a gyerekek közvetítésével te­gyék, hanem közvetlenül a felnőttek útján. — A szülők testületé a pe­dagógusokkal vállvetve dol­gozzék a számtalan nevelési probléma megoldásán. A szü­lői munkaközösségek legye­nek a jó pedagógiai propa­ganda szervei. — Gyakran esik szó mos­tanában az erkölcsi nevelés­ről. Foglalkozunk az erkölcs­tan órák bevezetésével az is­kolákban, de szeretném han g- sűlyozni, hogy a szocialista erkölcs tantárgvszerű oktatá­sa nem elegendő az ifjúság -zocialista erkölcsének kiala­kítására. Csak a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek és nevelők együttes, munkája hozhat igazi eredményt. — (MTI) Összetűzések Buenos Airesben sztrájkoló munkások és rendőrön: között Buenos-Aires (Reuter — AFP). Buenos-Airesben szer­dán heves összetűzések zaj­lottak le sztrájkoló munká­sok és rendőrök között. Mint­egy ötezer szakmunkás tilta­kozott a Frondizi-kormány elhatározása ellen, hogy a szakszervezetet közvetlen kormányellenőrzés alá he­lyezi. A Szovjet Szakszervezetek XXII. Kongresszusa Moszkva (TASZSZ.) A Szov­jet Szakszervezetek XXII. Kongresszusának szerda dél­utáni ülésén Szergej Pavlov, a Komszomol Központi Bi­zottságának első titkára is­mertette, milyen feladatok várnak a Komszomolra és a szakszervezetekre a fiatal nemzedék kommunista neve­lésében. Mihajlov. a Szovjetunió, kulturális ügyeinek minisz­tere a kultúra fejlesztései­nek kérdéseivel foglalkozott. (MTI.) Strauss képtelen követelései KÜLFÖLDRŐL idtutiU MOSZKVA (TASZSZ). Az Oroszországi Szövetség Leg­felső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1959. ápri­lis 14-ére Moszkvában össze­hívja az Oroszországi Szö­vetség Legfelső Tanácsának ülésszakát. • MOSZKVA (TASZSZ). — Szerdán este Moszkvába ér­kezett Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára, aki az utóbbi időben látogatást tett a délkelet-ázsiai országok­ban. * BERLIN. A Német Szociál­demokrata Párt Vezetősége kizárta a párt soraiból Kari Eckerlint, a Szállítómunká­sok Szakszervezetének kas- seli elnökét. Eekerlin kizá- rásának híre megaoobentet- te a nyugatnémet szervezett dolgozókat. Az idős szakszer­vezeti vezető, aki Lipcsében a munkás konferenciád lel­kes szavakkal szállt síkra a német kérdés megoldásáért és állást foglalt a nyugat­német militarizmus ellen, ezrével kapta az üdvözlő táviratokat és leveleket Nyugat-Németország külön­böző részeiből. BERLIN (MTI). Berlinben a Német—Szovjet Baráti Társaság Székhazának már­ványtermében Magyar Iro­dalmi Estet rendezett a Né­met írószövetség és a Kul- túrkapcsolatok Intézete, va­lamint a Német Szovjet Ba­ráti Társaság. Az esten részt vett a Tanácsköztársaság évfordulójára az NDK-ba ér­kezett magyar tudós- és mű­vészküldöttség is. Az est összefoglaló címe „A ma­gyar forradalmi irodalom volt. * BERLIN (AP). Svájc — mint a svájci kormány szó­vivője szerdán közölte — megtagadta az ideiglenes tu­rista vízumot Batista volt ku bai diktátortól. KÖLN (MTI). Gyarmati Veronika fiatal magyar hege dűművésznő, aki á közel­múltban első díjat nyert a Brüsszeli Királyi Zeneművé szeti Főiskola versenyvizsgá­ján, március folyamán nagy sikerrel szerepeli több hang­versenyen Brüsszelben, Mün­chenben, Becsben és Köln­ben. változtatásától is függ az európai. korlátozott fegyver- zetű övezet megteremtése. — Ezzel a képtelen követelésé­vel Strauss ismét bebizonyí­totta, ' hogy Bonn egyáltalán nem óhajt hozzájárulni az Európai Biztonság kérdésé­nek megoldásához. (MTI). Brandt nyugat-berlini polgármester megbeszé­lése az amer kai ti’kos szolgálat képv seiőirel Berlin (MTI.) Nyilvános­ságra került értesülések sze­rint több amerikai hírszer­ző szerv képviselői és Willy Brandt nyugatberlini polgár- mester március 12-én bizal­mas megbeszélést tartottak. Az amerikai megbízottak azt javasolták Brúnóinak, hogy az úgynevezett berlini vál­ság e döntő szakaszában az eddiginél is jobban hirdesse az amerikaiak német politi­káját és fokozza békebontó tevékenységét. Ezeknek az utasításoknak megfelelően Brandt néhány nappal később tüntetőén el­hagyta a Szociáldemokrata Párt vezetőségének ülését, anélkül, hogy meghallgatta volna Ollenhauer beszámoló­ját Hruscsovval folytatott tárgyalásairól. EffjeiKfiirk meg; a nukleáris légyverek eltiltásában Az Országos Bcketanács legutóbbi ülése után széles­körű mozgalom indult a nuk­leáris fegyverek eltiltásáéit. A dolgozók az ország min­den részéből képeslapokat küldenek a Géniben tárgya­ló atomértekezlelhez, kérve, hogy az emberiség érdeké­ben jussanak mielőbb meg­egyezésre az atomfegyverek és a nukleáris kísérleti rob­bantások eltiltásában. A legszebb táj és városrészle- teket ábrázoló képeslapokat küldik, ezzel is jelezve azo­kat az értékeket, amelyeket egy nukleáris háború elpusz­títással fenyegetne. A Géni­be közvetlenül elküldött lapokon kívül az Országos Béketanácshoz Nagykanizsá­ról 5.800. Salgótarjánból 4.200 lapot küldtek, kérve továbbításukat. Sok szülő gyermekének képeslap nagy­ságú fényképét küldte el. Egyenetlenség a Német Szociál* * * demokrata Párt vezelőséífében BERLIN (MTI). A Német Szociáldemokrata Párt Ve- tőségének látszat-egysége mögött komoly ellentétek húzódnak meg. Magában a vezetőségben egy csoport alakult, amely követeli, hogy végre adják fel a Német De­mokratikus Köztársasággal való tárgyalásokat ellenző politikát és tanácskozzanak a német kérdés megoldásá­ról az NDK képviselőivel. Figl külügyminiszter: „Mindinkább normalizálódnak az osztrák — magyar kapcsolatok“ BECS (MTI.). Figl osztrák külügyminiszter a Bécsi Külügyi Társaságban élőit* dóst- tartott Ausztria és á szomszédos országok kapcso­latainak alakulásáról. Ennek során Magyarországról szól­va kijelentette: „Magyarországgal való kapcsolatainkban fontos sze­repe van a vagyoni kérdé­seknek. Tizennégy évvel a második világháború befeje­zése után, itt az ideje, hpgy az a kérdés is rendeződjék. Egyébként közölhetem, hogy az osztrák—magyar kapcso­latok mindinkább normali­zálódnak. Ausztria barátság­ban kíván élni valamennyi szomszédjával, azokkal is. akiknek nézeteit nem oszt­ja.” (MTI). A Néplap elméleti rovata A KOMMUNIZMUS ÉS AZ ÁLLAM írta: V. Nyikolajev, a fdozófiai tudományok doktora A számos elméleti prob­léma közül, amelyet Hruscsov elvtárs kongresz- szusi beszámolója alaposan megvilágít, óriási érdeklő­désre tart számot a társa­dalom, az állami berendezés és a közigazgatás politikai szervezetének kérdése a kom­munista társadalom szélesen kibontakozó építésének idő­szakában. A szocialista ál­lamra és a kommunista épí­tésben betöltött szerepére vonatkozó marxista-leninista tanítás alapján Nyikita Hrus­csov rámutatott, hogy a szo­cialista államiság fejlődésé­nek fő irányzata: a demok­rácia általános kibontakozá­sa, a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonása az or­szág minden ügyének inté­zésébe, valamennyi állam­polgár bekapcsolása a gazda­sági és kulturális építés irá­nyításába. A beszámoló to­vábbfejlesztette a szocialista állam sorsára, a kommuniz­mus fe’sőbb fázisán való el­halásának távlataira és kö­rülményeire vonatkozó marx­ista-leninista tételt. A társadalom politikai szervezetének kérdése az új történelmi viszonyok köze­pette rendkívül fontos elmé­leti és gyakorlati-politikai je­lentőségű. A szocialista állam a nép kezében a szocializmus és a kommunizmus felépíté­sének nélkülözhetetlen* esz­köze. Ezt nemcsak az elmé­let, hanem a Szovjetunió sokéves gyakorlata, valamint a népi demokratikus orszá­gok tapasztalatai is bebizo­nyították. A szovjet államnak köszönhető, hogy a kommu­nista párt vezette szovjet nép megvédte a nagy Október vívmányait, felépítette a szo­cialista társadalmat és most fokozatosan áttér a szocializ­musból a kommunizmusba. A kommunista párt a szo­cialista építés valamennyi szakaszában álhatatosan tö­rekedett a szovjet állam erő­sítésére, az államigazgatás apparátusának fejlesztésére és tökéletesítésére. A párt a jelenlegi viszonyok közepette is szükségesnek tartja az ál­lam, valamint gazdasági­szervező és kulturális-nevelő tevékenységének erősítését. A párt ebben látja a hétéves terv teljesítésének, a kom­munizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének egyik legfontosabb feltételét. A szovjet államnak az a feladata, hogy biztosítsa a termelőerők hatalmas fejlő­dését és a szocialista terme­lési viszonyok tökéletesíté­sét, hogy szigorúan ellen­őrizze a munka és a fo­gyasztás mértékét, biztosítsa a tudomány, a kultúra, a művészet fejlődését, a nép­jólét emelkedését. Ezzel kap­csolatban tovább fejlődnek a szovjet állam belső funkciói — az állami szervek gazda­sági-szervezési és kulturális­nevelő funkciói. Tovább fejlődnek az állam olyan külső funkciói is, mint például az, hogy harcol a különböző társadalmi-poli­tikai rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért, a szocialista országik együtt­működésének és kölcsönös segítségének erősítéséért. A szovjet állam egyik leg­fontosabb feladata továbbra is a haza védelme az impe­rialista államok támadásának veszélyével szemben. A kong­resszus hangsúlyozta, hogy minden lehető módon erősí­teni és tökéletesíteni kell a Szovjetunió fegyveres erőit állambiztonsági szerveit. A szovjet államnak a szocialista haza védelme érdekében gyakorolt funkciói csupán akkor halhatnak el, amikor teljesen megszűnik az impe­rialista támadás veszélye. * S zocialista államunk nagy teremtő ereje fényesen megmutatkozott az ország iparosításában és a mező- gazdaság kollektivizálásában, a szovjet népi értelmiségi ká­derek felnevelését biztosító kulturális forradalom meg­valósításában. A vgzov.jeihatalom évei alatt a dolgozók milliói és milliói kapcsolódtak be a tevékeny társadalmi-politikai életbe, az államügyek irányításába. A tömegek aki vitása különö­sen az utóbbi években foko­zódott. A XX. és XXI. párt- kongresszus közötti időszak­ban a nép eddig még soha nem tapasztalt politikai és munkaaktívitásról tett bi­zonyságot. Azok a nagysza­bású intézkedések, amelye­ket a párt és a kormány az ipari és építőipari igazgatás átszervezése, a mezőgazda­ság gyorsütemű fellendítése, a szövetséges köztársaságok és a hatalom helyi szervei jogainak kiszélesítése érde­kében tett. a dolgozó töme­geket soha nem látott mére­tekben vonták be a gazda­sági, az állami és a kultu­rális építés irányításába. A legfontosabb párt- és államhatározatok össznépi megvitatása bizonyítja, hogy a párt és a kormány a gaz­dasági és a kulturális építés alapvető kérdéseinek kitűzé­sekor tanácskozik a néppel. A hétéves terv ellenőrző számainak össznépi megvita­tása nagyszerű példa volt arra, hogyan kapcsolódnak be a dolgozók a legfontosabb állami kérdések megoldásá­ba. Ebben a vitában több mint 70 millióan vettek részt, s körülbelül 5 millió dolgozó terjesztette elő ja­vaslatait és kiegészítéseit. A szovjet demokráciának ez a valóságos „diadalmenete” azt mutatja, hogy az állam ér­dekei az egész Szovjet nép szívügyévé váltak. A Szovjetunióban létrejött valódi néphatalom a szovje­tekben jut nagyszerű kifeje­zésre. — Az állam politikai alapját képező szovjetekben több mint 1.5 millió küldött dolgozik, ezenkívül milliók vesznek részt a szovjetek ál­landó bizottságaiban. — Az SZKP XX. kongresszusa óta a szovjetek tevékenysége ész­revehetően felpezsdült. Sze­repük megnövekedett a gaz­dasági és a kulturális építés­ben. a dolgozók állandóan növekvő szükségleteinek ki­elégítéséért vívott harcban, a szocialista törvényesség megszilárdításában. Az SZTCP XXI. kongresz- szusa megállapította: amiben mértékben ’ halad a szovjet társadalom a kommunizmus felé, olyan mértékben növek­szik a szovjetek munkája a gazdasági és a kulturális épí­tés irányításában. A szovje­tek kötelessége, hogy állan­dóan foglalkozzanak az ipar, az építkezés és a mezőgazda­ság kérdéseivel, gondoskodja­nak a lakosság növekvő jólé­téről, s törekedjenek arra, hogy valamennyi vállalat, kolhoz, szevhez, minden dol­gozó teljesítse és túltelje- s,tse a hétéves terv előirány­zatait. A több mint 50 millió ta- wot számláló szoVjet szak­szervezetek aktivitása is erő­sen fokozódott. Az ipari és építőipari igazgatás átszerve­zése folytán a szakszerveze­teknek az eddiginél sokkal ríagyobb szerepet kell bstöl- tenick a termelés irányításá­ban. Az SZKP XXI. kongresz- szusa h ingsúlyozta: a szak- szervezetekre. mint a legtöbb tagot számláló társadalmi szervezetre vár az a nagy fel­adat, hogy a tömegeket harc­ra mozgósítsák a hétéves terv teljesítéséért. Az ő köteleré- g-ük, hogy a tömegek aktivi­tását az állami tervfeiaiatek teljesítésére és túlteljesíté­sére irányítsák, hogy állan­dóan foglalkozzanak a dolgo­zók élete megjavításának, kommunista öntudatuk növe­lésének kérdéseivel. A szovjet falu legnagyobb termöjellegű szervezetei a kolhozok. A termelési viszo­nyok •kolhoz-szövetkezeti for­mája — mint ahogy Hruscsov megállapította — még hosszú ideig biztosítani fogja a me­zőgazdasági termelőerők fej­lődését. A termelőerők to­vábbi fejlődésével növekedni fog a kolhozterme’és tár a- daimasííásának színvonala is, a kolhoz-szövetkezeti tulaj­don közelebb kerül a köztu­lajdonhoz. a köztük lévő ha­tárok fokozatosan elmosód­nak. A z SZKP XXI. kongres­szusának határozatai a mezőgazdasági termelés nö­velésében óriási 'eladatokat rónak a kolhozokra. A kol­hozok a hétéves terv során körülbelül* 305 milliárd ru­belt ruháznak be a terme­lési, kulturális-jóléti objek­tumok építésébe, fordítanak a falvak rendezésére és a gé­pek beszerzésére. A párt, és a kormány minden szükséges feltételt megteremtett arra, hogy e faladatok sikeresen megoldódjanak, s hogy a kol- hezparasztság tömegeit foko­zottan bevonja a mezőgazda­sági termelés irányításába A kclhozdemokrácia fejlődése, a kclhczparasztck közgyűlé­seinek növekvő szerepe elő­segíti, hogy a kolhozparaszt tömegék fokozott felelősséget érezzenék a kolhoz munká­jáért, a kolhoz jövőjéért. Az ifjak és leányok nevelésében, a tevékeny társadalmi-poli­tikai életbe való bevonásuk­ban nagy szerep hárul a le­nini ifjúsági szövetségre. A XXL kongresszus külön ki­emelte, milyen nagy jelentő­ségű a Kcmsz omolnak az a tevékenysége, hogy az ifjúsá­got a kommunista tár.adalo-m feladatainak teljesítésére mozgósítja és szervezi. A dolgozók va’amennyi szervezetének vezető magva a társadalmi szervezet legma­gasabb formája — a kommu­nista párt. Az SZKP XXI. kongresszusa rámutatott, hogy a pártnak, mint a nép kipró­bált élcsapatának szerepe mindinkább növekszik. A pártszervezetek feladata, hoev komolyan növeljék an­nak az egész eszmei, politikai és szervezőmunkának a szö­vőn alát, amely a nép alkotó erőit a hétéves terv teliesí é- séért harcra mozgósítja. A pártszervezetekre . hárul az a feladat, hogy a kádereket az összes kommunistákat a rá­juk bízott munka iránti nagy igényesség, felelősségérzet, a BONN (TASZSZ). Strausí bonni hadügyminiszter e Newsweek című amerika folyóiratnak adott nyilatko­zatában újból állást foglal’ a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzése mellett. Strauss kijelentette, hog\ az Északatlanti Szövetség ál tál kitűzött cél, — harminc hadosztály felállítása — csal a szükséges fegyveres erői minimumát jelenti. . A bonni hadügyminiszte: kijelentette, hogy a kelet európai szocialista országol politikai rendszerének meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom